Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-16 / 50. szám
XI. évfolyam 50. szám Budapest, 1933 december 16 UJ BUDAPEST TSk' Sat^VTTT11^00 Könyvtár, opeat, Vili,, Revlzlcy-u. i.-----------------El őfizetési Árok : Faész évre 3° penoö Félévre............................... 15 pengő Eg ves szám éra 60 fillér ! • KÖZGAZDASÁGI FtLt LŐ> tZEUKESZlő: D O B Y ANDOR D« »zerke!>ziöseg és kladóhivoial: Budapest. IV. K ans Ivor-utca Ö. Telefon: Aí-8-23. Posta'akarékp ihequetz<imla 30013 Imrédy Abban a beszédben, amellyel Imrédy 'pénzügyminiszter a képviselőhöz csütörtöki éjszakai ülésén a nyugdíjtörvény revíziójáról szóló javaslat általános vitáját bezárta, van egy-két olyan momentum, amely közelről érdekli a városházát: tiszt viselőket és városatyákat egyaránt. Pénzügyeink legfőbb őre naiv csodálkozással jelentvén ki, hogy nem érti a csatazajt és a parlamentben elhangzott éles támadásokat, bizonyos megjegyzéseket tesz „közszellemünk mentalitásáról“. Az élet küzdelmeit el akarják kerülni a nyugdíjasok — mondotta a pénzügy- miniszter. — Fáradt nemzet az. amely a nyugdijat, a nyugalmat szereti, mert az egészséges nemzet a küzdelmet keresi! A pénzügyminiszter közismert ortodoxiájával szöges ellentétben állanak ezek a kijelentések, amelyeknek az a valóságos értelmük, hogy a tisztviselő, aki ifjúságát és férfiéletét a köz szolgálatában nyütte el, öreg napjaira ne legyen fáradt, ne szeresse a nyugdijat, álljon a csatasorba, torpant térddel és deres fejjel küzdjön tovább a mindennapi kenyérért, mert csak ilymódon érdemelheti ki pénzügy érünk dicsérő elismeréséi. Ne fertőzzön lovául' közszellemünk nyugdíjas mentalitása, minek az aggkori biztosítás, minek a nyugdíj, az öregkoruk küszöbén álló tisztviselőknek „magukba kell szállniok“ (hogy ismét Imrédy egy kedvenc kifejezését idézzük) és ha gyengék a küzdelemre, fáradtak a harcra, még mindig van egy menedékhely, amelyet a pénzügyminiszter nem említett, noha nyilvánvaló: szaporítani kell a szegényházakat, vagy az utcasarokra kell állítani az öreg és kiszolgált tisztviselőket, hogy kolduljanak. . Ha közelről vizsgáljuk a pénzügy- miniszter valóban uj és hipermo dern tantételét, döbbenünk rá annak szörnyűségére. Ha nemzetünket a fáradtság vádjával sújtja is a parlamentben elhangzott pénzügyminiszteri szózat, fáradt-e a francia nép, melynek kora fiatalságában szivébe csepegtetett életcélja az öregség biztosítása? A francia képviselőház egymásután buktatja a kormányokat, akik nem is a nyugdíjasok, hanem az aktiv tisztviselők fi zetésének néhány százalékkal való csökkentésére mertek javaslatot tenni, de az ország felháborodásának vihara söpörné el helyéről azt a francia kormányt, amely a nyugdijakat csökkentené, hozzányúlva a renté gondolatához, minden kispolgár szent séges ideáljához, életcéljához, évszázadok alatt lelkének és testének részévé vált nemzeti sajátosságához! Ha a pénzügyminiszter kijelentése az egyetlen bizonyíték nemzetünk fáradtsága mellett, akkor kétségtelen, hogy a legelevenebb és legagi lisabb nemzet és nemzedék mi vagyunk ezen a glóbuson. Gyenge vi gasz, hogy a pénzügyminiszter kijelentése szerint ő megbecsüli a lemondást, az áldozatot, hogy csak a legnagyobb tisztelet hangján beszélhet a tisztviselőkről. Hogy az egyébként nagytudásu pénzügyminiszter csak a tisztviselők áldozatát illetően bízott