Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-21 / 42. szám
Hogyan Került az adonyi birtoK a Húskereskedelmi Rt. bérletébe? FolKusházy Lajos nyilatkozata Igen tisztelt Főszerkesztő Ur! Kérem, szíveskedjék alábbi nyilatkozatomat b. lapja legközelebbi számában közzétenni: — Az Uj Budapest folyó évi október 14-iki számában „Ami a vásár- pénztári jelentésből kimaradt.. ci.mü közleményben, az adonyi bérlettel kapcsolatban, az az állítás foglaltatik, hogy a Vásárpénztárnak a bérlet ügyével foglalkozott 1925. augusztus 26-iki ülése utáni ülésen Folkusházy Lajos alpolgármester szólalt fel. Noha időközben Konkoly Thege és Csupor ellenzéki állásfoglalásához maga Dem- kó Dezső, a Vásárpénztár akkori vezérigazgatója is csatlakozott, Folkusházy alpolgármester kijelentette, hogy a főváros közönsége nevében hozzájárul a bérlethez. Amikor minden vonatkozásban helyesnek tartom a bérlet átvételét, — mondotta Folkusházy — amikor a főváros közönségéé a részvények .98 százaléka, akkor nem lehet vita arról, hogy az én elhatározásom után egyáltalán szavazni kell-e ebben a kérdésben. Folkusházy ezen kijelentése természetszerűen eldöntötte a kérdést. Kijelentem, hogy aki b. lapját igy informálta, az tudva valótlant állított s a lapot félrevezette, mert a személyemmel kapcsolatos mindezen állításokból egyetlen szó sem igaz, hanem minden szava eélzatos, rosszhiszemű kitalálás és közönséges rágalmazás. — A valóságnak az felel meg, hogy a "Vásárpénztár igazgatóságának 1925. szeptember 16 iki (és nem augusztus 26-iki) ülésén, amelyen az adonyi bérlet, az ügyvezetés előterjesztése alapján, első alkalommal tárgyaltatott, s amely ülésen a közleményben említett ellenző álláspontok elhangzottak s ahol én állítólag a fenti kijelentéseket tettem volna, jelen sem voltam, ott tehát kijelentéseket nem is tehettem. De ilyen vagy ehhez hasonló kijelentéseket más ülésen, más tárgyaláson vagy más alkalommal sem tettem sohasem, aminthogy az adonyi bérletet soha, sehol sem ajánlottam, még ke- vésbbé voltam annak szószólója, legkevésbbé pedig forszíroztam azt. Ilyen ténykedésemről a jegyzőkönyvek sem tartalmaznak feljegyzést, holott jelentéktelenebb véleménynyilvánítások registrálva. vannak. Arról sem tartalmaz a jegyzőkönyv feljegyzést, hogy a Vásárpénztár akkori vezérigazgatója az ellenző állásponthoz csatlakozott volna. — Ellenben az felel meg a valóságnak, hogy a Vásárpénztár végrehajtóbizottságának 1925. szeptember 26-iki ülésében, annak jegyzőkönyve szerint, csak annyit jelentettem ki, hogy: „a magam részéről nem ellenzem a birtok bérbevételét, ha megnyugtatást kapok arra nézve, hogy ilyen nagy tőkéknek ilyen hosszú időre való lekötése mellett intézetünk nem fog megakadni.“ — Már e nyilatkozatom egymaga tanúságot tesz elővigyázatos és tartózkodó álláspontomról és egyáltalán nem igazolja a bérlet melletti azt a szinte lelkes hangulatot, amit a közlemény informátora rosszhiszeműen, de átlátszó célzatossággal nekem tulajdonit. — A közleménybeli ezen állítások alaptalanságáról, viszont az én álli- lásaim valóságáról egyébként a jegyzőkönyveken kívül a felszámoló bizottságnak jelentéséből is meggyőződést lehet szerezni. A felszámoló bizottság ugyanis az egyes jegyzőkönyvekből vett idézetekkel ismerteti a bérletátvételre vonatkozó tárgyalások lefolyását s az azoknál elhangzott álláspontokat. — Tény az, hogy az akkori bérlők anyagi összeomlása folytán fedezetlenné vált tekintélyes " összegnek a vállalat részére való köteles- ségszerii megmentése érdekében a leglelkiismeretesebb megfontolás és a legtisztább szándékú elgondolás alapján nyolcadmagammal, de nem a főváros nevében, hanem az idevonatkozó jegyzőkönyv tanúsága szerint, kifejezetten a magam egyéni szavazatával a bérlet átvételéhez hozzájárultam. Tettem pedig ezt az akkori kedvező mezőgazdasági helyzet és a meghallgatott gazdasági szakértőknek a bérletre vonatkozó jövedelmezőségi számítások tekintetében is kedvező szakvéleménye alapján. Ezért a tényemért természetesen vállalom a felelősséget, azonban az efeletti objektiv kritika nem tekinthet el attól a körülménytől, hogy a bérletből keletkezett veszteségeket az utóbb zuhanásszerűen bekövetkezett és mindmáig tartó általános gazdasági világválság idézte elő. — A közlemény azon állítása sem felel meg a valóságnak, hogy a Húskereskedelmi Rt. bekapcsolásának egyetlen célja az volt, hogy a birtokbérlet átvételét ne kelljen az autonómia elé vinni. Ez a gyanúsító állítás azért valótlan, mert a bérletnek a Húskereskedelmi Rt. által való lebonyolítása kizárólag azon egyetlen indokból történt, amit a volt főügyész-jogtanácsos is megállapított, hogy a Vásárpénztár a fővárossal fennállott szerződése értelmében, nem volt jogosítva saját számlára ügyleteket kötni, viszont a Húskereskedelmi Rt. erre jogosítva volt. A közleményben az az állítás is foglaltatik, hogy a Vásárpénztár a bérletért 75Í.000 pengővel többet fizetett, mint amennyiért azt megkaphatta volna. Ez az állítás merőben téves, mert a Vásárpénztár a bérlet élő és holt felszereléséért is csak annyit fizetett, mint amennyit abban az időben egy másik reflek- táns érte ajánlott. Az élő és holt felszerelésen kiviil külön leltári tárgyakat pedig annak a másik reflektálnak is meg kellett volna átvétel esetén fizetnie, mint ahogy azt a Vásárpénztár külön megfizette. Ez a körülmény, valamint a bérlet átvételével általában fizetett összegek részletesen és számszerűleg is igazolva és megindokolva vannak az igazgatóságnak ebben a kérdésben a polgármester úrhoz tett jelentésében. Ez a jelentés a polgármester urnák a törvényhatósági tanácshoz intézett jelentésének mellékletét képezi. Köszönetét mondok igen tisztelt Főszerkesztő Urnák e soraim szives közléséért s maradok Budapesten, 1933. október hó 16-án kiváló tisztelettel Folkusházy Lajos. 1933 október 21 Községi Gyógyszerüzem. Továbbra is fennmarad a Kátrány ózó és Bitumenező Telep, melynek hármas feladata lesz a jövőben: krómburkolatokat létesít, a vállalkozók által végzett burkolásokra vonatkozóan árelemzést és árellenőrzést végez, ellátja bizonyos határokig az útfenntartási szolgálatod Tudomásul veszi a miniszter a közgyűlés azon határozatát, hogy a ivatranyozó és Bitumenező Telep és az Anyagvizsgáló Intézet a viszonyokhoz képest egyesittessenek. A Házinyomda fenntartását szükségesnek látja a miniszter, aki megállapítja, hogy a külföldi nagyvárosok mindegyikében is működik a városigazgatás keretében házinyomda. A miniszter a Házinyomda működési körét feltétlenül olyan korlátok közé kívánja szorítani, hogy a magánipar jogos érdekeit ne sértse. Az üzemek nyomtatvány-szükségletüket a jövőben csak az esetben szerezhetik be a Házinyomdánál, ha nyilvános versenytárgyaláson a fővárosi Házinyomda nyer megbízást a szállítás eszközlésére. A Házinyomda kalkulációjához a jövőben csak a legszükségesebb rezsiköltségeket szabad hozzászámítani. A miniszter jóváhagyja a főváros közönségének azt az elhatározását, hogy a Tanszernyilvántartó és Tanszer- javító Intézet edddigi működési körében továbbra is fenntartandó, tudomásul veszi továbbá a Budapest Gyöngyösvárosi Szénbánya rt. feloszlását. A műhelyek tekintetében a miniszter jóváhagyja a székesfőváros kapcsolatos műhelyek tevékenységének vizsgálata tárgyában hozott határozatát. A községi háztartáshoz tartozó hivatalok és műhelyek közül megszüntetendőnek tartja a miniszter a gum- mijavitó műhelyt, a központi gépkocsi-kezelő séget, a csatornafenntartási kirendeltség csizmajavító-, ruhafoldozó- és mosómühelyeit, a csatornatisztító telep cipész- és varró-műhelyét. A miniszter a Köztisztasági Hivatal műhelyeinek központosítását rendeli el, a gépüzem műhelyei közül megszünteti a seprőhenger kefemíi- hely-iizemét, a cipész, mázoló- és seprőkötő műhelyeket, a hivatali ló- tizemnek szijjgyártó, nyerges és mázolómühelyeit, a villanyszerelő műhely, a vasútüzemi szeméttelep asztalos-, villanyszerelő- és szijjgyártó műhelyét, elrendeli a miniszter a közvágóhíd kőműves- és mázolómunkáinak a magánvállalkozás részére történő átengedését, megszünteti a városi gondnoki hivatalnál fennálló javítóműhely eket. A községi háztartás keretében kezelt intézmények műhelyei közül a Házinyomda cimfestő