Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-28 / 43. szám
XI. évfolyam 43. szám Budapest, 1933 október 28 UJ BUDAPEST Tek. Fővárosi Nyilvános Könyvt.á: Bpest, Vili., Revitzky>ü, KÖZGAZDASÁGI Előfizetési árak: W FELELŐS SZEUKESZIŐ: ^ Szerkeszlöség és kladóhlvalal: Faész évre - ......................30 penqő A _ . _ T n ^ Budapest. IV. haos Ivor-ulco O. Fé lévre. >5 peng« m d O B ¥ ANDOR Da* Ä . , ,f1,efoQLsi-8-23£0ycs Azáiiii ára 60 fillér 66 ^9 PoslasakaréRp. cheque&z^mla 30013 Budapest hatvanadik születésnapja irta: Sipőcz Jenő dr. Budapest székesfőváros polgármestere Válaszúton Párisi jelentés szerint az uj premier megbízatása kapcsán elsőnek azt a nyilatkozatot tette, hogy legfontosabb feladatának tartja, eddig nem is képzelt mértékű közmunkákat juttatni a francia ínségesek százezreinek. Az amerikai agytröszt minden igyekezete a dollár stabil voltának feláldozása kapcsán szintén azt célozza, hogy az ínségeseknek közmunkák létesítésével kenyeret adjon, hiszen úgy az Egyesült Államokban, mint mindenütt a világon a magángazdaság munkalehetőségei csaknem teljesen megszűntek, Hitler legutóbbi rádióbeszédében számotadva eddigi munkásságáról legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült csökkentenie a munkanélküliek számát. Általában: szerte a világon azt látjuk, hogy a régi gazdasági teóriák feladásával igyekeznek védekezni a munkanélküliség ellen, arra az álláspontra helyezkedve, hogy addig igyekeznek menteni mindent, amíg menthető, mert a világbéke és a mai társadalmi rend legnagyobb ellensége a tétlenül heverő kéz és a korgó gyomor. A külföldi analógiák különösen aktuálisak most, amikor a főváros törvényhatósági tanácsa elkezdte tárgyalni Budapest, minden eddiginél szomorúbb költségvetési előír árny zat át. Bíráló és támadó nyilatkozatok kerültek nyilvánosságra már azelőtt, mielőtt az autonómia fórumai a költségvetés megvitatásához hozzákezdtek volna. Maga az autonómia legfőbb őre, a kormány bizalmi embere a városházán, Huszár főpolgármester, jelentette ki az Uj Budapest legutóbbi számában megjelent nyilatkozatában, hogy a költségvetésben a takarékosságnak nem szabad az alkotó munka, a munkaalkalmak teremtésének rovására esnie. De a pártok egyes vezető bizottsági tagjai is kertelés nélkül kimondják, hogy az a csontváz-költségvetés, amely a főváros jövő esztendejének háztartását van hivatva szabályozni, nem jó, mert nem tartalmaz közmunka-lehetőségeket. A fővárosi adminisztrációt a költségelőirányzat szűk méreteiért felelőssé tenni nem lehet. A polgármestert kötik a kormányzat takarékos- sági rendszabályai és a gazdasági élet örök törvényei, amelyek a bevétel és a kiadás egyensúlyba hozatalát parancsolják a közülietek háztartási előirányzatainak összeállításánál. Állapítsuk meg, hogy a főváros a legsúlyosabb dilemma előtt áll: vagy le kell mondania a jövőben a közmunkák és beruházások leghalványabb r reménységeiről is, vagy le kell térnie az eddigi utakról és azt a nézetet vallania, hogy az előrelátó orvos a vérmérgezésben szenvedő betegnek inkább a lábát vcig ja le haladéktalanul, semhogy az egész test elpusztuljon, mert egy életet átsántikálva még végig lehet élni, de a vérben a fertőző baktériumok ezreivel annál kevésbbé. A főváros a válaszúton van, az előtte sötétlő utak egyike sem sima és nem könnyen járható. Valamelyik utón azonban mégis el kell indulni, behunyt szemmel, hiszen szakadékok fölött járunk, de mégis erős akarattal és a jobb jövőbe vetett szilárd reménységgel! Azt a problémát kell eldöntenie elsőül e törvényhatósági tanácsnak: csontváz-költségvetés vagy közmunka-program — és a hozandó határozathoz képest átdolgozni e költség- előirányzatot. Most lesz hatvanadik évfordulója annak, hogy Buda és Pest városok egyesitéséből a mai Budapest megszületett. Még emlékszem arra, diákkoromban sokszor olvastam a lapokban cikkeket az ezeréves Magyarország ifjú fővárosáról, mely főváros akkor az emberek szemében a nemzeti megújhodás jelképe volt. Az az ifjú most már hatvanéves férfi lett, de azért megmaradt arcán az ifjúság varázsa, tagjaiban a titáni életerő! Csodálatos képességű óriás fejlődött belőle, aki rendkivüti haladásával Európa összes nagyvárosainál különb életerőről tett bizonyságot. Hat évtized alatt hat évszázad mulasztásait pótolta! Ilyen rövid idő alatt még nem alakult ki nagyváros sehol Európában! Amikor az 1872:XXXVI. t.-c. Buda és Pest egyesítését, vagyis a mai Budapest székesfőváros szervezését rendelte el, a két városnak együtt 276.000 lakosa volt. Hatvan év alatt Budapestből milliós lakossággal biró világváros lett, mely világváros ugyanezt a fejlődési arányt mutatja a modern nagyvárosi élet eg'ész területén. A bámulatos fejlődés nem csupán a lakosság számában jutott kifejezésre, hanem a főváros külsejében, hatalmas kiépülésében is. A kiegyezés korában Budapest külső képe még nagyon szegényes volt; a pesti és a budai Dunaparton bűzös gödrök között szemétrakások álltak a mai korzók helyén; a Váci-utca, a Rá- kóczi-ut, az Üllői-ut helyén télen a nagy sártól alig lehetett járni, a Terézváros keskeny és szennyes utcáival valóságos járványfészek volt; az Andrássy-ut 1876-ban készült el; a körutakat pedig csak 1896-ban;, az ezeréves kiállítás alkalmával adták át a ködiasználat— Az Uj Budapest tudósítójától — Tabódy Tibor országgyűlési képviselő, amikor ez év nyarán kezébe vette a Nemzeti Egység Pártjának budapesti szervezését, kilépett a Keresztény Községi Pártból, egyben lemondott törvényhatósági bizottsági és tanácsi mandátumairól is. A lemondás érvényesítése formailag olyképpen történt, hogy Tabódy nem ^ emelt kifogást, amikor a Keresztény Községi Párt vezetősége, a községi választások alkalmával Tabódy által dátum nélkül adott reverzálist, illetőleg lemondó levelet Huszár főpolgármesternek bekül- dötte. Tabódy Tibor ezen korrekt és úri eljárását azok a választók, akik annakidején Tabódy személye iránti tiszteletből és szeretetből szavaztak nak. Ezeket az adatokat annak bizonyságául hoztam fel, hogy a magyar főváros gyors fejlődése példátlan az európai nagyvárosok történetében. Mi az oka és magyarázata e tüneményes virágzásnak? A szaktudomány főképpen a városok földrajzi fekvésével s a gazdasági viszonyok kedvező alakulásával magyarázza azok emelkedését, de szerintem a városok fejlődésének — a földrajzi és gazdasági okokon kivid — olyan féltételei is vannak, amelyek a nemzet lelkierejében, politikai tehetségében gyökereznek. A páratlan földrajzi fekvés és a gazdasági fejlődés nagyban elősegítette a magyar főváros virágzását, mégis Budapestet elsősorban a nemzeti életerő, a magyar politikai talentum csodás alkotásának tartom. A kedvező külső feltételeket olyan lélek ragadta meg, mely a maga szellemi gazdagságából az anyagi formákba magasrendü életet, kulturális tartalmat tudott önteni. A magyar faj hires államalkotó képessége remekel abban a nagyszerű alkotásban, amit ma büszke nemzeti érzéssel magyar székesfővárosnak nevezünk. Az