Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-03-12 / 10. szám

2 EXKsäSSä ujmmAPFJSJ 1932 március 12. az országot és ugyanakkor nem teremt egyetlen u,i munkaalkal­mat sem. Normális viszonyok között nincs szükség hatósági beavatkozásra ab­ból a szempontból, hogy a gazdasági élet vérkeringése friss legyen. Ak­kor van szükség hatósági közmun­kák és produktiv természetű beru­házások megindítására, amikor a gazdasági élet vérkeringésében za­varok mutatkoznak. Munkaalkalma­kat 'nem teremteni és ugyanakkor állandóan redukálni a köztisztvise­lői fizetéseket — olyan politika, amely végveszedelembe sodorhatja éppen a legértékesebb társadalmi ré­tegét a nemzetnek: a magyar közép- osztályt. A nagy kapitalistákrai há­rul itt a feladat, hogy a súlyos pénzügyi nehézségekkel küzködő ál­lamháztartásnak rendelkezésére bo­csássák azt a tőkét, amelyből ilyen munkaalkalmakat lehet teremteni. Ha ezt nem teszik, önmaguk alatt vágják a fát és az esetleg bekövet­kező társadalmi zavarokért saját magukat tehetik majd felelősekké. — Összefoglalva mindazt, amit ed­dig mondtam: a Keresztény Köz­ségi Párt nemcsak a fiatalság, ha­nem általában a köztisztviselő és munkástársadalom érdekében napi­renden óhajtja tartani ezeket a kér­déseket, amelyekről itt szólottám. Pártértekezleten is foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel és most elha­tároztuk, hogy ankétet hívunk össze ebben a tárgyban, amelyen minden szakembert meghallgatunk. Végcé­lunk az, hogy ennek a széleskörű ankétnek a megrendezése révén megoldásnak készítsük elő a ma­gyar fiatalságot érintő összes pro­blémákat és elhatározó lépéseket te­gyünk az egész magyar fiatalság, valamint az életveszedelembe jutott köztisztviselői és munkástársadalom, érdekeinek a felkarolását illetően. szemiedo, mag as temeiHezesi cikkek gyarip rakiaraS Ma: l„ Ge CHIMBEL ANDRÁS JÓZSI (izem: Bpest, i„ Lágymanyosi-u. 9. llérthegy-utca ti. Automata 537-12. Egy tanácstag naplójából Irta: IlovszUy János Mégegyszer a 12-es autóbuszról! Budapesten mindenki közlekedési szakértő. Ami a legfurcsább, még a humoristák is: talán a csecsemők és a száz eszten­dős öreg asszonyok is. Ha a villamos, vagy az autóbusz, az utkeresztezések lezárása miatt fél perc­cel késik, vagy, ha a kocsirendező a végállomásról nem indít pontosan, úgy a villamos, vagy az autóbusz rekesz­páholyában a 1 e g v a d a b b disk u r- z us o k a t halljuk. Miért? Mert a világ legt ü relm etlen eb b, amellett a 1 e gk é n y e 1 m e s e b b utasai Buda­pesten vannak. Igaz viszont, hogy némelyik kalauz kéjes gyönyörűséggel csöngeti el a villamost, vagy az autó­buszt. az utasok elől, ha azok a megál­lás pillanatában még csak sietőben van­nak a felszállóhely felé. Az utazóközön­ség ma érthetően idegesebb, mint jobb viszonyok között; és ezért a köz­lekedési vállalatoknak kell alkalmaz- kodniok, mert hiszen nem a közönség van a közlekedési vállalatokért, h a- n e m a közlekedési vállalatok az utasokért. Örülök, hogy az „U j B u d a p e s t“ e rovatában a 12-es autóbusz vonal meg­állóhelyeire tett észrevételeimet az au­tóbusz vezetősége, honor á 11 a és mindazokon a szakaszokon, amelyeket említettem, felállította az u j megáll ó- helyeket. Igaz az is, hogy nem arra a helyre tette a Férc nc-kör utón, a Bor ár os-tér felől induló első me gálló helye t, amely helyre java­soltam, azonban egyszerre ná­lunk nagyon szokatlan volna mindent úgy csinálni, ahogy a legpraktikusab b. De látszik, hogy a szándék megvan és előbb-utóbb oda fognak kerülni, ahová a közönség kényelme és özön- lése m e g k i v á n j a. A pénzügyi szükségesség fogja oda tenni, mert a véleményem szerint, akárhogy is szépítjük a dolgot, a 12-es vo­naljárat naponta 5—600 pengő átlagos deficittel végződik. És ez igy lesz, mig a vonalat nem egye­sítik körforgalomra a 15-össel, vagy mint önálló vonalat nem vi­szik át Budára is! Reméljük, hogy előbb-utóbb oda „f e j­1 ő d i k“ a dolog, hogy a sok szakértő­nek nem lesz örökös észrevétele a köz­lekedés ellen, mert hiszen azok a dis­kurzusok, amelyeknek fültanui vagyunk, előbb-utóbb úgy halnak el, mint a skót és az arisztokrata viccek. Remélhetőleg elkopik a kitűnő humoristának az a vicce is, hogy a budapesti autóbuszkocsi abban különbözik a külföldi kocsitól, hogy külföldön 18 centiméter magas az első felhágó lépcső, mig ugyanez nálunk 2 méter 43 centi, vagyis szerinte az au­tóbusz utazás csakis a lég tornász ok számára van berendezve. Dr. Pajor-szanatórium, Vili. Vas-ucca 17 Uj osztályt létesített 7.