Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-09-22 / 37. szám
4 TU BUDAPEST 1934 szeptember 22. Ami a trianoni gat mögött van nz Ui Budapest részire irta: szűke gyula Felelősség mellett nyilatkozni, felelősség mellett dolgozni és felelősség mellett kritizálni a köz javára szolgál és amikor a Vízművek kibővítésének ügyével foglalkozunk, nemcsak a jóakarat, tudás és az ügy ismerete, hanem a felelősségérzet is vezessen bennünket. Az alagút ügye lezártnak tekinthető. Nem volt nehéz megjósolnom, hogy a polgármester a kölcsönösen vállalt kötelezettségek teljesítésének az elve alapján áll és remélem, hogy a társvállalkozókat is a felelősség mellett vállalt kötelessé gtelj esítés fogja irányítani. Ennél a kérdésnél sokkal fontosabb a Vízmüvek kibővítésének nagy kérdése, amely talán éppen azért, mert életbevágóbb és bonyolultabb problémája alig van ma a fővárosnak, kifelé talán kevésbbé hat, de bent sokan beleavatkoznak ötletszerűen. Ha végignézem a trianoni gát megépítésének elrendelése óta történteket, azt látom, hogy a főváros vezetősége részéről tett jóindulatú lépéseken kívül sehol nem merültek bele az ügy fontosságát megillető körültekintéssel és gyakran jobb lett volna, ha az ötletszerű rendelkezések elmaradnak. A Vízmű kibővítésének két nagy oka van. Az egyik a trianoni gát megépítése, a másik a város fejlődése. Amikor a káposztásmegyeri vízműveket megépítették, a Duna akkori mederállásával számoltak és számoltak azzal a körültekintő mederrendezési, fenntartási és kotrási munkálatokkal, melyeknek nyilvánosságra hozott tervei, az akkor dicsőségesen uralkodó királyunk Duna-szeretetének hatása alatt szinte biztosította a Vízműveknek az első elgondolás szerint való továbbfejlődési lehetőségét is. A nagy országromlás után a kelleténél sokkal félénkebb kormányok nem mertek a nemzetközi Dunabizottságnak a helyzet ismerete nélkül kiadott rendelkezéseivel szemben fellépni és így a főváros tiltakozása ellenére megépítették a Megyeri-csárdánál a Duna vízfolyásánek az elterelése céljából az úgynevezett trianoni gátat, melynek következtében a vízfolyás a váci Dunaág partjától a Duna közepén lévő szigetek felé vetődött és az északról „L” alaknak látszóan megépített gát miatt a vízfolyás elmaradása a part mentén lévő Dunarészt úgy eliszaposította, hogy a kutak vízszolgálati képessége lényegesen lecsökkeni. Ha ehez hozzáveszen még azt a mulasztást, hogy a Vízművek ezen kutak medrét nem, vagy nem kellően tisztították, megértjük, miért lett Európa egyik legkitűnőbb ivóvize mangán- és vastartalmú és ennek következtében akárhányszor szinte ihatatlan és miért kellett áttérnünk a víz mesterséges szűrésére. Hogy azonban ez nem lehet megoldás és a jövő képe nem lehet az, hogy a főváros ilyen okok miatt állandóan mesterségesen szűrt vizet kapjon és a szűrés esélyeinek ki legyen téve, — már csak közegészségügyi szempontból is — annyira nyilvánvaló, hogy amikor ebben a kérdésben ismételten szót emeltem, a legélénkebb visszhangra találtam. A másik, a fejlesztést előidéző ok: a főváros területi fejlődése éspedig a nem kellően irányított fejlődés. Amint ismételt kéréseink és a közmunkatanács létezése dacára képtelenek voltunk elérni azt, hogy a főváros régi szép építészeti fejlődése folytattassék és a különböző városrészekben a régi stílusok fenntartássá,nak, éppen úgy képtelenek voltunk arra a jobb belátásra bírni az illetékes köröket, Hogy ne lehessen a főváros legkülsőbb területein nagy építkezéseket folytatni addig, amíg a belső területek szinte teljesen üresen állanak. Ugyanis így a