Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-03-04 / 9. szám

1933 március 4. aj£UDAP£SÄ 5 A főpolgármester gyásza, özvegy baráti Huszár Béláné született ebeczki Blaskovich Jolán, a hadi- ékitményes vöröskereszt ezüst disz­érem és a porosz vöröskereszt érem III. osztályának tulajdonosa, életé­nek hetvenkarmadik évében, már­cius 2-án meghalt. Az elhunytban dr. Huszár Aladár főpolgármester, valamint Huszár Tibor, Elemér és Miklós édesanyját gyászolja. Gyász- •haboritotta a haláleset a báró Luzsénszky, báró Pittel, Szilassy, báró Podmaniczky, Blaskovich, gróf Pongrácz és Kövér családokat. A beszentelés március 4-én délután 3 órakor lesz a kerepesi temető ha­lottasházában, ahonnan az elhuny­tat Keszegre szállítják és ott már­cius 5-én délután 2 órakor helyezik a családi sírboltban örök nyuga­lomra. Mégis bérházat vásárol a Segitő- alap? Esztendők óta megoldatlan a probléma: mit csináljon az alkal­mazottak segitőalapja meglévő más­félmillió pengőnyi készpénzével, szanatóriumot épitsen-e, vagy szék­házat vásároljon-e belőle? A bel­ügyminisztérium a költségvetés jóváhagyásával lefolytatott tár­gyalásokkal kapcsolatosan újra szóbakerült a segitőalapi probléma és hir szerint a költségvetést jóvá­hagyó leirat, mint az az elmúlt esz­tendőben is történt, újból figyelmez­tetni fogja a fővárost, hogy ingat­lanba fektesse bele az alkalmazot­tak segitőalapjának pénzét. Minden valószínűség amellett szól, hogy a szóbanforgó összeget egy belvárosi bérpalota megvásárlására fogja fordítani a Segitőalap, amely igy gondoskodik a mai drága központi helyiségek helyett székházról, ahol ambulatóriumait is azután el tudja helyezni. Arról, hogy a Gyermek­védő Liga Trefort-utcai palotáját vegye meg a Segitőalap, most már nincs szó, tekintettel arra, hogy ezt az épületet a Tisztviselők Beteg­ápolási Alapja már megvásárolta. Hunyadi János természetes keseriivlz m «nxéttriősservek leg­kiválóbb gyógyvize. Egy Háztartásban Mm klár eycxhat. Hatásában falttlmnlhatatlan simaiER iiDRás, Budapest Elkészültek a Szent István-nap nyom­tatványai. Jelentettük, hogy a város- gazdasági ügyosztály és az Idegenfor­galmi Hivatal folyó évben fokozott erővel folytatja a Szent István-napi propagandát azzal a különbséggel az elmúlt évek elkésett propagandájával szemben, bogy ebben az esztendőben már kora tavasszal szétküldi az István- napi nyomtatványokat. A Házinyomda a nyomtatványok első részével: negy­venezer darabbal már elkészült, ezek közül húszezer angol, húszezer német nyelven hivja fel gyönyörű sokszin- nyomásu képek kíséretében a figyel­met az István-napi ünnepségekre, első­sorban a Gyöngyös bokréta elő­adásaira. A propaganda-anyagot köz­vetlen cimekre küldi el az Ide­genforgalmi Hivatal, amely reméli, bogy a világ-jamboree lezajlása után rengeteg idegen fog Budapesten ma­radni az István-napi ünnepségek meg­tekintésére. Schalter hálóin ohleveles mérnöh vasul-, nt-, betonépitésl vállalkozó hovezőmesler lV.jecskemMcai3. Tel.: 84-4-12 Jfa én Skirúíy volnék Az egyik szaklap hasábjain Steiner Gyula. aki különben a szak- irodalom régi érdemes munkása, a következő érdekes címmel nyilvá­nítja óhajait: Mit tennék, ha a Magyai' Sütők Országos Szövetsége átvenné a fővárosi kenyérgyárat? Noha, a cikkecske nagyon hasonlít a Ha én király volnék... kezdetű népmeséhez, mégis érdekesnek tart­juk Steiner Gyula óhajait papírra vetni, mert a közleményből meg­állapítható az üzemellenes iparos­társadalom egész mentalitása, amely a maga efémer érdekeiért oly nagy értékeket, mint a Községi Kenyérgyár berendezése, a leg­nagyobb lelkinyugalommal lenne hajlandó elárvéreztetni. Mert Steiner főszerkesztő ur pro­gramijának ez a legelső pontja: a kemencék kétharmadát és a feles­leges berendezéseket, gépeket, autó­kat, kocsikat önkéntes