Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-27 / 8. szám
1932 február 27. rTjmrnAVFsr 3 Az ember, a és a íó Irta: Nagy Ferenc, törvényhatósági tanácstag Fenti cint alatt az Uj Budapest f. évi január hó 16-iki számában megjelent cikkem meglehetős érdeklődést váltott ki a szakemberek között, Megállapitásaim általában helyesléssel találkoztak, voltak azonban nóhányan olyanok, akik a cikkemben' foglalt megállapitásokkal nem értettek egyet, azt mondván, hogy ezek a megállapitások csak átaláno- sak és nem gyakorlati tapasztalatok alapján nyugszanak. Megnyugtahatom a kételkedőket, hogy én, aki magam is eg*y szállitó- vállalkozás tulajdonosa vagyok és éppen azért, mert alaposan foglalkoztam a kérdéssel, sohasem t/értem el a lóei’őtől, dacára annak, hogy hangzatos jelszavakkal engem is meg akartak hódítani a gépnek, nem állok egyedül megállapításaimmal. Ez a kérdés ma már világprobléma és ennek a kérdésnek külföldön — a vezető, nagy államokban — hatalmas irodalma van, sőt nemcsak irodalma, hanem ennek következtében kézzelfogható eredménye is. Csodálatos, hogy éppen mi magyarok, akikről azt mondják, hogy lovon születtünk, lettünk a ló legnagyobb ellensége. Lehet, hogy igen sokan reájötek már arra, hogy talán nem volt helyes — igen sok esetben — a gépre való áttérés, de sajnos, ezt bevallani kevesen merik. Nálunk nincs bátorság égy ilyen fontos kérdés megalkuvás nélküli megoldásához, mi csak szanálunk, vagyis sorvasztunk, ahelyett, hogy egyszerűen megállapitanánk azt a tényt, hogy melyik munkakörben drágább a géperő és azt egyszerűen lóval helyettesitenénk, várunk, mig elsorvad a géptulajdonos a drága költségek következtében, elsorvad a lótenyésztés, a lókereskedelem és a mezőgazdaság. Külföldön, igy Amerikában, Angliában, Franciaországban és Németországban másképpen fogtak a kérdés megoldásához, mint nálunk. Megállapították, hogy a városi közúti teherfuvarozásban a. lóerő lényegesen olcsóbb, mint a géperő, szégyenkezés nélkül visszatértek tehát a nálunk már elparentált lóhoz. A lóhoz való visszatérést természetesen a teherautó igen alaposan megérezte, mert az említett államokban 1927-től 1931-ig az újonnan készített teherautók átlagos száma 28 százalékkal csökkent. Ezzel szemben ter- mésztesen a lóállomány jelentékenyen emelkedett és minden állam helyesebbnek tartotta a lóállományban fekvő óriási nemzeti vagyon növelését. Hogy pedig a kételkedőknek adatokkal is szolgáljak, megemlitem a következőket: New York tanácsának 1930. évi jelentéséből megállapítható, hogy New Yorkban, a gépek országa fővárosában a közúti teherfuvarozás 78 százalékát lovakkal végezték és csak 22 százalékot autóval. Megállapítható az is, hogy az autónak a lóhoz való arányszáma, mely 1923- ban 1:3 volt, 1930-ban l:6.5-re emelkedett. Hasonló a helyzet Bostonban- és Chicagóban, mig San Franciscóban az 1:4 arányszám l:9-re emelkedett. Franciaország lóállománya 1827- től 1931-ig 245.000, Németországé pedig 360.000 darabbal növekedett, ugyanezen idő alatt Magyarország lóállománya 65.000 darabbal csökkent. ^ Tessék elképzelni, hogy az említett adatok mit jelentenek a nemzetgazdaság és mezőgazdaság, valamint a munkanélküliség csökkentése szempontjából. Franciaországnak és Németországnak a ló- állomány emelkedése jelenti 671.000, illetve 985.500 holddal nagyobb mezőgazdasági területnek a belső fogyasztás céljaira való felhasználha- tását, mig nálunk a lóállomány csökkenése következtében 178.000 holddal kisebb terület kellett a lovak részére szükséges takarmány- félék termelésére. Az én megállapításom szerint — és ezeket a megállapításokat a székesfővárosi fuvartelep két szakértő vezetője, akik ezzel a kérdéssel már szintén évek óta szakszerűen és alaposan foglalkoznak, — megerősítik, egy teherautó íentartási költségei, ha fuvarozás a város területén történik és kényszerűen nem túlsók megállássá és indítással van összekötve, átlag 50 százalékkal múlják felül a lófogat költségeit, ha azonban a fuvarozás számos megállással és indítással van összekötve, sok esetben a költségtöbblet a 200 száza- kot is eléri, sőt meg is haladja. Rendelkezésemre állanak a gróf Károlyi Imre tejüzem, a Perl keksz és kenyérgyár r.-h, valamint a Fischer Miklós és Fia teherszállítási vállalat összehasonlító kimutatásai a kétféle üzemág költségeiről és ezek is igazolják, hogy a városközi teherfuvarozásban a lóerő az olcsóbb és igy nem marad más hátra, mint bevallani a tévedést és visszatérni a lóhoz. Éppen ezért csodálkozom, hogy a székesfővárosi intézmények még mindig a motorerővel kisérle- teznek. A mai gazdasági viszonyok között pedig csak egyetlen feladata lehet úgy a közületeknek, mint a magánosoknak, hogy kizárólag azt a fuvarozási ágat kultiválják, amely amellett hogy több embernek ad kenyeret, még anyagi megtakarítással is jár. Ami pedig a szemétnek autóval való fuvarozásának kérdését illeti, mely kérdés engem, mint a törvényhatósági tanács tagját a leg jobban érdekel, minthogy még pon tos adatok nem állanak rendelkezésemre, arról legközelebb megfelelő tanulmányozás után fogok nyilatkozni. Megvettünk a fővárostól z ■juuiipű regi maruanvs IPKmiPI ftl hu » «JI i s z o 1 v a ■USÍtlUK ai-Qt (3 0. [regállójánál Ezeket ujjáfaragvn ét cs a lopoaimiOP teiccrt ai SZABÓ OS ZAHOTTI h., Moany az Északi Főműhely villamosr TELEFON : J. 404-33. Az árvaszék elnöke hivatalos intézkedés bevárása nélkül megkezdte a közigazgatás egyszerűsítését Az árvaszék legfontosabb problémája: a hivatásos gyámság végleges megszervezése — Egy hivatal, ahol nincs hátralék és nincs elintézetlen akta HOTTER SCHRANTZ R.-T sodronu, szttaáru es nemezposztógudrak Budapest, X., Gyömröi-ut 80. Telefon : ]. 379-36 és K. 76-50. Távirat: »SCHRANTZÉK* odron yszö vetek. sodronyfonatok. kályhák, tűzhelyek, lyukasztott lemezek, kerti bútorok — Az Uj Budapest tudósítójától — Amikor a törvényhatósági tanács az árvaszék vezetőségét az elmúlt évi tisztujitás alkalmából felfrissítette, nagy és jótékony lendületet adott ennek a nagyfontosságu hivatali gépezetnek. Ágoston Géza dr., az újra megválasztott elnök bölcsessége és tapasztalatai párosulva az uj elnökhelyettesek, Csorna Kálmán dr. és Novák. Sándor dr. energiájával és ambíciójával, kétségtelenül az ország legjobb hasonló intézményévé tették a budapesti árvaszéket, amelynek adminisztrációja gyors és mintaszerű, intézkedései okosak és becsületesek, egész gesztiója kitünően illeszkedik nemcsak gazdaságilag, hanem erkölcsileg is züllött korszakunk megjavításának lehetőségéhez. Az árvaszéki elnök jelentése az elmúlt esztendőről azt bizonyítja, hogy ez a kitűnő szakhivatal méltó nemcsak a főváros mai vezetőségéhez, hanem azokhoz a nagy árvaszéki elnökökhöz is, akik Ágoston Gézát magas pozíciójában megelőzték. Az árvaszéki kiadónak semmi hátraléka nem volt a múlt év december 31-én, egyetlen gondnok sem volt hátralékban az 1930. évet megelőzően a számadásokat illetően, a gyámhatóság alól szabadultaknak pénzeit és pénzértékeit az árvaszék mindenkinek hiánytalanul kiutalta — állapítja meg elöljáróban az árvaszéki elnök jelentése, amely azt is közli, hogy a múlt év folyamán az árvaszék előtt összesen 34.345 önálló ügy fordult meg. Az 1931. évben 115.296 darab ügydarabot iktatott az árvaszék, 24,231.293 pengő volt a gyámpénztár forgalma, 5,074.139 pengő volt a készpénz-vágyon, 31.511 darab volt a gyermekvédelmi ügyosztály forgalma, 3911 házasságon kívül született gyermeket tartott gyámság alatt a hivatásos gyámság. Mindezek a számadatok azt mutatják, hogy a városháza Kammer- mayer Károly uccai frontján, ahol az árvaszék van elhelyezve, komoly