Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-23 / 51-52. szám
8 UJ BUDAPEST 1933 december 23. Sipőcz polgármester egyházi es kiivője. Sipőcz Jenő dr., Budapest székesfőváros polgármestere es Szántó Ilona a Ferences atyák bu- dai plébánia-templomában házasságot kötöttek. Az esketési szertartást P. Zadravetz István nyug. tábori püspök végezte. Tanuk voltak: Sipőcz László és Bogyay Arthur. A polgármester köszöneté az Uj Budapestnek. Sipőcz Jenő dr. polgármester a következő levelet intézte az Uj Budapest szerkesztőségéhez: Tekintetes Szerkesztőség! A székesfővárosi gyermeknyaraltatási akció érdekében kifejtett hírlapi támogatásáért, mellyel a szegény- sorsú fővárosi gyermekek nyaral- tatását elősegíteni szives volt,^ fogadja a tekintetes Szerkesztőség hálás köszönetéin kifejezését. Sipőcz polgármester. Csorna árvaszéki elnök előadása az Ügyvédi Körben. Az uj Törökország jogi, szociális, kulturális és gazdasági reformjáról tartott az Ügyvédi Körben előadást Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnök, aki a Rákóczi-ház felavatása alkalmával Rodostóban a székesfővárost képviselte és Istambulban, majd Ankarában is járván, a török állam és társadalmi élet egyes megnyilvánulásait is tanulmányozta. Elöljáróban Kemált, a köztársaság megalapitóját, mint a modern idők egyik legnagyobb alakját jellemezte; majd rövid vonásokban bemutatta a régi török birodalom állami és társadalmi berendezkedését, valamint történetét a köztársaság megalapitásáig. Azután ismertette az alkotmányjogi reformot, az állam és egyház különválasztását, a vallási szimbólumok kiirtását. Majd az állami igazgatás szervezetét irta le és sorra vette a magánjog és a jog egyéb területén tett ujitásokat. Miután a kulturális téren tett reformokat (latin irás bevezetése, iskolareform stb.) és a szociális tevékenységet is ismertette, és a gazdasági és pénzügyi téren kifejtett erőfeszítésekről szólott, felsorolta az 1924. évi népszámlálás alapján készült statisztikai munkálatok kiemelkedő adatait. Foglalkozott végül a törökmagyar nemzetközi és gazdasági kapcsolatokkal is. Kiemelte azt is, hogy Törökország mint modern állam, szervezettségével és katonai hatalmával a nemzetközi politikában is egyre nagyobb szerepet játszik, miértis nemcsak a köztudomású barátság ápolása, de a saját érdekének előmozdítása végett is törekedni kell a magyarságnak a török nép viszonyainak megismerésére és a kapcsolatok szorosabbra fűzésére. Belvárosi Színház A legnagyobb sihe Helyet r: a z lijl Káéi na h Tóbiás házoh! A kép hatása nagyrészt a kerettől függ, — ezt az igazságot a művészek már évszázadok óta tudják, aminek meggyőző bizonyítéka az a körültekintő gondosság, amellyel festményeik kereteinek megtervezésénél, kiválasztásánál eljártak. A megfelelő keret fokozza a kép hatását, a meg nem felelő, a stílustalan megsemmisiti. Aki nem szakértő, ebben az alapos művészettörténeti tájékozottságot és művelt Ízlést kívánó kérdésben jól teszi, ha szakemberhez fordul, amikor valamely fényképet, rajzot, vagy festményt kereteztet. Budapestnek legrégibb, legelőkelőbb fcép- kereskedése és képkeretgyára az 53 esztendős Hoffmann Ferenc cég (IV., Ger- lóczy utca 5. és Károly körút 28. Központi Városháza épülete). Maga a gyár valóságos mintatelep. Műhelyei, munka- megosztása, felszereltsége, szervezettsége, az elsők közé emeli európai viszonylatban is. Még inkább öregbítik hírét azok a munkák, amelyek kikerülnek belőle. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Magyar motívumok a fővárosi kertészetben Hetvenezer rózsát mngábafoglaló rózsakertet tervez a tabáni temető helyén a fővárosi kertészet — Az Uj Budapest tudósitójától — A nyári időszakban Budapesten megforduló idegenek mindenkor a legnagyobb dicséret és elismerés hangján nyilatkoznak a fővárosi terek es parkok gyönyörű növény- diszéről. Hogy a főváros kertészete valóban hivatása magaslatán áll, bizony it ják a nemes ízléssel létesült parkok és közkertek, amelyek nemcsak a szemet gyönyörködtetik, hanem a maguk nemes és magyaros stílusával fejlesztik a tömegek miivészi ízlését is. Kertészetünk európai hírnevét Rüde Károly alapította meg, az ő nyomdokaiba lépett Morbitzer Dezső gazdasági tanácsos, a főváros jelenlegi kertészeti igazgatója, aki a legelsőrendü szakemberek közé tartozik. Elgondolásairól