— és 9.— pengő napi ápolási díjjal, szanatóriumi ellátással. A különszobák árai is lényegesen leszállítva, Vizhuráh, Zander, orthopädia, bélfürdő stb. bejáróknak is. Kávé, fca— FRATELLI DESSINGER IV., Ferenciek tere 1. Királyi Bérpalota Beton, makadam asztalt foiuéga- sanoz uegyen neinoinnressors Liska Jenő old. gépészmérnök. kompressor-PérDeadú Orczy-ut 22. Tel. i I. 335-42 RAJZOLÓPAPIROK — ■ — rajzeszközök = nagy választékban, legolcsóbban ENGEL KÁLMÁN Budapest, ti.. Woman. 3. relelsn: 28-1-46. raredönuök, zsaluzlak és vászonrolettak készítése és javítása 1919 KRAHÁR IMRE □ asztalosáru és redönuiizem Telefon : Budapest, VI., Csengeru-u. 63 a. IT-I-T4 kövezőmester, útépítő, beton- és földmunka-vállalkozó Budapest VI.. Hungaria n 71. sz. TELEFON: Automata 913—64. KÚTFÚRÁS Kútépítési es mélyfúrási ueiiaiat hit. Budapest, I., Altlla-ucca 69. TELEFON-SZÁM: 5T-9-38. Próbafúráson Artézi hufah Szilrőhufah SUluesztöhutak bámjafurásoh SCHAFFER GYÖRGY ut-vasut építés és kövezési vállalata Budapest, II., relvinczlut Telefon : Aut. 523—64. Ölvén év óta épít a fővárosnak OBEHKUDZSEFesFMI old. méraCk-kHuezOinostorBk BUDAPEST I»n ; Ladonccum-utu UL Tataion i J. Wl M Talap ■ X. 37-39. Városházi notesz A SZERDAI RENDKÍVÜLI KÖZ­GYŰLÉS egyébre nem volt alkal­mas, mint hogy — lejárassa a rend­kívüli közgyűlés politikailag any­agira fontos intézményét. Ügyek, amiket nem is egy interpellációval vagy indítvánnyal, hanem az illeté­kes tanácsnoknak vagy alpolgár­mesternek való egyszerű telefoná­lással el lehet intézni, valóban nem alkalmasak arra, hogy miatta napo­kig előre fütsék a közgyűlési termet, felgyújtsák a csillárokat, a gyors­írók kihegyezzék a ceruzájukat és a kapuban kaptákban álljon a két­méteres portás. Haszna igazán kevés volt ennek a kögyülésnek, amely megállapította, hogy az elektromos árammérőórák használati dija címén fizetett össze­gek szedése törvényes határozaton alapszik. Erkölcsi kára a rendkívüli közgyűlés ünnepélyességet sugárzó varázsának leszállítása volt, anyagi kára pedig az a költség, amelyet a közgyűlés hiábavaló összehívása folytán egy a büffében elhangzott indítvány szerint — az összehí­vókkal kellene megfizet­tetni! A NIVÓTLANSÁGON FELÜL UNALMAS ÉS ÉRDEKTELEN is volt a szerdai közgyűlés. Az elnöki emelvény teljes, már mindenki ki­heverte az influenzát. A jobboldal első padsorából hiányzik Wolff Károly: a vezér harmincnyolc fokos lázban fekszik Ybl Miklós-téri laká­sán, de örvendve újságolják már, hogy könnyű és enyhe lefolyású in­fluenzája van, és néhány napon be­lül egészséges lesz. A társalgókban is vontatott a társalgás: a másfél órás közgyűlés annyira rövid, hogy uzsonnázni is alig érdemes. Hét órakor már itt is leoltják a lámpákat, és — hazamen­nek a legények... * LÉGRÁDY IMRÉRŐL, a magyar újságírás és ujságkiadás nagy halott­járól, kevesen tudják, hogy hat esz­tendőn keresztül bizottsági tag volt. 1906 december 17-én és 18-án voltak a községi választások, az igazoló választmány december 21-én tartotta igazoló ülését, december 27-én ala­kult meg F ül e p Kálmán főpolgár­mester elnökletével az uj közgyűlés, amelyen már helyet foglal a legtöbb adót fizető polgárok sorából bizott­sági taggá választott Légrády Imre. Szép idők voltak azok! Fiilep mel­lett az elnöki emelvényen Rózsa­völgyi ül, mint helyettes polgár- mester, a másik oldalon V a szili e- vit