Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-09-22 / 37. szám

1934 szeptember 22. UJ BUDAPEST 3 Tízmilliós deficit — a reménytelenség jegyében! A vegetálás legelemibb lehetőségeit sem biztosítja az1935-ös «ontváz-költségvetés — Az Uj Budapest tudósítójától. — A törvényszabta időben bocsájtóttá Sipöcz Jenő polgármester az autonó­mia nyilvánossága elé a főváros jövő esztendei költségelőirányzatát, amely mindjárt elöljárójában megállapítja, hogy 10.2 millió pengő az a költségve­tési hiány, aminek fedezetéről gondos­kodni kell. — A bevételeket nincs mó­dunkban fokozni, — állapítja meg re­­zignáltan a polgármester — mert a főváros lakosságát jobban megterhel­ni nem lehet! Ilyenképen nincs más megoldás, minthogy a hiányt hitelmű­velettel kell majd annakidején fedez­ni. Erre külön előterjesztésben fogok a tisztelt Közgyűléstől felhatalmazást kérni, ha annak szüksége bekövet­kezik. —• Közli a polgármester, hogy a költ­ségelőirányzat általában az 193U- évi költségvetés keretében mozog. A vég­összegek csökkennek ugyan, de nem nagy az eltérés. A kiadás 156.2 mil­lió pengőről 153 millióra, a bevétel pedig 146.2 millió pengőről 142.8 mil­lióra esik vissza, a kiadás tehát 2.05, a bevétel pedig 2.35 százalékkal csök­ken. A polgármester utalván arra, hogy a Gazdaságkutató Intézet leg­utóbbi jelentése szerint a stagnáló vi­lággazdasági helyzetben Magyaror­szág a javuló gazdasági irányzatú országok csoportjába tartozik, azt a következtetést kívánja a közgyűlés­hez intézett jelentésében levonni, hogy a költségvetés realitásának eleget tett akkor, amikor az idei tényle­ges eredmények alapján a legtöbb helyen változatlan összegben irá­nyozta elő a bevételeket és a bevé­teli előirányzatokat általában nem csökkentette. A költségvetés bevételi oldalát ille­tően is az tehát a helyzet, hogy az adóbevételeket általában az idén el­ért, tényleges bevételi eredmény alapulvételével irányozta elő a pol­gármester. Alig változtak a vagyon­ból származó bevételek is, ellenben lényegesen visszaesik az önálló va­gyonkezelésű intézmények hozzájáru­lása a községi háztartáshoz. A jövő évben 1.5 millió pengővel emelkednek az Elektromos Művek által igénybe vett vállalkozói hitel törlesztésének részletei, az Elek­tromos Művek hozzájárulása ennek következtében közel 1 millió pengő­vel, a Vízművek hozzájárulása pe­dig ugyanezen okból több, mint 400 ezer pengővel kevesebb, mint a folyó évi költségvetésben. Az önálló vagyonkezelésű intézmények közül a gyógyfürdők és gyógyforrások költségvetése erős hiányt mutat, amit a községi háztartás terhére kell fe­dezni. Ez a hiány a jövő évben 719.395 pengőre emelkedik. Vagyis arra a gyönyörűségre, hogy gyógyfürdői vannak, napi kétezer pengőt ráfizet a főváros. Az üzemek hozzájárulása a községi háztartáshoz ilyen módon 2.5 millió pengővel csökken a jövő évi költség­­vetésben. A kiadások tételei között a legnagyobb a közoktatási alkal­mazottak fizetése: 22.3 millió pengő, a közigazgatási alkalmazottak 14.3, a közkórházak 11.1 millió pengővel szerepelnek a jövő esztendei költség­­előirányzatban. Kölcsönök törlesztése és kamata, címen 17.6 millió pengő forgótőke kölcsönkamata címen 1.2 millió pengő van felvéve a költség­­előirányzatban, amely a községi ház­tartásnak a folyó esztendőről átmenő kezelési hiányát 1.9 millióban tünteti fel. Az államrendőrség, a belügymi­niszter ismeretes rendelete értelmé­ben kerek három millió pengőt kap a jövő esztendőben