Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-07-14 / 28. szám

4 BÖ« wruim 1934 julius 14. tU BUDAPEST Augusztus közepén megtörténik az első kapavágás a tabáni közművek megépítésére Lázas munka előzi meg a szabályozási terv közmunkatanács! tárgyalását az nt és csatornaépítési ügyosztályban. — Az épülő Tabán első nagy számai: Ördögárok: egymillió, pianirozás: másfélmillió pengő! — Az Uj Budapest tudósítójától — Az az előterjesztés, amelyet Kern­­pelen Ágoston műszaki főtanácsos a törvényhatósági bizottság múlt pénteki közgyűlésén referált, gerince a városháza nyári munkaprogram­jának. A Tabán szabályozási tervé­nek megállapításáról van szó, ame­lyet a törvényhatósági bizottság a polgármesternek adott, azzal a fel­hatalmazással fogadott el, hogy azt a terv végleges megállapítása vé­gett a Fővárosi Közmunkák Taná­csához tegyék át olyképpen, hogy a Közmunkák Tanácsa által megej­tendő esetleges apróbb módosításo­kat a főváros vezetősége ne legyen kénytelen újból a közgyűlés elé hozni. A Közmunkák tanácsa jövőheti ülésén fog véglegesen állást fog­lalni a Tabán szabályozási terve­zete ügyében. Mivel a közgyűlés elé került polgármesteri előterjesztést intern tanácskozások előzték meg a Kömunkák Tanácsánál, sőt az ille­tékes minisztériumokkal is, kétség­telennek tetszik, hogy a Döbrentei-téren nem fognak nehézségeket támasztani a sza­bályozási terv jogerősitése elé, annál kevésbé, mert ezek a tervek bemutatásra kerültek a hét elején Pannonhalmán tartott minisz­tertanácson is. Hangsúlyozni kell, hogy a közgyű­lés elé került szabályozási terv már magában foglalja azokat a különleges módosításokat is, amelyek a Rácfürdő megvásár­lása kapcsán az eredeti elgon­doláson végrehajtattak. A polgármester a hét elején, mi­előtt szabadságra ment volna, nagyfontosságu rendelkezése­ket adott ki abból a célból, hogy a Tabán területén még ezen a nyáron okvetlenül meg­kezdődjenek a közmunkák, hogy ilyképen az a nagy cél, amely­nek megvalósítása céljából az Ipari Munkaszervező Intézet kölcsönét en­gedélyezte a kormány a Tabán sza­bályozása számára, megvalósítható legyen. ^ A polgármester rendeletére az ut- és csatornaépítési ügyosztály valósággal éjt és napot egybetéve dolgozik azon, hogy amint a Köz­munkák Tanácsa jóváhagyja a köz­gyűlés által elfogadott terveket, azonnal kiírhatók legyenek ver­senytárgyalásra a legfontosabb pla­­nirozási, továbbá az ut- és csatorna­építési munkálatok. Az ut- és csatornaépítési ügyosz­tály munkásságának főcélja az, hogy a legnagyobb és legfontosabb tömegmunka, a planirozási munka még augusztus folya­mán megkezdhető legyen. Az ügyosztály számításai szexűnt körülbelül 500.000 m3 földtömeg mozgósításáról van szó. Ezt az óriási mennyiségű földet azért kell planirozni, hogy az utak alapja a tervekben megállapított szöghajlás szerint meg legyen építhető, ki le­gyenek alakíthatók továbbá azok a parcellák, amelyeket azután el­­,adásra bocsájt a főváros, illetőleg a tabáni terület bal alsó sarkában a megvásárolt Rácfürdő környékén, a főváros céljaira tart fenn. Amennyiben a leásott földtömege­ket a tabáni területről el kellene fuvarozni, köbméterenként átlag két pengőbe, összesen tehát mintegy egymillió pengőbe kerülne a piani­rozás. Ez az összeg azonban jelen­tékenyen nagyobb