árverésen a legtöbbet ígérő sütőnek adná el. A meglevő szállításokat a buda­pesti és környékbeli sütőmesterek között osztaná szét a kitűnő Steiner, aki arra is gondol, hogy a Községi Kenyérgyárban munkában levő alkalmazottakat a fővárosi és környékbeli sütőüzemekben kellene elhelyezni. A gyár megmaradt egyharmad­nyi kemencéjével és az árverésen el nem kelt gépekkel nemzetközi sütő-, cukrász- és malomipari szakirányú főiskolát rendezne be a Magyar Sütők Országos Szövetsége. Olcsó teljes ellátást nyújtana a külföldi fiatalságnak: reiídeletek utján csak négy évi tanulás befejezése után lenne lehetséges valakit segéddé avatni. a négy évből az egyet, az utolsót okvetlen ebben az intézetben kellene eltöltenie. így használná fel a Községi Kenyérgyárat — ki­ált fel Steiner Gyula — és azt hi­szem, ha minden faktor efelett egy kicsit elfogulatlanul gondolkozna, senki sem ellenezné ennek a fővá­ros és környék sütőiparát tönkre­tevő intézménynek azonnali meg­szüntetését. Mint kuriózumot, érdemes volt Steinei' Gyula elgondolását közölni, hiszen az a budapesti pékmesterek többségének legrejtettebb kívánsá­gait fejezi ki. Egy pillanatig sem, gondolhat azonban senki arra, hogy ez az egyébként igen jámbor elgon­dolás valaha is valóra válik, mert az nem egyéb, mint annak a bizo­nyos éhes malackának az álma, amely a makk-eledelen ábrándo­zik ... Külföldi állampolgárok is pályázhat-1 nak a ligeti Ncparénára. A polgármes- J tér március 17-i batáridővel kiirta a pályázatot a. városligeti mutatványos telepen lévő Néparénának hat éven át való bérbeadására. Arra való tekintet­tel, hogy az eddigi bérlő: Czája Já­nos, az ismert birkózó nem volt képes a tulmagas bért megfizetni, a főváros a bérminimumot jelentékenyen leszállí­totta és a vállalati feltételekben aziránt is intézkedett, hogy a bért a szezon előrehaladásával olyképpen kelljen fizetni, hogy a legnagyobb láto­gatottság idejére essék a legnagyobb bérfizetési köte­lezettség. A városgazdasági ügy­osztályban különben nem sokan ér­deklődnek a Néparéna bérle­te iránt és valószínűnek látszik, hogy arra alig egy-két pályázó fog akadni. Értesülésünk szerint az ügy­osztály nem zárkózik el attól sem, hogy külföldi állampolgárnak adja bérbe a Néparénát: a közreadott versenytárgyalási feltételek minden­esetre úgy szólnak, hogy magyar állampolgárság igazolása nem szükséges a bérlet elnye­réséhez. A városházán elsősorban a régi bérlő: Schmidt Mihály pályá­zatát várják, aki a múltban mindig eleget tett bérfizetési kötelezettségei­nek és csak azért ment ki a Néparéná­ból, mert Czája János túllicitálta. Szó van. arról is, bogy a Fratteli- n i n e k, a három hires francia bohóc, akik február havában Budapesten ven­dégszerepeitek, szintén pályázzanak a Néparénára és várják egy-két kül­földi varieté-tulajdonos je­lentkezését is. — Ami természetes, abban lehet bízni, Ki „Igmándit“ használ, nem fog csalat­kozni. WIHflRT FERENC építész és építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b Telefon: 96-9-08. mflf/f/J* építési váifsists LV&Ariss-u. 31b* ÁUL Ő39.I4 umiMiási hirdetmény Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános verseny- tárgyalást hirdetek a székesfőváros köz- igazgatási épületekben (iskolákban, kór­házakban, árvaházakban, szeretetotthonok­ban, bérházakban, népjóléti és szociális intézményekben stb.) szükségessé váló vas- kályhajavitási és karbantartási munkákra. A munka megosztva fog vállalatba adatni oly módon, hogy egy-egy munkarész 15.000 P értéken alul fog maradni. Ennélfogva kéz- müiparosoknak (kisiparosoknak) bánatpénzt letenniük nem kell; más (nem kisiparos) ajánlattevők 150 P, azaz agyszázötven pengő bánatpénzt tartoznak letétbe helyezni. Egyébként a bánatpénz tekintetében a fennebb említett „Hivatalos hirdetések“ rendelkezései az irányadók. A vonatkozó költségvetési kiírás nyom­tatványai ivenként 0.50 pengőért kaphatók 1933. évi március hó 4-tőli kezdve naponta d. e. 12—2 órák között a polgármesteri XIII. (magasépítési) ügyosztály IV., Köz­ponti városháza, III. em. 342. sz. szobájában. A rajzok, tervek és minták megtekinthe­tők és a szükséges felvilágosítás megsze­rezhető az előadónál, a Központi városháza, III. em. 336. ajtó alatti hivatalos helyi­ségben. Az ajánlatok 1933. évi április hó 1-én (szombaton) d. e. */«ll óráig a polgármesteri XIII. (magasépítési) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánla­tok ugyanazon napon, ugyanazon ügyosztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 11 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1933. évi március hó 1-én. A polgármester megbízásából: Wossala s. k. tanácsnok. TIGNÄLI RAFAELLO bronzomo BUDAPEST TELEFON I AUTOMATA ti»—U. Pártélet Sipőcz polgármester tartja a Sas- Kör márciusi beszédét. Megemlé­keztünk legutóbbi számunkban a Sas-Kör báljáról, melyet hat esz­tendei szünet után fényes külsősé­gek közepette Nagy Ferenc törvény­hatósági tanácstag, a Sas-Kör ügy­vezető elnöke támasztott fel. Nagy Ferenc közismert agilitásával mű­ködik közre azon, hogy a Sas-Kör mennél szélesebb keretek között folytathassa működését. A Kör leg­utóbbi igazgatósági és választmányi együttes ülésén, amelyen Nagy Fe­renc elnökölt, százhuszonhárom uj tagot vettek fel. közöttük a székes- főváros közéletéből számos kitűnő­séget, Az uj tagok ünnepélyes felavatása március 18-án történik meg a központi katholikus kör ter­meibe tartandó díszvacsora kere­tében és az avatás ünnepi aktusát a kör elnöke, Sipőcz polgármester fogja végezni. Ugyanezen alkalom­mal tartják meg a kör hagyomá­nyos márciusi közgyűlését is, mély alkalommal a legrégibb belvárosi keresztény egyesülés márciusi be­szédét ugyancsak Sipőcz polgár- mester fogja tartani. * Előadás a Lipótvárosi Keresztény Tár­sas-Körben. A Belső Lipótvárosi Ke­resztény Társas-Körben vitéz Sándor István iskolaigazgató nagy hallgatóság előtt előadást tartott a mai fiatalság életfelfogása címmel. Az érdekes elő­adást, amely a két évtized nemzedéke között felmerült csaknem áthidalhatat­lan mélységeket tárta fel, a nagyszám­ban egybegyült előkelő közönség érdek­lődéssel fogadta, * A Keresztény Községi Párt a fize­tések leszállítása ellen. A Keresz­tény Községi Párt kedden este Bed- nárz Róbert ügyvezető alelnök el- nöklése mellett értekezletet tartott, amelyen a pénteki rendkivüli köz­gyűlés napirendjével foglalkoztak. A párt arra az álláspontra helyez­kedett, hogy az üzemi alkalmazot­tak fizetéscsökkenése hasonlóan az eddigi fizetésosökkenésekhez^ helyte­len és igy az illetmény-leszállítások ellen foglalt állást, Cselényi Pál dr. szóvátette, hogy a javadalmi őrök helyzete tiz esztendeje rendezetlen, a fővárosnak nagy szolgálatot tevő és nagy adó jő védelmeket behajtó ja­vadalmi őröket egy évtizedes szol­gálat után sem véglegesítették. Azt indítványozta, hogy egy esztendei kifogástalan szolgálat után véglege­sítsék a javadalmi őröket, A párt a javaslatot egyhangúan magáévá tette. Kirchner Béláné a kórházi al­tisztek érdekében szólalt fel, akik mint ideiglenes alkalmazottak szin­tén éveken át tartó kínzó bizonyta­lanságban vannak. Végezetül Patz Sándor dr., a Beszkárt forgalmi osz­tályának igazgatója, tartott érde­kes előadást a rövidesen beveze­tendő hat filléres tantusz-jegyekről. A párt az előadást nagy érdeklődés­sel hallgatta végig. CALDERONI ÉS TÁRSA lálszerészek Budapest, V., Vörösmarty-tér 1. Telelőn: Ant. 811-46. S zemüvegek, orresiptetők, lor- gnettek, színházi- és verseny­látcsövek a legjobb kivitelben. Fényképészeti cikkek. A Székesfővárosi Segitőalap szállítója.

Next

/
Thumbnails
Contents