és intenzív munka folyik. Van az árvaszéki elnök jelentésének azonban olyan része is, amely nemcsak az árvaszék működése iránt meleg érdeklődést mutató városatyákat és jogászokat, hanem a főváros egész közönségét érdekli. Ágoston Géza dr. már a múlt év folyamán a racionalizálásra vonatkozóan kiadott kormányrendelet alapján számított arra, hogy a helyes, célszerű és egyszerűbb hivatali intézkedésekre való törekvés nem elszigetelt, hanem az egész közigazgatási életre kiterjedő jelenség lesz és ebből a megfontolásból kiindulva, az ügymenet gyorsítása és az ügykezelés racionalizálása iránt a kezdeményező lépéseket errevonatkozó rendelet vagy felsőbb hatósági intézkedés bevárása nélkül maga megtette. Még a múlt év novemberében elrendelte az árvaszék elnöke, hogy a revíziók alkalmával az egyes előadók munkarendszerét részletes megfigyelés alá vonják és e megfigyelés alapján szerzett tapasztalatokat gyűjtsék össze. Az igy összegyűjtött anyagot és az egyes előadók javaslatait a közel jövőben fogja az árvaszék teljes ülése részletes tárgyalás alá venni és annak eredményéhez képest részben saját hatáskörében fogja a szükséges intézkedéseket megtenni, részben pedig előterjesztést tesz a belügyminisztérium gyámügyi osztályának. Igen fontos része az árvaszéki elnök múlt esztendei beszámolójának a hivatásos gyámság szervezésének tiz esztendeje húzódó ügye. Mivel a törvénytelen gyermekek tartási stb. pereinek vitelét csak ügyvéd végezheti, a helyzet most az, hogy a szó- banforgó perek vitelére az árvaszék teljes ülése által kijelölt tizenkilenc budapesti gyakorló ügyvédnek adnak az ülnökök esetenként megbízást. Ez a megoldás csak ideiglenes és azon a legsürgősebben változtatni kell. A gyermekvédelmi osztály vezetője már régebben részletesen kidolgozta a hivatásos gyámság szervezésére és működésére vonatkozó szabályrendelet tervezetet. Ebből a munkálatból az alapvető rendelkezéseket változás nélkül illesztették be a népjóléti szabályrendelet tervezetébe. Hangsúlyozza Ágoston Géza, hogy amennyiben a hivatásos gyámság a népjóléti szabályrendelet keretében egyáltalában nem, vagy nem az árvaszék szempontjai szerint volna megszervezhető, az árvaszék annak külön megszervezése iránt fog javaslatot tenni. Az árvaszéki elnök ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy ennek az intézménynek bár a legszerényebb keretek között való végleges kialakulására feltétlenül szükség van és pedig nemcsak a gyermekvédelem, hanem a polgárság szempontjából is. Évenként átlag 3400 gyermek születik Budapesten házasságon kívül, ezeknek körülbelül hatvan százaléka kiskorú anyától! Az intézmény mai ki nem elégítő szervezete mellett is évenként hatvan-százezer pengő tartásdíj megítélését tudja biztosítani és ezáltal a fővárost terhelő gyer- mekmenhelyi gondozási költségeket csökkenteni. Minden ok megvan tehát arra, hogy az Ágoston Géza dr. által kijelölt utón megindulva, a nagyfontosságu problémát mennél gyorsabban rendezze a főváros és a. belügyminisztérium. DEBRECEN ÉTTEREIM RÁKÓCZ1-UT 88 DÉLI MENÜ P 1.40 alapítási év iuio BÚD A PESTI BÉLYEGTŐZSDE Budapest, IV. Kossuth Lajos-u, 7 TELEFON: 890—63. Legújabb nagy árjegyzékünk 20 fill, levélbélyeg ellenében, mely az első vásárlásnál levonható. Farédöntjöh, zsaluztál« is vászonrolettáh Készítése és javítása HRAMÁR IMRE asztalosári] Is redönuüzem Budapest, VI., Csenéeru-u 63 a. Alapítva 1919 Telefon : 17-1-74 SCflAITER GYÖRGY ut-vasut építés és kövezési vállalata Dudapest, II., Felvinczi-ut Telefon : Aut. 523—64. KLEMEN!JANOS épület- és diszműbádogos egészségügyi berendező Dudapest, Vll., RottenMIler-u. TELEFON: JÓZSEF 345-14. ötven év áfa épít a fővárosnak M1HII JÓZSEF a FBI os. meroöK-SBuezösnestoriH BUDAPEST : Lwiovueuiii'Utca IS Tfiietoai J> TciLep i X, talkry V—
