Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-09-09 / 36. szám

2 wrmmuTST 1933 szeptember 9. mm Ma már sokan tudják Kik eddig nem tudták Legjobb keserűvíz. Sipőcz polgármester: A Saskor ragaszkodása a köz érdekében kifejtett munkálkodásomhoz továbbra is erőt ad A belvárosi Sasok büszkék, hogy Budapest első polgárában elnöküket tisztelhetik Senkisem tudja, hogy lehet-e egyen­súlyba hozni a költségvetést, még nagyobb kérdés: miből indít a főváros a jövő év folyamán olyan beruházásokat és közmunkákat, amelyek támo­gatást nyújthatnak az iparnak, a kereskedelemnek, a vállalko­zásoknak és a nagy munkanél­küli tömegeknek. A tavalyi év deficitjét is át kell vinni a jövő évi költségvetés ter­hére, ez is rontja a mérleget. Petrovácz Gyulának ez a nyilat­kozata nemcsak a Keresztény Köz­ségi Párt felfogását tükrözi vissza, hanem teljes és kimerítő képet nyújt a városházi helyzetről. ———— Szász Albert Oki. mérnök út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margát-körut 43 Telefon : 51-4-06. — Az XJj Budapest tudósítójától. — Jelentette az Uj Budapest, hogy a Saskör, amelynek Sipőcz polgár- mester tudvalévőén elnöke, azokkal a támadásokkal kapcsolatosan, ame­lyek őt érték, bizalmáról és nagyra­becsüléséről biztosította a polgár- mestert. A Saskör változatlan ra­gaszkodásának megállapitása élénk visszhangra talált a polgármester részéről, aki a Saskör üdvözlő táv­iratára ugyancsak táviratban ke­reste fel Nagy Ferencet, a Kör ügy­vezető elnökét. A Saskör vezetőségének Sipőcz polgármesterhez intézett távirata a következőképpen szól: A Saskör a mai napon tartott összejövetelén nagy számban meg­jelent összes tagok megbotrán­kozással és megdöbbenés- s e 1 vettek tudomást arról a fék­telen politikai indulatok­ból fakadó, példátlanul igaztalan és vakmerő táma­dásról, amellyel a polgármester urat, a főváros köztiszteletben álló első polgárát, egy hétfői lap tá­madta. Az összes Sasok nevében változatlan és készséges tiszteletünkről és szerete­tő n k r ő 1 biztosítjuk Méltóságodat és annak a meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy Méltóságod oly magasan áll a főváros polgárainak tiszteleté­ben és szeretetében, hogy a féktelen politika türelmetlen és szennyes hullámai nem is érint­hetik köztiszteletben álló, tiszta és puritán szemé­lyét. Kérjük Méltóságodat, hogy továbbra is bizva a mi törhetetlen ragaszkodásunkban, fogadja ismétel­ten hódoló tiszteletünket és szeretetünket. A Kör üdvözlő táviratára Nagy Ferenc törvényhatósági tanácstag­hoz, a Kör ügyvezető elnökéhez, a következő levelet intézte Sipőcz polgármester: Igen tisztelt Elnök ur, Kedves Barátom! A Saskör összejöveteléről az egyik hétfői lapban a személyemet ért igaztalan és méltatlan támadás kap­csán a Saskör tagjai nevében hoz­zám intézett táviratért az összes tagoknak őszinte köszöne­té met fejezem ki. Végtelenül jó érzéssel tölt el az a tudat, hogy önzetlen, becsületes és mindenkor a főváros érdekeit szem előtt tartó munkálkodásom a sasok körében elismerés­re talált. Az a ragaszkodás és szeretet, amely a távirat hangjából kicsendül, az ilyen féktelen és rosszindulatú politikai támadással szemben fel­Bi vértez és a köz érdekében kifejtendő munkálkodá­somhoz továbbra is erőt ad. A Saskör tagjainak ez a bizalma és ragaszkodása arra indít, hogy ezért a Saskör minden egyes tagjának őszinte hálámat fejezzem k i és arra kérjelek, hogy alkalom- adtán