Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-06-30 / 26. szám
1934 junius 30. XU BUDAPEST 3 A polgármester inkognito körútja az Auguszta-tetepen---------------------- ——am —■ 1 — ~~~ Müíler Antal nagyszerű akciója sietett segítségére a telep szomorú hajótöröttjeinek — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros legszörnyüségesebb nyomortanyája kétségtelenül az Auguszta-telepnek az a része, amely az Ullői-ut külső felének gödreiben fekszik. A háború alatt épült ez a barakktelep, eredetileg kórháznak, majd amikor jöttek a forradalmak, a menekültek és egyéb szegény emberek százai özönlötték el a nyomorúságos bódékat. Idestova húsz esztendeje lesz a háború kitörésének, iitötten, kopottan még most is állanak azonban az ideiglenes jelleggel épült viharvert barakkok, telve a szegénységnek olyan képeivel, amilyenekkel nemcsak Budapest, de Magyarország területén sem találkozunk sehol. Müller Antal, akinek kerületéibe az Auguszta-telep páriái tartoznak, vette pártfogásába a nyomorultak ügyét és az ő beavatkozásának köszönhető, hogy kissé kisüt ü nap a telep rozzant és korhadt odvai feleit. Akciójának eddigi folyamatáról és eredményeiről Müller Antal a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Egyik vasárnap a nálam járó küldöttségeknek adott Ígéretem teljesítéseképpen kunt jártam az Auguszta-telep barakkvárosában, ahol még az én nyomorúsághoz szokott szemem is megdöbbent a szörnyűségek láttára. h o)ml o k e g y e n e s t ellenkező álláspontot foglaltak el a Csengery-utcai épületnek elöljáróság céljaira történő megvásárlását illetően a bizottsági tag urak. A szociáldemokraták nevében B ü c hl e r József a legélesebben foglalt állást a vétel ellen, építkezést követelve. A következő felszólaló Szőke Gyula: — Abban a kellemes helyzetben vagyok — mondja kereszténypárti bizottsági tagtársai ált al án o s megrökönyödése közepette hogy: az előttem szóló bizottsági tag ur okfejtését egyáltalában nem fogadhatom el... Általános tabló! A következő szónok a demokratapárti H an n Arnold. — Abban a kellemetlen helyzetben vagyok — mondja kesernyésen az öregur — hogy semmi körülmények között nem fogadhatom el Szőke bizottsági tagtársam érvelését ... Általános derültség. A komoly, sőt komor urakra a cirádás ablak egy hasadékán át mintha fényesebben sütne be a napsugár... * A SPIELSCHULEBAN ÉRETTSÉGIZETT — még pedig a legteljesebb sikerrel — a városházi újságírók köztiszteletben és szeretetben álló doyenjének, Schwét Henriknek Éva nevezetű unokája. A hároméves nebulónak azért volt különleges sikere, mert olyan kedvesen és ügyesen táncolt, mint egyik sem óvódatársai közül. Egyébként a sajtófronton a szerkesztő urnák nagy büszkeséggel mutogatták a héten gyermekeik bizonyítványait. Általában megállapítható, hogy az újságíró-gyerekek végig tiszta kitűnőek, sőt Szilágyi Hugóné két fiáról azt mondotta Ravasz nagytiszteletü ur, a református gimnázium igazgatója, hogy az iskola b ü s zk e s é g e i. Schwét bácsi különben arra gondol, hogy újságírónak neveli feltűnően értelmes és élelmes unokáját. Ö lesz az Urnák kétezredik esztendejében a Pester Lloyd városházi szerkesztője... A telep, amely a főváros tulajdonában van, két részre oszlik. A felső rész félig kőépületekké van átalakítva, az alsó rész pedig a régi korhadt gerendákból és deszkákból sínylődik ma is, mint busz évvel ezelőtt. A telep körül épült a város; ez a fabarakk-telep azonban még mindig