Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-24 / 51-52. szám
1982 december — Az Uj Budapest tudósítójától — Mint minden évben, ezidén is az előírt határidőig, november 15-ig, bejelentette a főpolgármester a belügyminiszternek, hogy á> főváros törvényhatósági bizottsága a költségvetést elfogadta. Noha azokat a módosításokat, amelyeket a törvényhatósági bizottság a költségvetésen eszközölt, a nyomda csak két hétig tartó munkával tudta a tabellákon keresztülvinni, már november utolsó napjaiban megindultak a személyes tárgyalások a költségvetést illetően a főváros és a belügyminisztérium között. Ezek a tárgyalások, amelyek a főváros pénzügyi ügyosztályát illetően felvilágosító jellegűek, több, mint egy hónapja állandóan folyamatban vannak és e tárgyalásokba később bevonták a pénzügyminisztériumot is. E tárgyalások első, a főváros szempontjából legfontosabb eredménye az, hogy a főváros költségvetése ebben az évben nem kerül a 33-as bizottság hatos albizottsága elé. A parlamenti bizottság az elmúlt esztendőben tudvalévőén a legrészletesebben foglalkozott a főváros költségelőirányzatával, az abban lefektetett irányelveket helyesnek találta és a hatos bizottság, amelynek Teleszky János ny. pénzügyminiszter az elnöke, ebben az évben már nem tartotta szükségesnek, hogy a költségvetést újra felülvizsgálja. A parlamenti bizottság vizsgálatának elmaradása következtében és azért is mert a miniszteriális tárgyalások befejezésükhöz közelednek, ebben az esztendőben jóval előbb fog megtörténni a költségvetés kormányhatósági jóváhagyása, mint tavaly vagy tavaly előtt. Illetékes városházi tényezők véleménye szerint már talán közvetlenül a, karácsonyi vakáció után. legkésőbb azonban január első napjaiban le is fog érkezni a fővároshoz a jóváhagyott költségvetés. A törvény szerint tudvalévőén az év utolsó napjáig kellene a belügyminisztériumnak a költségvetést jóváhagynia, ezt a terminust azonban még egyetlen egyszer sem tartatták be. A főváros természetszerűen a költségvetés ellen beadott fellebbezéseket is felterjesztette a belügyminisztériumhoz. Fellebbezést adtak be ezidén is a szállodások, akik az idegenforgalmi járulék teljes megszüntetését kérik a kormánytól. A háztulajdonosok viszont érdek- képviseletük utján beadott fellebbezésükben azt sérelmezik, hogy a szemétfuvarozási-illeték, amely a házbér bizonyos százaléka, jóval magasabb, mint a békeidőben és jelentékenyen nagyobb összeg, mint amennyibe a fővárosnak a szemétfuvarozás ténylegesen kerül. A főváros a fellebbezésekhez mellékelt kisérő iratában azt kéri a kormánytól, mellőzze a fellebbezéseket és a költségvetést a törvényhatósági bizottság által alkotott formájában hagyja jóvá. — Még egy fellebbezés érkezett a költségvetés ellen: egy tanár-ember azt kifogásolja, hogy a budai hegyvidék egyik utcáját még mindig nem látja el megfelelő burkolattal a főváros. A fellebbező ez- irányu kivánságával minden évben jelentkezik, ezt a fellebbezést is elutasítani kéi'i a főváros. A Budapesti Helyiérdekű Vasutak 1888—1932. Irta: Bicskei Jenő műszaki főtanácsos A magánember életében épugy, mint a közületek történetében, vannak olyan időpontok, amikor meg kell államok egy pillanatra, akár azért, hogy az elmúlt időszak jó vagy rossz történéseit újra felidézzék, akár azért, hogy az életút elhajlásánál a további haladáshoz múltúkból erőt merítsenek. A Budapesti Helyiérdekű Vasutak azzal, hogy a székesfőváros vezetése alá kerülnek, ilyen