Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-04-15 / 15-16. szám
0 mmHM&Esr MMi ..............................mm 1933 április 15. Kölcsön és beruházás Irta: Szőke Gyula sir. Sokat vitatkoznak azon, mely beruházásokat szabad folyó jövedelmekből fedezni és mely befektetések azok, amelyeket a főváros, vagy bármely más közület a jövő generáció megterhelésével, tehát kölcsönből fedezhet. Nézik, hogy az a beruházás milyen hosszú időre hat ki és a befektetett tőke menynyi jövedelmet hoz. Ma azonban a Keresztény Községi Párt. a beruházásoknál a jövedelmezőség biztosítása mellett elsősorban azt tartja szem előtt, hogy minél több kéznek adjon munkát, tehát a sok munkanélküli kielégítését tartja szem előtt. Ezenkívül azonban ma még azt is figyelemre kell méltatni, hogy a lerongyolódott magángazdaság nem képes forgótőke hiányában nagyobb vállalkozásra, vagy befektetésre és igy ha a közgazdasági életet meg akarjuk indítani, a közületnek kell a beruházási tőkét rendelkezésre bocsájtani és legtöbbször magát a közmunkát is végeztetni. A főváros tényleg minden erejével azon van, hogy a közmunkák megindításával munkaalkalmat biztosítson és egyúttal a magángazdaságot is a forgalom fellendítésével bátorítsa és vállalkozásra serkentse. A vízművek fejlesztése, a Beszkárt alapépítményeinek a javítása, az utak rendezése és uj utak nyitása, valamint a lakásépítés mind meglehetősen sok kéznek ad munkát és sok családnak megélhetési lehetőséget biztosit. Nem is a fővároson múlik, hogy ezek a közmunkák nem olyan gyorsan adatnak ki, mint a szükséglet kívánná. Akárhánynál még túlságos gyorsnak is kell tartanunk azt, hogy a tervek ismételt és ismételt átgondolása, a költségvetések újabb és újabb átszámítása, de maguk az elgondolások lehiggadt bírálata is elmarad, csak hogy a munka útjára induljon. Azonban az akadály a közmunkák lendületében a tőke hiánya, amelyet a mai viszonyok között kölcsönnel pótolni pénzügyi tekintetben még a viszonylag legjobb helyzetben lévő fővárosnak is szinte áthidalhatatlan nehézséget okoz. Belső kölcsönt felvenni ma annyit jelent, mint a fővárosnak függőköl- csönnel önmagát váltók kiadásával a nagyintézeteknél abban a tudatban eladósitani, hogy a kötelezettségnek a lejáratkor nem fog tudni eleget tenni, mert a rendes évi bevételekből a beruházási tőkét egykét év alatt visszafizetni nem lehet, a kölcsönmeghosszabbitás pedig a főváros váltóinak egyik szindikátustól a másikhoz való vándorlása, mindenkor jutalék mellett, tehát állandóan dráguló áron. A főváros pénzügyi kormányzata tehát nagyon helyesen óvakodik az olyan beruházási töke igénybevételétől, amely a főváros pénzügyi biztonságát és jó nevét zavarhatná. Egyébként is belső kölcsön olyan nagy mértékben nem is állhat rendelkezésre, mert sem a tőke- képződésünk nem olyan gyors fejlődésü, hogy ilyen uj tőkéket nagyobb mennyiségben kitermeljünk, sem a kereskedelmi forgalom és a termelvények értékesítése nem olyan nagy, amely a jövedelemből számottevő tőkevagyon keletkezését biztosíthatná és ennélfogva nincs is a polgárságnak olyan jövedelme, hogy annak csak valamelyes kis jelentős részét kölcsönkötvények alapján a fővárosnak rendelkezésére bocsájthatná. Maradna a külföldi kölcsön. Hogy erre még vannak, akik gondolnak belátható időn belül, én bizony csodálkozom. Mert ha a pénzügyi tudósok azt hiszik, hogy az ország ugyan nem fizeti a külföldi kölcsönök kamatait és tőketörlesztő járulékait, de mindig hangsúlyozzuk az adósi becsületességünket és erre újabb kölcsönt kaphatunk, akkor ez már nem is pénzügyi elmélet, hanem levegőben való járás. Még maga a főváros is, amely pedig az ő kiegyensúlyozott pénzügyi politikájával képes volt a legutóbbi ideig megfelelni a külföldi törlesztőszolgálat követelményeinek, olyan helyzetbe jutott, hogy a devizaviszonyok következtében hónapokig tartó viták keletkeztek a teljesítés körül, annál inkább lehetetlen a túlméretezett államháztartásnak, vagy a jövedelemben szűkölködő egyéb közületnek, az immobilizált magángazdaságnak külföldi kölcsönre számítani a közmunkák megindítása céljából. Ilyen körülmények között szinte adva van az oly gyakran hangoztatott adósi becsületesség helyett az általam ismételten ajánlott