Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-23 / 51-52. szám
Olcsóbb lesz-e a taxi? Újév után megkezdődnek a tárgyalások — Az Uj Budapest tudósítóidtól — A törvényhatósági tanácsban Pet- rovácz Gyula tudvalévőén ^ indítványt tett aziránt, hogy a géperejű bérkocsik viteldija a 65 filléres alap- d.ijról 50 fillérre szállíttassák le. Az erre vonatkozó javaslatot a törvényhatósági tanács elfogadta és Bódy László dr. tanácsnok, felszólalása után felkérte a polgármes tért, hogy a viteldijak leszállítását illetően közvetlen tárgyalásokat kezdjen az érdekképviseletekkel. A taxivállalatok a törvényhatós ^ gi tanács határozata kapcsán már jelentkeztek a közlekedési ügyosz tálynál, ahol előadták, hogy a vitel dij-leszállitására képtelenek. A le csökkent forgalom és a motalkó fel emelt kincstári illetéke mellett i helyzet az, hogy a taxik üzemben tartásához szükséges nyersanyagok ára egyáltalában nem csökkent, sőt a legutóbbi esztendőben emelkedett is. Bódy tanácsnok közölte a taxi sok' érdekképviseleteinek vezetőivel, hogy a taxi viteldij tárgyában január első napjaiban kezdi meg ve lük a közvetlen tárgyalásokat. A fővárosnak az autótaxiról alko tott szabályrendelet értelmében joga van beletekinteni a taxivállalatok könyveibe és azok kalkulációját a legteljesebb mértékben ellenőrizni és felülvizsgálni. A főváros ezzel a jogával még élni is fog, a megejtendő vizsgálatoktól függ azután, hogy olcsóbb lesz-e a taxi. 1933 december 23. TTJ BUDAPEST Miéri rossz a Községi kenyér? Irta: SPOLAR1CH GYÖRGY ZComámctábláfc a Ie^o!csó66an föeér fdndor D.. ©róf (Tiszea Ustván-tM. 3 TELEFON : 82—4—29 MUNKÁCSY GYULA m. kir. szab. takaréktuzhely kályha, kémcnytoldó és lakatosárugyár Budapest, VII. Rózsa-utca 39 Mintaraktár VII., Izabella-tér 3 Telefon : 31-2-80. 35 9-16 HOLNAP KALMAN oKI. gépész- és hözgazdas^gi-mérnöh, épitési vállalkozó Budapest, &¥., iráupi-utca 21 Telefon: 89-1-13 SZELLŐZŐ- BERENDEZÉSEK Schuftauer F6TCUC magánmérnők ESELGE BUDAPEST. 831., TOLD UTCA 51 Telelőn: 62-2-06 December 25., 28. as 31-ao d. u. Vs3 órakor Ifj. HALÁSZ HUBERT építési vállalkozó VASSZÁDFAL KÖLCSÖNZŐ BUDAPEST, VII., AREM-UT 70 TELEFON: 39-0-50 VSGNÁLI ÜIMMLLO Dronzönlö BUDAPEST Lakás: Petneiiäzu-utca ?5/1». Gyár; VI., Jász-utca 14. szám TELEFON : AUTOMATA 919 12. A mi mindennapi kenyerünk a szó szoros értelmében vehető, mert mindenkinek mindennap szüksége van egy darab kenyérre. Az ország élelmiszereket gyártó iparok legfontosabb ága, a sütőipar. Minden ipari termék nélkülözhető, pótolható csak a kenyér az, ami okvetlenül szükséges és nélkülözhetetlen. Erre kellene legtöbb gondot fordítani, a legtöbb áldozatot hozni s ezzel kellene úgy tudományosan, mint technikailag a kémia és technika haladását elért erdményeit felhasználva a legintenzivebben foglalkoznunk.-x A Községi Kenyérgyár, melyet Budapest székesfőváros nemes Tanácsa 19ü9-ben építtetett meg, jó körülmények között indult. A békevilág csendes és minden gazdasági veszélyt kizáró idejében biztos megrendelőkkel és jó financiális állapotok közepette. Érthetetlen azonban, hogy megalakulása óta, huszonnégy év alatt a gyár nem tudott produkálni a maga nemében ízletes, jó kenyeret. A bókevilág kismestereinek és iparosainak pedig sok minden nem volt szabad, amit viszont a Községi Kenyérgyár megengedhetett magának. Az akkori idők értékes ellenőrei a közegészségügynek: a kerületi tisztiorvos és a velejáró vásárfelügyelő. Reggel megjelentek a nyílt piacokon, fűszer, valamint sütőiparosok üzleteiben, rajtaütós-^szerüen, vettek mintát a kenyerekből, azt megszagolva és megizlelve becsomagoltatták és mint corpus delicti! vitték magukkal. Ez azt jelentette, hogy a vegyvizsgálóba kerül és ha tényleg élvezhetetlen, savanyu, vagy ragacsos volt, akkor a megfelelő kihágásért járó 10—20 koronás bírsággal számolni kellett. A kisiparosság legfeljebb ipartestületének Kaszinójában a büntetés nagyságán tűnődhetett és vitatkozhatott társaival, de a tényen magán nem változtathatott. A Községi Kenyérgyárnak jó kenyere nem volt, ma sincs, de ilyenfajta büntetése sem volt és nem is lesz. * Mi van ma és hogyan van ma? Elmúlt a háború, ha szegényen, nehezen, erősen küzködve is, de a békevilághoz hasonló konszolidált állapotok között élünk a szabad verseny lehetőségei között. A közegészségügynek ma többet kell követelnie, mint azelőtt és a ma kenyerének jobbnak és élvezhetőbbnek kellene lennie. Ezeknek a fontos követelményeknek teljesítésére megépített Községi Kenyérgyárnak volna a kötelessége jópéldával előljárni. De éppen a Községi Kenyérgyár nem mutat jó példát és nem tesz eleget a közérdek és a köz- egészségügy követelményeinek, mert nincs hivatása magaslatán. Cikkeket írtak és benfentesek mondták egynéhányszor, biztosan a munkások a hibásak, hogy ilyen a községi kenyér. Meggyőződéssel irom itt le, hogy a magyar sütőmunkás nem hibás, mert a magyar sülőmunkás az egész Európában megállja a helyét. A magyar tanult snlő-munkást a szakmájában olyan ■munkával nem tudják megbízni, amit az tökéletesen teljesíteni nem tudna. Igenis ennek a szép iparnak a munkásai mindent, ami tökéletes magyar búza őrleményeiből készíthető, elő tudják állítani. Ebben az iparban nincs és nem is lehet szemfényvesztés, mert se pótanyag, sem festék nem jöhet számításba. De számításba jön a liszt minősége, az előmunkálatok formája, a készítési mód, a munka beosztása, a kemencéknek a munka kívánta gyors és lassú sütésre való beállítása, szakszerű kezelése, a megfelelően temperált levegőjű megmunkáló termek, az élesztő frissesége, a viz felhasználása többféle fokon, a sok és kevés só és végül a tésztának, mint feldolgozandó anyagnak a keménysége vagy puhasága. Talán nincs a Községinek megfelelő szakmunkása'? Ezt nem hiszem! De fel kell tételeznem, hogy a tudásában van akadályozva, nem fejtheti ki és nem mutathatja meg azt, amit tud. Mindenben volt haladás és van folytatólagosan. A Községi Kenyérgyár éppenséggel fel van szerelve a technika tökéletességeivel, tehát ennek dacára nem képes egy negyedszázad óta sem nunőséget, sem gyártási formát változtatni. Ha a Községi Kenyérgyár úgy tett volna, mint a nagyobb világvárosok közül a bécsi, vagy berlini nagy kenyérgyárak tettek (t. i. jó kenyeret állítanak elő és általános nagy közkedveltségnek örvendenek gyártmányaik), úgy a Községi Kenyérgyár ma Budapestnek féltett közkincse lenne és különösen nagyrabecsült üzeme a főváros adófizető polgárságának. * Ez a mesterség, amit sütőmester ségnek hívnak, magában foglalja a liszt ismeretét, a tésztakószités fogalmát, a kész és sikerült áruban való gyönyörködést. Mindez csak annak van adva, ki ezt az ipart bele nevelődve szivén hordja, ahogyan szükséges is, tökéletesen és jói megtanulta. Legyen egy ily fontos közüzem élén olyan szakember, ki ennek az iparnak minden csin- ját ismeri és megtanulta. Irodán keresztül ez az ipar nem vezethető, hanem bele kell élnie magát annak, -jaki vele foglalkozik és ismernie kell a munkás kezén keresztül en nek az iparnak minden aprólékos ságát és felszereléseit. Nem szabad a gyártási formához ragaszkodni ily hosszú éveken keresztül, ha ezzel a formával nem lehet eredményt elérni és nem felel meg a mai követelményeknek, ha nem meg kell keresni az újat, a jobbat, a tökéletesebbet, amire a helyzet és mód a Községi Kenyérgyárnak adva van. Egy jobb gyártási rendszer és megváltoztatott készítési mód fogja a jó kenyeret adni. A Községi Kenyérévé r hibái felett napirendre térni már csak azért sem lehet, mert a mai kor technikájának megfelelően, ha nem is teljesen, de jól fel van szerelve, úgyhogy abból az üzem- hői jó szakmunkásokkal és megfelelő vezetéssel tökéletesebb gyártmányokat kellene produkálni. Kémiai vizsgálatok megejtésére rendelkezésére áll saját' laboratóriuma. Franciaország búzájának gyenge minősége ^ köztudomású. A világ minden államából vesz búzát és lisztet s azokat keverve őrli és hozza forgalomba. Mégis jó a kenyere, miért? Mert az iparnak szorgalmas és ügyes szakemberei addig kutatták, próbálták^ keresték és keresik még ma is a készítési módját a jó kenyérnek, mig azt a megfelelő mai formájában a rossz lisztből tökéletesen előállították. Ennek eredménye lett azután és még ma is eredménye a francia lisztfeldol- gozó iparnak értékes kimutatása, hogy Paris kenyérfogyasztása két és félszerese százalékban kifejezve Budapest fogyasztásának. * Ma, amikor minden üzem, akár kicsi, akár nagy a termelés fokozását és javítását a racionalizálás gondolatát, mint korszerű követelményt, vizsgálja és fontolgatja, a Községi miért nem tudja, vagy miért nem akarja az időkadta helyzet követelményeit teljes egészében megvalósítani? Kétségtelen, hogy kitartó, szívós szakmunkára és időre van szükség, fiatal erőre, dolgozni akarásra, kis varázsára az ambíciónak: de a holnap kenyere vénre jobb lesz... Nézze meg Budapest Székesfőváros Elektromos Művei állandó kiállítását V, Honvéd-utca 22. sz. alatt (Telefon: 90-4-00) I m Az összes elektromos háztartási készülékek megtekinthetők Gazdaságos áramfogyasztás Kedvezményes egységárak Elektromos tűzhely tiszta, tökéletes, üzeme olcsó. Egy négyszemélyes család napi háromszoros étkezésének áramköltsége havonként 12 — IS pengő. Főzési egységár kilówattóránként 12 fillér. Forrő¥izfárofó fürdőszoba, konyha, orvosi rendelő részére. 10 liter forróviz áramköltsége 8 fillér. Egy fürdő 40 fillérbe kerül. Egységár kilówattóránkint 8 fillér. Villanyvasaló nem piszkit, nem éget, nem fájdul meg a feje. Elektromos háztartási készülékekkel minden igény kielégíthető. A háztartásban használjon villamospadlókefélöt, porszívót, hajszárítót, ventillátort, hajsütővasat, tea«,kávéfőzőt, kenyérpirítót, hűtőgépet szekrény), testmelegitőt, stb. Nem luxus! Mert kíméli idejét, idegeit és pénzét
