Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-12-24 / 51-52. szám

8 UJMZBABEST a hatott és szociálisan gondolkodó köziilet nem nézheti tétlenül, hogy emberek, családok hajléktalanul bolyongjanak a hideg téli éjszakában és reménytelenül küszködjenek az otthontalanság minden rémével. A hajléktalan magánosokról a tél folyamán a következőképpen aka­runk gondoskodni: a székesfővárosban egy hajléktalanokat elhe­lyező központi irodát állítunk fel, amely az összes jelentkezőket fel­veszi, nyilvántartja és a megfelelő se­gélyekkel — hajlékkal, élelemmel, szük­ség esetén ruházattal — ellátja, még­pedig a munkaképteleneket minden el­lenszolgáltatás nélkül, a munkaképese­ket pedig a kerületi elöljáróságok mű­szaki osztályai utján végeztetett meg­felelő munkaszolgáltatás ellenében. A főváros négy állandó menhelyén kívül a Magyar Vöröskereszt Eg-ylet fiók­egyletei által felállított ideiglenes éjjeli menedékhelyeken előre­láthatóan az összes magános hajlék­talan férfiak és nők hajlékhoz, háló­helyhez jutnak. Uymódon gondoskodni tudunk a munkaképtelen hajléktala­nokról és a munkaképesek közül azok­ról, akik valóban érdemesek a szociális megsegítésre, akikben van munkakész­ség és kötelességérzet és akiket még a produktiv munka szolgálatába lehet állítani, — a veszedelmes munkakerü­lőktől és csavargóktól pedig úgy a szé­kesfőváros közönségét, mint a segélyező hatóságokat megszabadítjuk. Meg kell szüntetni a nyomortelepeket A kilakoltatott családok elhelyezését is igyekszünk biztosítani, mert egyrészt a szükséglakások használatbaadását szabályozó miniszteri rendelet lehetővé teszi azt, hogy a főváros szük­séglakás 1 teliepein mindig rendelkezésre álljon a haj­léktalan családok elhelye­zésére a szükséges üres la­kás, másrészt a magántulajdonban lévő bérházak üresen álló egy-szoba- konyhás lakásoknak kibérlésével is le­hetővé tudjuk majd tenni az utcára ke­rült családok elhelyezését. Itt említem meg, hogy a közrend, közegészségügy és közerkölcs szempontjából egyformán tűrhetetlen és veszedelmes nyomor­telepeket, ahol családok ezrei él nek földbeásott, vagy hulladékanyagok­ból összetákolt kunyhókban és bódék­ban, a székesfőváros fokoza­tosan meg akarja szüntetni. Az erre vonatkozó terv készen áll, de keresztülvitele olyan anyagi nehéz. Bégekbe ütközik, amelynek leküzdésére csak akkor vállalkozhatunk, ha a kor mány az általunk kért segítséget meg­adja. Ezek a nyomortelepek valóságos veszedelmet jelentenek nemcsak a székesfőváros, de az egész nemzet becsületes és dolgozó társadalmára nézve és nem ké­telkedhetünk abban, miszerint a kor mány méltányolni fogja ezirányu ké­relmünket. Tudatában vagyunk annak, hogy tö­rekvéseink csak akkor járhatnak ered­ménnyel, ha a társadalom is hoz­zájárul a maga erkölcsi és anyagi erejével a nyomor által felvetett legégetőbb kérdések megoldásához. Tár­sadalom és karitász, egyesületek és egyházközségek eddig is megfeszí­tett erővel dolgoztak az ínségesek megsegítésén. Köztük és a székes- főváros között csak mélyülhet ez a harmonikus _ együttműködés, amelynek alapjait már a múlt évben lefek­tettük. Ékesen szóló bizonyítékai ennek azok a kis szeretetotthonok, amelyek egymásután nyílnak meg a székesfőváros kerületeiben, bérházak ban bérelt kislakásokban és ahol a. munkaképtelen, minden támasz nélkül álló öregek férfiak és nők jutnak ál landó ellátáshoz és gondozáshoz. Ezé két a szeretetotthonokat a székesfővá ros, az egyházközségek és a Magyar 1982 december 24. mm Vöröskereszt Egylet hathatós közre­működésével állítja fel és ez a há­rom szervezet együttesen gondoskodik berendezésükről és fenntartásukról. Re­méljük, hogy ez az akció egyre fejlődni és bővülni fog és segítségével már ezen a télen 1000 gyámoltalan öreget tudunk az őket megillető testi és lelki gondo­zásban részesíteni. Pénz helyett — mankajegyet! A társadalom támogatására és közre­működésére számítunk a kolduskér- __ é s megoldásában is. A székes­főváros munkajegyeket kíván kibocsá­tani és fel fogja kérni a székesfőváros adakozó polgárságát, hogy pénz he­lyett munkajegyeket adjon koldusoknak. A munkaképtele­nek azonnal és készpénzben megkapják kerületi népjóléti osztályokon bemu­tatott munkajegyek értékét, de a mun­kaképes koldusoknak előbb megfelelő munkaszolgáltatást kell teljesíteniük és csak azután váltják be munkautalvá­nyaikat készpénzre. Az adakozó társa­dalom ily módon filléreivel nemcsak a valóban reászorult koldusokat fogja tá­mogatni, hanem bizonyos mennyiségű értéktermelő munka megteremtéséhez is hozzájárul. A szomorú és valóban antiszociális látványt nyújtó kolduló gyermekek, valamint a csavargó és munkakerülő kéregetők igy eltűnhetné­nek Budapest utcáiról, ha ez a rendszer a társadalom segítségével megvalósul. Meg kell még emlékeznem a kerü­letek népjóléti osztályai­nak működéséről. Mindig arra törekedtünk és ezután is irányadó elvünk az, hogy a valóban segélyre- szorulók között, mindazt, ami rendelke­zésünkre áll, a lehető legigazságosab­ban és legökonomikusabban oszt jut szét. A most megindult szellemi szük­ségmunka keretében kb. 800 szellemi szükségmunkást fogunk megbízni azzal hogy a családok reászorultságának meg állapításával és állandó gondozásával járó külső munkálatokat vé g e z z é k. Egész inségsegélyezésünket a családgondozás, az egyénités irányában akarjuk fejleszteni. Ideálunk az, hogy munkánk ne gépiesen végzett és csak a tömeget látó munkáknak és intézkedő séknek sorozata legyen, hanem figye lembe vegye a családoknak és ennek keretén belül az egyéneknek speciális lelki és testi szükségleteit. A szociálpolitikai tevékenység másik uj ága: a szükségmunka meg­szervezése, megindítása és végrehajtása. Jelenleg 9 millió pengős hitelkeretben folynak az ut- csatornaépitkezések, amelyeknél eddig a kerületek szegénynyilvántartásában szereplő legjobban reászorult munkanél­küliek közül majdnem ezer talált munkaalkalmat, A MABI által a szé kesfővárosnak nyújtott 1 millió pengős kölcsönből az első városszéli telep épít­kezései rövidesen megindulnak és ezek nél a munkáknál is sok különböző szak mabeli munkanélküli fog szerény kere sethez jutni. Felvetem a kérdést: van-e ki ve zető ut a zűrzavaros és nyo masztó helyzetünkből"? A vá lasz csak igenlő lehet. Az egyetlen ki vezető ut: A keresztény világ felfogásnak megfelelő és igaz felebaráti szereteten alapuló gyakorlati szociál politika. Amelyik nemzet a gazda sági helyzet lehető javítása mellett kii lönleges feladatának a nyomorgók megmentését tekinti, amelyik nem zet. kormányzata, hatóságai arra törek szenek, hogy az arra érdemeseknek em béri életszínvonalat biztosítsanak, ame lyik nemzet pusztulásnak induló egye deit megállítja a lejtőn és visszaadja őket az alkotó munkának, az Istenbe és az emberi közösségbe vetett hitnek, az túléli a válságot és meglátja egy jobb emberségesebb, boldogabb korszak haj nalhasadását. AL APITT ATOTT 1860. SZ1TTNER FERENC Budapest, IU„ maria uaierla-utca 1. szám. Telefon: Aut. 821—14. Üveg-, porcelán-, tükör- és képkeret gyári raktár». Fővárosi alkalmazottaknak kedvezmény. tzemieflo, iwniirao a mmm m* Bsséhw SKssssäw Üzem: Bpest!., Lagymányosl-u. 8. iroda: i„ Beliartnagg-utca 11. Automata 537—12. KR4L GYULA KOrAQAOÓnCSTCR SÍREMLÉK SUS»»» • íffltTfn, a, tasra. n» ra-Wa kohn gyula KEFE és ECSETGYÁROS Arany kosz orus mester GYÁR: Vn.5 RÓZS A-U. 20 Telefoni József 302—45 i tízéves ííj Budapest Irta: JÓZSEF FERENC dr. királyi herceg Tizenhárom évvel ezelőtt mindent él­esztettünk, majdnem magyar lelkünk is odaveszett. Az első pillanatban a nagy csapás hatása alatt gondolkozni sem tudtunk. A hálátlanság és gyűlölet taglójával ütöttek minket fejbe. A bukás szörnyű volt. Olyan volt a mi érzésünk, mint azt Milton az Elveszett Paradi- s o m-ban csodálatosan irja le, amikor Lucifer, a fényt vivő angyal, az Isten­nel szembeszállván, vivja küzdelmét — és leveretik. Az igazságnak sújtó lcard- csapása összetöri és zuhan a mélységbe, az örök sötétségbe. Mikor magáhoztér a zuhanásból, eszmél: akkor kezdik mar- dosni a legirtózatosabb gondolatok. Velünk forditva történt: a sötét gazságtalanság tört össze bennünket. Egyrészt megérdemel­tük a büntetést, másrészt a martyrom- ságban és a szenvedésben kezdtünk fel­eszmélni. Az eszmélés m indenre rávezetett minket, amit el­vesztettünk. És akkor nem az improduktív fájdalom vett erőt raj­tunk, hanem keresni kezdtünk, keresni és ráeszméltünk mindazon nagy kin­csekre, amelyekről eddig nem is vet­tünk tudomást! Eddig mindig a nemzeti önállóságért folyt az elkeseredett küzdelem. Most me gvan az önállóság, de nem olyan önállóság, amelyről ál- m o d t u n k. Ezt t még minden erőnk­kel ki kell vívnunk és el is fogjuk érni. Ráeszméltünk a Balaton nagy nemzetközi értékére, de első­sorban ráeszméltünk Budapest ma­gyar kincseire: értékes forrásaira. Ebben a nagy munkában, ebben a gazdasági nemzeti munkatervben, n a gyón szép és nemes szerepet visz tiz éve D o b y Andor dr. és az ő újsága az Uj Budapest. Ez a lap úttörő volt ezen a téren, ide­jében felismerte a helyzetet. Az ő célkitűzése a mi célkitűzé­sűnk! Ebben a célkitűzésben foglal tatnak a magyar, különösen a buda­pesti vonatkozású problémáink. Mik ezek a problémák? Ezek a problémák elsősorban abban 1 ág- fürdővárost létesítsünk, állanak, hogy Budapestből vi­liogy forrásainkat teljes mértékben ki­használjuk. Ma nemzetközi értékű devi­zákban nagy mennyiségek folynak be a Dunába, a ki nem aknázott források révén. Nincs re um a-k órházunk, pedig mi lenne természetesebb, mint en­nek létesítése, hiszen az összes északi népek, amelyek rendkívül sokat szen­vednek reuma alatt, ide jönnének gyó­gyulni, ahol a világváros kap­csolódik össze a gyógyfür­dőkkel, ahol tizenkétliónapos évad van, tehát téli évad is lehetséges. Ahol annyi víz van, hogy a távfűtés is megoldható. A budapesti kispolgárnak az idegen- forgalomból kellene megélnie, mint Olaszországban, Svájcban, Ausztriában. Az idegenforgalomból élnek a kispolgá­rok. A kispolgár kiadja egyik szobáját az idegennek, igy a budapesti kis­polgár is, ha lenne itt komoly idegen- forgalom, könnyű megélhetési módhoz jutna! Nagyon veszedelmes és nagyon hibáz­tatható az, ha az i d e g e nf o r g a 1 - mat a politika kortesesz­közévé teszik. Itt sem olaszbarát, sem franciabarát, sem németbarát, sem egyéb baráti megmozdulásról szó sem lehet. A gyógyulás és gyó­gyítás feladata általános emberi feladat és nagyon hi­bázik az, aki ebbe a karitativ munkába a politikát viszi be. Ugyancsak ilyen mulatságos és fonák lenne az, ha Budapest kórházaiban és szanatóriumaiban németbarát és fran- ciabarát stb. orvoscsoportok alakulná­nak és azok a kezelés előtt megkérdez- nép a pácienstől, hogy milyen a nemze­tisége. Magyarországot, annak értékét, annak embereit meg fogják ismerni a magyar fürdőkön és a magyar kultúrán keresz­tül, de legalább itt tartsuk ma­gunktól és az idegenektől a politikát távol! Üdvözlöm az U j Budapes t-et munkásságának tízéves évfordulója al­kalmából és kérem, tartson ki velünk együtt továbbra is, az u j, gaz­dag és hatalmas Magyaror­szág felépítésében! JSÍagyar Jíiráíyi Sofyam- és {fengerfíiaiózást {Részvénytársaság igazgatóság: (Budapest, V., bMária Valéria utca 11. I. ffigeméfsf/orffeqfom. Ji (Dunán: a) a Siajázási évad iaviama a fait: (Budapest—(Pozsony—Wien között (Budapest-fMohács között Budapest—Oisegrád—BömösSszter gom között Didin—Rustsuk között (bolgár belforgalom) JÍ (Tiszán: Szolnok—Gsongrád és Gsongrád—Szeged között b] a ntfávi idénip&en foihSön fjojójáíaíofi ; Budapest—Esztergom között az úgynevezett (Turistahajó-ual vasár■ és ünnepnaponkint Budapest-Római fürdö-őorányi csárda (Izabella’ telep naponta többszöri járat Sétabajójáratok délután és este a főváros körzetében JGiitöviffiajöfo foéveffkctöfc ? ÍL íTcficgflriiíotéflfowi az egész Bunán és annak hajózható mellékfolyóin

Next

/
Thumbnails
Contents