a ház bölcsességében és figyelmen kívül hagyta a bankokat és a karteleket, az ismét Wolff Károly álláspontját igazolja száz százalékosan a pénzügyminiszter működésével szemben. Kereszténypárti kritika Gömbös miniszterelnök keddi beszédéről A Keresztény Községi Párttól távol áll a keresztény gondolat kisajátítása, a párt nem fél, nem alkuszik meg az uralomért és nem adja fel programját — Az Uj Budapest tudósítójától. — Gömbös Gyula miniszterelnöknek Kozma Jenő beszámolóján a budai Vigadóban mondott beszéde több vonatkozásban is általános feltűnést keltett. így például élénken kommentálják mindenekelőtt azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezkedésének alapjául tekinti a Kozma-féle szervezeteket. Ez a kijelentés a Kozma-párttal való hivatalos kibékülésnek minősíthető, ami az-onban — úgy látszik — nem százszázalékos, ha figyelembe vesszük, hogy Kozma Jenő beszámolóján sem Sztranyavszky. sem Tabódy nem vettek részt. Gömbös Gyula a Keresztény Községi Pártra is tett egy megjegyzést, amennyiben azt hangoztatta, hogy a keresztény gondolatot egy pártnak sem áll jogában kisajátítani. Az Uj Budapest munkatársa sziik- )■ égesnek tartotta, hegy a minszta^- elnök kijelentéseinek a konzekvenciái felől érdeklődjék a Keresztény Községi Párt vezetőségénél annál is inkább, mert hiszen nyilvánvaló, hegy az u)r szervezkedés a Keresztény Községi Párt ellen is irányul. A legilletékesebb helyről következő nyilatkozatot kaptuk: — A Keresztény Községi Párt tagjaitól teljesen távol áll a keresztény gondolatnak a kisajátítása. Maga a Keresztény Községi Párt örülne a legjobban annak, ha más pártok is a keresztény gondolat jegyében irányítanák mindenfajta tevékenységüket. A megelőző kormányok egytől- egyig szükségesnek tartották hangoztatni, hogy keresztény alapon állanak. Ma°’a Bethlen István gróf, de Károlyi Gyula gróf is úgy parlamenti bemutatkozásuk alkalmával, mint minden fontosabb politikai megnyilatkozás esetében is a legélesebben hangsúlyozták, hogy a keresztény gondolat érvényesítésére törekszenek és politikai tevékenységüket a keresztény világnézet erői hatják át. Egyedül Gömbös Gyula volt az, aki ilyen megállapítástól tartózkodott. Több Ízben tette azt a kijelentést, hogy nacionalista alapon áll, de a keresztény világnézeti alapnak a hangsúlyozását mellőzte. '5 egyetlen egyszer semmondta Gömbös Gyula miniszterelnök azt, hogy ő mint kor- mányelnök keresztény világnézeti alapon áll. A Keresztény Községi Párt tagjai ezt sajnálattal állapítják meg, de kénytelenek ezt kiemelni, amikor az a vád éri a pártot, hogy a keresztény gondolatot kisajátítja magárnak. _ — Ami a miniszterelnöknek azt a kijelentését illeti, hogy nincs szükség pártocskákra, ez a Keresztény Községi Pártra nem vonatkozhatik, mert ez a párt nem tulipán-mozgalom. Ha harcra kerül a sor, vállaljuk a harcot — nem a harc kedvéért, hanem azért, mert elveink győzelméért készek vagyunk bárkivel is felvenni a küzdelmet. A Keresztény Községi Párt küzd a jelenlegi gazdasági és pénzügyi rendszer megváltoztatásáért. Ebben a harcban nem vagyunk hajlandók megalkudni az uralomért, mint ahogy akkor sem adnánk fel program- munkat, ha uralomra jutnánk. A parlament válságának éppen az az igazi oka. hogy az uralomra jutó kormányt ér fiák elfeledkeznek az ellenzéki oldalon tett kijelentéseikről és ígéreteikről. Igazi