öt méterrel lejebb van, mint a környező területek. Kisebb fajta zápor is elegendő, hogy viz alá kerüljön a szegény emberek ütött-kopott bútorzata. Hogy mekkora a nyomorúság az Auguszta-telep fabarakjaiban, mi sem mutatja jobban, mint az az egyetlen adat, hogy 22 szoba-konyhás lakás vau a telepen, amelyek mindegyikében 12-nél többen laknak. Hogy az amugyis szükreszabott kétkét helyiségben hogyan fér el ágyakon, matracokon és szalmazsákokon tizenkét-tizenkét ember, arról igazán szükségtelen külön képet festeni... örvendő mosollyal arról beszelt a polgármester, hogy inkognitó-utja eredményeképpen máris megtette a legszükségesebb intézkedéseket. A szociálpolitikai ügyosztályt és a kerületi elöljáróságot utasította a polgármester, hogy az Augusztatelep legnincstelenebb lakosságát lássák el sürgősen élelmiszerrel és a megfelelő miliő-vizsgálatok után pénzsegélyt is osszanak ki közöttük. A polgármester utasítására Király Kálmán tanácsnok, az útépítési ügyosztály érdemes vezetője, mitán ebben az irányban külön felszólaltam a szakbizottság ülésén, szintén a tőle megszokott gyorsasággal megtette a maga intézedéseit: a lehetőség szerint már felemelte a barakk-telep útjait, hogy ilyképpen akadályozza meg az esővizek lefolyását a telep viskóiba. — A Keresztény Községi Párt egyik heti értekezletén tettem szóvá először az Auguszta-telep fabarakkjaiban tett szörnyű látogatásomat. A párt egyhangú utasításával felszerelten mentem azután a polgármesterhez, intézkedést kérve és sürgetve. A polgármester ur jó szivére és szociális érzékére mi sem jellemzőbb, mint hogy az intézkedések megtétele előtt néhány napi haladékot kért tőlem. Mint utólag megtudtam, erre a néhány napra azért volt szüksége Sipőcz Jenőnek, mert minden bejelentés nélkül személyesen tett látogatást az Auguszta-telep fa-barakkjai között. Senkisem ismerte fel a polgármestert, aki elbeszélgetett ^ a szerencsétlen emberekkel, megkérdezte bajaikat, utánakérdezősködött kivánságaiknak és azután mint egyszerű magánember, eltávozott. — Mikor néhány nap múlva ujlból felkerestem Sipőcz Jenőt, — Az Auguszta-telep ügyében — folytatta csillogó szemmel a beszélgetést Müller képviselő — mindent megtettünk, amit meg lehetett tenni és a telep öt-hatszáz lakója, csupa keresztény szegényember, most áld bennünket, elsősorban a polgármester urat, hogy szomorú szegénységükben segítségükre sietett a főváros hatósága! Az eddig történt intézkedések azonban csak félintézkedések. Véglegesen rendet kell teremteni a barakkok vidékén,^ úgy az,,„ Auguszta-telepen. mint a Zita-telepen, nemkülönben Budán a Lenke-uti barakkok között. Megjelelő szükséglakás-telepek építésével, ha pedig- ez a mai gazdasági viszonyok közepette nem megy, a bérlési akció felfokozásával el kell tüntetni ezeket a barakk-telepeket, amelyek szégyenfoltjai Budapestnek! ANGOL PARK A terrasz étteremben főúri ételek, magyar-francia a Segkeüeraíessbb eslá szóra^©2©he3y konyha, polgári árak, kitűnő italok.Hparkbara napóraként szimféraikys zenekar hang» versenyez, hetenként csütörtökön ©BSOFesieiÜ onyvészelc felléptével egész estéket betöltő opera- és operettelöadások. \ főváros harcot Indít az áruházait túltengő versenge ellen ilovszkg János bebizonyítja, hogy néhány áruház előnyére tObbezer kispolgári egzisztencia megélhetése van fenyegetve — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros közgazdasági szakbizottsága a jövő héten tartja első ülését, amely