egyezkedés a külföldi hitelezőkkel, akik megértik a mi helyzetünket és a saját érdeküket is és ezen megegyezést teljesítjük is úgy, hogy a hitelező most már nem a mi szólamaink, hanem a mi lecsökkenteti értékben való teljesítésünk alapján bizhasson a mi teljesíteni akarásunkban. Ebben az esetben az időközben lejárt és transzferbe került kamat és törlesztő részletek egészen természetesen állhatnak rendelkezésünkre, mert az a hitelező, aki velünk méltányos megegyezést köt, egyrészt belátja, hogy mindent nem tudunk egyszerre teljesíteni, másrészt szívesen hagyja itt az immár biztosított tőkerészletet és régebbi kamatot, ha hasznos beruházással az újabb kamatot hoz. A főváros pénzügyi igazgatása ekép- pen intézte el a legújabb esedékességek körüli nehézséget, eképpen javasoltam már ismételten az összes külföldi tartozások ügyének rendezését és legújabban igen számottevő javaslat került a pénzügyminisztérium elé ebben az irányban való kibontakozás ajánlásával, amely egyúttal a mozdulatlanságra Ítélt transzferletétek helyett a szabad mozgást biztosító hasznos beruházások címén gondolja ezeket a pénzeket felhasználni. A kérdés csak a körül forog, vájjon az elvállalandó törlesztést és kamatszolgáltatást exportunkkal tudjuk-e teljesíteni és amellett elegendő deviza áll-e rendelkezésre a szükséges behozatal lebonyolítására. Meg vagyok győződve, hogy igen. És ha az országos pénzügyi politika az eddigi halogatással szemben rátér a méltányos megegyezés útjára, nekünk rögtön rendelkezésünkre áll az az összeg az itt letétbehelyezett külföldi pénzekből, amely mint beruházási tőke itt a fővárosban a már előkészített munkálatokat lebonyolíthatja. Ez az igazi munkaalkalom- teremtés, ez szünteti meg valóban a munkanélküliséget, mentesít az ingyenellátás szükségességétől és fölemeli azokat, akik segély helyett munkával érdemlik ki eltartásukat, újabb életet önt az immár haldokló iparba és a kereskedelemnek olyan forgalmat nyújt, amely a megindult munkával a magángazdaságok életét is feltámasztja. Szükséges azonban, hogy a főváros gazdasági és üzemi ügyeinek a vezetői módszeresen átgondolt javaslattal készüljenek erre a munkára. Nem lehet az, hogy egyik helyen a Beszkárt fejlesztését sürgetjük, ugyanakkor az autóbusszal a Beszkárt megélhetését akadályozzuk. Nem lehet kon- kurrens vonalakat fenntartani és minden utcának és minden háznak külön- külön egy-egy járatot biztosítani. A köz pénzéből igényelt kényelemnek bizonyos határa van. Éppen úgy nem lehet az utak építésénél az újabb módszereket mellőzni. A gyorsan fejlődő gazdasági élet hozzászokott az aszfalt előkelőségéhez, mi azonban ma már az utcák burkolásánál éppen az autóbuszok rettenetes dübörgése és az autók tüikölése miatt a csendet is szeretnék magunknak biztosítani. A zajtalan fakocka ma álom. A helyébe jött újabb eljárások azonban már vaióságok és ezeket a valóságokat tudomásul kell vennünk. A vízellátás mindenkinek szükséglete és joga és a tiszta viz szolgáltatása nem függhet attól, vájjon jogi játékok, vagy szakértői viták mennyiben engedik az egységes terv gyors és helyes megvalósítását. A takarékossági gondolat nem állhat meg a fizetések csökkentésénél, hanem kell, hogy a különböző üzemekben azokat az újításokat keresztülvigyük, amelyek az alkalmazottak kenyerének elvonása nélkül a kiadásokat csökkentik és a bevételeket emelik. A főváros fürdőinek a rendezésére tett javaslataim keresztülvitele nem csak beillik a nagy városépítési tervbe, de a kiadásoknak lényeges megtakarításával a bevételeket nagyon emelné, mert módot adna a gyógyfürdőélet kifejlesztésére, az uj források felhasználására, a gyógyulást keresőknek megfelelő életviszonyok folytatására, amellyel az állandóan deficitesnek hirdetett fürdők, főleg a budai oldalon, feltétlenül jövedelmező intézményekké válhatnának. Ezekre kívánjuk a beruházási kölcsönöket, mert ezek hozzák meg a főváros gazdasági föltámadását. A keresztén Zugló seregszemléje Páratlan lelkesedéssel ünnepelték Petrovácz Gyulát fszéwes képviselősége alkalmából — Wolff, Sspcfcz és huszár méltatták nagy beszédekben Petrovácz elévülhetetlen érdemeit — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Községi Párt zugiói