és célkitűzéseiről Morbitzer Dezső a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Meggyőződésem, hogy fővárosunk idegenforgalma ma már nem múló divat, rövidéletü jelenség, hanem felismerése fajt kultúránknak és ősi érzékeinknek. Amikor a természet két kézzel szórta elénk kincseit, akkor az az elgondolásom, hogy Budapestben a külföldi néni a nagy metropolisok kicsinyített mását keresi, hanem fajunk különleges kultnráját, művészetét és annak gazdag formavilágát. Ez áll a fővárosi kertészetre is. Vájjon szükséges-e mindenben átvenni nyugat kertmüvészetét, ahelyett, hogy egybegyűjtve tapasztalatainkat, uj és nemzeti jellegű kezdeményezésekkel álljunk elő. — Kertészeti elgondolásunkban nemzeti öneéluságunkat kell szolgálni. Amikor nagy ügyünknél, a revíziónál szentebbet nem ismerhetünk, akkor a növényzetet is a cél szolgálatába kell állítani, meg kell azt formálni a mi faji hasonlatosságunkra, ősi kultúránk gyöngyös bokrétájává. Meg kell mutatnunk, mint nyomja bélyegét hazánk e szomorú korszaka a kert stílusára és miként válhatik a kert is fontos művészi tényezővé. — Utalok a már meglevő kert- müvészeti és dendrológiai alkotásokra, amelyekben már az uj kertészeti vezérmotivumok uralkodnak. A Gellérthegyen az utóbbi esztendőkben meghonosított és még korán tsem^ befejezett Nagy magyar- országi flóra telepítése, vagy a Szabadság-téri irredenta virágos- kert mutatják legjobban azt a nemzeti öncéluságot, amelynek következő lépése lesz a régi tabáni temető helyén mintegy 70 ezer rózsát magábafoglaló magyar rózsakert terve, valamint a pesti Dunakorzó nagyarányú átalakítási terve is kertészeti szempontból. — Népművészetünk annyira gazdag és annyira szép, hogy bátran járhatunk uj utakon és használhatjuk diszitő elemként hazai flóránk növényeit és a magyar motívumokat. Kétségtelen, hogy ezek a magyar motívumok megkapják az iderán- duló külföldiek lelkét és az utánunk következő nemzedékekben is több nyomot fognak hagyni, mint a nyugati kertmüvészet nem mindig bevált múló divatu formái. Maximálták az elöljáróság! tisztviselők mellékjövedelmét Az elöljáróság! tisztviselők törzsfizetésének ötven százalékánál nem lehet nagyobb a hatósági dijakból eredő mellékjövedelem — A rendelet megváltoztatása céljából az elöljárók memorandummal fordultak a polgármesterhez — Az Uj Budapest tudósítójától — Egy közgyűlési felszólalás kapcsán a polgármester elrendelte, hogy az elöljáróság által hivatalos eljárás alkalmával szedett dijakat a kerületi elöljárók minden hónap utolsó napján fizessék be az elöljáróság pénztárába és azok összegeiről a főszámvevő utján havonta tegyenek jelentést a polgármesternek. A polgármester intézkedett aziránt is, hogy ezekkel az összegekkel a jövőben nem a kerületi elöljárók, hanem a pénzügyi ügyosztály fog rendelkezni. Elterjedt hírek szerint a jövőben a polgármester az elöljáróságok azon tisztviselői számára, akik a különböző hatósági eljárásokon résztvesznek: kerületi elöljáró, kerületi mérnök és kerületi tisztiorvos javára bizonyos ösz- szeget fog engedélyezni, amely azonban a törzs fizetés ütvén százalékánál több nem lehet, a fennmaradó összeggel pedig költségvetési előirányzat kapcsán fognak a törvényhatósági tanács és a törvény- hatósági bizottság közgyűlése rendelkezni. A kerületi elöljárók szerdán bizalmas értekezleten foglalkoztak a polgármester rendeletével, amelynek megváltoztatására, illetőleg hatálytalanítására memorandumot is szerkesztenek. Az elöljáró- sági tisztviselők méltánytalannak tartják, hogy ezektől a legális mellékjövedelmektől megfosszák őket, annál is inkább, mert azt nem ellenérték nélkül kapják: hóban és fagyban, télen és nyárom rengeteg kiszállást kell végezniük, lakhatási engedélyeket kiadniok, telepvizsgálatokat tartaniok és más hivatalos külső eljárásokat végezniük. — Lehet — mondotta nekünk az egyik kerület vezető tanácsnoka, — hogy az építési konjunktúra idején, néhány évvel ezelőtt nagyobb ösz- szegek is szétosztásra kerültek a kerületi elöljáróságokon, azonban a helyzet ma az, hogy alig néhány pengőre rúg havonta a különféle hatósági eljárásokból befolyó ösz- szeg, amely a készkiadásokat is alig fedezi. Mint az elnöki ügyosztályban értesülünk, a polgármester az elöljárók memoranduma dacára sem fogja rendeletét megváltoztatni, annál kevésbbé. mert