műhelyének, irógéptisztitó- és javítóműhelyének megszüntetését rendeli el a miniszter, a könyvkötő műhely működési körét a nyomda által előállított müvek bekötésére korlátozza. Az önálló vagyonkezelésű intézményeknél levő műhelyeket illetően a belügyminiszter megállapítja, hogy az Elektromos Müvek szerelőműhelyei általában csak az egyes lakásokig terjedő külső szerelési munkálatokkal foglalkozhatnak. A Gázmüvek műhelyeit illetően súlyt helyez a miniszter arra, hogy mindazt a szerelést, ami a gázszolgáltatás biztonságának és az üzemvitel érdekének veszélyeztetése nélkül vállalatba lehet adni, juttassák a magánipar- nak. A többi nagyobb üzem műhelyeit illetően általában a miniszter álláspontja, hogy mindazokat az ipari munkálatokat, amelyeknek azonnali elvégzése nem üzemi létkérdés, a magániparral kell elvégeztetni. Itt az iizemi rendelet! Az Uj Budapest részletesen ismerteti vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr. leiratát egyes székesfővárosi üzemek megszüntetéséről és üzletkörének korlátozásáról - A miniszter feltűnő melegséggel dicséri meg az Elelmiszerüzem működését — Az Uj Budapest tudósítójától — Az elmúlt napokban végre leérkezett a fővároshoz a belügyminiszter rendelete, amely egyes székesfővárosi üzemek megszüntetése, beolvasztása, üzletkörének korlátozása tárgyában tartalmazza a kormányzat elhatározásait. Az Uj Budapest szerkesztősége abban a helyzetben van, hogy a belügyminiszteri rendeletet, amely igen fontos változásokat hoz létre a fővárosi üzemek struktúrájában, a rendelkezésre álló hivatalos adatok alapján részletesen ismertetheti. A Községi Élelmiszerüzem fenntartását a belügyminiszter továbbra is szükségesnek tartja, azzal a megjegyzéssel, hogy az üzem működésének a tömeg élelmezés szolgálatában kell állania, luxuscikkek árusításával nem foglalkozhatik, nyílt, helyeken büfféket, vendéglőket fenn nem tarthat, kaszinók, klubok, efélék részére nem szállíthat. Megállapítja a belügyminiszter, hogy a Községi Élelmiszerüzem rendkívül nagyjelentőségű és szociálpolitikai szempontból is közérdekű munkásságot fejt ki és elismerését nyilvánítja az üzem árszabályozó tevékenysége iránt is. A miniszter megállapítja, hogy az Élelmiszerüzem fiókjaiban csak nyers húsárut, kolbászárut, füstölt (főtt és száraz) húsárut, zsiradékokat, élő- és vágott baromfit, vadhúst, tejtermékeket, tojást, almát, barackot, szőlőt, diny- nyét, burgonyát és zöldséget, liszt- termékeket, kenyér- és tésztaféléket, harmatvizet, továbbá az állategészségügyi telepen gyártott szappant szabad árusítani. A kórházi szállítások sokat vitatott problámáját illetően a miniszternek az az álláspontja, hogy a nem romlandó árukat a kórházak és más fővárosi intézmények a ^ jövőben nyilvános versenytárgyalás utján kötelesek beszerezni, viszont a romlandó áru beszerzésénél továbbra is súlyt helyez a miniszter a fővárosi kórházak és egyéb intézményeknek az Élelmiszerüzem által a múltban már jól kipróbált kiszolgálására. Nyilvános árlejtés nélkül az Élelmiszerüzemtől nyers húsárut, kolbászárut, füstölt és főtthusárut. zsiradékot, vágott baromfit, gyümölcsöt, zöldségféléket, harmatvizet, kenyeret, zsemleárut és tésztafélét szerezhetnek be a kórházak és más intézmények, egyéb élelmiszerek: igy tej, tojás, cukor, burgonya, stb. verseny- tárgyalás utján szerzendők be. A belügyminiszter elrendeli továbbá, hogy uj élelmiszerüzemi fiókok csak akkor állíthatók fel, ha ugyanakkor a már meglevő fiókok közül megfelelő számú fiók működése megsziin- tettetik, továbbá, hogy az üzem fiókjaiban nem szabad több alkalmazottat foglalkoztatni, mint amennyi az üzletekben a folyó év julius elsején volt beosztva. A Községi Kenyérgyár működését az eddigi keretekben továbbra is fenntartandónak véli a miniszter. A Községi Müszerüzein és Anyagraktár mint üzem megszüntetendő, az a jövőben a különleges kórházi szükségletek beszerzése és tárolása céljából a kórházak gazdasági igazgatásában mint központi beszerző szerv, kórházi anyagraktár működik. Ugyancsak mint központi beszer^ ző szerv fog működni a központi közkórházi gyógyszertár mellett a