lesz, fél, esetleg egymillió pengővel emelkedik, mert a kiásott földtömegeket a helyszí­nén kell túlnyomó nagyrészben fel­használni, az utak megépítésére és a percellák kialakítására. Az ut- és csatoraépitési ügy­osztályt a tabáni tervek kiala­kításánál az ökonómia szem­pontjai vezetik. Az ügyosztály olyképpen kívánja a legmesszebbmenő gazdaságossági szempontok figyelembevételével a tabáni közmunkákat megépíteni, hogy az összes földmozgósitási mun­kák: az ut- és csatornaépítés, viz- és gázcsövek, villany és te­lefonkábelek lefektetése egy­szerre történjen, hogy a már egyszer kialakitott utat valamelyik közmű megépítése cél­jából ne kelljen újra felásni. Telje­sen amerikai rendszer szerint fog tehát történni a közmüvek meg­építése a Tabánban. Amerikában tudvalévőén egyszerre történik az összes közmüvek megépítése és csak azután, ha a közmüvek már létesül­tek és azok vezetékeit pompás asz­­falt-ut takarja, kezdődik meg a•par­cellázott telkek beépítése. Ebben az értelemben az ügyosztály már meg­kezdte a tárgyalásokat a nagyüze­mek vezetőségeivel és a postaigaz­gatósággal is. A tabáni földmozgósitási munka­­program egyik legfontosabb része az ördögárok beboltozása, illetőleg bizonyos vonatkozásokban a már megépített bolthajtások át­építése. Ez a munkai’ész kerül mintegy egymillió pengő értékben elsősorban megvalósításra. Az ügy­osztály vezetősége reméli, hogy már augusztus közepén vállalatba ad­ható lesz az Ördögárok átépítési munkálata. A földalatti kábel-és vezetékfekte­tések után kerül sor az utak megépi­— Az Uj Budapest tudósítójától. — A budapesti helyi közlekedési válla­latok forgalmáról gyakorta olvasunk statisztikai adatokat. A távolsági for­galom alakulásáról azonban már keve­sebb tájékoztatást kapunk, holott a fő­város fejlődése és gazdasági jóléte nem kis részben vasúti és hajóforgalmának élénkségével függ össze. A budapesti közlekedésügy fejlődésének kérdése kü­lönösen most aktuális, amikor a fővá­ros egyesítésének 60. évfordulóját ün­nepeljük. A múltba való visszatekin­tést szolgálja a statisztikai hivatalnak ez alkalomból közzétett ünnepi kiad­ványa is, amely grafikus rajzok utján varázsolja elénk az elmúlt 60 esztendő történetének minden részletét. Illye­­falvi I. Lajos dr., a hivatal nagytudásu igazgatója ezzel a gyönyörű kiállítású díszes kötettel valóban méltó emléket állított a nevezetes jubileumnak. Kü­lönösen érdekesek azok a rajzok és tér­képek, amelyek a főváros gazdasági vonatkozású problémáit és ezek között a közlekedés ügyét mutatják be. At. első vasútvonal létesítése még jó­val az egyesítést megelőző időre nyúlik vissza. Magyarország első vasútja 1846 julius 15-én nyílt meg, tehát 21 évvel a világ első vasutjának létesítése után. Ez a vasút Pestet Váccal kötötte össze. Két évre rá nyilt meg a ceglédi vonal, majd 1861-re esik a délivasut létesítése. A kiegyezés évét a vasúthálózat fejlő­dése szempontjából a hatvani vonal létesítése jelzi. Időközben azonban egyre folytatódott e vonalaknak na­lésére. Az ügyosztály most dolgozik azoix a tervrajzon, amely az egyes építendő utaknak kü­lönböző burkolatnemeit tünteti fel. Az uj Tabán boulevard-szerü részén a legalsóbb régiókban aszfalt lesz az általános burkolat. A hegynek menő utak általában kővel lesznek burkolva, de bőven jut