Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-24 / 51-52. szám
8 UJMZBABEST a hatott és szociálisan gondolkodó köziilet nem nézheti tétlenül, hogy emberek, családok hajléktalanul bolyongjanak a hideg téli éjszakában és reménytelenül küszködjenek az otthontalanság minden rémével. A hajléktalan magánosokról a tél folyamán a következőképpen akarunk gondoskodni: a székesfővárosban egy hajléktalanokat elhelyező központi irodát állítunk fel, amely az összes jelentkezőket felveszi, nyilvántartja és a megfelelő segélyekkel — hajlékkal, élelemmel, szükség esetén ruházattal — ellátja, mégpedig a munkaképteleneket minden ellenszolgáltatás nélkül, a munkaképeseket pedig a kerületi elöljáróságok műszaki osztályai utján végeztetett megfelelő munkaszolgáltatás ellenében. A főváros négy állandó menhelyén kívül a Magyar Vöröskereszt Eg-ylet fiókegyletei által felállított ideiglenes éjjeli menedékhelyeken előreláthatóan az összes magános hajléktalan férfiak és nők hajlékhoz, hálóhelyhez jutnak. Uymódon gondoskodni tudunk a munkaképtelen hajléktalanokról és a munkaképesek közül azokról, akik valóban érdemesek a szociális megsegítésre, akikben van munkakészség és kötelességérzet és akiket még a produktiv munka szolgálatába lehet állítani, — a veszedelmes munkakerülőktől és csavargóktól pedig úgy a székesfőváros közönségét, mint a segélyező hatóságokat megszabadítjuk. Meg kell szüntetni a nyomortelepeket A kilakoltatott családok elhelyezését is igyekszünk biztosítani, mert egyrészt a szükséglakások használatbaadását szabályozó miniszteri rendelet lehetővé teszi azt, hogy a főváros szükséglakás 1 teliepein mindig rendelkezésre álljon a hajléktalan családok elhelyezésére a szükséges üres lakás, másrészt a magántulajdonban lévő bérházak üresen álló egy-szoba- konyhás lakásoknak kibérlésével is lehetővé tudjuk majd tenni az utcára került családok elhelyezését. Itt említem meg, hogy a közrend, közegészségügy és közerkölcs szempontjából egyformán tűrhetetlen és veszedelmes nyomortelepeket, ahol családok ezrei él nek földbeásott, vagy hulladékanyagokból összetákolt kunyhókban és bódékban, a székesfőváros fokozatosan meg akarja szüntetni. Az erre vonatkozó terv készen áll, de keresztülvitele olyan anyagi nehéz. Bégekbe ütközik, amelynek leküzdésére csak akkor vállalkozhatunk, ha a kor mány az általunk kért segítséget megadja. Ezek a nyomortelepek valóságos veszedelmet jelentenek nemcsak a székesfőváros, de az egész nemzet becsületes és dolgozó társadalmára nézve és nem kételkedhetünk abban, miszerint a kor mány méltányolni fogja ezirányu kérelmünket. Tudatában vagyunk annak, hogy törekvéseink csak akkor járhatnak eredménnyel, ha a társadalom is hozzájárul a maga erkölcsi és anyagi erejével a nyomor által felvetett legégetőbb kérdések megoldásához. Társadalom és karitász, egyesületek és egyházközségek eddig is megfeszített erővel dolgoztak az ínségesek megsegítésén. Köztük és a székes- főváros között csak mélyülhet ez a harmonikus _ együttműködés, amelynek alapjait már a múlt évben lefektettük. Ékesen szóló bizonyítékai ennek azok a kis szeretetotthonok, amelyek egymásután nyílnak meg a székesfőváros kerületeiben, bérházak ban bérelt kislakásokban és ahol a. munkaképtelen, minden támasz nélkül álló öregek férfiak és nők jutnak ál landó ellátáshoz és gondozáshoz. Ezé két a szeretetotthonokat a székesfővá ros, az egyházközségek és a Magyar 1982 december 24. mm Vöröskereszt Egylet hathatós közreműködésével állítja fel és ez a három szervezet együttesen gondoskodik berendezésükről és fenntartásukról. Reméljük, hogy ez az akció egyre fejlődni és bővülni fog és segítségével már ezen a télen 1000 gyámoltalan öreget tudunk az őket megillető testi és lelki gondozásban részesíteni. Pénz helyett — mankajegyet! A társadalom támogatására és közreműködésére számítunk a kolduskér- __ é s megoldásában is. A székesfőváros munkajegyeket