is, a hatósági ínség­­enyhítő intézmények 9.4 millió pengőt emésztenek fel, a közvilágítás 3.3 mil­lióba, a tűzoltóság 2.4 millióba fog ke­rülni a jövő esztendőben, a köztiszta­sági szolgálat 7.1 millió pengő kiadást tüntet fel. Vagyis a rendőrség napi kilencszáz, a hatósági ínségenyhítő tevékeny­ség napi harmincezer, a köztisztaság napi kétezer pengőjébe kerül a fővá­rosnak. Igen érdekes fejezete a költségve­tésnek a polgármester azon megálla­pítása, hogy a külföldi kölcsönök tőke­­törlesztő és kamatterhe a jövő évben is csökken, mert a dollár újabb ér­tékcsökkenése folytán a tavalyi árnál alacsonyabb árfolyamot lehetett szá­mításba venni. Az 1927. évi 20 millió dolláros, hatszázalékos aranykölcsön kamatára és törlesztésére a jövő év­ben július 1-én és december 1-én l,103.í30 dollárt vesz fel két egyenlő részletben a költségelőirányzatba a polgármester. A költségvetés a dollárt 3.70 pen­gős árfolyammal számítja, mind­össze tehát 4,083.801 pengőre rúg 1935-ben a Bankers Trust-féle köl­csön kamatterhe és törlesztő szol­gálata. nal gratuláltak Homolyay­­nak az előléptetéshez. Ho­­molyay szabadkozott, elhárítván ma­gától a gratidációkat, hogy ő nem főjegyző, hanem csak tanács jegyző. — De bizony főjegyző a tanács­jegyző úr, — évődtek vele tovább a sajtó képviselői. — Már Ferenc Jó­zsef idejében is úgy volt, hogy ha a király tévedésből őrnagynak szólított egy kapitányt, akkor az nyugodtan a parolijára varrathatta az aranygallért. Sipöcz azt mondotta, hogy ön főjegyző, tehát nyugodtan mehet a pénztárhoz a maga­sabb fizetésért . . . * „ UGYANCSAK A FENTEBB EM­LÍTETT sajtófogadás alkalmával tör­tént, hogy egyik lapszerkesztő a kö­vetkező fogas kérdést adta fel a pol­gármesternek: — Ha nem lesz deficit a költségvetésben, lesz-e szanálás? A polgármester diplomatikus mo­sollyal jelentette ki, hogy ennek el­bírálása n e m az ő hatáskörébe tartozik. A polgármester a költség­­vetéssel kapcsolatosan megtette köte­lességét, amikor azt elkészítette és az autonómia fórumai elé terjesztette. A szerkesztő agyafúrt kérdésével kapcsolatban azután L amo tt e ta­nácsnok mondotta el a következő ta­láló anekdotát: — Az elemi iskolában történt, hogy a tanító megkérdezte az egyik nebulót, ki találta fel a puskaport? A kérdezett nagy zavarban volt, mire a körülötte ülők súgni kezdték, hogy Schwarz Bertold. — A nebuló azután diadalma­san kivágta a rezet: A puskaport Schwarzenberg herceg találta fel! (Nota-bene: Az eset egy lajtán­­túli iskolában történt meg, ahol is a diákok legalább annyira ismerik Schwarzenberg herceg nevét, mint Schwarz barátét.) — A tanító, — folytatta moso­lyogva Lamotte tanácsnok — lojá­lis ember volt és a következő­képen javította ki a szepegö diákot: A puskaport nem Schwarzenberg her­­cég találta fel, habár ő is f eltalál­hatta volna, mert nagy ember és nemes osztrák hazafi volt. Azért, fiam, mégis megkapod az ötöst, mert a pus­kaport Schwarz Bertold találta fel... ... Az anekdotából az újságírók rögtön levonták a levonható tanulsá­got: hiába találná fel a pus­kaport deficitmentes költségvetés képében az örkormányzat, a szanálás mégis meglesz ... * A VÁROSHÁZA BETEGEI: Feig­­l e r Károly dr. tisztiügyész felesége, a pesti társaságok fiatal és kedves úri dámája, súlyos operáción esett ke­resztül. — Súlyos beteg Kurfürst István, a Házinyomda népszerű igaz­gatója, aki a Gellértban fekszik. Hu­zamosabb ideig sem mozdulnia, sem beszélnie nem szabad. Orvosai