reálpolitikát csak az csinál, aki ideálok szolgálásáért él és ezt a szolgálatot akarja folytatni akkor is* ha uralomra jut. A Keresztény Községi Párt nem törődik azzal, hogy ki, hogyan szervezkedik, hanem megy tovább egyenesen a maga utján. Ha akadályokat gördítenek eléje, dolgozni fog az akadályok elhárításán, de félni nem fog, mert tudatában van annak a ténynek, hogy az igazságot szolgálja. Ez a nyilatkozat, amelyet a Keresztény Községi Párt egyik vezető tagjától kaptunk, teljes mértékben kifejezésre juttatja a párt tagjainak az álláspontját Gömbös Gyula miniszterelnök beszédével szemben. A párt megújhodásának gondolatában avatták fel a Keresztény Községi Párt uj helyiségeit Wolff Kárcly hatalmas beszéde a keresztény többség gazdasági szupremáciájáról, a parlamentarizmus válságáról és a megalkuvó kormánypolitikáról — Az Uj Budapest tudósítójától — Szép és bensőséges ünnepet ült kedden este a Keresztény Községi Párt. A párthoz tartozó bizottsági tagok nagyszámú részvétele mellett avatták fel ez alkalommal a párt uj helyiségeit a Városház-utcában. Az uj párthelyiség felavatása értekezlet keretében történt, amelyen Csilléry András dr. ügyvezető elnök köszöntötte a párt tagjait az uj klubban, ahonnan meggyőződése szerint uj harcokra kell kiindulnia a pártnak. A napirend előtt Ilovszky János mondott köszönetét Budapest keresztény kereskedő- és iparostársadalma nevében Wolff Károlynak és a párt parlamenti tagjainak a nyugdijjavaslat vitájában kifejtett munkásságukért. Mint a Baross Szövetség elnöke megállapította, hogy^ december négy és félmillió pengős veszteséget mutat a fővárosi ipar és kereskedelem az elmúlt esztendő ugyanezen időszakához képest. A nyug díjrendelet következménye lesz az, hogy a nyugdíjasokat kiüldözik a fővárosból. Nagyon fontos Ilovszky szerint, hogy a főváros és az állam karácsonyi segélyt adjon a tisztviselőknek, mert ennek az ipar és kereskedelem látja a hasznát. Ha a pénzforgalom zsugorításának rendszere továbbtart — állapította meg a párt tagjainak lelkes helyeslése közepette Ilovszky, — akkor csak sorrendi kérdés, hogy patinás cégek milyen egymásutánban omlanak össze. Wolff Károly válaszolva a felszólalásokra, megállapította, hogy a legnagyobb fokú bizalmatlansággal viseltetik a pénzügyminiszterrel és a népszövetség által diktált pénzügyi politikával szemben. A Baross Szövetség léte soha nem volt indokoltabb, mint ma, amikor a keresztény tömegek egyre inkább birtokonkivülivé válnak. Több felszólalás kapcsán a párt elhatározta, hogy a tejkérdésben nagyszabású ankétot hívnak össze és a kerületekben is gyűlést tartanak. Az értekezlet után a klub nagytermében _ vacsora volt, amelynek során Csilléry András a párt megújhodásának gondolatában üdvö- zoil6 a párt tagjait, elsősorban annak vezérét. Wolff Károlyt, Wolff Károly lelkes taps és éljenzés közben szólalt fel és köszönetét mondott Csil- léry Andrásnak és Bednárz Róbertnak a párt uj klubjának megteremtéséért. Wolff Károly ezután nagyszabású politikai beszédet mondott: — Időszerűnek tartom — mondotta Wolff, — hogy a párt a maga erejét beledobja az ország sorsának intézésébe. Minél előrébb haladunk az időben, annál inkább bebizonyosodik, hogy azok az igazságok, amelyeket a párt megalakulása óta követett, élő igazságok. Annak, hogy az ifjúság érdekében nem tud a. Kérész:
