Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-04-15 / 15-16. szám
1988 április 15, 7 Budapest tragikus elnéptelenedése Harminc év alatt egyharmadára csökkent a budapesti szülőanyák száma — Kizárólag bevándorlás utján növekszik a főváros lakóinak száma, gyors iramban hal ki a törzslakosság 1674—1880. évben a születések többlete 5.733, azaz 1.9 százalék 1881—1890.................................... „ 17.988, „ 4.9 1891—1900. „ „ „ „ 67.547, „ 13.3 1901—1910. „ „ „ „ 65.553, „ 8.9 1911—1920. „ „ „ „ 14.387, „ 1.6 1921—1930. „ „ „ „ 531, „ 0.1 Elkészült a Tabán végleges szabályozási terve A városrendezési ügyosztály és Wargha műegyetemi tanár alternativ elgondolását még április folyamán letárgyalja a törvény- hatósági tanács Érdekesen bizonyítják ezt azok az eredmények, amelyek a népesség számának és a természetes szaporodás arányának szembeállításával kitűnnek. 1869. évben a lakosság száma 280.349 1880. „ „ „ „ 365.898 1890 ......................................... „ 500.818 19 00. „ „ „ „ 719.932 1910. „ ., „ „ 880.371 1920. „ „ „ „ 928.996 1930. „ „ „ „ 1,008.184 Ezzel szemben a természetes szaporodás, vagyis a születések számának többlete a halálesetek száma felett ugyanezen idő alatt a következőképpen ala89-re emelkedett a lakosság száma hektáronként. 18G9-ben természetszerűleg a Belváros, a IV. kerület volt a legsűrűbben lakott s ennek egy hektárnyi területére 319 lakó jutott. A sűrűn beépített és erősen lakott City nem sok változást szenvedett laksürüség tekintetében 60 esztendő alatt, ma ugyanis csak 322 lélek esik egy-egy hektárnyi területére. Napjainkban laksürüség tekintetében csak a VIII. kerület vetekszik a Belvárossal, mert itt 423 ember szorong egy hektárnyi területen. Itt lakik a legtöbb ember a fővárosban. Legkisebb a népsűrűség a tizedik és az első kerületekben, ahová hektáronként csak 18, illetve 20 lélek jut. Hatvan évvel ezelőtt az első kerületben egy-egy hektárra 4, a tizedik kerületben pedig egy ember esett. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Hatvan évvel ezelőtt uj korszak nyílott meg a Duna három testvérvárosának fejlődésében... A virágzó kereskedőváros— az ifjú Pest — ebben az időben egyesült a történelmi dicső emlékek ősi városával: Budával. A sokszázados múltból fakadó történelmi dicsfény az egyesités tényével Pestre is átsugárzott s nemcsak osztályosává tette annak a történeti múltnak, mely Budát övezte, hanem a fejlődés utjának újabb lehetőségét teremtette meg. Az egyesités folytán pezsgő élet indult a kopott falak között, mely fel- tartózhatatlanul sodorta magával a báróin város népét a kontinensen soha nem látott, egyedülálló kifejlődés felé. A főváros egyesítésének hatvanadik évfordulóján Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala sietett legelsősor- bari beszélő számainak tömegével megrajzolni a hatvanéves fejlődés menetét. Most jelent meg dr. Illyefalvi I. Lajos statisztikai hivatali igazgató szerkesztésében a hivatal legújabb kiadványa, az annyira kedvelt, zsebkönyvformáju, kis monográfia: A hatvanéves Budapest, mely a maga miniatűr mivoltában nemcsak a dicső múltnak, hanem a keserű megpróbáltatások és szenvedések éveinek is manometrikus adatait tárja elénk. Nem lesz érdektelen, ha néhány számadatot kiragadva megkíséreljük megvizsgálni, hogyan fejlődött a főváros népessége az egyesités hatvan esztendeje alatt, hogyan leit a hatvan év előtti 280.000 lakóból a millió főre rugó népesség. A nagyvárosok népességét, ezt a soha meg nem pihenő tavat két forrás táplálja. Egyik a város természetes szaporulata, a másik a bevándorlás. Amig a bevándorlás arra vet fényt, hogy milyen arányú a város felszívóképessége, addig a város természetes népszaporulata inkább a város konzervatív képét van hivatva megtartani. Ez utóbbi termi meg a városi őslakosságot, melynek elitje az úgynevezett városi patrícius osztályt képezi, mig az előbbi a letelepedett indigénákkal, az uj pezsgő vér beözönlését jelenti. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a főváros népességét, megdöbbentő adatoknak jutunk a nyomára. A főváros természetes szaporodása — vagyis a születések számának az elhaltakkal szembeni többlete az 1900-as évek eleje óta állandóan csökkenést mutat. A születések számának kontingensét különösen az utolsó években nagyobbára az országból és környékből kórházainkba feljött népesség tartja fenn. 1900-ban még 23.257 budapesti anyának született gyermeke. 1932-ben a bu..CLARIDGE“ I., BÖSZÖRMÉNYI-UT 28 SZ. (59, 75. villamos mentén, 2-es autóbusz) Éttermik - Söröző - Brldgeszalon - Különterem 5 órai tea TP Á í délután és este * xVJL^I V_/1 CHARLES LAX jazz^zenekara KÓSZENDANYA ES TÉGLAGYÁR TÁRSULAT BUDAPESTEN (DRÄSCHE) BUDAPEST, V., KLOTILD-IJ. 3 TELEFON: 25 5 54, 25-5-55 tS 25-5-56 9s=efl*ua in«; t ti QtNj: Nm L LlmttyMHL i Nfltfttwirta n Menete ai-n dapesti szülőanyák száma 11.579-re csökkent, vagyis azt mondhatjuk, hogy 30 esztendővel ezelőtt a főváros minden ezer lakójára 33, ma 11 olyan újszülött esik, akinek az édesanyja budapesti lakos. Hogy a főváros őslakosságának ezen szinte tragikus elnéptelenedése mellett a lakosság abszolút száma mégis olyan tekintélyesen, szinte amerikai méretekben növekedett, azt a bevándorlásoknak köszönhetjük. A főváros fel- szivóereje még ma is — mikor körötte egy megcsonkított, kifosztott ország terül el — egészen egyedülálló a kontinens Nem jelent ezen a téren javulást az utolsó három év eredménye sem, mert 1031-ben 1.015-el, 1932-ben pedig 4.195-el maradt a születések száma a halálozások száma alatt. Még abban az esetben is, ha úgy a születéseknél, mint a halálozásoknál csak a budapesti őslakókat vesszük tekintetbe, a csökkenés 2.923 lélek. A főváros népességi szaporodásának természetes velejárója a népsűrűség növekedése. Hogy csak a négy legjelentősebb évfordulót ragadjuk ki: 1869- ben a főváros népsűrűsége, vagyis a területének egy hektárra eső lakossága 14 lélek volt csupán, 1890-ben 27, 1910-ben 47 és 1930-ban 54-re szökött fel már e szám. Ha a népsűrűség alakulását a parti részek szerint vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy Budán, vagyis a jobbparti részen 7-ről 23-ra, Pesten, vagyis a balparti részen 23-ról — Az Uj Budapest tudósítójától. — Nemrégiben szóvátette az Uj Budapest, hogy a városrendezési ügyosztály megkezdte a Wargha-féle tabáni tervek revízióját és közölte Borvendég alpolgármester nyilatkozatát, hogy az autonómia illetékes szervei közvetlenül a húsvéti szünet után meg fogják kezdeni a városrendezési ügyosztály által kidolgozott tervek tárgyalását. A múlt hét szombatján, közvetlenül a polgármester elutazását megelőző napon Kempelen műszaki főtanácsos, a városrendezési ■ ügyosztály vezetője Harrer Ferenc törvényhatósági tanácstagnak, a városrendezési szak- bizottság elnökének és Messik műszaki főtanácsosnak, a városrendezési ügyosztály illetékes alosztálya vezetőjének kíséretében megjelent Borvendég alpolgármesternél és Sipőcz polgármesternél, akiknek bemutatták a Tabán végleges rendezési terveit. Kempelen főtanácsos kapcsolatban azzal, hogy az ügyosztály megkezdte a Wargha-féle tervek átdolgozását, felszólította az időközben a főváros kötelékéből kivált Wargha Gyula műegyetemi professzort, hogy a változott viszonyokhoz képest ő is dolgozza át a régi terveket. Végeredményben tehát két tervezet fog kerülni a városrendezési szakbizottság és a törvényhatósági tanács elé: a Wargha-féle átdolgozott tervezet, továbbá az ügyosztály tervezete, amely szintén a régi Wargha-féle átdolgozáson alapul, de egyes vonatkozásokban homlokegyenest ellenkező konklúziókat von le. Az uj Wargha-féle tervezet és a városrendezési ügyosztály tervezete között a főkülönbség egy útvonal, amelyet másképpen kiván megoldani Wargha Gyula és másképpen az ügyosztály. Az ügyosztály azon az állásponton van, hogy a Tabánt nem szabad teljesen kiszakítani a környező városrészekből, nem szabad túlságosan hangsúlyozni a Tabán különállásának jellegét, mert ez a közlekedés és a Tabánnak a többi várorészekkel