főváros egész területének közművekkel való ellátása olyan nagy terheket okoz a lakosságnak, amelyet főleg a romlott gazdasági viszonyok mellett el nem bírhat. Ma azonban ezzel a közigazgatási hibával és annak az eredményével már számolnunk kell. A városfejlődésben a budai rész hatalmasabb arányt mutat, mint a pesti, ennélfogva a Vízművek budai részének a fejlesztése ma emennél fontosabb. Még egy fontos szempont a döntő: a centralizáció, vagypedig a Vízművek megosztottsága : a decentralizáció. Ma a budai oldal egy részben a két városrészt összekötő hidak alatt vezetett csövekben továbbított vízzel van ellátva és szinte az egész vízrendszerünk a káposztásmegyeri vízművekre van építve. Hogy ez a mai nehéz és bizonytalan viszonyok között mit jelenthet, nem kell bővebben magyaráznom és nem szabad részletesen taglalnom. A helyes közigazgatási előrelátás hozza magával azt, hogy a budai résznek új vízmű-telepegység építendő, amelyről nem lehet megint csak hídon vezetni a vizet, hanem miután a vízszolgáltató területül szinte egyedül a szentendrei sziget jobb- és balpartjának némely területei találtattak megfelelőknek, az onnan építendő és részben épülőfélben lévő és minden eshetőséggel szemben biztonságos alagutak útján kell a vízszolgáltatást eszközölni. Ha azonban az itt most felhozott okokat tényleg figyelemre méltatjuk és a felsorolt hibákat a jövőre kiküszöbölni kívánjuk és tényleg elfogadjuk a geológusok megállapításait, hogy Budapest székesfővárosnak belátható időn belül szinte egyetlen természetesen szűrt vizet szolgáltató területe lesz a szentendrei szigetpart, amely miatt a szigetmonostori kincstári birtokot is meg kellett vásárolni, úgy mielőtt a Vízművek kibővítéséhez tényleg hozzákezdünk, meg kell állapítani a Budapesttől északra, egészen a szentendrei sziget fölöttig a Duna mindkét ágának a mederrendezési és fenntartási egész irányát és pontos tervét, az összes keresztülviendő partbiztosításokat, mederkotrásokat és hajózhatósághoz szükséges minden egyéb munkálatokat, mert különben ez a beruházás éppen annyira kárbaveszhet, mint az annakidején kitűnően elgondolt és megépített káposztásmegyeri vízműrendszer a trianoni gát hihetetlenül gyarló módon való megépítése következtében. Mert nemcsak az a fontos, — ámbár kiemelem, hogy nélkülözhetetlen szempont az is, — hogy milyen az altalaj és annak rétegeződése az igénybevehető területen, mert ha az altalaj kellő vizet nem tud szolgáltatni fekvésénél, vagy minőségénél fogva, úgy azon a Duna-meder-rendezés nem segít, hanem igenis rendkívül fontos, hogy a víz folyása és mederkotrása merre irányíttatik, mert ha ezen területek partjától a vízfolyás iránya elvezettetnék, úgy a partoknál megmaradó sekély és lassú mozgású víz az iszaplerakodásokat elmozdítja és a vízben feloldva lévő és szinte lerakodó szerves anyagok a vizet úgy megfertőzik, hogy azt csak mesterséges szűréssel lehet ihatóvá tenni. Eddig erre elegendő súlyt nem helyeztek. Sajnálattal látom, hogy még most is, ismételt figyelmeztetés dacára sem a Vízműveknél, sem a városházán, sem pedig a felügyeleti kormánykörökben nem látják, hogy ez olyan elsődleges kívánság, amely feltétlenül meg kell, hogy előzze a végleges munkálatok megállapítását, a keresztülvitel sorrendjének eldöntését és magát a kivitelt, ha csak a hibát halmozni nem akarjuk. De ugyanezzel rendkívül összefüggésben van az aknakút- vagy a csőkútrendszernek az alkalmazása is. Ha az adott viszonyok között a kutak teljesítőképességének a fokozása érdekében a jövőben komolyan akarunk számolni a kutak tisztításával, úgy