Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-21 / 42. szám
1933 október 21 UJ BUDAPEST A lövő év két nagy problémája: a távfűtés és az Erzsébet-sugárut Borvendég alpolgármester a deficites költségvetés szomorú következményeiről — Az Uj Budapest tudósitójától — A főváros vezetősége nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a főváros háztartásának a zavartalanságát biztosítsa. Ilyen körülmények között természetesen nehezen lehet eleget tenni azoknak a kötelezettségeknek. amelyek az ipar, a kereskedelem és a magánvállalkozások támogatása tekintetében a fővárosra hárulnak. A főváros beruházások és közmunkák megindításával szokta évről-évre igen nagy összegekkel alimentálni a magángazdaságot, bár van az ilyen irányú támogatásnak egy másik módja is: kommunális természetű terveknek és ötleteknek a felvetése éspedig azon az alapon, hogy ezeket a terveket és ötleteket a magángazdaság valósítsa meg. A főváros vezetőségét az uj költségvetés publikálásával kapcsolatosan erősen támadják amiatt, hogy a jövő év folyamán úgyszólván egyetlen nagyobbarányu beruházásnak vagy közmunkának a megindítására sem fog sor kerülni. Az Uj Budapest munkatársa hosz- szabb beszélgetést folytatott ezekről a kérdésekről Borvendég alpolgármesterrel, akinél mindenekelőtt a főváros pénzügyi helyzete felől érdeklődtünk és azt a kérdést vetet; tűk fel, hogy a rendes költségvetési kereteken kívül nincs-e mód valamilyen természetű fővárosi törneg- munkának a megindítására. Borvendég Ferenc alpolgármester a. következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Senkisem veheti ^ rossznéven, hogy a főváros vezetősége a jövő évi költségvetésbe nem illesztett be KOVACSHAZY VILMOS TANÁCSNOK MONDJA : — Érdekes beadvány futott be néhány nappal ezelőtt a polgármesterhez, a London Northeastern Railway társaságnak évek óta két gőzöse jár Harwich és Hook között. Ezek egyikét Wienná- na k, a másikat P r a g u e-n e k hívják. A magyar hajózási szövetség országos elnökének, W u l f tengernagynak tudomására jutott, hogy a társaság egy uj egységet bocsát vízre és nem volna ellene kifogása, ha ezen egységet Budapest névre keresztelnék, ha erre a székesfővci- ros a társaságot felkérné. Miután a Wiennát az osztrákok, a, Prague-t a csehek ezideig is kiváló eredménynyel használták fel propagandacélra, figyelemmel ezen hajók forgalmas útvonalára, Wulf Olaf felhívta, a polgármestert, hogy egy trieszti tengerhajózási vállalat vezérigazgatójával, aki magyar ember, lépjen érintkezésbe. — Wulf Olaf kedves és okos levelét megelőzte a trieszti vezérigazgatónak a tengernagy titkárához, Bornemissza sorhajóhadnagyhoz intézett levele, amely közli, hogy a főváros idegenforgalmi propagandája szempontjából nagy eredménye lesz az akciónak, hiszen minden nap nyolcvanszáz utas teszi meg ezt a hajóút at Anglia és a holland tengerpart között és misem természetesebb, hogy útközben az ember nézeget, lapozgat, olvasgat és igy a Hook-i gőzösön már j ó néhány an lettek figyelmessé Bécsre és Prágára. — A polgármester természetesen nagy örömmel fogadta Wulf kegyelmes ur levelét és megtette az intézkedéseket aziránt, hogy Budapest névvel közlekedjen az angol társaság harmadik hajója, a hajón kis üvegszekrészben magyar kézimunkák, fővárosi képek lesznek kiállítva, a ködös északi tengeren a legmegfelelőbb propagandát csinálva a távoli magyar főváros számára. nagyobbarányu közmunkát. Legfőbb célunknak azt tekintettük ugyanis, hogy a fenyegető deficitnek a veszedelmét elhárítsuk, vagy legalább is a minimumra szorítsuk. Bármennyire igyekeztünk is takarékoskodni, nem tudtuk elkerülni a deficitet. A főváros költségvetése hosszú idő óta először mutat fel deficitet, aminek egyetlen magyarázata a bevételek nagyarányú csökkenése. Csökkentettük természetesen az elmúlt esztendők alatt a kiadásokat ls, de ezt a harmincszázalékos bevételi visszaesést teljes mértékben ellensúlyozni nem tudtuk és pedig főként azért nem, mert a kormány olyan intézkedéseket tett, amelyek különböző bevételi lehetőségeinket érzékenyen csökkentették. Egyelőre korai volna arról nyilatkozni, mekkora összegű kölcsönt veszünk fel, mert hiszen megtörténhetik, hogy a bevételek esetleges nagyobbarányu esése következtében ötmillió pengőnél nagyobb összeget kell majd kölcsönként felvennünk, de számolni kell még a tavalyi községi háztartás deficitjével és amihez hozzájárulhat a folyó évi községi háztartás tényleges deficitje is, ami majd csak a zárószámadások összeállítása után lesz megállapítható. A munkanélküliség enyhítése érdekében olyan közmunkák megindításáról lehet elsősorban szó, amelyek a nagy tömegek számára jelentenek kenyérkereseti lehetőségeket. Itt közbevetően megjegyeztük, hogy ilyen^ természetű közmunka volna például az Andrássy-ut meg- hoszabbitása és az Erzsébet-sugárut megnyitása, amit főként a Keresztény Községi Párt oldaláról sürgetnek. Borvendég alpolgármester így felelt: — Ezeket a terveket kétségkívül azért vetik fel, mert munkaalkalmak teremtésére valóban szükség van és a fővárosnak kötelessége is erről lehetőség szerint gondoskodni. Úgy az Andrássy-ut meghosz- szabbitása, mint az Erzsébet- sugárut megnyitása a közmunkatanács feladatai közé tartozik. Az Andrássy-ut meghosszabbítása ügyében a nyári szünet előtt értekezletet tartottunk, amelyen feltártam azokat^ a lehetőségeket, amelyek e kérdés megoldása tekintetében mutatkoznak. Ez a tárgyalás azonban nem vezetett eredményre. Közölhetem azonban, hogy újabb tárgyalás indul meg éspedig annak az átiratnak a folyományaként, amelyet legújabban intézett a közmunkatanács a főváros vezetőségéhez. A legnagyobb baj az, hogy a közmunkatanácsnak sem az Andrássy-ut meghosszabbítására, sem az Erzsébet-sugárut megnyitására pénze nincsen. A főváros .segítségéhez folyamodik. Felmerül tehát a kérdés: tud-e a főváros legalább átmenetileg olyan segítséget nyújtani a közmunkatanácsnak, amely az említett két probléma megoldását megindíthatja. Az Erzsébet-sugárut megnyitásához 3 millió pengő forgótőkére volna szükség, de ez az összeg sem áll rendelkezésre sem a fővárosnak, sem a közmunkatanácsnak. Sokan azt kifogásolják, hogy nem bontottuk' még le a Károly-körut 15. számú házat, ami az Erzsébet-sugárut megnyitása felé az első lépés volna. Ezt a lebontást azért halasztottul^ mert nem szeretnők, ha ezen a forgalmas útvonalon törmelékes terület keletkeznék, anélkül, hog-y ott az Erzsébet-sugárut megnyitását célzó munkálatok valóban meg'- indulnának. Felemlítettük Borvendég alpolgármester előtt a távfűtés tervét, amelyről nemcsak szakkörökben, hanem várospolitikai körökben is sok szó esett az utóbbi időben. Ezeknek a terveknek a megvalósítása ugyanis szintén sok uj munka- alkalmat jelenthetne. Borvendég alpolgármester igy felelt: — A távfűtési tervek megvalósítása tekintetében bizonyos ellentétek mutatkoznak. Sokan uj fővárosi üzemet szeretnének létesíteni a távfűtési tervek megvalósításával, mások viszont magánvállalkozás kezére szeretnék adni e probléma megoldását. A főváros vezetői is feltették maguknak ezt a kérdést és arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a főváros nem foglalkozhatok a távfűtés megvalósításával, mert ez nem községi feladat. Ez azt jelenti, hogy a távfűtést a magánvállalkozás körébe utaljuk át. A terv konkrét meg'valósitáslánál természetesen azonban a fővárosnak is^ lesz szerepe. Elsősorban azt a kérdést kell eldönteni, hogy megengedjük-e a főváros területén egy füstölgő központi gőztermelő telepnek