már a nyilvánosság előtt fog lezajlani. Amiként az 1930-as fővárosi törvény életbelépése előtt volt, a jövőben is a fővárosnak ez az egyik legfontosabb szakbizottsága lesz a fóruma Budapest legégetőbb közgazdasági és ipari problémáinak. A kereskedelem akut kérdései közül a legelső ülések egyikén _ szóbakerül az áruházak problémája, a gombamódra szaporodó áruházaké, amelyeknek a kereskedelem minden ágára, de különösen az élelmiszerkereskedelemre is kiterjedő tevékenysége szociális szempontból kártékonyán hat viszsza egy egész sereg kiskereskedő helyzetére. Az áruházak problémájáról llovszky János a Baross-Szövetség elnöke, a volt közgazdasági szakbizottság elnöke a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Kétségtelen, hogy az áruházak az élelmiszerkereskedelem bevezetésével az állampolgárok egy egész seregének egzisztenciáját veszélyeztetik. Az áruház a maga természeténél fogva tömegcikkek forgalombahozatalára van hivatva. A kereskedelem számos ágában jelentékeny konkurrenciát teremt egyes szakmáknak, de eddig még nem tört előtérbe, hogy a textil-, bőripari, szőnyeg- és függöny-, játék-, háztartási vagy egyéb hasonló osztályok működése ellen a kereskedelem azon az alapon tiltakozzon, hogy ezekben a szakmákban egyes kereskedelmi ágak érzékeny károsodást szenvednek a nagytőke és a nagyban való beszerzés versenye által. Pedig ez a, verseny kétségtelenül fennáll és előnyöket biztosit az áruházaknak, egyben érzékeny károsodást okozva a magánkereskedelemnek. — Melyek az áruházi rendszer jól bevált szisztémái, különösen az élelmiszerkereskedelemben? Hangos reklámmal, ügyes csomagolással, néha a kilogram törtsulyainak alkalmazásával, igen sokszor a beszerzési árnak megfelelő csábitó összegek feltüntetésével, tömeges piacradobással élclmiszervásárlásra hívja fel a közönséget, jól tudván, hogy a mai rossz viszonyok között, amikor a háztartást mégis csak el kell látni, a fogyasztóközönség a hirdetett olcsó szappanért, kekszért, csokoládéért és egyéb hasonló dolgokért szívesen felvándorol az áruházak legfelső emeletére. így viszszafelé jövet kénytelen végigsétálni a különféle osztályokon, ahol a sok kitett és szemnek való áru között lehet, hogy megakad valamin a szeme, annyira, hogy vásárolni fog belőle. — A közönséget az áruházak élelmiszerosztályára csábítván, néhány áruház előnyére többezer kispolgári egzisztenica megélhetése van fenyegetve. Ha az áruház többszáz alkalmazottnak ad kenyeret, viszont tevékenységétől tölbbezertől veszi azt el. Nyolc kiskereskedő együttvéve 12 ezer pengő kereseti adót fizet ugyanakkor, amikor az áruház. amelynek forgalma tízszeresen, vagy százszorosán meghaladja nyolc kiskereskedő együttes forgalmát, alapadó gyanánt összesen kétezer pengőt fizeti Az állam szempontjából sem lehet közömbös az, ha a kereskedelem szabadságának örve alatt néhány áruház olyan'tevékenységet fejt ki, amely egy jelentős társadalmi réteg pusztulását vonhatja maga után! Mint értesülünk, a főváros közgazdasági bizottságának már legelső ülésén olyan indítvány fog elhangzani, amely a főváros hatóságát sorompóba szólítja az áruházuk túltengő versenye ellen, A főváros kereskedő- és iparostársadalma a legnagyobb szimpátiával fogadja ezt a harcot, amely az újjáéledt közgazdasági szakbizottság egyik fontos kezdeményező tevékenysége. Igyunk „Haimar-vizei! Megrendelhető Székesfővárosi Ásványvíz-üzemnél (I., Gellért-rakpart 1. Telefon: 53-0-03)