alkalom a keram.it, topeka stb. alkalmazására is. Általában elsőnek csak makadám-utak fognak készülni, amint az az elmúlt esztendőben megépített tranzverzális -útnál tör­tént; csak egy-két esztendő múlva, amikor az ideiglenes burkolat meg­felelő mértékben megállapodott, ke­rül majd sor a végleges burkolat alkalmazására, amely azután már nem fog lesüppedni. Az útépítési ügyosztály teljes készenlétben várja a sza­bályozási terveknek a Közmun­kák Tanácsa által való jóváha­gyását, és azután azonnal ak­cióba lép. Az ügyosztály vezetősége reméli, hogy a nagy földmozgósitási mun­kák is megindulhatnak augusztus második felében és folytatódhatnak a nagy őszi esőzések és az első téli fagyok beálltáig. Az ügyosztály úgy tervezi, hogy csak a legszigorúbb téli hóna­pokban fog szünetelni a tabáni közmunka, február végén—március elején a téli szünet után az újra felvehető lesz és júliusig teljesen el is fognak készülni ezek a munkák, úgy hogy a jövő év nyarán az uj Tabánban megkezdődhetik az első bérpalota, illetőleg villa építkezése. gyobb távolságra való kiépítése, úgy hogy a váci vonal fejlesztése során már 1851-ben Bécscsel is közvetlen vas­úti összeköttetésbe került a magyar fő­város. A vidéki városok is egymásután kapcsolódtak be a vasúti hálózatba. A statisztikai hivatal diszalbumában igen érdekes térkép tünteti fel az egyesítés időpontjában, az 1873. évben fennálló közlekedési hálózatot. Igen korszerű a térkép annak folytán, hogy egykorú katonai térképen készült s ezáltal min­den tekintetben az akkori Budapest képét adja. Az egyesítés évében a szé­kesfővárosnak négy vasúti vonala állt fenn, még pedig a Vác—mar ehe gi, a Szolnok—szegedi, a Hatvan—miskolci és a nagykanizsai vonal. Ez a négy vasútvonal három pályaudvar utján szolgálta ki az akkori Budapest távol­sági forgalmi igényeit. Milyen más képet mutat az a térkép, mely napjaink közlekedési hálózatát ábrázolja! Nemcsak a helyi közlekedés terén váltotta fel az egyesítés idején fennálló néhány lóvasúti vonalat a mai sürü villamos és autobuszliálózat, hanem a nagyvasúti vonalak fejlődése is tekintélyes mértékű. Jelenleg ugyanis nem kevesebb, mint tiz vasúti vonal indul ki sugárszerüen a főváros­ból. Pedig Budapestnek, mint vasúti gócpontnak a jelentősége elsősorban nem is a vasúti vonalak számában, ha­nem főként abban jut kifejezésre, hogy a vidéki hálózat kiépítése folytán az ország lakossága egyre intenzivebben kapcsolódik a fővároshoz. Budapest környékének hatalmas fejlődése hivta _ __------------------------­­--------------------------------------­* A síaUszílhal Mvatal nagyszerű iiagramináia vasiifah, a ilelyiéröelítl c§ a laafőzás fiejSőűéscről a legiifóöM liciwcii cwlscia életre a Budapesti Helyiérdekű Vas­utakat, melyek kiépítése az 1886. évben vette kezdetét, majd egymásután nyíl­tak meg különböző vonalai. Igen érdekes vonal- és oszlopdia­grammok számolank be a vasutak for­galmának alakulásáról, ügy a buda­pesti pályaudvarokról indult vonatok száma, mint az elutazott személyek száma az egyesítéstől a világháború idejéig csaknem egyenletesen emelkedő vonalat mutat. Mig az 1875. évben 607 ezer személy utazott el a budapesti pályaudvarokról, addig az 1913. eszten­dőig 15 millióra emelkedett a forgalom. At indított vonatok száma 1913-ban 749 