Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-07-22 / 29. szám
1933 julius 22. t& BUDAPEST gggggyi 3 nhs* A színházak és a főváros Liber alpolgármester a készülő u\ színházi szabályrendeletről, az állami színházak fővárosi szubvenciójáról, a vigalmi adóról Labriola-szinház sorsáról es a — Az Uj Budapest tudósitójától. — Azok között a feladatok között amelyeket a városházi adminisztra ciónak a nyári hónapokban meg: kell oldania, szerepel a szeptemberben kezdődő uj színházi szezon megindításának az előkészitése is azokban a vonatkozásokban, amelyek a székesfőváros autonómiáját érintik. A főváros közönségét első _ sorban azoknak az olcsó színházi előadásoknak a megrendezése érdekli, amelyeknek fedezetéül a legújabban megszavazott évi kétszázezer pengős szubvenció szolgál. Ebben az ügyben kérdést intéztünk Liber Endre alpolgármesterhez, aki legfőbb ellenőrzője és irányitója a közművelődési ügyosztály működésének, ahova tudvalévőén a színházi és általában a művészeti kérdések tartoznak. Érdeklődtünk továbbá a Labriola-szinház működése körül keletkezett bonyodalmaknak az elintézése iránt is, valamint szóvá- tettük az uj fővárosi színházi szabályrendelet megteremtésének a tervét. Liber Endre alpolgármester a következőkben nyilatkozott az Uj Budapest munkatársának: — A főváros közgyűlése azzal a feltétellel szavazta meg a kétszázezer pengős szubvenciót az állami színházak részére, hogy^ az Opera ház és a Nemzeti Színház évenként összesen 80 egészen olcsó előadást rendez az ifjúság és a nagyközön^ ség számára. Ezt a tervet a jövő szezónban valósíthatjuk meg. Mivel a színházi szezón rendszerint szép fernher közepén kezdődik, a nyár folyamán konkrét tárgyalásokba bocsájtkozunk úgy az Operaház, mint a Nemzeti Színház igazgatójával e 80 olcsó színházi előadás megrendezésének előkészitése céljából. Badnai Miklóssal, az Operaház igazgatójával már előzőleg, a kétszázezer pengős támogatás megszava zása előtt letárg-yaltuk a kérdést — elvben, most már a gyakorlat kivitel megvitatására kerül a sor A Nemzeti Színház olcsó előadás sorozatának megrendezése iránt még Hevesi Sándorral folytattunk tárgyalásokat, azóta kétszer is igazgatóválság volt a Nemzeti Színháznál, tehát ezeket a tárgyalásokat újra kell kezdenünk, nem kétséges azonban, hogy a Nemzeti Színház uj igazgatója, Vojnovich Géza részéről is megértésre fogunk találni. A mi célunk az, hogy egyrészt az ifjúságnak, másrészt a szegényebb néprétegeknek lehetővé tegyük azoknak a színdaraboknak a megtekintését és azoknak az operáknak a meghallgatását, amelyek klasszikus értékűek. A hangsúly az olcsóságon van, ami természetes, mert hiszen a főváros közgyűlése egyszerre akarta szolgálni a kulturális és szociális célzatot. hogy az elmúlt esztendőben létesi tett külön vasúti megállóhelyet, amelyet Karafiáth Jenő szerzett meg minisztersége idején a fővárosi tisztviselőknek, továbbra is hagyják meg, olyképpen azonban, hogy ott necsak a motoros vonatok álljanak meg, hanem a gyorsított szem élyvo n'a tok is. A miniszter személyesen is megtekintette az üdülőtelep által létesített kis állomást. — Stílusos, mint minden, amit a főváros csinál — jegyezte meg. A miniszter ezután utasította a kíséretében levő Lázár László igazgatót, hogy a legközelebbi MÁV- ériekezleten említse fel az üdülőtelep ezirányu kérelmét, amelynek teljesítését úgyis mint kereskedelemügyi miniszter, úgyis mint a főváros törvényhatósági bizottságának tagja, a legnagyobb szeretettel és előzékenységgel ígérte meg F a- binyi Tihamér. * A KENESEI ÜDÜLŐTELEP KÜLÖNBEN — nem úgy, mint az előző években — még néhány vendéget be tud fogadni a nyári főszezonban. Hiába! rossz a gazdasági helyzet, bizony sok tisztviselőnek nincs pénze a nyaralásra... Kenese júliusi vendégei között vannak: Bódy László tanácsnok és családja, S zéc si Ernő dr. tisztifö- orvos-helyeites és családja, Zielinski Tibor főjegyző és családja. Feltűnő nagyszámban pihennek Kenésén a fővárosi kórházak főorvosai, élükön F ur ka Sándor dr. egyetemi professzorral. Kenésén tölti továbbá szabadságát Nemes Antal címzetes püspök, a Vár plébánosa is. Érdeklődtünk a beszélgetés során a Labriola-szinház sorsa iránt is. Liber alpolgármester a következőkben világította meg a helyzetet: — A Labriola-szinház ügyében a helyzet egyelőre változatlan. Labriola julius 30-ig kapott haladékot tartozásainak a rendezésére. A fővárossal szemben húszezer pengő bértartozása van, az adóhátralékokkal együtt huszonháromezer pengővel tartozik. Ezzel szemben az eredetileg letétbe helyezett harmincezer pengő biztosítékból mindössze ötezer pengő van meg, a többire nézve átengedte a fővárosnak — legutóbb hozzánk juttatott beadványában — összesberuházásait, természetesen arra az esetre, ha bármivel is adós maradna. Ez azt jelenti, hogy biztosítékul ezek a beruházások szolgálnának a jövőben.. Ezeknek a beruházásoknak értéke kettőszáznyolevanezer pengőt tesz ki, aminek a felét Labriola már kifizette, csak a felével adós hitelezőinek. Amennyiben Labriola julius 30-ig rendezi ügyeit, akkor szeptemberben minden fennakadás nélkül megindíthatja a szezont, ha ellenben ügyei julius 30-ika után is rende-1 zetlenek maradnak, aikkor a szerző-j dés egyik pontja módot nyújt nekünk arra, hogy az egész szerződést hatálytalanítsuk. Julius 30-ig tehát várakozó állásponton va gyünk. Érdeklődtünk Liber alpolgármes térnél aziránt is, hogy a színházak mennyiben tesznek eleget fizetési kötelezettségeiknek a vigalmi adót illetőleg. Liber alpolgármester igy felelt: A főváros messzemenő megértést tanúsított a színházak iránt, amikor a vigalmi adónál bevezette az átalányrendszert. Eredetileg i vigalmi adó a jegy árának tiz szá zalékát tette ki, amit a színház t közönségnek a jegyáron felül szá mitott fel és szedett be a főváros javára. Idővel olyan nagyarányú koncessziókat tettünk, hogy a vigalmi adó leszállt másfél százalékra és ezt is átalányoztuk. Tudomásom szerint ezen a téren nincs nagy baj, a szinházak tőlük telhetői eg megfizetik az átalányösszeget Ha meggyőződünk arról, _ hogy valamelyik sziliház önhibáján kiviil képtelen megfizetni vigalmiadé hátralékát, haladékot adunk, sőt engedményeket is, természetesen csak abban az esetben, ha a jövőben a vigalmi adót pontosan fizetik. Felmerült az a gondolat is, hogy a főváros törölje el a vigalmi adót; ez egyszerűen lehetetlen, mert a vi galmi adó céladó, amelynek jövedelme a szociális tevékenység folytatásához szükséges fedezet egy részét, szolgáltatja. Megemlítettük Liber Endre alpol gármester előtt, hogy az érdekelt színházi körök nagy reménységeket fűznek egy uj fővárosi színházi szabályrendelet megalkotásához. Li bér Endre alpolgármester a következőkben válaszolt: A Szinészszövetség fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy a fő város uj szabályrendeletet készítsen, amelyben rendezi az összes színházi kérdéseket. Ez a kérés minden tekintetben indokolt, mert hiszen azok a rendelkezések, amelyek a szinháznyitásra és általában a szinházak működésére vonatkoznak, még 1848-ból valók. A főváros vezetősége maga is érzi uj színházi szabályrendelet megalkotásának a szükségességét. Éppen ezért a legrövidebb időn belül tár gyalásokba bocsájtkozunk az ösz- §zes színházi és színészi érdekeltségekkell, hogy ennek az uj szabályrendeletnek az alapelveit lefek tessük. Az alapelvek megbeszélése nélkül ugyanis nem kezdhetjük meg a rendelet megszövegezését. Liber Endre alpolgármester ezután ismertette a közművelődési ügyosztály másirányu kulturális tevékenységét. — Az utóbbi időben rendkívül nagy sikerük van az állatkerti hangversenyeknek. A közönség nagy szeretettel és érdeklődéssel látogat ja ezeket az előadásokat, amelyek anyagi szempontból is sikerrel jár nak. A szezon mégis kedvezőtlenül alakult és pedig azért, mert kezdetben rossz időjárással kellett meg- kiizdenünk. Mihelyt melegebb idő következett be, a közönség egyre nagyobb számban jelent meg. Azon az állatkerti hangversenyen, amelyen Németh Mária is énekelt, rekordbevételt értünk el. összesen kilencezer ember vátotta meg a jegyét. Más előadásokon is nagyszámú közönség jelenik meg, amióta az idő negjavult. Magas nívón álló zeneiarunk játszik az Állatkertben, ihol a nagyközönségnek módja nyi- ik arra, hog*y egészen kis költsé- jek mellett magas kulturális élvezetben legyen része. Liber Endre alpolgármesternek z a nyilatkozata részletes tájékoz- atást nyújt mindazokról a színházi :s kulturális természetű problémákéi, amelyeknek a megoldása a szé- 'es főváros hatáskörébe tartozik. Szent Kristóf-plakett az idegenforgalmi propaganda szolgálatában Mcsltózy tanácsnoK uj axciúja — Az Uj Budapest tudósítójától. — Okos és érdekes uj propagandaeszközt /ett alkalmazásba Kovácsházy tanácsiok. Minden külföldi autós, aki a főváros bécsi irodájában előzetesen jelentkezik, Budapesten az Idegenforgalmi Hivatalban egy művészi kivitelű, Szent Kristófot és a háttérben Budapestet ábrázoló plakettet kap ingyen. A plakett a budapesti ut kedves emlékeként minden utján kisérni fogja gazdáját és mindenütt hirdeti és tovább is propagálni fogja Budapestet. Kovácsházy elgondolásának az volt az alapja, hogy minden amatőr automobilista szívesen gyűjti az autó hűtőjén elhelyezhető plaketteket. Az autósok védőszentje Szent Kristóf, akit minden vezető patrónusának tekint. Az autósoknak ezt a plakettgyüjtő szokását ki- vánja megfogni idegenforgalmi propagandája számára Kovácsházy tanácsnok, aki bizva bizik abban, hogy a Szent Kristóf-plakett az autósok között hamarosan népszerű lesz. A kereskedelemügyi miniszter éppen a főváros kérelmére léptette életbe nemrégiben a külföldi autósok számára az előjegyzési jegy rendszerét. A határ- átlépéshez ezelőtt nemzetközi vezetői igazolvány és triptique, vagy carnet váltása volt szükséges, most mindez feleslegessé vált éppen Kovácsházy tanácsnok iniciativájára: bármelyik Ausztria felől hozzánk érkező autó nemzetközi okmányok nélkül is átlépheti a magyar határt, csak a határon kell előjegyzési jegyet váltania. Amióta a bécsi országút Középeurópa egyik legjobb autóutja lett, autós idegenforgalmunk rohamosan fejlődik (egy év alatt az osztrák határon belépett autók száma 42 százalékkal emelkedett) és bizonyos, hogy az autósok között hamarosan népszerűvé váló Szent Kristóf-plakett, továbbá az automobilisták között külföldön szétosztásra kerülő prospektusok szintén jelentősen hozzá fognak járulni a főváros idegenforgalmának fejlesztéséhez. Nagy az érdeklődés a nyári gyümöles- és zöldség, befőzés és eltevés iránt. ■ICUSTODIS ÜLPHONS mérnűHt iroda es speciális építési uáltatat BUDAPEST, tf.f NÁDOR UCCA 19 Telefon: 120-07. Gyárkéményépités, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék épitése és tervezése Megrendelhető Székesfővárosi Ásványvíz-üzemnél (I., Gellért-rakpart 1. Telefon: 53-0-03) DEBRECEN ÉTTEREM RÁKÖCZI-UT 88 DÉLI MENÜ P 1. I Az az akció, amelyet Budapest ;l Székesfőváros Gázmüvei és a ! Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetsége a nyári idénygyümölcsök és főzelékek befőzésére és konzerválására kezdeményezett, olyan nem várt sikerrel járt, hogy az érdeklődők az előadóhelyiségben el sem fértek. Ezen a Gázmüvek úgy segitett, hogy mintakonyháját is ilyen gyakorlati előadások tartására alkalmassá tette. Háziasszonyainknak tehát most módjukban I van ezeket az előadásokat akadály nélkül meghallgatni. I Folyó hó 25-én, kedden délután 5 órai kezdettel Szabó Béla gazdasági iskolai tanár az aszalás- és erjedésről, továbbá a gyümölcsszörpök készítéséről tart előadást. Erre külön is felhívjuk háziasszonyaink figyelmét. A rendes bemutató előadások, továbbra is minden kedden és pénteken tartatnak meg (a Gázmüvek VI., Vilmos császár-ut 3, I. sz. helyiségeiben) 5 órai kezdettel, egy- időben két teremben. Soron vannak a körte, sárgabarack, őszibarack, zöldbab, tök stb. eltevések és lekvárfőzések. Belépés díjtalan.