való összeköttetése hátrányára vein. Az ügyosztály éppen ezért azt a józan álláspontot képviseli, hogy a létesítendő uj városrésznek nemcsak a legutóbb elkészült tranzverzális útra kell támaszkodnia, hanem összeköttetést kell kapnia a Lánchíd, illetőleg az alagút irányában is. Ezért az ügyosztály a tranzverzális ut legfelsőbb pontjából kiindulóan széles sugárutat hasit ki, amely a létesítendő uj tabáni körút szélén, majdnem a Krisztina-t érnél torkolna az alagút felé. Ezzel az elgondolással szemben Wargha Gyula változatlanul az Erzsébet-hid és a már elkészült tranzverzális ut felé kívánja a Tabán forgalmát sürüsiteni és az ügyosztály által tervezett nyílegyenes sugárút mellőzésével egy széles szerpentint kiván a tranzverzális ut legalsóbb részéből a hegyre felvezetni. A Wargha-féle megoldás mellett exponálja magát Harrer Ferenc, a városrendezési szakbizottság elnöke is, miért is az a megállapodás jött létre az illetékes tényezők között, hogy alternativ formában az autonómia fórumai mindkét tervet tárgyalás alá veszik. A teljesen elkészült tervezetek most vannak sokszorosítás alatt, azokat még husvét előtt megkapják a városrendezési szakbizottság tagjai, április 24-én pedig már a városrendezési szakbizottság fogja az alternativ terveket a polgármester előterjesztése kapcsán letárgyalni. Remény van ily körülmények között arra, hogy még április folyamán a törvényhatósági tanács is megtárgyalhassa és elfogadhassa a Tabán végleges szabályozási terveit. A két alternativ javaslat között, leszámítva a sugárút, illetőleg szer- pentinut közötti különbséget, egyébként jelentős eltérés nincsen. A régi Wargha-féle tervezettel ellentétben az a leglényegesebb változás, hogy a főváros igyekszik — természetesen a városkép sérelme nélkül — a lehető legkisebbre szabni a tabáni telkeket. Ennek az elgondolásnak pénzügyi okai vannak: a tabáni telkek amúgy is annyira drágák lesznek, hogy legalább a telkek kicsiny voltával igyekszik majd a főváros a közönség zsebét kimélni. Szó van arról, hogy a hegy tetején százötven-száz- hatvan négyszögöles telkek is lesznek, azonban ezekre a telkekre is szabad lesz majd többlakásos, esetleg emeletes villákat is építeni. Arra vonatkozóan, hogy mekkora lesz a tabáni telkek ára, még nem alakult ki az ügyosztály véleménye. A legdrágább telkek négyszögöle öt-hatszáz pengőbe fog kerülni, természetesen az uj tabáni körúton, a mai Árok-utca vidékén fekvő telkekről van jelen esetben szó, amelyekre öt-hatemeletes bérházakat lehet majd építeni. Általában az a vélemény, hogy háromszáz pengőn alul még a hegy legtetején sem lehet majd telket vásárolni a Tabánban. Örülni kell azon, hogy a város- rendezési ügyosztály igazán dicsé- retreméltó szorgalommal ennyire gyorsan elkészítette a Tabán végleges rendezésének tervét, lehetőséget nyújt arra, hogy az Ipari Munkaszervező Intézet ismeretes akciójával kapcsolatosan a közművek építkezése, esetleg a telkek értékesítése is még ebben az esztendőben meginduljon a Tabánban. Végezetül idejegyezzük illetékes helyről származó információnkat arra vonatkozóan, miért nem kezdődött el már a tél folyamán a Tabán végleges rendezésének munkája. Éppen az Uj Budapest találta ugyanis feltűnőnek, hogy az ügyosztály a tél folyamán nem foglalkozott a tabáni problémával és most hetek alatt kell a nagyjelentőségű kérdést megfeszített munkával letárgyalni. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy addig hozzá sem lehetett kezdeni a Tabán végleges rendezésének terveihez, amig einem dőlt: fürdőváros lesz-e a Tabán, vagy villaváros. Ebben a nagyfon- tosságu kérdésben csak néhány héttel ezelőtt hozott végleges határozatot a közgyűlés által külön e célra kiküldött szakbizottság és ezért kellett ennyire elkésetten hozzáfognia az ügyosztálynak a tervek elkészité- séhez, mert hiszen egészen más tervek szükségesek abban az esetben, ha egy viÚaváros kiképzéséről van szó, mintha a Tabán az első elgondolás szerint szervesen hozzátartozott vplna a fürdőváros-gondolathoz.
