Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-18 / 46. szám

Tek. Főváros Bpest, i Nyilvános Könyvtár VI11-. Hevltzky-u. í; CÖZGAXUASÁGl Előfizetési Arak : f gész évre ... * ............................5® pcn®$ Fé l évre.........................^ penflo F.cjves szóm éré OO fillér I FELtLŐ» sZEKKtSXlő: DOBV ANDOR DR i Szerkr^zioseg és kiadohivmal: Hudopesl. «V. ~ ans Ivor-nico 9 lelefon: il-8-23. Po'*a nkarókn • hequesz. mle 30013 Treuga Dei a városházán A miniszterelnök és a kereszténypárt között teljesen tisztázódott a helyzet — Petrovácz nyilatkozik Hús tár Aladár megbízatásáról, a Tabódy-ahció hasznáról és a fővárosi közmunkák vigasztalan kilátásairól Névnapi gondolatok Wolff Károlyt ól származik az a megállapítás, hogy a névnapi ün­nepségek nem személyi körültömjé- nezést jelentenek, hanem alkalmat arra, hogy az eszmét dicsőítsék, amelynek az ünnepelt férfiú csak jámbor szolgája, egyben bátor har­cosa. Ez a pregnáns és jellemző megnyilatkozás ötlött eszünkbe, látván azokat a tömegeket, amelyek a kereszténypárt ünneplő ülésén és a fővárosi alkalmazottak vacsorá­ján a, szeretet, a megbecsülés, a lel­kesedés extázisszerü kitörésével vet­ték körül névnapja alkalmából Sipőcz polgármestert. A rajongás­nak szinte mámoros hullámai taps­ban, éljenzésben, csillogó szemek­ben úgy áradtak feléje, hogy ez va­lóban nem a névnapját ünneplő polgárembernek szólt, hanem annak az eszmének, amellyé Sipőcz Jenő nobilis egyénisége a maga lójában kikristályosodott. Mi az az eszme, mi az az ideál, amelyet a hozzá közelállók csak­úgy, mint a nagy néptömegek fel­ismertek és ünnepelnek benne? Az eszme a keresztény gondolat, mely­nek a maga vallásos hitében, mély meggyőződésében, nemes férfiassá­gában szinte inkarnációja Budapest polgármestere. Az ideál pedig a pu­ritán köztisztviselő, aki tízegyné­hány esztendő lázas viharaiban, in­goványos nehézségeiben, ideges közhangulatában magas közéleti polcán mindig és mindig követke­zetes tudott lenni önmagához. Tó­gája épolyan mocsoktalan, mint polgármestersége első napján, ke­resztény és magyar meggyőződése épannyira szilárd, mint amikor a szerény tiszti ügyészi szobát elhiva­tottsága tudatában felcserélte Bu­dapest kormánybiztosi székével. Ci- m.ek és kitüntetések, törtetés és nagyravágyás nélkül nem akar egyéb lenni, mint ami tizenkét esz­tendeje, mert ez számára a legna­gyobb megtiszteltetés, a legragyo­góbb dekórum: Budapest polgár­mestere, a főváros első polgára! Mindig következetes önmagához, soha le nem tér az útról, amelyet maga elé szabott, noha ez az ut nem a kényelem, nem a könnyű dicső­ség, hanem az apostolok töviskoszo- rus útja. Budapest első polgára ő, nem a szónak lekoptatott banalitá­sában, hanem valódi és mélységes értelmében. Első polgár: a polgári öntudat minden erényével és ragyo­gásával, szerénységével és harcos munkásságával, szorgalmával és eredményeivel. Ezért éltető esz­mény az ő személye, ezért fordul feléje minden rendű és rangú pol­gár bizalma, ezért látja benne tes­tesítve a főváros minden lakója a maga célkitűzéseit és vágyait, ezért bízza reá a politika mocskos hullá­mai közepette ez a város minden vagyonát és értékét, mert tudja azt, hogy a tisztes polgári gondolatnak hűségesebb és becsületesebb sáfára nála senkisem lehet! Ezért pattan róla vissza minden nem is titkolt célú támadás, mely az ő személyén keresztül más, politikai tényezőknek szól, mert az ő korrektségét, jószán­dékát, nemeslelküségét, jóhiszeműen támadni és kritizálni nem lehel! Az ünnepi névnap alkalom arra, hogy ezeket elmondjuk és megszo­rítsuk az ő tiszta és nemes jobbját. Nehéz időkben, múltjában nagy­szerű eredményekkel, vállán _ egy milliós főváros minden gondjával és bánatával halad ő előre, mindig fölfelé a hősök utján, a golgotás ös­vényen, amely milliók áldásától kí­sérve a történelem halhatatlansága felé vezeti — Az Uj Budapest tudósítójától — A viharok és zivatarok után a városháza egéről eltűntek a felhők és a béke napja ragyog újra. Az egész vonalon tisztázódtak az ellen­tétek, amelyekről kiderült, hogy tulajdonképen nem is voltak ellen­tétek. A nagy kardesörtetés ered­ménye az, hogy változatlanul a fő­város gnvernamentális pártjai, a községi kormánypárt és a Keresztény Községi Párt intézik a legteljesebb egyetértésben a városháza ügyeit. Azok a híresztelések, amelyek a törvényhatóság feloszlatásáról és kormánybiztos kiküldéséről szólot­ták: önmagukba omlottak össze, mindenki tudja, hogy a főváros al­kotmányos életében semmiféle erő­szakos változás nem fog bekövet­kezni. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Petrovácz Gyula törvényhatósági tanácstaggal, aki a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Gömbös miniszterelnökkel a helyzet már a tattersalli nagygyű­lés előtt teljesen tisztázódott, és be­igazolódott az, hogy az egész szervezkedés a Keresz­tény Községi Pártot egyáltalá­ban nem érinti. Amikor még általános volt a beije- dés és a begyulladás, szeptember utolsó napjaiban azt, nyilatkoztam az Uj Budapestben, hogy akik az általános városházi rezsimválto- zásról beszélnek, legfeljebb jámbor óhajtásuknak adhatnak kifejezést. Beigazolódott azon, álláspontom, hogy bennünket, Keresztény Községi Pártot a kormánypárt belső szervezkedési válsága nem érde­kel: ez az ő belső ügyük, amely­be mi nem avatkozunk bele. — Huszár Aladár, akit a minisz­terelnök a Nemzeti Egység Párt­jának fővárosi szervezetével meg­bízott, nekünk kedves, jó embe­rünk, akivel eddig is a legnagyobb együttérzéssel dolgoztunk és együttműködésünk a jövőt illetően is a legbarátságosabb és a legszi- vélyesebb lesz. Kétségtelen, hogy a Keresztény Községi Párt a városházi impériumot nem adja ki a kezéből és csak hálásak le­hetünk azoknak, akik az ellen­tétek mesterséges tenyésztésével kiváltották pártunkból azokat a rezonanciákat, amelyeknek csak örülnünk lehet. A Tabódy-féle akció, amelyért kü­lön köszönetét kell mondanunk, az­zal járt, hogy a legszélsőbb perifériákon is eddig nem tapasztalt intenzitás­sal folyik a párt szervezése, a párt központjában pedig annyi energiát és lelkesedést látunk, amit eddig csak választási harcok ide­jén lehetett tapasztalni. — Huszár Aladár úri és nemes egyénisége arra is garancia, hogy azok a lövöldözések, ame­lyek egyes kormánypárti ber­kekből folytak ellenünk, be fog­nak szűnni. Ezekre az áskálódásokra semmi szükség’ nincsen, mi, amig nem provokálnak bennünket, tartózko­dunk mindenféle harci nyilatkoza­toktól. Csak annyit jegyzek még meg, hogy Huszár Aladár tudja, kik azok, akik az ő pozíciójára törtek, és ha ezeket az elemeket most ki­hagyja a Nemzeti Egység Pártjá­nak fővárosi szervezkedéséből, azo­kat a békebontókat szitálja ki a sa­ját pártjából, akiknek politikai lét­alapjuk nem volt egyéb, mint az ellentétek tenyésztése és kiélezése. Ezután a városháza aktuális problémáiról kérdeztük meg a népszerű zuglói képviselőt. Petro­vácz Gyula a főváros legközelebbi programmját illetően a következő­ket mondotta: — A jövő héten kezdődik el a költségvetés tárgyalása, amelyhez azonban nagyobb reményeket fűz­nünk nem lehet Az év nyarán az Uj Budapest megkérdezett a jövő­esztendei költségelőirányzatról, ak­kor használtam először az azóta széltében-hosszában ismeretes ki­fejezést: csontváz-költségvetés! Ma már pártkülönbség nélkül min­denki csontváz-költségvetésnek ne­vezi a főváros jövő évi költségelő­irányzatát, amely a lehető legszű­kebb mértékben foglalja magában a közmunkalehetőségeket, amelye­kért pedig annyit eseng munkásság és iparosság egyaránt! — De a legnagyobb mértékben pesszimisztikus vagyok a költ­ségvetésen kívüli közmunkákat illetően is. Késő tavasz lesz, amikor — a leg­jobb esetben! — a tabáni pro­gramúiból lesz valami. Most rövi­desen eldől a pályázat, ezután ke­rül sor azonban a kiviteli terv meg­alkotására., amihez törvényható­ságnak, közmunkatanácsnak is hoz­zászólási joga van. A.legjobb eset tehát késő tavasz, amikorra a vég­leges megvalósítás alapjául szol­gáló tabáni terv elkészül. — Hasonló a helyzet az Erzsébet- Sugáruttal is. Itt folynak ugyan bizonyos tárgyalások az OTI-val és a MABI-val, hogyan lehetne megfelelő kölcsönöket szerezni a Sugárút kiépitéséhez. Ezek a tár­gyalások azonban még embrionális stádiumban vannak: úgyhogy a közel jövőben komoly közmunkát a Sugárút megnyitásától remélni nem lehet. — A közmunkák megindítása szempontjából nemkevésbbé vigasz­talan az Andrássy-ut meghosszab­bításának a gondolata. Bizonyos megállapodások vannak a szüksé­ges telkek megvásárlása céljából a Közmunkák Tanácsa, a Községi Ta­karékpénztár és a főváros között, és természetes, hogy a mai nagy de­konjunktúrában igen olcsón lehet az utbanálló nagy telekkomplexu­mokat megszerezni. Azonban még itt is hosszú kisajátítási eljárások szükségesek, amelyek hosszú időre odázzák el az Andrássy-ut meg­hosszabbításának problémáját. Elmondta még munkatársunknak Petrovácz Gyula, hogy a költségvetés letárgyalása után az autonómia fórumait elsőnek a centrále problémája fogja fog­lalkoztatni. Az errevonatkozó polgármesteri előterjesztést az ^ év végéig le kell az autonómia fórumainak tárgyal- niok, mert december 31-ével lejár a kereskedelemügyi miniszter által a főváros részére biztosított vételi opció. A Keresztény Községi Párt elvileg változatlanul a vétel állás­pontján van, bár tudja, hogy a mai viszonyok között nem kerülhet erre sor. Bizonyos általános elfogultság van a törvényhatósági bizottságban a vétel gondolata ellen, noha elvi­leg ez volna a leghelyesebb. Más és más szempontból úgy a kormány­párt, mint az ellenzék a vétel ellen foglal állást, amelyet szinte meg­oldhatatlanná tesz az amortizáció problémája. Ily körülmények között valószínűnek látszik, hogy az auto­nómia fórumai el fogják fogadni a bérletre vonatkozó polgármesteri előterjesztést. Petrovácz Gyula fenti nyilatko­zata híven fejezi ki a Keresztény Községi Párt álláspontját a város- politika aktuális kérdéseiben. Elfo­gultság nélkül mindenki megálla­píthatja: a Keresztény Községi Párt erő­sebb, egységesebb, homogénabb, mint valaha. * Általános a vélemény a Keresz­tény Községi Pártban, hogy azok a törekvések, amelyek sze­rint a pártnak el kellett volna vesztenie a birtokában levő vá­rosházi impériumot, teljesen és tökéletesen csődöt mondottak. Non sikerültek ezek a törekvések azért, mert a párt minden tagja, függetlenül attól, hogy miként Ítél a közigazgatási bíróság a mandá­tum érvényessége felől, saját be­csületszavát nem tudja és nem akarja megszegni. Végeredményben tehát a helyzet az, hogy — amint azt Petrovácz Gyula igen helyesen állapította meg —- a párt ellen nagyrészben felelőtlen helyről és módon történt támadások olyan idegen befolyások voltak, amelyek a párt működését egyáltalában nem érintették. Fentközölt nyilatkozatában Hu­szár főpolgármesternek a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szer­vezkedését illetően azt mondja Petrovácz Gyula, hogy ez a válasz­tás a Keresztény Községi Párt szempontjából is a legm.egfelelőbb és a leghelyesebb. Fialunk ehelyütt arra a bensőséges viszonyra, amely a Keresztény Községi Párt és Si­pőcz Jenő polgármester között fennáll. Noha kétségtelen, hogy Sipőcz polgármester pártkülönbség nélkül egész Budapest polgármes­tere, mégis meg kell állapítani, hogy törhetetlen hive és harcosa a keresztény nemzeti gondolat­nak, amelynek a Keresztény Községi Párt a legpregnánsabb kifejezője.

Next

/
Thumbnails
Contents