szerint azonban csak múló affekcióról van szó és Kurfürst hamarosan felgyó­gyul. A dollár árfolyamcsökenése két és fél millió pengő megtakarítást jelent csak ennél az egy tételnél a jövő esztendő­ben a főváros számára. A költségvetés magában foglalja a jövő évi út- és csatornaépítési programmot. Budán a Lorántffy Zsuzsanna-lépcsőt makadámmal, a Pacsirtamező-utcát és a Nagyszombat-utcát bazalt-kiskővel, az Eszék-utcát keramittal, a Török­­bálinti-utat makadámmal, a pesti ol­dalon a Pannonia-utcát keramittal, a Csáky-utcát topekával, a Külső- Jász­­berényi-utat betonnal kívánja burkol­­tatni a főváros. Mindössze nyolc út részben való burkolása az egész so­vány útépítési programm! Ezzel szem­ben új csatornák építésére, a balparti nyomócső meghosszabbításának és az angyalföldi új szivattyútelep létesíté­sének harmadik részletén kívül, egyetlen új csatorna építése sincs tervbe véve! Hangsúlyozza a polgármester, hogy a jelenlegi pénzügyi viszonyok között nagyobszabású útépítési programm megvalósítása helyett a legfonto­sabb helyi közlekedési igények ki­elégítésére és az utak állagának megvédésére kell a fővárosnak szo­rítkoznia. Az 1935-ik évi útépítési programm összeállításánál is csak azoknak az utaknak a burkolását lehetett előirá­nyozni, ahol a forgalom nagysága, a telkek sűrű beépítése, a hegyvidékek­nek megközelítése a leromlott burko-KATOLIKUS NAGÍGTUI t S BUDAPESTEN 193* SZEPTEMBER 22-23- fif.MEÍOSÉC ACTI0 (aTHOUU BljítAPtSf.lV.FEREWIEKTfRt? latnak átépítését, vagy a nagy fenn­tartási költségű makadámnak végleges burkolattal való kicserélését szüksé­gessé teszi. Arra vonatkozóan is felvilágosítást ad a polgármester, hogyan segít ultimó-szükségletein a főváros? Erre a éclra a Községi Takarékpénz­tár rövidlejáratú, egy hónapnál nem hosszabb időtartamú forgótöke-kölcsö­­nöket nyújt a községi háztartásnak. — Ezeket a kölcsönöket, — mondja a polgármester — a községi háztartás következő havi bevételeiből a lehető­ség szerint visszafizetjük. * Mit látunk végeredményben a jövő évi költségvetésben? Személyi téren tovább már nem lehetett takarékos­kodni, mi maradt hátra? —• A dologi kiadásoknak a lehetőség szerint a leg­kisebbre való lefaragása, a közmunka­­programm teljes hiánya, a sötét és kilátástalan reménytelenség. Ez a költségvetés csontváz-költség­vetés, amely a puszta létfenntartá­son, a vegetatív, legszükségesebb életműködésen túl semmi lehetőséget nem biztosít. A polgármester előirányzata pedig terv, amelynek még a szanálás fagyos telét is meg kell úsznia! MLi lesz ebből a költségelőirányzat­ból, mennyi fog a kiadási tételekből megvalósulhatni a szanálás után! * Ennyi, amit a költségvetésről annak átfogó kontúrjait nézve, el akarunk mondani. A részletekről még módunk­ban lesz bőven írni, a költségvetés pénzügyi bizottsági és közgyűlési tár­gyalásával kapcsolatosan. Egyetlen mondatot írunk még ide a költségve­tés kritikájával kapcsolatban: ez a költségvetés szanálás előtti formájában is éles ellentétben áll a polgármesteri jelentésben közölt azon megállapításával a Gazdaság­­kutató Intézetnek, amely szerint „a stagnáló világgazdasági helyzetben Magyarország a javuló gazdasági irányzatú országok csoportjába tar­tozik“ ... Jeszenszky János papi és polgári szabó TrunKitahn cég volt papi szabásza. — Szolid arad, pontos kiszolgálás, Budapest, iu., irányi utca 21. sz. félemelet 7. (Irányi utca és Veres Pálné-utca sarok).

Next

/
Thumbnails
Contents