Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-07-07 / 27. szám
Budapest, 1934 julius 7 XII. évfolyam 27. szám UJ BUDAPEST Tek. Fővárosi Nyilv,^SSSfeg@si^ Bpest, VIII., * iTlfCAJ Előfizetési Orale : r qész évre.......................................... 30 pengő Fél évre . .............................., . . S3 pengő Egyes szám árn fto fillér . --cisrjMSS 1 FELELŐ!* »ZERKESZ1Ö: OOBV ANDOR I)R i HETILAP €£ Mzerkeszlőség és klodóhivoial: Budepesl, IV. Kaos Ivor—utca 9. Telefon: S2-8-23. Posla'akarékp. chequcsz<imlo 30013 Pestisnél >i harcra indul Budapest ellen Követelik a környéken laké alkalmazottak kereseti adóját a községi pénztárak részére és engedményeket kérnek a HÉV tarifáiból a községek belterületén Nő“s az alkotmányban Vasárnap délelőtt, egy apostoli lelkű magyar asszony, Toperczer Ákosné, vezetésével felvonultak az összes keresztény világnézetet valló nőt szervezetele, hogy a dolgozó és dolgozni akaró nők problémáiról tanácskozzanak. Szimbolikus jelensége van annak, hogy ez a nagygyűlés — amelynek részleteiről lapunk más helyén számolunk be — abban a várospolitikai szempontból annyira fontos fővárosi közgyűlési teremben zajlott le, amelynek tagjai között csak elvétve akadnak aszszonyok, holott az aktív választójogot illetően a nők a törvényhatósági választásra jogosult lakosság igen jelentékeny százalékát teszik. Ez a megállapítás különösen aktuális most, amikor a belügyminisztériumban készül az uj választójogi törvény és minden valószínűsége^ megvan annak, hogy az uj fővárosi törvény után az uj választójog alapján uj községi képviseletet is kap rövidesen Budapest. Ha az Illyefalvi-féle statisztikai tabellákat vizsgáljuk, látjuk, hogy 53.867 római katholikus, 6.181 ágostai evangélikus és 10.239 református törvényhatósági választójoggal bíró nője van Budapestnek. A 292.580 fővárosi törvényhatósági választójoggal biró lakos közül 105.521 a nő; általában minden két férfi választóra. egy nő-választó jut, vagyis a választói jogosultsággal birók egyharmada nő. Ezzel szemben úgy mennyiségileg, mint minőségileg igen gyenge a női képviselet a főváros parlamentjében, ugyan nagyobb mint az országgyűlésen, de jelentékenyen kisebb, mint azokban az északi államokban, ahol a nőket elsősorban nők képviselik a törvényhozó testületekben. Mi ennek az oka? Elsősorban a politikai szervezetlenség, de nem kevésbé a női öntudat hiánya. Kicsiny, bár kétségtelenül lelkes csapat az az elit-gárda, amely a keresztény nőmozgalmakat vezeti, bár kevés független célkitűzéssel és általában alárendelve a férfiakaratnak. A törvényhozó és önkormányzati testületekben pedig — tisztelet a, kivételnek — árnyékok a nők, önállótlan részei az egésznek, szavazógépek, kényelmes uzsonnázó nénikék, ha ugyan egyáltalában részt vesznek az üléseken. Több önállóságot, öntudatot, különleges célkitűzést követel a keresztény várospolitika a keresztény nőktől, akikre az uj választójog és az uj választások küszöbén nem kisebb feladat vár, mint fennen lobogtatása a keresztény zászlónak, amely veszedelmesen inog a férfikezekben. A női fanatizmus, makacs akarat és elszántság legyen sírásója a keresztény közönynek, építője a keresztény újjászületésnek, csatasorba küldése a fiatalabb generációnak, amely nagyon is unja a várostirányitó kereszténypártok langyos közönyét, széthúzó öncéluságát, végelgyengülésben szenvedő lehetetlenségét. Amiképen a női nemen át ifjodik újjá a természet törvényei szerint az emberiség, azonképen Budapest keresztény nőinek falaclata, hogy ébresztő akarata legyen a keresztény várospolitika mindenki által hőn óhajtott újjászületésének! — Az Uj Budapest tudósítójától — A Budapest-környéki városok és községek és a székesfőváros között állandóak a súrlódások. Az a kerefeasztal-konferencia, amelyet még Huszár Aladár hivott össze főpolgármestersége idején a fővárosi és környékbeli érdekek egyeztetésére, konkrét eredményeket nem hozott. A környéki városok és községek most újabb rohamra indultak a főváros ellen, képviselőtestületi határozatok támadják a fővárost, a kormányhoz intézett különféle memorandumokban követel a főváros érdekeinek háttérbeszoritásával a környék előnyöket a maga részére. A főváros azon akciója, hogy a Helyiérdekű 24 filléres tarifát léptessen életbe a főváros politikai határáig, vegyes érzéseket keltett a környéki községekben. Hangoztatják a környéki képviselőtestületek, hogy a 24 filléres budapesti belterületi tarifával a környék közlekedési problémája még nincs megoldva. A Hév tarifájának legalább a községek belterületén való csökkentését követeli a környék, olymódon, hogy a községek belterületén minimális pótdij fizetése mellett a 2í filléres Hév-tarifa legyen érvényben. — Az Uj Budapest tudósitójától — A városháza nyári munkásságának fontos része az a tevékenység, amelyet a szociálpolitikai ügyosztály a szegénysegélyezés terén fejt ki. Mint felügyeleti hatóság, Liber