s alpolgármester. A közgyűlési jegyzőkönyvben, amely az ülésen résztvevő főtisztviselőket jegyzi fel, az' alpolgármesterek után mindjárt Sipőcz László árvaszéki elnök neve következik. Félesztendővel va­gyunk a B ár czy Istvánt polgár- mesterré választó rendkívüli köz­gyűlés után (junius 19-én délután 3 órakor kezdődött ez a közgyűlés), még kerületek szerint ülnek a pa­dokban a bizottsági tagok: a Ke­resztény Községi Párt mai helyén a Terézváros és a Józsefváros, a mai balszélső mezőnyben a belváro­siak foglalnak helyet, felettük a Li­pótváros következik. A Terézváros élén Vázsonyi Vilmos ül, Budát K a sic s Péter, Ripka Ferenc, N ém c t h y Károly, Benedek Já­nos vezetik. A belvárosi padsorok­ban Pólón y i Géza, a Sasok vezére, ott foglal helyet Gajáry Ödön, S án dór Pál, Eötvös Károly, Márkus Miksa, Bródy Ernő és a többiek, akiknek legnagyobb része már a Kerepesi-temetőben alussza örök álmát... LIBER ENDRE ALPOLGÁR­MESTER, aki abban az időben mint fiatal fogalmazó a kógyülés gyors­írója volt, meséli: — Előkelő, köztiszteletben és sze­retőiben álló bizottsági tag volt Légrády Imre, nekemi jó barátom. Egyike volt a közgyűlés legponto­sabb látogatóinak, jól emlékszem, egy alkalommal, amikor külföldi útja miatt távol kellett maradnia, levelet irt a polgármesternek és kü­lön közgyűlési engedéllyel volt tá­vol az ülésektől. A vitákban azonban nem igen vett részt: alig egy-két felszólalására emlékszem. — Annyira összeszövődött a mi barátságunk, hogy 1912-ben felszó­lított Légrády Imre: hagyjam ott a városházát, menjek el a Pesti Hírlaphoz az adminisztráció vezetőjének! A meghívást természe­tesen bejelentettem B ár czy pol- mesternek, aki azonban azon a véle­ményen volt, hogy nekem a város­házán van a helyem, és nem enge­dett el. Pedig de minden máskép történhetett volna, akkor az­óta! — fejezi be a megható reminisz­cenciát Liber alpolgármester. HA NEM IS TARTOZOTT AZ UJ BIZOTTSÁGI TAG a közgyűlés gyakran szereplő tagjai közé, két­ségtelen, hogy nagy tekintélye volt, amihez az is hozzájárult, hogv édes­apja, Légrády Károly több mint harminc esztendeig volt tagja a vá­ros parlamentjének. Légrády Imre nagy tekintélyét a közgyűlést te­remben mutatja, hogy bizottsági taggá való választása után egy hó­nap múlva, az 1907 január hó 9-én tartott rendkívüli közgyűlésen már, a legelőkelőbb bizottság, a pénzügyi bizottság tagjává választják. Köztudomás szerint a pénzügyi bizottság volt a múltban igazi ér­tékmérője a bizottsági tagoknak, te­kintélyt, politikai pozíciót jelentett a pénzügyi bizottsági tagság, ahova a bizottsági tagok legnagyobb része csak hosszabb idő múlva jutott el. Nos, Légrády Imrének nem kellett várakoznia, egyhan­gúlag választják meg a pénzügyi bizottság tagjául, ahol olyan társa­ságba kerül, melynek tagjai H élt ai Ferenc, Hűvös József, Márkus J ózsef, Platt h y György, Ráz sa­vóig yi Manó, Springer Fe­renc, Vázsonyi Vilmos és Wei­lt e k József. Még egy bizottságba kerül ugyan­ezen évben Légrády: az állatkerti bizottságba küldik ki. Itt azonban nem játszott jelentősebb szerepet. Nagy elfoglaltsága lapjánál és kez­dődő betegsége azután teljesen el­vonják lucidus és karakteres egyé­niségét a közügyektől, bár barátai és tisztelői nagy politikai karriert jósolnak neki... Az ő nemes egyé­nisége azonban, amely irtózott min­den feltűnéstől, csak a tisztát, az egyszerűt és becsületest kereste, nem találta meg ideáljait a városházi élet boszorkánykonyhájában és ezért 1912-ben, amikor mandátuma lejárt, már arra kérte barátait, hogy he­lyébe öccsét, Légrády Ottó dr.-t, a Pesti Hírlap mostani főszerkesz­tőjét, vigyék be a törvényhatósági bizottságba. Légrády Ottó mindössze két évig volt tagja a törvényhatósági bizott­ságnak, azután személyes okok miatt lemondott. Az ő lemondásá­val megszűnt a Légrády-család bi­zottsági tagsága, amely 1873-t ó l alig pár hónapos megszaki-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents