Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-09-02 / 35. szám
1933 szeptember 2. IH BUDAPEST 3 Aggasztó a pénzügyi horoszkóp Lamotte Károly: Soha ilyen rendkívüli módon súlyos helyzet előtt nem állott a főváros! — Az Uj Budapest tudósitójától. — Borvendég Ferenc alpolgármesternél a legutóbbi napokban több délelőttön át sorozatos megbeszélések folytak a jövő évi költségvetés összeállitásával kapcsolatosan. Borvendég alpolgármester ugyanis mint a pénzügyi ügyosztály munkájának irányítására és ellenőrzésére hivatott alpolgármester, nagy érdeklődést tanúsít a költségvetési munkálatok előrehaladása iránt és úgyszólván minden egyes tételnél érvé- nyesiti a maga akaratát. Ezeken a megbeszéléseken résztvesz Lamotte Károly dr. tanácsnokon, a főváros pénzügyi ügyosztályának a vezetőin kiviil Homolyai Rezső dr. tanács- jegyző, a főváros költségvetési előadója. is, aki ezúttal másodízben készíti a költségvetési tervezetet. A költségvetés összeállítását általános érdeklődés kíséri, ami természetes, mert hiszen most dől cl, hogy a főváros a bevételek esését milyen kiadási tételek csökkentésével fogja ellensúlyozni és most kap választ a főváros iparos és kereskedő polgárságais arra a kérdésre, hogy a jövő év folyamán milyen természetű és milyen arányú beruházásokat vagy közmunkákat tud megindítani a főváros. Az Uj Budapest munkatársa a költségvetési munkálatok előrehaladásáról beszélt Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnokkal. Felvetettük mindazokat a kérdéseket, amelyek az uj költségvetés összeállitásával kapcsolatosak, de főként aziránt érdeklődtünk, hogy sike- rül-e a fennforgó súlyos nehézségek ellenére deficitmentes költségvetést összeállítani és pedig anélkül, hogy a. fővárosi lakosság terheit vagy a gáz és villany árát emelni kellene. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: —- Végleges Ítéletet, még nem tudok mondani a jövő évi költségvetés összeállítását illetően. A polgár- mester ur ismeretes rendelete értelmében szeptember 15-éig kell összeállítanunk a jövő évi költségvetés tervezetét. A munkálatok már előrehaladott stádiumban vannak ugyan, megtalálta a ragyogó gyöngyszemet, Paulini Béla ötletét, amely ez- idén kivirágzott: vezércikk-témája lett az István-napi ünnepi számokra az összes napilapoknak. A Gyöngyös Bokréta deli legényei és dali leányzói a maguk egyszerű szive szerint rótták -le hálájukat Kovácsházy Vilmosnak, akinek jóvoltából a város költségén jöhettek fel Budapestre, ámulhattak sok fényes kirakaton, énekelhettek, táncolhattak ezer és ezer elragadtatott ember előtt. Mindenki azt hozta, amit hozhatott: a bulyákiak fonatp skáláé sot, a szanyi legények fababát, amely a maga primitiv művészetével számadó juhászt ábrázol, a mezőkövesdiek és galambokiak finom szőtteseket, a bogárdiak vőfélybotot, melynek us- torszálain pattogatott kukorica-szemek váltakoznak papirrózsákkal, az öcsényiek és kazariak aratókoszo- rut, a magyar föld legszebb ajándékával: gyönyörű buzakalászok- kal. A sok-sok ajándékot felvitték a leányok és a legények Kovácsházy hivatali szobájába, melynek egyik sarkában valóságos népművészeti rgu z eum,má tornyosodon a sok ajándék. A másik sarokban egy kivilágítható s zek- r én y diszili Kovácsházy tanácsnok szobáját: a bécsi idegenforgalmi iroda egyik kirakatának kicsinyített mása. A komoly ir óas z- tal mellett im e ott a két bizonyíték, hogy Kovácsházy a maga lelkes akaratával tudott és mert alkotni! 4 HIRLAPIRÁS NEM AZ A PÁLYA, amihez különleges diploma de még nem fejeződtek be és igy érthető, hogy az egyensúlyt illetően nem, tudok a nyilvánosság számára nyilatkozatot tenni. A mi főtörekvésünk mindenesetre az, hogy deficitmentes költségvetést készítsünk és pedig anélkül, hogy a fővárosi polgárság vállaira ujabb terheket raknánk, vagy a gáz- és villanyár felemelésének az eszközéhez kellene nyúlnunk. — A mérleg még nem alakult ki, de annyi bizonyos, hogy a főváros jövő évi költségvetését a bevételek csökkenése • jellemzi igen élesen. Reális költségvetést csak úgy állíthatunk össze, ha tekintetbe vesszük és az egész vonalon érvényesítjük azokat a tapasztalatokat, amelyeket a bevételek alakulása tekintetében ez év folyamán szereztünk. A bevételek általában eső tendenciát mutatnak, de nem minden egyes adónemnél. Vannak olyan adónemek, amelyek jövedelme nem csökken. Ez a magyarázata annak, hogy minden részletre kiterjedő figyelemmel kell a bevételi oldalt össze- állitanunk. Megnézzük, hogy ez év első felében hogyan alakult a bevétel a különböző adónemeknél és ezen az alapon irányozzuk elő a bevételeket a jövő esztendőre. Általában a tavalyi keretek között igyekszünk mozogni és pedig lehetőleg úgy, hogy a kiadások végösszege alatta maradjon a tavalyinak. Tavaly 166 millió pengő volt a költségvetés végösszege, az idén valamivel kisebb lesz, de alig hiszem, hogy 160 millió alá tudnánk leszorítani. — Ami a gáz és a villany árának a felemelését illeti, ez a veszedelem minden esztendőben fenyeget, valahányszor a költségvetés összeállítására kerül a sor. Minden esztendőben felmerült ez a kérdés és mind- ezideig sikerült ezt a veszedelmet a közönség feje felől elhárítanunk. Remélem, hogy ez most is sikerülni fog. Kényszerhelyzetben majd kieszelünk valamit... — Egyelőre számolunk a bevételek további esésével, amit úgy ellensúlyozunk, hogy a kiadásokat az egész vonalon csökkentjük. kell: a tehetsége, elhivatottsága szólít erre a göröngyös útra mindenkit, aki orvosnak, tanárnak, mérnöknek, vagy más egyébnek indult el, nem is gondolva arra, hogy az újságírás csöndesnek éppen nem mondható révében fog kikötni. Líiiünö kollégánk, R átkai Károly dr. például tanárnak készült, sőt mini leány középiskolai tanár, évekig munkálkodott Miskolcon. Közben azután hírlapíró lett belőle, előbb ott helyben, majd a fővárosban és ha néha a doktori diplomáján kívül nem emlékeztetné egy és más valami arra, hogy ő tulajdonképpen ma is középiskolai professzor, talán azt is elfelejtené, hogy valaha katedrán is működött. Egy ilyen figyelmeztetőt kapott tanári működésére az elmúlt napokban, finom és arisztokratikus hegyes betűkkel Ráitkai barátunk. — Az egész osztálya nevében — igy szól a levél, — nagyon kérem kedves volt osztályfőnökünket, hogy e hó 31-én tartandó találkozónkra eljönni szíveskedjék. Mindnyájan nagy szeretettel emlékezünk vissza sok szép tanítására. Bármelyik osztálytársammal beszélek, mindegyiknek első kérdése, vájjon Rát- kai tanár ur itt lesz-e? A professzor ur bizony nem ment el a miskolci találkozóra, nem pedig azért, mert éppen a menyasz- szony-lányának jövendőbeli apósál kellett ezen a napon Budapesten kalauzolnia. Irt azonban egy hosz- szu levelet egykori tanítványának, amelyben hű tanítványainak a tízéves érettségi találkozó alkalmából minden jót és szépet kíván... Mindenekelőtt ridegen végrehajtjuk a tízszázalékos zárolást, amit a polgármester ur tavaly is, az idén is elrendelt. Mindenféle egyéb takarékoskodással is azt a célt szolgáljuk, hogy a háztartási egyensúlyt biztosítsuk. Ilyen körülmények között érthető, hogy a költségvetés csak keret, amelyen belül a lehetőségekhez képest gazdálkodunk. Most is tulajdonképpen minden kiadásnak a folyósítását pénzügyileg ellenőrizzük és kizárólag olyan konkret kiadást engedélyezünk, amire Oiv- vetlenül szükség van. Tavaly ezen az alapon nagyobb megtakarítasz értünk el, az idén nem tudunk ilyen szép eredményt produkálni. Rendkívül súlyos a helyzet. Mindig optimista voltam és a megelőző esztendőkben állandóan azt hangoztattam, hogy megfelelő óvintézkedésekkel sikerül az egyensúlyt biztosítanunk. Most is erre törekszünk, de kötelességemnek tartom hang- sulyozni, hogy a helyzetet rendkívül súlyosnak ítélem meg. Soha még ilyen nehéz helyzet előtt nem állott a főváros. A bevételek állandóan csökkennek és ugyanakkor a szociális költségek folyton emelkednek. A fővárosnál is van ..agrár-olló“, csak itt másként kell elnevezni. A bevételek csökkenésével szemben áll a szociális terhek emelkedése. Felvetettük Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok előtt azt a kérdést is, hogy miként tudja biztosítani a költségvetési egyensúlyt, amikor a jövő évben nagyobbará- nyu többletkiadásokkal kell számolni. így például az ostendei egyezmény értelmében meg kell kezdeni a törlesztő szolgálatot és a jövő év folyamán válnak esedékessé azok a részletfizetési kötelezettségek is, amelyeket a főváros az útépítési és csatornázási szükségmunkák kiadásánál vállalt. Ezt a két tételt általában ötmillió pengőre becsülik, ami számottevő összeg. Lamotte tanácsnok ezeket felelte: — Itt valóban két uj tétellel kell számolni, ami többletkiadást jelent. Az a beállítás azonban, hogy ez a többletkiadás ötmillió pengőt jelentene, nem állhat meg, mert hiszen a törlesztő szolgálathoz szükséges költségek alakulására nagy befogást gyakorol az árfolyamdifferencia, ami mostanában előnyös helyzetet teremtett a főváros részére. Ami pedig az útépítési és csatornázási szükségmunkák hitelmüveleti terheit illeti, ezek jövőre valóban esedékesek, de az idén is voltak ilyen természetű kiadásaink. Az ez- évi költségvetésben például 2.3 millió pengő szerepelt ezen a címen, jövőre tehát az uj tétel nem tekinthető teljes egészében többletkiadásnak. Jövőre ugyanis 3 millió pengő esedékes ezen a címen, ami a kamatokkal együtt az idei ugyanilyen természetű kiadásokhoz képest csak egymillió pengő többletkiadást hoz. Megemlítettük azt a hirt is% hogy a főváros vezetősége tárgyalásokat folytat a kétmillió dolláros kölcsönt nyújtó bankokkal a kamatláb leszállítása iránt. Lamotte tanácsnok a következőket felelte: — Minden egyes meghosszabbításnál igyekszünk a megelőzőnél kedvezőbb megállapodást létesíteni. Tárgyalásaink eredménye szoros összefüggésben áll a transzfer-megállapodásokkal. A kamatfizetés szabályozva^ van. Minden a további stillhalte-tárgya- lásoktól függ. Ezek a bankok ugyanis maguk is külföldi pénzt adtak nekünk. Ezeket a szempontokat mérlegelni kell akkor, amikor a meghosszabbításnál uj megállapodás létesítésére kerülhet a sor. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok — mint maga is hangsúlyozza — nem szépíti a helyzetet, hanem őszinte képet ad. Budapest pénzügyminiszterének ez a nyilatkozata — ha ki is emeli a súlyos nehézségeket —, mégis reményi nyújt arra, hogy az uj költségvetést deficitmentesen lehet összeállítani és el lehet kerülni a lakosságot sújtó terhek emelését, valamint a gáz- és villanyárak felemelését is. Lamotte tanácsnok esztendők óta készíti a főváros költségvetését és ebben a munkában olyan nagy gyakorlatra tett szert, hogy nyugodtan rá lehet bízni a főváros háztartásának és pénzügyi gazdálkodásának sorsát. Fizetni nem tudtak, dolgozni nem akartak... mién neuen KiiaKoiiatní a varosszeli telep négy renitens lakeiai? — Az Uj Budapest tudósitójától. — Több napilap intézett támadást a város vezetősége ellen azért, mert a nemrégiben elkészült városszéli telep egyes házaiból a tiszti ügyészség közbenjöt- tével néhány nemfizető lakót kitettek. Az egyik kitelepített lakó a rákosi erdő fái alatt ütötte fel a tanyáját, onnan árasztja el panaszos leveleivel a szerkesztőségeket, közölvén, hogy a kőszívű polgármester minden ok nélkül tette őt ki családjával együtt az utcára, tönkretéve ezzel egész életét és megsemmisítve egzisztenciáját. A városszéli telepről történt kilakoltatások ügyében illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — Való, hogy a telep 104 lakója közül négyet kénytelen volt kilakoltatni a polgármester. Szó sincs azonban arról, hogy itt egyoldalú könyörtelenség játszott volna szerepet, mert a kilakoltatásoknak nem a főváros, hanem a ki- lakoltatottak az okai. A helyzet ugyanis az, hogy valamennyi városszéli telepesnek munkát is szerzett a főváros: a kerületi elöljáróság utján szükségmunkára osztották be őket, aholis a keresetük elegendő volt arra, hogy a túlzottan nagynak nem mondható házbért, heti öt pengőt megfizessék. — Az a négy lakó, akit bérnemfizetés miatt ki kellett tennünk, nemcsak hogy nem fogadta el a részükre biztosított munkaalkalmat, hanem az egyik közülök még abba a szükséglakásba sem akart beköltözni, amelyet részére biztosított a szociálpolitikai ügyosztály. A telep minden lakója dolgozik, valamennyi fizeti a túlzottan nagynak igazán nem mondható házbért, már csak a dolgozó emberekre való tekintettel sem tehetett egyebet a polgármester, mint hogy a dolgozni tudó, de nem akaró és nem fizető négy telepesnek kitette a szűrét. Elmondották még illetékes helyen munkatársunknak, hogy hetenként 510 pengő házbér folyik be a városszéli telepen. Mivel a Magánalkahnazottak Biztositó Intézetétől felvett kölcsön amortizációja csak a jövő évben kezdődik el, a befolyó házbért a telep szépítésére és kiépítésére fordítják. A városszéli telepítés vízellátási problémája még mindig megoldatlan. A telepen levő 31 talajmenti kút ivásra alkalmatlan vizet ad, nem jó az ize a mély kútnak sem, amely már 51 méter mély, de még mindig rossz a vize. Most folynak a tárgyalások arra vonatkozólag, hogy vízvezetékkel lássák el a telepet. A vízvezeték azonban igen sokba kerülne, 74 ezer pengőbe és kérdés, hogy a törvényhatósági tanács kijelöl-e erre fedezetet. Folynak a megbeszélések arra vonatkozóan is, hogy a telepet a még rendelkezésre álló MABI-pénzböl kibővítsék, olyképpen, hogy még 30—40 ikerházat építsenek. Schuler tanácsnok, a szociálpolitikai ügyosztály vezetője erre vonatkozóan ősszel terjeszt javaslatot a törvényhatósági tanács elé, s amennyiben a tanács az engedélyt megadja, az építkezés kora tavasszal megkezdődik. LÁSZLÓ ÉS BLUM oki. mérnökök, építési vállalkozók Budapest, II, Margit-krt 7 Telefon: 51-2-50