olyan hírek vannak forgalomban, hogy egyes elöljáróságokon a kerületi vezetők mellékjövedelme magasabbra rúgott, mint a tényleges fizetésük. A polgármester ezt a helyzetet méltánytalannak találja és ezért nincs ebben a helyzetben, hogy már kiadott rendeletét bármiképpen módosítsa. Budapest székesfőváros Elektromos Müvei értesíti fogyasztóközönségét, hogy az üzleti kirakat- és reklámvilágitás költségeit folyó évi december havi mérőleolvasástól kezdődőleg egy havi fogyasztásra vonatkozólag leszállította. Az eddigi kirakat- és reklámvilágitási trifa mellett az áramfogyasztás elszámolása a bekapcsolt világítási ’ hovi 50 óríii használati0kilowattóránként 54 fillérrel, ezenfelül pedig 20 fillérrel történt. Az ármérséklés szerint a magasabb egységárral elszámolandó kihasználási órák száma 50-ről 30-ra szállíttatott le úgy, hogy már a havi 30 órai igénybevételen felüli fogyasztás az alacsonyabb 20 filléres egységárral nyer elszámolást. Ennek a kísérleti ármérséklésnek, amely kizáróan csak a folyó havi fogyasztásra szorítkozik, célja az, hogy a kereskedők részére a karácsonyünnepi vásárlások alatt kedvezményt biztosítson. Páriáiéi A közalkalmazottak és a kisipar A józsefvárosi kereszténypárt értekezlete — Az Uj Budapest tudósítójától — A Józsefvárosi Keresztény Gazdasági és Szociális Párt e heti értekezletén Baján Ferenc dr. elnöki megnyitója után Zichy János gróf emelkedett szólásra. Nem vagyok hajlandó támo gatni a kormányt, — mondotta, — mert a cselekedetek emberét vártam és csak a szavak emberét kaptam. A kormányzat külpolitikájának éles kritizálása után azt mondotta Zichy, hogy a kormány maga köré gyűjti a puhány és gerinctelen embereket, akik fejet hajtanak neki. Ennek csak örülni lehet, mert a kereszténypártnak a karakteres, magyar, öntudatos emberekre szüksége van. Számtalan súlyos oka van annak, amely arra késztette Zichyt, hogy a jelenlegi kormánytól eltávolodjon. Ezután Müller Antal országgyűlési képviselő mutatott rá arra, hogy a január elsejével életbelépő nyugdíjtörvény a legsúlyosabb csapást méri a kereskedelmi és gazdasági életre. A kisipar élet- fenntartója a közalkalmazotti kar volt, amely egyre jobban elsorvad és vásárlóképessége megbénul. A két illusztris szónokot a pártértekezlet többszáz résztvevője lelkesen megtapsolta. Az értekezlet Baján Ferenc elnöki zárószavával ért véget. A rákosfalvl keresztény községi párt vacsorája dr. Gyurkovics Henrik főv. biz. tag és Papp Gyula tisztviselő rendezésében fényesen sikerült, melyen résztvett Petro v á c z Gyula orszgy. képviselő, V á n- dory Dezső pártelnök, Soltész Imre ezredes, Urbányi A. József, Nyers Elek igazgatók, Győry Dénes áll. főnök stb. Negyven éves a Rózsadombi Egyesület. A Rózsadomb és Vidéke Egyesület 40 éves fennállását ünnepelte szombaton a Szent Lukács-fürdő különtermében jubi- láris díszközgyűlés, müvészest és társasvacsora keretében, rendkívül nagy érdeklődés mellett. Az ünnepi közgyűlésen vitéz József Ferenc dr. királyi herceg, az egyesület fővédője elnökölt. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a szerencsés fekvésű Rózsadomb kiépítése nemcsak partikuláris érdek, hanem az egész Budapest, sőt az eljövendő fürdőváros és a fejlődő idegenforgalom egyetemes érdeke is. Azután Nádas Béla dr., az egyesület ügyész-főtitkára számolt be az egyesület 40 éves működéséről és jövőbeli célkitűzéseiről. Ez utóbbiak közt szerepelnek elsősorban: a rózsadombi autóbuszjárat fejlesztése, Gülbaba-mecset épitése, rózsadombi kerti fiuközépiskola létesítése, rózsadombi kaszinó alapítása, rózsadombi piac kijelölése és sok más egyéb, a Rózsadomb és környéke fejlesztését, szépítését és kialakítását célzó, közérdekű kezdeményezés. A közgyűlés József Ferenc királyi herceg indítványára jegyzőkönyvi köszönetét szavazott az elnökségnek és a főtitkárnak a tartalmas beszámolóért és az eredményes működésért. A pénztárosi és számvizsgáló jelentések után megejtették a tisztujitást.. Elnöknek megválasztották Harrer Ferenc dr. nyug. alpolgármestert. A1 elnökök lettek: almási Balogh Lóránt, Lengyel Endre dr. és budatétényi Vály Ernő dr. Ügyész-főtitkár: Nádas Béla dr., pénztáros: Hoff mányi Károly lett, majd kiegészítették a választmányt. Rüg, Román „Stein mernöhőh építési vállalkozót« BUDAPEST, Vili., Népszinnáz-u. 13 felelőn: 11144
