Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-04-15 / 15-16. szám

Égetően aktuális és sürgős lett a főváros műszaki igazgatásának problémája Irta: Petrovácz Gyula 1933 április 15. ______________________________ XU HLOiAPJtäl A közélelmezési ügyosztály kere­tében működő műszaki alosztály feloszlatásának immár elhatározott terve sokakban azt a gondolatot éb­resztette, mintha ennek az intézke­désnek személyi háttere volna. Ezt a téves felfogást el kell oszlatni a tényleges okok részletes feltárásá­val. Általában az egesz városházi műszaki problémát, amely eszten­dők hosszú sora óta vár végleges megoldásra, szeretik személyi ter­mészetűvé minősíteni és ezzel élét venni azoknak a súlyos tárgyi ér­veknek, amelyek az egész városházi műszaki igazgatás reformjánál dö­römbölő erővel jelentkeznek a ra­cionalizálás ajtaján. A közélelme­zési ügyosztály műszaki alosztályá­nak fennállását általában azzal indokolják, hogy ott egészen spe­ciális építkezésekről van szó, ame­lyeknek vezérgondolata a gazdasá­gosság, a célszerűség és csak utolsó sorban játszik szerepet maga az architektúra. Bármilyen plauzibi­lisnek látszik is ez az argumentum, minden építkezésre egyaránt vonat­koztatható. Minden építkezésnél egyformán hibás volna az az elgondolás, hogy első az architektúra és csak azután jönnek a célszerűségi és gazdasá­gossági szempontok. De amint a kórházépitkezésnél elsősorban a hi­giénikus szempontok és az ápolás célszerűségének a követelményei állanak előtérben, mint ahogy to­vábbá az iskolaépítéseknél is a leg- elsőrendüek a pedagógiai szempon­tok és minden más szempont ezek után következhetik, úgy a közélel­mezési építkezéseknél is természet­szerűen az emelendő épületekben le­bonyolítási a váró üzleti érdekek szempontjai lehetnek csak irány­adók. Ebből azonban nem követke­zik az, hogy a közélelmezési ügy­osztály mellett kell műszaki alosz­tálynak lennie, de nem szükséges, hogy a közoktatási és a közegész­ségügyi ügyosztálynak is külön műszaki alosztálya legyen. Ellenke­zőleg éppen megfordítva áll a tétel. Mint ahogy nincs külön műszaki alosztálya a közegészségügyi ügy­osztálynak és a közoktatási ügy­osztálynak sem, és ezeknek az ügy- seit a XIII. ügyosztály műszaki kara intézi, ugyanúgy teljesen fö­lösleges a közélelmezési ügyosztály bármennyire speciális építkezései számára külön műszaki alosztályt fenntartani. Nem kell ezt az alosz­tályt teljesen megszüntetni, meg­maradhat egész összetételében, sőt mai elhelyezésében is, mindössze annyi változásra van szükség, hogy ezeket az építkezéseket az építkezési ügyekkel foglalkozó XIII. ügyosz­tály fennhatósága alá kell rendelni és a közélelmezési ügyosztályt arra kell kötelezni, hogy építkezési ügyeit a XIII. ügyosztályban bonyolítsa le, ugyanúgy, mint akármelyik má­sik ügyosztály. Semmi indok sin­csen arra, hogy ez másként legyen. Ezzel az intézkedéssel elérjük azt, hogy a XIII., a magasépítési ügy­osztály szakbizottsága betekintést nyer erre az építési területre is, amely eddig a szakbizottság előtt teljesen el volt zárva. Sok tekintetben meg is bosszulta magát ez a rendszer. Hogy csak egy példát mondjak: a nagyvásár­csarnok építkezésénél teljesen mel­lőzték a közlekedési szempontokat. Ha nem is történtek itt műszaki baklövések és ha építési szempont­ból nem jelentkeznek is panaszok a nagyvásárcsarnok ellen, annál in­dokoltabbak azok a sérelmek, ame­lyek az^ építkezéssel összefüggő egyéb kérdések megoldatlanul ha­gyása következtében mutatkoznak. A közlekedés, a forgalom zavarta­lan lebonyolítása van olyan fontos szempont az élelmiszernagyvásái'- telep működésével kapcsolatosan, mint az épület speciális építkezési szempontja. Ezen a ponton nyilat­kozik meg a, közélelmezési ügyosz­tály műszaki alosztályának az egy­oldalusága, amely csak a közélel­mezési érdekek érvényesitésével tö­rődött és mellőzött minden más kérdést, igy a csarnokhoz vezető utak forgalmának és a személyi közlekedés zavartalanságának a biz­tosi tását. Ha az élelmiszernagy- vásártelep építkezésénél igénybevet­ték volna a