utfordulóhoz érkeztek, ahonnan több mint négy évtizedes múltra tekintenek vissza. A vasutaknak ez a négy évtizedes fejlődése, kényszerű lé- pésttartása volt a mi szivünkhöz nőtt, soha eléggé nem ismert, soha eléggé nem csodált, gyönyörű fővárosunk emberfeletti erőt mutató haladásával. Csak filmszerűen pergethetem itt le a négy évtizedet beszélő számokban és dátumokban. A Budapesti Helyiérdekű Vasutak akkor keletkeztek, amikor a fővárosnak és környékének rohamosan előretörő ipara és kereskedelme mind nagyobb és nagyobb ember- és árutömegek gyors mozgatását tette szükségessé. Ez a minden oldalról megnyilvánuló követelés és a jövő nagyarányú fejlődésének idejében való felismerése irányíthatta az akkori lóvonatu közúti vaspálya társaság vezetőit, amikor a Budapesti Helyiérdekű Vasutak építését elhatározták. így létesült gyors egymásutánban, három irányban, a Hév. három vonala: 1887 augusztus 7-én a Budapest—Soroksár! vonalrészt, 1887 november 24-én a Soroksár—Haraszti vonalrészt, 1888 július 20-án a Budapest—Cinkotai vonalreszt, 1888 augustus 17-én a Budapest— Szentendrei vonalrészt adták át a forgalomnak. Ezek a vonalak gőzüzemű vontatásra, egy vágánnyal épültek. A három vonalnak összes építési hossza 38.7 km. volt. Ma a vasút 4 vonalcsoportjának vágányhossza, beleszámítva a haraszti—ráckevei vonalat is, 504.2 km. Akkor a járműállomány 16 drb gőzmozdony és 39 drb személykocsi volt, ma a kocsipark — nem számitva a Szentendre és Visegrád között forgalombin levő 8 drb autóbuszt — 675 drb különböző jármüvet számlál. 1890-ben már sok ember használta a vicinálist, számos fővárosi tisztviselő költözött a Helyiérdekű vonalai mentén fekvő községekbe és telepekre, sok munkás járt be a fővárosi gyárakba. 1890-ben a három vonalon összesen 933.125 utas utazott és 161 M3 forint 75 krajcár volt a bevétel; 1931-ben a szállított utasok száma: 26,401.153 volt, a bevételek pedig 9,041.321 pengőt tettek ki. 1905-ben annak ellenére, hogy a gőzmozdonyok, személykocsik és teherkocsik száma már a kezdeti 55-ről 225-re emelkedett, a forgalomnak gőzüzemmel való lebonyolítása már nagy nehézségekbe ütközött. (4,736.694 utas). Ekkor, a B. H. É. V. vezetősége részben, hogy a főváros és a környék forgalmának ezt a nagyarányú fejlődését meg ne akassza, részben pedig, hogy a közönség füst- és korommentes, minél sűrűbb utazási lehetőség iránt támasztott igényeit kielégítse, vonalainak villamos üzemre való átalakítását, a második vágányok kiépítését és meglevő vonalhálózatának kifejlesztését határozta el. Itt is csak gyorsan pergő vetitelt képet pergetek az időpontok felsorolásával. Az elhatározást tett követte. Tüneményes gyorsasággal emelkedtek az áramfejlesztő és áramátalakító telepek: Cinkotán, Rákosszentmihályon, Gödöllőn, Soroksáron és Pesterzsébeten. Ezen a téren a Budapesti Helyiérdekű Vasutak a kontinensen úttörő munkát végeztek. 1906 április havában már villamos üzemű vontatás volt a bndapest—pest- erzsébeti vonalon; 1909 julius 8-án helyeztetett üzembe a pesterzsébet—soroksái—templomtéri vonalrész; 1910 augusztus 3-án adatott át a közforgalomnak a Soroksár község belterületén épült uj összekötő vonal és a Duna- harasztiig kiépített második vágány; 1911 november 25-én helyezték üzembe a Kerepestől Mogyoródon és a királyi erdőbirtokon át Gödöllőig kiépített vasútvonalat; 1912 január havában készült el a Rákosszentmihály község belterületére épített hurokvágány; ugyancsak 1912 május 25-én helyezték üzembe a pesterzsébet—csepeli vonalat; 1913 január 1-én nyílt meg a rákos- szentmihály—rákospalotai vonal; 1914 május 12-én adatott át a forgalomnak a villamosiizemre átalakított, kétvágányú budapest—szentendrei vonal; végül 1914 junius 23-án és ugyanazon év december 27-én, tehát már a háború napjaiban, a budafok—törökbálinti vonalat és a Pesterzsébet belterületén épült vágányhurok meghosszabbítását adták át a forgalomnak. Hatalmas teljesítmény, megfeszített munka volt. összefogott a tőkével az agymunkás és a kétkézi munkás; vállat vállnak feszítve dolgozott a pénze kamatozását váró részvénytársaság, a kommunális érdekeket védő, a Hév. fejlesztésére, Nagy-Budapesl megteremtésére, a lakásínség megszüntetésére törekvő székes- főváros. Akkor még béke volt; akkor még Nagy- Magyarország volt. Álljunk meg ennél az ulfordulónál, nézzünk vissza, merítsünk erőt, készüljünk fel: tesz még béke, lesz még Nagy- Ma gy a ro r s z á g. Január 29-ig lehet pályázni a Hangli- kioszkra. A törvényhatósági tanács legutóbbi ülésében úgy határozott, hogy a Hangli-kioszk és a hozzátartozó Vigadókávéház bérletére versenytárgyalást hirdet. A városgazdasági ügyosztály most készíti a pályázatot, amely szerint január 2 0-i g lehet majd ajánlatot tenni a kioszk és a kávéház ötesztendős bérletére. A bérlet azonban a törvényhatósági tanács határozata értelmében a harmadik esztendőben hat hónapra a főváros részéről bármikor felmondható, ha csakugyan sor kerül a Vigadó-térnek piazettává való kiképzésére. A versenytárgyalás során úgy fix bérrel, mint a bruttó bevételből való százalékos irésteeisedés felajánlásával lehet pályázni. A városgazdasági ügyosztály nem kívánja megkötni a pályázók kezét, csupán arra vigyáz, hogy megfelelő szakképzett és tőkeerős vállalkozó kezébe kerüljön a kioszk és a kávéház. Építőipar részvénytársaság Budapest, VIII., Baross-utca 15. szám Aszfaltgyár és anyagtelep IX., GubacsS-út 37. szám Telefon: 41-1-49. Brunm János ■dnri nállltá. I*én- léglojl ■ftuan biw <néuk óján Dadapest, m. Péteriig Sándor neu 54 Ktepoatl ftttéa. — Melegvíz kéazQlék. — Vízvezeték. Ctotomázázl- é* ««»berendezések. — Bénid«! vdmckBik TtniBvoket, Matornáxáiakat ét 1 (!srit3telep«ket - Tdcaoa lénél SIS-10 WIHART FERENC építész és építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b Telefon: 96-9-08. SCHUBAUER JÓZSEF ÓRÁS és ékszerész BUDAPEST, IV., HAJÓ-UTCA 8-10. TELEFON : 80-5-03. Újév éjszakája: a HÉV átvételi dátnma Tavasszal parcellázzák a Park- város B.-T. telkeit — Az Uj Budapest tudósítójától — Azok a komplikált tárgyalások, amelyek a Helyiérdekű részvény- tö hűségének a Budapest—Szentlőrinci vasút által átvételére vonatkoznak, befejezésükhöz közelednek. Az erre vonatkozó szerződések aláírása minden valószínűség szerint még a karácsonyi ünnep előtt, legkésőbb azonban a karácsony és újév közötti időben megtörténik és a komplikált csereüzlet véglegesen perfektuálható lesz. A szerződések aláírása után a legrövidebb időn belül megtörténik a Helyiérdekű Vasutak tényleges átvétele is. Az a terv, hogy amint az az Autóbuszüzemmel is történt a folyó évben, a január elsejére virradó éjszakán menjen végbe a HÉV tényleges átvétele. Arra vonatkozóan, hogy mi történjen a Községi Takarék tulajdonába kerülő nagy gellérthegyi és svábhegyi telekkomplexummal, amelyek tudvalévőén a Parkváros Rt. révén kerülnek a főváros tulajdonába és birtokába, most készül az előterjesztés. Az az elgondolás hogy ezeket a telkeket parcellázzák és részletfizetéses alapon bocsássák áruba. A kora tavaszi hónapokban készül a Községi Takarék ezt az akciót keresztülvinni, hogy akik építkezni akarnak, a munkálatokat azonnal megindíthassák és ezáltal az építőipar súlyos helyzete is enyhüljön. Jiz a bizonyos harmadifi huria . . . Jí bánatpénzfront hutisszái möéiif — Az Uj Budapest tudósitójától — A törvényhatósági tanács légutóbbi ütésén tárgyalta a polgármester azon előtör vesztését, amely szerint a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőén elrendelte, hogy a székesfőváros háztartásának és a kezelése alatt álló' számadási _ egységeknek pénzkészletei a Pénzintézeti _ Központ egyes kúriáiba tartozó pénzintézeteknél milyen összeg erejéig helyezhetők el. A pénzintézetek között az első osztályban szerepelnek a nagybankok, a második osztályban a Herme s, az I O K S z, a Magyar Cseh Iparban k es a Magyar Jelzálog Hitel b a n k, a harmadik knriába tartozó1 pénzintézetek között pedig a Budai Általános Ta- karékpénztár. a Fabank, a Kereskedők és Iparosok Hitelintézete, a Kőbányai Takarékpénztár, a Központi Leszámoló; bank, a Magyar M e z ő g a z das a g 1 Hitelintézet, a M a g y a r_ Tisztviselők Takarékpénztara, a Merkur, a Nemzeti Takarékpénztár és Bank r. t. és a Torek - vés Takarékpénztár r. t Kétségtelen hogy ezeknél a pénzintézeteknél a főváros nem fog túlságosan sok pénzt el- helvezni, hiszen külön polgármesteri rendel e t van arról', hogy a főváros pénzkészletei, nemkülönben az üzemek folyószámlái a K ö z s é g 1 1 a k a ró k pénztárban kezelendők. Az éremnek ez az oldala nem érdekes, sokkal érdekesebb azonban az a pénzügyminiszteri intézkedés, amely szerint a szóban; forgó pénzintézetek takarékbetét; k ö nyvei és k ezeseég1 leve 1ei óvadékképesek és alkalmasak arra. hogv a közihatósagi kezelés alatt aldo pénzek letéti pénzek, továbbá a gyamoltak és gondnokoltak pénzei nálunk clhelyeztes.se- nek Ez a pénzügyminiszteri rendelet magvarra lefordítva azt jelenti, hogy azoknak a vállalkozóknak, akik több vagy kevesebb szerencsével teszik le bánatpénzüket a főváros pénztáránál, nem okvetlenül sznkse ges, hogy ezeket a letéteket készpénzben eszközöljék, tel] esen elegendő, ha a felsorolt pénzintézetek valamelyikének g aranci a 1; eve 1 é t, v a g y b e tét i könyvét h e 1 y o z* i k «letétbe* Mai pedig' — tisztelet a kivételnek — a felsorolt intézetek között n e m egy v a n, a mely kiad takarékkönyvet, vagy garancialevelet esetleg anélkül is, hogy a -takarékkönyvnek, vagy garaucia- lev élnek tényleges értéke a s z o -. banforgá pénzintézet kasszájában őriztetnék biztos fedezet mellett. Furcsa játék folyik itt. amely lehetővé teszi, tőkében nem túlzottan erős vállalkozóknak is, hogy aránylag drágán, de mindenesetre teljes b i z t o n- s á got nyújtó garancialevelet vagy betétkönyvet szerezzenek maguknak. Igen érdekelne bennünket — és azt hisszük, a PK. első kúriájához tartozó pénzintézeteket is, ha a főváros központi pénztára statisztikai kimutatást közölne arról, melyek azok a pénzintézetek, amelyek túlságosan gyakran szerepelnek, garancialevelek és betéti könyvek formájában. A statisztika élén — ezt egész biztosan állíthatjuk — n e ni a I. k u r iába n szereplő pénzintézetek vezet n é n e k! Fefflinoen n: mar uiaukor jüuähaguiah a im kORsagueiasat B költséüvetés nem kerül a parlamenti hates bizottság elé - Kik és miért fellebbezték meg a főváros iovo évi költségelőirányzatát?