ezer volt, holott 1890-ben csak 138 ezer vonat indult a budapesti pálya­udvarokról. Igen jellemző a diagram­moknak az a részlete, mely a háború és forradalmak vasúti forgalmának rendkívül nagy kilengéseit ábrázolja. Az 1918—19. években a vonatforgalom zuhanásszerűen hanyatlott, ugyanak­kor azonban az utasszám hirtelen fel­­emelkedett. Ennek tudható be az a példátlan túlzsúfoltság, mely akkoriban vonatainkon mutatkozott. A háború utáni években a korábbi országterület egyharmad részéről ér­kező forgalom már természetesen nem tudta megközelíteni a békeévek színvo­nalát. A legutóbbi esztendőkben a gaz­dasági válság is hozzájárult a vasúti forgalom fejlődésének megakadályozá­sához. Az 1932. évben a vonatokon el­utazott személyek összes száma 17.6 millió volt, melyből a m. kir. állam­­vasutakra 6.4 millió, az időközben ál­lami kezelésbe vett délivasut vonalára 0.5 millió, a helyiérdekű vasutakra pe­dig 10.7 millió utas esett. A helyiérdekű vasutak részletes for­galmi és üzemi adataival külön ábrák foglalkoznak. Ezeknek a vasútvonalak­nak 1932-ben történt megváltása folytán ugyanis a székesfővárost a helyiérdekű vasutak forgalma közelebbről érinti. A legutóbbi esztendőnek 2i millió főnyi összes utasforgalma nemcsak az 1890. évi 0.9 millióval, hanem az 1910. évi 11.3 millióval szemben is a környék­beli forgalom nagy fejlődéséről tesz tanúságot. At üzem egyre jobb kihasz­nálását igazolja, hogy az egy személy­­vonatra eső utasok átlagos száma (1932-ben 70, 1890-ben 40) szintén jelen­tékeny emelkedést mutat. Különösen érdekesek azok a karto­­grammok, melyek a vonatforgalom és a személyforgalom nagyságát pálya­udvarok szerint térképen tüntetik fel. A különböző szinü körök nagysága a forgalom mértékét ábrázolja és ezzel nemcsak a vasúti politika, hanem a vá­rosrendezés és a helyi közlekedés irá­nyítása szempontjából is rendkívül ér­dekes kérdést világit meg. Városfej­lesztési szempontból sem közömbös ugyanis, hogy a naponta Budapestre érkező sokezer főnyi utas a város mely pontján kapcsolódik be a helyi köz­lekedési vállalatok forgalmába. Nem feledkezik meg a grafikus kötet természetesen a hajók személyforgal­mának ábrázolásáról sem. Nem ok nél­kül szokás a folyókat a népek ország­­utjának nevezni. Budapestnek is köz­lekedési szempontból nagy előnyére szolgál, hogy hajózható folyam part­ján fekszik. Sajnos, azonban különböző gazdasági és földrajzi okok miatt a Duna hajóforgalma nem tud lépést tar­tani a fejlődés általános menetével. Ennek tudható be, hogy mig az egye­sítés idején Budapest összes távolsági személyforgalmának több mint ‘A része (27.3%) a hajózásra esett, addig ma már a forgalomnak csak 1.3%-át bonyolít­ják le a hajózási vállalatok. Mind­amellett a legutóbbi évben is 231 ezer utast szállítottak el a hajók a buda­pesti állomásokról. Ezzel a rövid áttekintéssel azonban még korántsem merítettük ki a kötet egyetlen fejezetének, a közlekedésügy diagrammjainak a tanulságait sem, pedig a mű 14 fejezete a főváros 60 éves múltjának még mennyi érdekesnél ér­dekesebb mozzanatát tárja fel az olvasó előtt! Állandó butorkiállitás. Köztisztviselőknek árengedmény ! Führer, SÍSÍun.«. EOHN GYULA KEFE-«» ECSETGYÁROS Aranykoszorua mester GYÁR: VH., RÓZSA-U.20 Telefoni József 302—45

Next

/
Thumbnails
Contents