részükre tolmácsolni szíves­kedjél. Szives üdvözlettel, vagyok készséges híved SIPŐCZ JENŐ. A Saskör tagjait örömmel és büszkeséggel tölti el a polgármester levele. Nagy Ferenc, a Kör ügyve­zető elnöke, aki a Vásárpénztár ügyeinek felülvizsgálásánál a Ke­resztény Községi Párt részéről Wolff Károly egyenes megbízásából vett részt, egyike a leghivatottab- baknak arra, hogy a polgármester személyét és munkáját ezen ügyben tárgyilagosan bírálja. Amiképpen a polgármester annakidején örömmel vállalta a Saskör elnökségét, azon- képpen a Saskör is büszke arra, hogy a főváros első polgárát tisztel­heti elnökének. ÜT" A margitszigeti PALAimus - strandiamon szeptember 1-tól kezdve vasár- és hétköznapokon egyformán 1 pengős utószezon-árak lépnek életbe. Németvölgyi-ut és Mártonhegyl-ut sarkán elterülő telektömbön épülő családi villák Három szoba hallal, minden mellék- helyiséggel, saját külön kerttel 8i0 3flS kivitelben, kulcs átadásig P 22.000.' Nagyobbak megállapodás szerint. Még ez évben 30 évi adómentesség. Lefoglalható: Katona, Szákéin es Molnár építészmérnökök irodájában, V., Személynök-utca 9-11 Telefon: 20-8-20, 22-5-50. Városházi notesz HUSZÁR FŐPOLGÁRMESTER az elmúlt héten néhány napot kül­földön töltött: családját hozta haza Ausztriából. Maga a főpolgármes­ter ezen a néhány napi pihenőn kí­vül nem ment és nem is megy sza­badságra. * WOSSALA SÁNDOR TANÁCS­NOK, a magánépitési ügyosztály vezetője, súlyos epehólyag-operá­ción ment keresztül. A műtét az Uj Szent János-kórházban folyt le, ahol a tanácsnok még mindig bete­gen fekszik. * WOLFF KÁROLY VEZETÉSÉ­VEL vesz részt a Keresztény Köz­ségi Párt nagyobb küldöttsége a pécsi nemzetközi katolikus kon- gresszeson. * SIPŐCZ POLGÁRMESTER részt vett a Városok Kongresszusának pécsi ülésén. A polgármestert útjá­ra Farkas Ákos dr. tanácsi fő­jegyző, az elnöki ügyosztály veze­tője kisérte el. * SCHWET HENRIK, a városházi újságírók nesztora, a Pester Lloyd érdemes városházi szerkesztője, e héten ünnepelte hatvanadik szüle­tésnapját. A hatvanadik életév egészségben és erőben való betölté­se alkalmából barátai és tisztelői szeretettel és bensőséggel ünnepel­ték a kitűnő városházi újságírót. A hatvanadik életév küszöbén el­mondotta kollégáinak Schwet bácsi, hogy a hatvanból huszonötöt a bu­dapesti városházán töltött el. Őt esz­tendőt az azóta megszűnt Budapes­tem Tageblatt szolgálatában, a leg­utóbbi húszat pedig egyfolytában, mint a Pester Lloyd városházi mun­katársa. 1913-ban került Schwet a Pester Lloyd szerkesztőjeként a vá­rosházára, ahol azóta is feljebbvalói teljes megelégedésére működik, bá­tor és harcos tollát mindig az igaz­ságnak szenteli. A hatvanadik szü­letésnap alkalmából nagy családi vacsora volt Schwet bácsi Vörös- m art y-utcai otthonában: eljöttek fiai és unokái, köszöntvén a csa­ládfőt. Kevesen tudják, hogy a városházi újságírók szindikátusának vezetőjét régi iskolatársi s z álak fű­zik Wolff Károly hoz, a Ke­resztény Községi Párt elnökéhez, akivel negyven és egynéhány esz­tendővel azelőtt együtt diákosko- dott a trencséni piarista főgimná­zium padjaiban. A 18 akkor érett­ségizett ifjú közül csak ketten él­nek Budapesten: Schwet Henrik és Wolff Károly. Régi osztálytársáról a szeretet és elismerés hangján be­szél Schwet Henrik: a fiatal Wolff Károly már akkor vezetője volt az osztálynak, első eminens, akiről osztálytársai már akkor bizton meg­állapították, hogy nagy és diadal­mas karriér előtt áll. A negyven és egynéhány esztendő alatt Wolff Károly neve országos hirü lett, Schwet Henrik névtelen újságíró maradt, akinek nevét csak a beavatottak ismerik. Az a ne­gyedszázados munka azonban, ame­lyet aggyal és tollal ezalatt a hu­szonöt esztendő alatt a hatvanadik születésnapját ünneplő Schwet Hen­rik végzett, méltán teszi őt busz k évé, mert téglákkal, érté­kes téglákkal szolgált a nagy mü felépítéséhez... * CSORNA KÁLMÁN DR., a fővá­rosi árvaszék elnöke, hétfőn újra szabadságra megy, és tiz napot Ba­latonkenesén, a tisztviselők üdülő­telepén tölt el. * LIBER ALPOLGÁRMESTER NÉPSZERŰ ALAKJA a múlt hét végén egy-két napra feltűnt a vá­rosháza folyosóin. Az elseje alkal­mából megszakította szabadságát Liber alpolgármester, főképpen azért, hogy a szociális akciók őszi menetrendjét beszélje meg a bel­ügyminisztérium illetékes ténye­zőivel. Az alpolgármester feleségével és menyasszony-lányával tudvalevő­leg a hires bolgár fürdőhelyen: Várnában töltött el közel há­rom hetet. Frissen, lebarnul­ta n, jókedvűen érkezett haza a Fekete-tenger partjáról Liber, aki nyaralásáról a következőket mon­dotta a Városházi Notesznek: — Nagyszerűen éreztem m a g a mat a bolgár testvérnép körében, néhány kilót le is fogy­tam a sós tengeri fürdő következté­ben. Most néhány napot Balaton­kenesén töltök a fővárosi tisztvise­lők üdülőtelepén, egy hetet pedig a Csallóközben fogok még üdülni. Hivatalomat 12-én foglalom el. Elmondotta még Liber alpolgár­mester, hogy nagy b ar át s á g- g a l és szeretettel fogadták őt úgy a bolgárok, mint a Bulgá­riában élő magyarok. Várnában hi­vatalosan fogadták Budapest alpol­gármesterét, akit a szó szoros ér­telmében szeretetükkel és ragaszko­dásaiddal rajongtak körül a derék bolgárok. Ruszcsukban az ot­tani magyar kolónia rendezett ün­nepélyes fogadtatást Budapest első alpolgármestere részére, szeretetük- rőil és nagyrabecsülésükről bizto­sítva egy barátságos vacsora kere­tében távoli hazájuk fővárosának vezelő tisztviselőjét. * , A KIS SZAK ASZ BEVEZETÉSE ÓTA van mit irniok a lapok humo­ristáinak, nem kell már a fiumei cápa megjelenésével riaszt gatniok olvasóközönségüket, sem a kániku­la egyéb szenzációival foglalkoz­niuk. A kisszaliasz kimeríthetetlen témája a humornak, ebben a hu­morban azután — az a legs zo- morubb, hogy a legtöbbjük (ahogy a régi be szél y-ir ók szokták mondani) az életből el­lesett történet. Egy ilyen életből ellesett história kívánkozik a Városházi Notesz-be. Szereplői egy ismeretlen rendszámú villamoskalauz és Dunay Ödön hirlapiró kollégánk, a Magyar Or­szágos Tudósító városházi szer­kesztője, aki köztudomás szerint Középeurópa legnyugodtabb, mond­hatni: le g jámbor abb hír­lapírói közé tartozik. Dunay barátunk hírlapírói mi­voltából kifolyóan egy B e s z kár t s zab ad j e g y boldog tulajdonosa. Történt az elmúlt napokban, hogy a hirlapiró elfáradva a napi mun­kától, hazafelé indult és miközben azon gondolkozott, hagy fog-e a vásárpénztári vizsgálat nagyobb kataklizmákat okozni, ß nem vette észre, hogy a városháza Károly- körúti villamosmegállójánál nem hátul, hanem elől szállt fel a villamosra, A villamosvasutnak azon első részén, amelyen tantusz nélkül utazni tudvalévőén halál­büntetés terhe mellett tilos. Rá is szólt zordonan Ödön bará­tunkra a villamos haragos veze­tője: — Tessék egy tantuszt bedobni!

Next

/
Thumbnails
Contents