kíván kibocsátani és fel fogja kérni a székesfőváros adakozó polgárságát, hogy pénz helyett munkajegyeket adjon koldusoknak. A munkaképtelenek azonnal és készpénzben megkapják kerületi népjóléti osztályokon bemutatott munkajegyek értékét, de a munkaképes koldusoknak előbb megfelelő munkaszolgáltatást kell teljesíteniük és csak azután váltják be munkautalványaikat készpénzre. Az adakozó társadalom ily módon filléreivel nemcsak a valóban reászorult koldusokat fogja támogatni, hanem bizonyos mennyiségű értéktermelő munka megteremtéséhez is hozzájárul. A szomorú és valóban antiszociális látványt nyújtó kolduló gyermekek, valamint a csavargó és munkakerülő kéregetők igy eltűnhetnének Budapest utcáiról, ha ez a rendszer a társadalom segítségével megvalósul. Meg kell még emlékeznem a kerületek népjóléti osztályainak működéséről. Mindig arra törekedtünk és ezután is irányadó elvünk az, hogy a valóban segélyre- szorulók között, mindazt, ami rendelkezésünkre áll, a lehető legigazságosabban és legökonomikusabban oszt jut szét. A most megindult szellemi szükségmunka keretében kb. 800 szellemi szükségmunkást fogunk megbízni azzal hogy a családok reászorultságának meg állapításával és állandó gondozásával járó külső munkálatokat vé g e z z é k. Egész inségsegélyezésünket a családgondozás, az egyénités irányában akarjuk fejleszteni. Ideálunk az, hogy munkánk ne gépiesen végzett és csak a tömeget látó munkáknak és intézkedő séknek sorozata legyen, hanem figye lembe vegye a családoknak és ennek keretén belül az egyéneknek speciális lelki és testi szükségleteit. A szociálpolitikai tevékenység másik uj ága: a szükségmunka megszervezése, megindítása és végrehajtása. Jelenleg 9 millió pengős hitelkeretben folynak az ut- csatornaépitkezések, amelyeknél eddig a kerületek szegénynyilvántartásában szereplő legjobban reászorult munkanélküliek közül majdnem ezer talált munkaalkalmat, A MABI által a szé kesfővárosnak nyújtott 1 millió pengős kölcsönből az első városszéli telep építkezései rövidesen megindulnak és ezek nél a munkáknál is sok különböző szak mabeli munkanélküli fog szerény kere sethez jutni. Felvetem a kérdést: van-e ki ve zető ut a zűrzavaros és nyo masztó helyzetünkből"? A vá lasz csak igenlő lehet. Az egyetlen ki vezető ut: A keresztény világ felfogásnak megfelelő és igaz felebaráti szereteten alapuló gyakorlati szociál politika. Amelyik nemzet a gazda sági helyzet lehető javítása mellett kii lönleges feladatának a nyomorgók megmentését tekinti, amelyik nem zet. kormányzata, hatóságai arra törek szenek, hogy az arra érdemeseknek em béri életszínvonalat biztosítsanak, ame lyik nemzet pusztulásnak induló egye deit megállítja a lejtőn és visszaadja őket az alkotó munkának, az Istenbe és az emberi közösségbe vetett hitnek, az túléli a válságot és meglátja egy jobb emberségesebb, boldogabb korszak haj nalhasadását. AL APITT ATOTT 1860. SZ1TTNER FERENC Budapest, IU„ maria uaierla-utca 1. szám. Telefon: Aut. 821—14. Üveg-, porcelán-, tükör- és képkeret gyári raktár». Fővárosi alkalmazottaknak kedvezmény. tzemieflo, iwniirao a mmm m* Bsséhw SKssssäw Üzem: Bpest!., Lagymányosl-u. 8. iroda: i„ Beliartnagg-utca 11. Automata 537—12. KR4L GYULA KOrAQAOÓnCSTCR SÍREMLÉK SUS»»» • íffltTfn, a, tasra. n» ra-Wa kohn gyula KEFE és ECSETGYÁROS Arany kosz orus mester GYÁR: Vn.5 RÓZS A-U. 20 Telefoni József 302—45 i tízéves ííj Budapest Irta: JÓZSEF FERENC dr. királyi herceg Tizenhárom évvel ezelőtt mindent élesztettünk, majdnem magyar lelkünk is odaveszett. Az első pillanatban a nagy csapás hatása alatt gondolkozni sem tudtunk. A hálátlanság és gyűlölet taglójával ütöttek minket fejbe. A bukás szörnyű volt. Olyan volt a mi érzésünk, mint azt Milton az Elveszett Paradi- s o m-ban csodálatosan irja le, amikor Lucifer, a fényt vivő angyal, az Istennel szembeszállván, vivja küzdelmét — és leveretik. Az igazságnak sújtó