a csőkút aligha lesz a praktikus módszer, amellyel nagyobb költség nélkül a Vízműveket hosszabb időn keresztül fenntartani lehet. Viszont az aknakút-rendszer első befektetése határozottan nagyobb és így minden tényező figyelembevétele mellett végzendő alapos számítás dolga, hogy melyik rendszert, vagy pedig az adott viszonyokhoz képest mindkét rendszert alkalmazzuk-e. Újabban megint felmerült, inkább kormánykörökben, az az elgondolás, hogy mi a Vízműveket ne száz évre, hanem a legközelebbi két-három évtizedre bővítsük ki. Ha nem akarunk is azzal hivalkodni, hogy munkánkkal egy évszázadra biztosítjuk a főváros vízellátását, de ha már vállaltuk a feladatot, kell, hogy a körültekintő okosság vezessen bennün- I két. Ma a legnagyobb szükséglet, a legmelegebb napon 257.000 m3 víz volt. Ha a fővárosnak ilyen rohamos fejlődését nem vesszük is figyelembe, mint a legutóbbi évtizedekben volt, sőt figyelemmel a most tapasztalható visszaesésre, a közeljövőben nagyobb fejlődést nem várunk is, legalább ennek a szükségletnek a kielégítésére el kell készülnünk. De ugyancsak fel kell készülnünk a környékbeli községek vízellátására is. Amennyire ismerem Újpest, Pestújhely és Pestszenterzsébe vízellátási Viszonyait, nem nehéz megjósolnom, hogy nem üzleti okokból és nyerészkedés céljából, de a főváros jólfelfogott érdekében is elmaradhatatlan, hogy a környékbeli lakott helyeket, főleg az ilyen nagyobb községeket vízzel ellássuk. Ha nem is gondolok járványokra, de csak a rendes megbetegedésekre, amelyeket a rossz víz okoz, — közegészségügyi és köztisztasági kiadásokban megtakarítjuk azt, amit ezen községekkel való kapcsolatunk miatt ilyen címen most kiadni vagyunk kénytelenek, de amit a Vízművek beruházásának többletkiadásában most sokan feleslegesen kiadni látnak. Természetesen nem arra gondolok, hogy azért lássuk el Újpestet vízzel, mert a rossz szerződéssel kapott rossz víztől, előttem ismeretlen okból nem mernek, vagy nem tudnak, vagy nem akarnak szabadulni, vagy a többi községeket mindenáron vízvezeték építésére rávegyük, vagy rákényszerítsük. De látva a helyzetet, ismerve a megbeszéléseket, olvasva a hatósági megkereséseket, azt látom, hogy ez egyrészt elkerülhetetlen, másrészt most egy rendszeres átfogó munkával viszonylag kisebb költséggel tudjuk elintézni, mint amikor a kényszer hatása alatt keletkező újabb és újabb toldozgatásoknál a különböző telekspekulációk, kartelek és összebeszélések a már kényszerhelyzet elé állított hatóságot a bármi áron való munka keresztülvitelére indítják. Ez egyúttal felelet arra is, szabad-e és helyes-e, hogy a földművelésügyi kormány még mindig nem adta ki ígérete dacára a vízjogi és kisajátítási engedélyt, és a huzavonája következtében a telekspekulánsok hada a kisajátítandó telkek árát több emelet magasságra veri fel. A Vízművek választmánya ezekkel a kérdésekkel komolyan foglalkozott, előterjesztéseit a polgármesternek megtette és nem kétlem, hogy úgy ottan, mint a felügyeleti hatóságnál megszívlelésre is találnak. Hunyadi JánosiI természetes keserfluiz I az emésztőszervek leg* kiválóbb gyógyvize. Egy háztartásban sem hiányozhat. Hatásában felülmúlhatatlan. i |SAXLEHNER ANDRÁS. BUDAPEST) ^mmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiimiimmtiiiumiiiHmitiiiiiiiiuimimitiiimiiuimitr.iittiMMi«MttiitmuMtMiK CALDERONI ES TÁRSA látszerészek Budapest, V., Vörösmarty tör 1. TELEFON: 81-1-48. Szemüvegek, orresiptetők, lor* gnettek, színházi és verseny* látcsövek a legjobb kivitelben. Fényképészeti cikkek. A székesfővárosi segitoaiap szantttta.