magasépitési szakbizott­ságnak a közreműködését, akkor ma nem jelentkeznének ezek a súlyos panaszok. Egészen más a helyzet a közleke­dési ügyosztály és az üzemi ügy­osztály műszaki karánál. Ezek ki­fejezetten műszaki ügyosztályok. Itt tehát az a helyzet, hogy ezeket előbb-utóbb műszaki ügyosztályokká kell átminősíteni. Emlékezünk még arra a határozatra, amit a közgyű­lés 1920-ban hozott az V. ügyosz­tálynak, vagyis a közlekedési ügy­osztálynak műszaki ügyosztállyá való átminősítése iránt. Nem az autonómia akaratán múlt, hanem a belügyminiszter jóváhagyásának a hiányán, hogy a közlekedési ügy­osztály jogi minősítésű maradt. Nem kétséges, hogy a közlekedési ügyosztály vezetői, épugy, mint a közlekedési üzemek vezetői is, első­sorban műszaki jellegű kérdésekkel foglalkoznak, igy tehát a hangsúly a műszaki képesítésen van. Ugyanez a helyzet a XII. ügyosz­tályt illetően, amely a világítási és vízvezetéki monopolisztikus üzemek irányításával és felülvizsgálatával foglalkozik. Ez az ügyosztály is műszaki karakterű tehát, amit nem lehet elvitatni. Itt is mellőzni aka- rank minden személyi momentumot és minden személyi szemponttól függetlenül állítom fel azt a tételt, hogy ennek az ügyosztálynak és az alá ja tartozó üzemeknek a vezeté­sét műszaki kézbe kell letenni, ha egyáltalán racionalizálni akarunk. Ä jövő fejlődésnek az útja elvitat- hatatlanul és megakadályozhatatla- nul műszaki irányba vezet. Az em­lített ügyosztályok ellenőrzésére csak műszaki alpolgármester alkal­mas, mert csak ő lehet természet­szerű feje a város egész műszaki igazgatásának, beleértve úgy a köz­ponti, mint a kerületi és az üzemi műszaki igazgatást is. A harmadik alpolgármester pro­blémájában az illetékes körök han­gulata egyre kedvezőbb lesz a mű­szaki képesítés szempontjából. Az erre vonatkozó közgyűlési határo­zatnak a jóváhagyása is csak azért késik a gazdasági szempontokon kívül, mert az uj fővárosi törvény értelmében a jóváhagyó hatóság nem tehet egyebet, mint a műszaki minősítésnek az elrendelését. Nem kétséges, hogy a fővárosi törvény­nek ez volt az intenciója az alpol­gármesterek minősítésének a meg­állapításánál. A mai kormányban és a készülő uj minősítési törvényben a ^szak- minősítésnek meglehetősen erős tá­bora van és el kell készülnünk arra, hogy nemcsak a műszaki minősítés, hanem a többi szakminősités is he­lyet fog nyerni úgy a- tanácsnoki, mint az alnolgár mesteri állások betöltésénél. Mert abban az esetben, ha analizáljuk a főváros mai tizen­öt ügyosztályát, akkor három cso­portot lehet megkülönböztetni. Jogi minősítést igényelnek az elnöki, a közjogi, a pénzügyi, a városgazda­sági és a közgazdasági ügyosztály, vagyis összesen öt ügyosztály. Áz utóbbi kettőnél nem lehet kizárni a közgazdasági egyetemi végzettséget sem. Ennek az öt ügyosztálynak a felülvizsgálatára természetesen jogi minősítésű alpolgármester szüksé­ges. Műszaki karakterű ügyosztá­lyok: az útépítési, a városrende­zési, a közlekedési, az üzemi és a magasépitési ügyosztály. Ezeknek a feliilvizsgálója és ellenőrzője csak műszaki alpolgármester lehet. Egyéb szakminősitést igényel a harmadik csoportba, tartozó öt ügyosztály: a tanügyi, a közélelmezési, a szo­ciálpolitikai. a közegészségügvi és a közművelődési ügyosztály. Ezek­nél akár a tanári, akár az orvosi, akár más szakdiploma, is lehet a bázisa a vezetésnek. Magától érte­tődik, hogy ezeknek az ügyosztá- lvokuak a felülvizsgálását olyan alpolgármesterre kell bizni, akinek a minősítése egybeesik az említett ügyosztályok valamelyikét érintő minősítéssel. Nézetem szerint a jövő helyes irányú racionalizálásának csak ez lehet az útja. Bárhogyan védekez­nek is e törekvések ellen, a beati possidentes: az idő. a haladás, az okszerű berendezkedés vágya előbb- utóbb ezt az elgondolást fogja meg­valósítani. Olcsó I öröklakás-akciói indítottunk! Budapest leg­előkelőbb kertvárosában, a Lenke-ut és Fadrusz-utca sarkán 1 szobás, 1, 2, 3 szoba­hallos, összkomfortos, déli- fekvésű, névre telekkönyve- zett öröklakásokat építünk. Biztos tőkebefekte­tés; bérbeadásnál