ezeréves nemzet Budapestben megszervezte a maga nemzeti államának, közéletének, kultúrájának, gazdasági vérkeringésének központját, amely központ az ország szellemi színvonalát, modern haladását képviseli a világ előtt. A fővárost ebből a szempontból nézitek és Ítélték meg mindenkor a magyar államférfiak, akik közül többen az ország anyagi erejét állították a városfejlesztés szolgálatába. Az utóbbi időkben elhomályosult az a nagy cél és az a magas szempont, amely az ország sorsának intézőit a főváros szerepének a Keresztény Községi Párt listájára, korrigálni akarták és beadvánnyal fordultak a főváros igazoló választmányához, majd panasszal éltek a közigazgatási bírósághoz is, azzal a kérelemmel, hogy Tabódy mandátuma továbbra is érvényben maradjon, noha reverzálison alapuló lemondó levelének érvényesítését Tabódy ugyan politikailag kifogásolta, azonban azt érvényességi szempontból vita tárgyává egyetlen percig sem tette. A közigazgatási bíróság a Pászti- féle ismeretes ügyben tudvalevőleg megállapította, hogy „reverzálisok adása felette alkalmas eszköz a reverzálist adó bizottsági tag függetlenségének veszélyeztetésére, sőt teljes megszüntetésére is, mert a és jelentőségének megítélésében irányította. Ez okból nagyon erősen kell hangsúlyoznunk a nemzeti közvélemény előtt, hogy Budapest a magyar nemzet, a magyar állam politikai, társadalmi és gazdasági tetőzetét jelenti. Éppen ezért a magyar főváros nem lehet öncél az ország életében, de viszont az ország sem nézheti úgy, mint válami idegen testet, melyet nem a nemzet életerői melengetnek. A főváros életének szerves összhangban kell lenni az egész ország, az egész nemzet életével. Szent meggyőződéssel állítom, hogy ez igy is van. Ez a magas cél vezet mindnyájunkat, akik a magyar főváros sorsát intézzük. Minden törekvésünket és célkitűzésűnket az a gondolat vezette, hogy Budapestet a maga történelmi hivatásának, nemzeti munkájának útjára állítsuk. Ezt el is értük és ezzel nagy nemzeti kötelességet teljesítünk. Budapest hatvanadik születésnapja alkalmából meghatott lélekkel gondolok a nagynevű elődökre, akik közigazgatásilag megszervezték és kiépítették a magyar világvárost, melyről a hires hindu költő, Rabindranath Tagore azt mondotta, hogy Budapest a világ egyik legszebb városa. Ez az évforduló megérdemli, hogy ünnepnapnak érezzük, amikor megemlékezünk a székesfőváros megalapítóiról és vezetőiről, mely megemlékezéssel nemcsak Budapest lakosságának nemzeti öntudatát emeljük, hanem az egész nemzet leikébe véssük, hogy milyen erős bástyája ezeréves létének és államának — Budapest! A magyar faj államalkotó tehetsége és politikai nagysága Budapest megalkotásával érte el a tetőpontot. függetlenség alapját képező egyéni szabad elhatározásnak és véleménynyilvánításnak a pártérdek uralma alá való helyezésével azonos jelentőségű.“ Tabódy választói, akik Hell Ferenc dr., a Regnum Maria- num Szövetség elnökének vezetésével mintegy ezren írták alá^ a panaszt, a közigazgatási bíróságnak a Pászti-ügyben hozott Ítélete kapcsán azt remélték, hogy Tabódy esetében ugyanezen álláspontra helyezkedik a bíróság és igy Tabódy törvényhatósági bizottsági és törvényhatósági tanácsi mandátuma a választók nagy örömére továbbra is épségben marad. Ezek az előzményei a^ közigazgatási bíróság keddi ülésének, amelyen a bíróság I. számú tanácsa A reverzális ügy epilógusa Miért volt Kénytelen elutasítani a Közigazgatási bíróság a Regnum Marianum Szövetség panaszát a Tabódy=ügyben?