Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-04-28 / 17. szám

A liigszinház Kapja a loiyö Pure a Fővárosi CirKusz bőrieiőt Ú A lD Á ÍiO IÍIB T — Az Uj Budapest tudósítójától. A városgazdasági ügyosztályban készen fekszik a Fővárosi Cirkusz ezévi hasznositására vonatkozó pol­gármesteri előterjesztés. A polgár­­mester azt javasolja a törvényható­sági tanácsnak, hogy a folyó esz­tendőre a többi pályázó mellőzésével a Vígszínháznak adják bérbe a cir­kusz-épületet. A Vígszínház külön­leges, félig színházi, félig cirkuszi előadást akar a ligetben produkálni, külön erre a célra irt, a cirkuszi élettel foglalkozó színdarabot adná­nak elő nagy táncszemélyzettel, ze­nekarral. görlökkel. Kovácsházy tanácsnok, a város­­gazdasági ügyosztály vezetője eb­ben az ügyben beható tárgyalásokat folytatott Roboz Imrével, a Víg­színház igazgatójával. E tárgyalá­sok eredményeképpen a Vigszinház egész szezonra 25 ezer pengő bért fizet a fővárosnak, ebből 10 ezer pengőt készpénzben tett le a szín­ház vezetősége, a fennmaradó ösz­­szegre pedig megfelelő bankgaran­ciát adtak. A Vigszinház vezetői a tárgyalások során ígéretet tettek arravonatkozóan is, hogy a szinre­­hozandó darabban a magyar artis­tákat megfelelő betétszámok kap­csán fogják foglalkoztatni. Mivel e pillanatban kétséges, hogy egyáltalában tart-e még ülést a tör­vényhatósági tanács, nincs kizárva az sem, hogy a polgármester a jövő héten saját személyében hozza meg döntését és utasítja a tiszti ügyész­séget a Vígszínházzal a bérleti szer­ződés megkötésére. A Vigszinház az eddigi tervek szerint, junius 20-ika táján mutatná be a cirkuszi színda­rabot és azt szeptember elejéig ját­­szaná. Uj kiírások: A tabáni bérházak bontásl-munkálataira. Határidő: 1934. évi április hó 30-án (hétfőn) délelőtt 9—Vili óra. Papíráruk szállításár» a Azókesfővuros uze mei részére. Határidő: 1934, évi május hó 8-án délelőtt 11 óra. Központi fűtőberendezés! munkákra a X kér., Ülői-ut 118. sz. alatti elemi iskola részére. Határidő: 1934. évi május hó 15-én (kedd) 'délelőtt %11 óra. KHÁL GYULA KftrARAOOnESTER gsgsfrgygg rv ti piAriAnyAm SIKtlnLtli GYÁRTELEPE BUDAPEST. flL LAJOS-Ö. 77/79. TEL 624-61 Hunyadi természetes keserüviz az emésztőszervek leg­kiválóbb gyógyvize. Egy háztartásban *em hiá­A Vásár Sipőcz polgármester rádió-előadása Jövőre lesz 30 éve, hogy Budapesten Árumintavásárokat kezdtek rendezni és az idén van 20 éve annak, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gondozásába vette ezt a külföldi min­tára nálunk is meghonosított zsenge in­tézményt és tervszerű munkával igyeke­zett azt a magyar éghajlatnak és szük­ségletnek megfelelő módon áthasonitani. Ez alatt a 20 év alatt vagy fejlődésen mentek át a budapesti Aruminiavásá­­rok, de különösen az utolsó 10 esztendő­ben, amióta a vásárt szervező kereske­delmi és iparkamara a magyar dolgozó polgárságnak ezt a tavaszi, messze or­szágokra kiterjedő organizációval alá­támasztott vásárát nemzetközivé fejlesz­tette. Ennek a megállapításnak egy egy­szerű ténynél, vagy egy közismert köz­hely leszögezésénél sokkal nagyobb je­lentősége van, mert az árumintavásárok történetében az utolsó 10 esztendő, amely felöleli a leglendületesebb konjunktúra idejét éppúgy, mint a világválság mély­pontját, döntő jelentőséggel bút. Európa legnagyobb árumintavásárai közül szá­mos megszűnt ez alatt a 10 év alatt és még a leghíresebbek közül is többen vannak olyanok, amelyek úgy a kiállí­tók, mint a látogatók számát illetőleg összezsugorodtak. A Budapesti Nemzet­közi Vásár, amelynek jelentőségét épp­úgy, mint Budapestnek és Magyaror­szágnak nem a dimenziók, hanem annál egy mélyebben fekvő, nagyobb érték adja meg, ez alatt a 10 esztendő alatt a külföldi árumintavásárok történetében szinte páratlan fejlődésen ment keresz­tül. A kiállítók száma megduplázódott és