választókerülete nagyszabású ünnepségen méltatta Petrovácz Gyulának, a kerület országgyűlési képviselőjének, a keresztény országos és város- politika oszlopos tagjának nagy és maradandó érdemeit, névünnepe és tízéves képviselősége alkalmából. A háromszáz teritékes vacsorán a hivatalos főváros és a Keresztény Községi Párt vezetősége igen nagy számban jelent meg. Ott voltak Huszár Aladár főpolgármester, Si- pőcz Jenő dr. polgármester, Wolff Károly, Csilléin András, Szőke Gyula, Bodnárz Róbert, Müller Antal, Pillis Károly, Mihalovics Zsig- mond, Gyurkovits Henrik, Scho- ditsch Lajos, Penkala János, Zsellér Imre, Hoffmann Ferenc, Nagy István, Andor Endre, Iiamar István és még sokan mások. A megjelenteket Drégely Dezső ügyvezető elnök köszöntötte, beszéde közben leleplezték Petrovácz Gyula portréját, amelyet TibayTakách János festett, egyben emlék- albumot adtak át a pártszervezet tizéves fennállásának emlékére Petrovácz Gyulának és Wolff Károly- nak. Mihalovics Zsigmond, Bar- kóczy Sándor és Kutasy Emil üdvözlőbeszédei után Huszár Aladár főpolgármester beszélt és hangsúlyozta, hogy a keresztény felekezetek békés harmóniája példaadó módon nyilvánul meg a Zuglóban és örömei látja, hogy ez a kerület az egyedüli utón halad, amelyen át a magyar jövőt ki lehet harcolni. A főpolgármester lelkesedéssel fogadott szavai után Sipőcz Jenő polgármester méltatta Petrovácz nagy érdemeit, majd Wolff Károly emelkedett szólásra. — Ez a nap — mondotta — Petrovácz Gyula ünneplésén kiviil Zugló kereszténységének seregszemléjét is jelenti. DEBRECEN ÉTTEREM RÁKÓCZI UT 88 DÉLI MENÜ P 1.40 A kereszténypárt helyes közszellemet diktált a fővárosnak és örömmel állapítja meg, hogy előbb ismertük fel a bonyodalmakból kivezető egyedüli utat, mint az összes környező államok. Minél nagyobbak voltak a megpróbáltatások, annál inkább a kereszténypárt mellett szólnak az érvek és ha előbb rátértek volna a politikában a keresztény irányzatra, igen sok szenvedésre egyáltalán nem került volna a sor. A nyomorúságot a párt ellenfelei idézték elő és most uj harcnak ideje érkezett el, veszélyben van az idetolakodó nemzetköziek miatt az a szűkös kenyér, amelyet polgárainknak nyújtani tudunk. A német- országi események mutatják, hogy a felébredt Germánia nagy lendülettel keresztülvitte azt, amit mi keresztülvinni elmulasztottunk. — Mi sem riadunk vissza szükség esetén az erősebb gesztusokra való áttéréstől. A hatvan milliós németség nemzeti elhatározása eltörülhe- tetlenül rányomja bélyegét a környező államokra. Az állástalan magyar ifjúság szenvedései, a vergődő ipar és a sínylődő kereskedelem teljes joggal megköveteli az ideözön- lőkkel szemben a gátra való kiállást. Krisztus minden hivé- nek, tartozzon bármilyen feleke- zethez, szorosan össze kell fogni a destrukció ellen. A német példa mutatja, hogy a marxisták felé csak öklöt kell mutatni, nyomban meghunyászkodnak. A mai seregszemlén csak riadót fújtunk és emlékeztettük a nemzetközieket arra, hogy élünk és állunk eszméink szolgálatában, mindenkor, sziklaszilárdan. Meg kell őriznünk férfias erőnket és elhatározásunkat és akkor miénk a győzelem, meid a jövő Krisztus igazságáé. A nagyhatású beszéd után Csillár y András Petrovácz Gyulánét köszöntötte, majd az ünnepelt mondott mély meghatottsággal köszönetét. A Budapest-Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinó hétfőn tartott népes összejövetelén és díszvacsoráján szintén meleg ünneplésben részesítették Petrovácz Gyulát. A kaszinó tagjai nevében vitéz Pesthy-Müller József Leó kormányfőtanácsos, a kaszinó társelnöke lendületes beszédben köszöntötte Petrovácz Gyulát és vázolta azt a hatalmas rrmnka- tel jesirtményt, amit Petrovácz Gyula tiz éven keresztül kifejtett. A diszes vacsorán több értékes felszólalás volt, amelyekre Petrovácz Gyula meleg közvetlenséggel válaszolt. LISKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, VIII., BAROSS-U. 77. Alapítva 1892 Alapítva 1892 ELS0 MAGYAR MÜDOMBORITÚ ES PAPIRDISZfflOARUGVÁR Jriss Xsiémomtl és á)r. iDodor duido ín.-&: Szemfedő, koporsódisz, érckoporsó, fakoporsó és az összes temetkezési cikkek gyára. Szép árut legolcsóbb árban szállítunk! jßudoped. Dl., fxaőofcs-utca U. <Telefon: 92-3-35.