lcard- csapása összetöri és zuhan a mélységbe, az örök sötétségbe. Mikor magáhoztér a zuhanásból, eszmél: akkor kezdik mar- dosni a legirtózatosabb gondolatok. Velünk forditva történt: a sötét gazságtalanság tört össze bennünket. Egyrészt megérdemeltük a büntetést, másrészt a martyrom- ságban és a szenvedésben kezdtünk feleszmélni. Az eszmélés m indenre rávezetett minket, amit elvesztettünk. És akkor nem az improduktív fájdalom vett erőt rajtunk, hanem keresni kezdtünk, keresni és ráeszméltünk mindazon nagy kincsekre, amelyekről eddig nem is vettünk tudomást! Eddig mindig a nemzeti önállóságért folyt az elkeseredett küzdelem. Most me gvan az önállóság, de nem olyan önállóság, amelyről ál- m o d t u n k. Ezt t még minden erőnkkel ki kell vívnunk és el is fogjuk érni. Ráeszméltünk a Balaton nagy nemzetközi értékére, de elsősorban ráeszméltünk Budapest magyar kincseire: értékes forrásaira. Ebben a nagy munkában, ebben a gazdasági nemzeti munkatervben, n a gyón szép és nemes szerepet visz tiz éve D o b y Andor dr. és az ő újsága az Uj Budapest. Ez a lap úttörő volt ezen a téren, idejében felismerte a helyzetet. Az ő célkitűzése a mi célkitűzésűnk! Ebben a célkitűzésben foglal tatnak a magyar, különösen a budapesti vonatkozású problémáink. Mik ezek a problémák? Ezek a problémák elsősorban abban 1 ág- fürdővárost létesítsünk, állanak, hogy Budapestből viliogy forrásainkat teljes mértékben kihasználjuk. Ma nemzetközi értékű devizákban nagy mennyiségek folynak be a Dunába, a ki nem aknázott források révén. Nincs re um a-k órházunk, pedig mi lenne természetesebb, mint ennek létesítése, hiszen az összes északi népek, amelyek rendkívül sokat szenvednek reuma alatt, ide jönnének gyógyulni, ahol a világváros kapcsolódik össze a gyógyfürdőkkel, ahol tizenkétliónapos évad van, tehát téli évad is lehetséges. Ahol annyi víz van, hogy a távfűtés is megoldható. A budapesti kispolgárnak az idegen- forgalomból kellene megélnie, mint Olaszországban, Svájcban, Ausztriában. Az idegenforgalomból élnek a kispolgárok. A kispolgár kiadja egyik szobáját az idegennek, igy a budapesti kispolgár is, ha lenne itt komoly idegen- forgalom, könnyű megélhetési módhoz jutna! Nagyon veszedelmes és nagyon hibáztatható az, ha az i d e g e nf o r g a 1 - mat a politika korteseszközévé teszik. Itt sem olaszbarát, sem franciabarát, sem németbarát, sem egyéb baráti megmozdulásról szó sem lehet. A gyógyulás és gyógyítás feladata általános emberi feladat és nagyon hibázik az, aki ebbe a karitativ munkába a politikát viszi be. Ugyancsak ilyen mulatságos és fonák lenne az, ha Budapest kórházaiban és szanatóriumaiban németbarát és fran- ciabarát stb. orvoscsoportok alakulnának és azok a kezelés előtt megkérdez- nép a pácienstől, hogy milyen a nemzetisége. Magyarországot, annak értékét, annak embereit meg fogják ismerni a magyar fürdőkön és a magyar kultúrán keresztül, de legalább itt tartsuk magunktól és az idegenektől a politikát távol! Üdvözlöm az U j Budapes t-et munkásságának tízéves évfordulója alkalmából és kérem, tartson ki velünk együtt továbbra is, az u j, gazdag és hatalmas Magyarország felépítésében! JSÍagyar Jíiráíyi Sofyam- és {fengerfíiaiózást {Részvénytársaság igazgatóság: (Budapest, V., bMária Valéria utca 11. I. ffigeméfsf/orffeqfom. Ji (Dunán: a) a Siajázási évad iaviama a fait: (Budapest—(Pozsony—Wien között (Budapest-fMohács között Budapest—Oisegrád—BömösSszter gom között Didin—Rustsuk között (bolgár belforgalom) JÍ (Tiszán: Szolnok—Gsongrád és Gsongrád—Szeged között b] a ntfávi idénip&en foihSön fjojójáíaíofi ; Budapest—Esztergom között az úgynevezett (Turistahajó-ual vasár■ és ünnepnaponkint Budapest-Római fürdö-őorányi csárda (Izabella’ telep naponta többszöri járat Sétabajójáratok délután és este a főváros körzetében JGiitöviffiajöfo foéveffkctöfc ? ÍL íTcficgflriiíotéflfowi az egész Bunán és annak hajózható mellékfolyóin