a megépítését, vagy pedig az Elektromos Müa vek kisebb centráléi által termelt gőzt adjuk át felhasználás céljaira. Úgy döntöttünk, hogy úgynevezett központi telepnek a megépítését nem engedhetjük meg, hanem ehelyett a székesfőváros két, csak csúcsteljesítmény esetére fenntartott. elektromos telepe fogja a felesleges gőzét átengedni a távfűtés céljaira, Mostanáig még működniük kellett ezeknek a telepeknek, mihelyt azonban az elektromos áramszolgáltatás biztosítása megtörténik, e két kisebb telep fölöslegessé válik és igy a főváros azoknak a magánvállalkozóknak, akik a távfűtési berendezést készítik, megfelelő mennyiségű gőzt bocsáthat rendelkezésre. Az Elektromos Müvek igazgatósága már az érdekelt vállalkozókkal is tárgyalt és e tárgyalásokról részletes, mindenre kiterjedő jelentés érkezett be. Ezt a jelentést ügyosztályközi értekezlet tette megvitatás tárgyává. Ezeken a tárgyalásokon, amelyek még folyamatban vannak, fog eldőlni, hogy a vállalkozók mikor, hogyan és milyen feltételek mellett kezdik meg a távfűtés berendezését. Én úgy gondolom, hogy egészen rövid idő alatt eredményre vezetnek ezek a tárgyalások és már a jövő télen a távfűtést üzembe is lehet helyezni. Ezekben számolt be Borvendég alpolgármester azokról a lehetőségekről, amelyek beruházások és közmunkák megindítása tekintetében fővárosi vonatkozásban jelentkeznek. t főváros áldozatkész művészet- pártolásának doknmentima az n] Képtár Ötven esztendő művészeti keresztmetszete a főváros míítőr- téneti szempontból is nagyjelentőségű gyűjteményében — A$ Uj Budapest tudósítójától — A főváros legújabb mügyüjteményé- nek, Budapest Székesfőváros Képtárának az, elmúlt héten történt megnyitása legjelentősebb dátuma az esztendőnek, hanem fontos esemény abból a szemszögből is, hogy ezer baja és gondja közepette a főváros önkormányzata felül lúd emelkedni a mindennapi élet bürokratikus tennivalóin és olyan alkotásokat hoz létre, amelyek nemcsak a jelen, hanem a jövő számára is értékesek és maradandóak. A Fővárosi Képtár, amely a főváros ötvenesztendős mecénási bőkezűségét, a művészet iránti fogékonyságát dicséri, az elismerés koszorúját fonja azok feje köré, akik ezt megalkották. Sipőcz polgármesteren kívül Liber alpolgármesteré, Némethy tanácsnoké és Csánky muzeumigazgatóé az érdem, hogy a főváros egy olyan uj szépséggel gazdagodott, amely magában foglalja az utolsó fél évszázad képzőművészetének java termését, a Zichy-múzeumban pedig Zichy Jenő grófnak nagyértékü hagyományát, melynek Kupeczky-gyüjteménye azt hirdeti, hogy Magyarország a törökdulás viharos századaiban is nemzetközi értékeket tudott a művészet terén magából kitermelni. Az uj képtár 282 festményt, 40 szobrot és 93 grafikai müvet foglal magában. Ötvenhárom esztendeje, a főváros 1880-ik évi március 3-iki közgyűlése elhatározta, hogy a hazai képzőművészetek pártolására évi négyezer forintot fordít és a kormányt és társtörvényhatóságokat is felhívja, hogy kövessék példáját. Esztendőről esztendőre jelentős összegek szerepelnek azóta a főváros költségelőirányzatában műtárgyak vásárlására; az összegek egyrésze mindig muzeális értékű müvek vásárlására szolgál és ez a rendszeres gyűjtés járt azzal a nagyszerű eredménnyel, hogy a képtár ma az utolsó félszázad művészetének kereszt- metszetét adja. A kortársaktól való vásárlások ma már mütörténeti becset nyertek, az egyes nagy fejlődést végigjáró művészek korábbi festésmodorából származó képek pedig érdekesen jelzik az uj művészeti fejlődés mozzanatait. A Károlyi-palota huszonkét elsőemeleti terme stílusos és harmonikus berendezésével méltó keretet szolgáltat a Fővárosi Képtárnak, amely komoly dokumentuma a. mai nehéz gazdasági időkben a főváros áldozatkész inüvészet-szeretetének.