kamat- jövedelmét megkétsze­rezheti! Külön 5000 pengős jufaiom! __ ___________5 BU DAPEST RIVIÉRÁJÁN, a Gellert - fürdőnél, a Má- nyoki-ut 7. sz. alatt újabb társa «villát építünk a Batthyány - ősparkra néző, délifekvésü, olcsó fixára 2, 3, 4, 5 szobás páratlanul ér­tékes öröklakásokkal. „CENTRUM“ Házépítő-Vállalat fflorffltj Hiülós-úi 9. I. 69-3-03 első perctől kezdve, hogy a törvény- hatósági tanács, illetőleg a törvény- hatósági tanács közgyűlése a tranz­akcióhoz hozzájárat, szorgos munka folyik a szerződések megszövege­zése, azok összeegyeztetése és az illetékes tényezők által való el­fogadtatása körül. Az összes szerző­dések már hónapok óta készen van­nak, és azok közül az a szerződés, amely kormányhatósági jóváha­gyást igényel: a pestszentlőrinci áramtelep szerződése e pillanatban a kereskedelemügyi miniszter előtt fekszik. Csak a miniszter jóvá.ha­gy ás a után kerülhet sor a HÉV tény leges átvételére, mert hiszen végeredményben egységes jogügy­letről van szó, amelyből egyes rész­letek ki nem szakíthatok, amely csak természetszerűen egységes szempontok szerint és egyszerre lép­tethető életbe. — Megvan minden reményünk arra vonatkozóan, hogy a minisz­teri jóváhagyást igénylő szerződé­sek kormányhatósági elbírálása a husvét után következő napokban megtörténik, és megtehető az első lépés a tényleges egységesítés felé: megválasztható lesz a Helyiérdekű Vasutak uj igazgatósága. Az uj igazgatóságot a törvényhatósági tanács jelöli ki. Az uj igazgatóság teszi azután az egyesítés felé a má­sodik fontos lépést: elkészíti és alá­írja a Beszkárt és a HÉV üzem­viteli szerződését, aminek létrejötte kapcsán azután azonnal sor kerül­het a Beszkárt és a HÉV üzemvite­lét közösen érintő nagy közlekedési problémák letár gy olására is. Elmondotta még munkatársunk­nak Bódy tanácsnok, hogy a kis­szakasz - rendszer, ugylátszik, be­váltja a hozzáfűzött reménységeket. Végleges ítéletet a kísérletről ter­mészetesen e pillanatban még nem lehet alkotni, amennyiben azonban a tantuszjegy beválik, rövidesen sor kerül annak a Beszkárt minden vonalán való bevezetésére. Az a terv, hogy a nagykörúti és a Király- utcai vonal után elsőnek a Rákóczi- uton, illetőleg a Kossuth Lajos- utcában vezetik be a kisszakaszt. A Beszkártnál nagy reménységekkel tekintik a kisszakasz sikerét, amely­től évente közel egymillió pengő bevételi többletet remélnek. A Rákóczi-ut és a Kossuth Lajos-utca fesz a kisszakasz legközelebbi kísérleti vonala Már csak a kereskedelmi miniszter jóváhagyó pecsétje hiányzik a HÉV-aktáról — Az uj HÉV-igazgatóság első feladata: üzem­viteli szerződés megkötése a Beszkárttal — Az Uj Budapest tudósítójától. — A kisszakasz életbeléptetése — mint az Uj Budapest azt már je­lentette — csak első felvonása volt a fővárosi közúti közlekedés re­formkorszakának. .Sajnos újabb lé­pésekre ezen a téren mindaddig nem kerülhet sor, amig a Beszkárt ténylegesen birtokába és kezelésébe nem, vette a HÉV-et, hiszen ezek a közlekedési problémák, főleg a peri­fériális kérdéseket véve figyelembe, a Helyiérdekű Vasutak üzemének átvétele előtt semmiképpen meg nem oldhatók. A közvéleményt rég­óta izgatja a kérdés, amely úgy a sajtó hasábjain, mint a törvény- hatósági tanács és a közigazgatási bizottság ülésein is gyakran felme­rül: mi az oka annak, hogy a Besz­kárt még mindig nincs a HÉV birto­kában, mikorra várható a szőnye­gen levő nagy közlekedési problé­mák elintézése? Ezekről az aktuális problémákról az Uj Budapest mun­katársa hosszabb beszélgetést foly­tatott Bódy László dr. tanácsnokkal, a közlekedési ügyosz­tály kiváló képzettségű és nagy- tehetségii vezetőjével, aki a követ­kező nyilatkozatot tette: — Tévedés az az állítás, mint^«, ^ HÉV ügye stagnálna, vagy egyet­Hátizsák, sátor és ponyva, pokróc, kötél és zsineget vehet o'csőn Telefon: 41—5—07 94 éves cég NEDELKO SÁNDOR cégnél, Budapest, VII., Károly kfráiy-ut 15 1 III Igigunh »ni irmai -mzen Megrendelhető Székesfővárosi Ásványviz-üzemnél (I., Gellért-rakpart 1. Telefon: 53-0-03)

Next

/
Thumbnails
Contents