az általuk elfoglalva tartott terület háromszorosára növekedett, az idegen látogatók száma pedig 500%-kai emelke­dett. így történhetett meg az, hogy a múlt évi Nemzetközi Vásár idején lebo­nyolódott idegenforgalom a főváros egész évi idegenforgalmának már több, mint 30%-át tette ki. Ez a nagyszerű eredmény élénken bi­zonyítja azt, hogy a tervszerű idegen­­forgalmi munkának feltétlenül megvan a maga gyümölcse akkor, ha az idegen­­forgalom fejlesztésére hivatott tényezők együttműködése biztosítva van. Mert a Budapesti Nemzetközi Vásár kitűnő or­ganizációja mellett igen jelentős szere­pet játszott ebben a kiemelkedő idegen­­forgalmi eredményben az a támogató munka, amelyet a Székesfőváros Idegen­­forgalmi Hivatala és annak bécsi iro­dája a vásár látogatottságának fejlesz­tése érdekében úgyszólván létesítésük első percétől kezdve kifejt. A kamara által fenntartott vásár és a főváros ál­tal létesített Idegenforgalmi Hivatal több, mint egy évtizedes egymásbakap­­csolódó és egymást támogató munkája uttörést jelenteit a magyar idegenforga­lom. történetében, amely munkának nem­csak ez a két intézmény, hanem ezen tulmenőleg az összes magyar idegenfor­galmi intézmények és iparok is jelentős hasznát látják. De visszatérve magára a vásárra, mi­ként lehet az, hogy egy oly sokat szen­vedett országban, mint Magyarország, egy intézmény szakadatlan, tervszerű lendülettel fejlődik tovább akkor, ami­kor testvérintézményei a külföldön egy­másután sorvadnak el, vagy tűnnek el teljesen a gazdasági élet színteréről? Egyszerű a válasz. Azért, mert a Buda­pesti Nemzetközi Vásár nem a konjunk­túra futóliomokjára épült, amelyről a válságos évek forgószele nyomtalanul söpörhette el a gyökértelen intézménye­ket, hanem a mi vásárunk mélyen le lett horgonyozva azokba az ősi ener­giákba, amelyek ezer év óta fenntartói ennek a földnek és a népnek, amely rajta él. A Budapesti Nemzetközi Vásár olyan adottságokon épült fel, olyan energiákban gyökeredzik, amelyek azon a helyen, ahol Budapest fekszik, ahol a Nemzetközi Vásárt megrendezik, külön­leges jelentőséggel és értékkel bírnak. Budapest kitűnő gazdaságföldrajzi fek­vése, az ország gazdasági binterlandja, iparának hatalmas fejlettsége és óriási termelő skálája, a magyar kereskedelem szívóssága, elevensége és ötletessége, a magyar hitelélet fejlettsége, a Budapes­ten irányt változtató Duna-kanyar és a DANUBIA MŰSZAKI VÁLLALAT BUDAPEST, IV., MÁRIA VALÉRIA U. 1. T : 80 9 78, 80 9 79 Épitésl osztály: nyozhat. Hatásában felülmúlhatatlan SBUEHNER IKDRÍS, BUMPESI Remetehegy platóján Doberdó-ut 10—16. sz. alatt. József Ferenc főherceg és Schmidt Miksa kastélyai közvetlen szomszédsá­gában, szépfekvésü, befásitott 300 négyszögöles üres villatelkek és villa­épületek eladók A parcellák a 72-es villamostól néhány percnyire, főútvonalon terülnek el, könnyen megközelithetök. Remek kilátás, elsőrangú hegyi levegő. Bővebbet a helyszínen, vagy T.: 83—2—89 alatt. MENCZER GUSZTÁV tisztító Ruháit egy évi jótállással fényteleniti. Budapest, II., Török-u. 10. Telefon: 50-4-93. Irgalmasokkal szemben. Vidékre is szállít. Gallér, frakk-ingek, ruhák tisztításában vezet. KOHN GYULA j KEFEí. ECSETGYÁROS Aranykosz orus mester j GYÁR: VII.. RÓZSA-U.20 Telefon: József 302—45 f Bármely korszerű kőburkolat, aszfaltos, kátrányos és cementes ut, valamint bármely korszerű csatorna tervezése, építése, karbantartása. Vegyészeti osztály: Kátrány melléktermékek, különösen benzoltermékek gyártása és feldolgozása, külön­böző vegyicikkek készítése úgymint nyeregszappan, patazsir stb. Gyártelep : Budapest BX.f CsowSutca 3. Telefon: 34—0—82._____________ JOBE A RADIO' TUNGSRAM RADIOCSOVEL hatalmas méretekben kiépített dunai ki­kötő, továbbá az a siirü és minden iiányba szétiutó, Budapesten központo­suk közlekedési hálózat, amely a ma­gyar fővárost