alpolgármester irányítja az ügyosztály ezirányu tevékenységét, aki aggódó gondossággal ügyel arra, hogy a főváros szociális működésének hatalmas gépezetébe ne csússzon bele semmi hiba. A főváros nyári inségenyhitő tevékenységéről Liber Endre alpolgármester a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Most készült el az ügyosztály a főváros hatósági inségenyhitő tevékenységének nyári munkatervével, amely szerint a két nyári hónapban, júliusban és augusztusban havonta 430—430 ezer, összesen 860 ezer pengőt emészt fel a főváros inségenyhitő tevékenysége. Vagyis napi 11 ezer pengőre rúg az az összeg, amelyet a hatóság szegénysegélyezésre költ. — A havi 430 ezer pengős inségenyhitő tevékenységnek legfontosabb tétele az étkeztetési akció. A főváros természetszerűen nincs abban a helyzetben, hogy a környékbeliek ezen kívánságát teljesítse, elég nagy terhet vállal a főváros magára a 24 filléres belterületi tarifa létesítésével kapcsolatosan, arra nem jut pénz a fővárosi adófizető közönség filléreiből, hogy Rákosszentmihály, vagy Budafok olcsó belterületi tarifát kapjon. Ennél az akciónál sokkal veszedelmesebb az a támadás, amelyet az alkalmazottak kereseti adója ügyében indítottak a környékbeli községek és városok a vármegye utján a pénzügyminiszter előtt a főváros ellen. Az alkalmazottak kereseti adója tudvalévőén azt a községet. vagy várost illeti, amelynek területén az alkalmazottak munkahelye van és csak abban az esetben engedik meg az alkalmazott állandó lakhelyére való átutalást, ha valamelyik munkaadónak ötvennél több ugyanazon helységben lakó alkalmazottja van. A környékbeli lakosságnak az a legújabb sérelme, hogy a túlnyomó részben fővárosi eífoglaltságu lakosság kereseti adóját nem a községi pénztárakba, amely a nyári hónapokban havi 350 ezer pengőbe kerül. Ebédosztásban naponta 40 ezer gyermek és felnőtt részesül a nyári hónapokban, naponta félliter tejet négyezer anya és csecsemő, naponta egy liter tejet 520 tüdőbeteg kap. Ötezer Ínséges család kap minden nap félliter tejet és tiz dekagram kenyeret. Jótékonysági utalványból a kerületi elöljáróságok utján hetenként 3520 tej-, 14 ezer hentesáru és 6500 lóhusutalvány kerül kiosztásra. Ezenkívül a menhelyeken gondozottak hetenként 1500 tej, 4000 hentesáru és 5000 lóhusutalványt kapnak. — A nyári hónapokban aránylag kicsiny a ruhaosztási számlája a szociálpolitikai ügyosztálynak: havi ezer pengő. Ebből természetesen csak a csecsemőkelengye-kiosztáis kisebb költségei nyernek fedezetet. Hajléktalanok elhelyezésére naponta ezer pengőt költ a főváros. Ebből fedeződik a hajléktalanok részére a magánházakban bérelt lakások bére, a hajléktalanok részére a népszállóban bérelt 225 fülke bére, a Magyar Vöröskereszt Egyesületnek 150 ember hálódijára napi 20 fillér, lakbérsegélyek, továbbá a Szabolcs-utcai menhely kiadásai. hanem a főváros pénztárába fizeti be. A pestkörnyéki községek most sorozatos képviselőtestületi üléseken foglalkoznak ezzel a problémával és követelik saját háztartásuk előnyére a fővárosi elfogláltságu környéki lakosság kereseti adójának a községi pénztárakba való befizetéséi. Legfőbb ideje, hogy a főváros, amely végerdményben nem állhat oda állandó béka-egér harcokba a környékkel, a kormányzatnál a legerélyesebben követelje az eféle kérvényezgetcseknek és politikai ígérgetéseknek egyszer s mindenkorra való beszüntetését. A főváros — mint azt számtalanszor megirtuk — elsősorban arra van kötelezve, hogy a maga jövedelmeit megvédelmezze, hogy ilymódon a közterheket a főváros lakosságának kímélése céljából, ha nem. is tudja csökkenteni, de legalább ne kelljen emelnie. Budapest a budapestieké! ez legyen a jelszó, amely a környék különféle próbálkozásait a leghatározottabban visszautasit ja. — Szerkesztő ur azon kérdésére, hogy hány ember részesül a hatósági inségenyhitő tevékenység különböző formáiban, közölhetem a júniusi statisztikát. Junius elsejétől 10-ig a felnőtt étkezők létszáma 37.237, a gyermekeké junius 1 és 24-e között 18.816 volt. Junius 11—30-ig a felnőtt étkezők létszáma 33.705-re rúgott, a gyermekétkezők létszóima junius 25 és 30-a között 11.957 volt. Mondanunk sem kell, hogy az étkezők túlnyomó nagy része ingyenes. Junius 1-e és 24-e között 98, 25 és 30-a között, amikor már csökken az étkeztetési akció, 65 hely volt üzemben. — Az elmúlt hónapban összesen 136.907 drb. jótékonysági utalványt (amire lóhust, hentesárut és tejet adnak), továbbá a főzőhelyeken beváltható 18.775 drb egyhetes inségtej-utalványt és ugyancsak a főzőhelyeken beváltható 15.980 drb napi inségtej-jegyet osztottak ki. — Ugyancsak az elmúlt hónap segélyezési tevékenységéhez tartozik az az adat, hogy júniusban az ínséges helyzetben levő anyák 418 teljes csecse-Tizennégyezer pengőjébe kerül a fővárosnak naponta a szegénysegélyezés Liber alpolgármester a főváros inségenyhitő tevékenységéről a nyári hónapokban