a világ minden tájával vasúton, hajón, repülőgépen összeköti, olyan komponensek, amelyek a Duna­­medencében a Budapesti Nemzetközi Vásárnak különös jelentőséget adnak. Éppen ezért ez a magyar vásár a hő­mérő szerepét tölti be mindazok elöttr akik aggódással figyelik a magyar élet alakulását. Nemcsak árubörze ez, ahol oíuim^S5rar do]sozó Polgárság több mint 200 árucsoportban mutatja be a vásár­ban központosnló vidéki és külföldi áru­bevásárló keresletnek mindazt, amit a magyar vállalkozás zsenialitása páro­­sm\a a magyar munkás ügyességével, termel, hanem általában a magyarság életszínvonalának egyik jellemző fokmé­rője, amely a pillanatnyi helyzeten tul­menőleg a legközelebbi jövő alakulását is mutatja. Ezért van az, hogy szinte visszafojtott érdeklődéssel, néha némi aggódással gortdólunk arra, hogy vájjon sikerülni fog-e a vásár? És ezért örven­dünk egy szép gazdasági produkción érzett örömön messze túlmenő örömmel akkor, ha egy-egy ily nagy gonddal megrendezett vásár a jól megérdemelt eredménnyel zárul. * Amikor ezeket a sorokat olvasom, a városligeti Iparcsarnok környékén már hatalmas munka folyik. A Budapesti Nemzetközi Vásár óriási pavillontáborát építik ott, hogy megszülessék Budapest legszebb területén, 11 napi élettartam­mal egy uj város: a Nemzetközi Vásár­város, amelynek létesítésénél a gondos rendezőség fokozottan kívánja érvénye­síteni ugyanazt a csínt és Ízlést, amely Budapestet is annyira jellemzi és az összes külföldi metropolisok között kü­lönleges karakterrel ruházza fel. Buda­pestnek ez a tiszakérész-életü része azon­ban mégsem lesz Potemkin-falu, ahol a mutatós külső mögött üresség honol, hanem egy olyan bizalmat és reményt sugárzó attrakció, amely mögött 3000 gyár és 300.000 magyar munkás serényen dolgozó kezemunkája rejlik. A Budapesti Nemzetközi Vásár terüle­tén, amely május virágzó pompájának minden gazdagságával is megajándé­kozza ezt a szép magyar munkaünnepet, a fővárosba jövő idegen nemcsak a dü­börgő kalapácsok, suhogó kohók és kat­togó szövőgépek munkájának eredmé­nyét fogja látni, hanem a kis magyar falvak színes népművészetét is, a ma­gyar föld ízes termékeit és a világhírű magyar kisiparosok aprólékos gonddal készített pompás remekműveit. A Buda­pesti Nemzetközi Vásár az alkotó pol­gári munka olyan harmonikus demon­strációja, amelyből örömmel kér részt a dolgozó polgárság minden rétege. Ezért van az, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásárt ma már az egész országban csak mint „a vásár“-t emlegetik, mert ez a vásár mindenkié, aminthogy mindenkié Budapest is, aki azt szereti és akinek arra szüksége van. Köszönet illeti a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamarát, a magyar keres­kedelem és ipar autonóm szervét, azért a sok 'fáradságért és gondért, amellyel ezt a nagyon fontos magyar intézményt felnevelte, kifejlesztette és azzal nem­csak Budapestet, hanem az országot, sőt a dunamenti népeket is megajándé­kozta. A főváros közönsége, amely féltő gonddal és aggódó szeretettel figyeli évek óta ennek az intézménynek az ala­kulását, a házigazda örömével és szere­­tetével várja Budapestre minél nagyobb számban az ország vidéki lakosait épp­­ugy, mint a külföldi vendégeket, akik­nek fogadására, elszállásolására és ellá­tására a régi hires magyar vendégsze­retettel készültek fel a magyar főváros összes polgárai. Viszontlátásra a május 4-én megnyíló Nemzetközi Vásáron! FCFI f%i6í SZELLŐZŐ­­„EOELÜE BERENDEZÉSEN Schnbauer Ferenc magánmérnők BUDAPEST, III., FÖLD-UTCA SÍ Telelőn: 62-2-06 Az Uj Budapest minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. * A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. ÁLTALÁNOS NYOMDA, KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, BUDAPEST. VI., NAGYMEZŐ-UTCA 3. Felelős: Dr. Uj István.

Next

/
Thumbnails
Contents