Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-24 / 51-52. szám
1932 december 24. mmAPEsr ö Eszmék és célkitűzések Tiz esztendő az Uj Budapest életéből. U j Budapest épül a régi helyén, a háborús nélkülözések megviselték, a forradalmak megtépázták, erkölcsileg és anyagilag tönkretették ezt a várost, mely annyira kedves mindannyiunknak. A törvényhatósági bizottság többségi pártja emberfeletti munkába kezdett, mikor vállalta a restaurálás nagy munkáját, fővárosunk keresztény és nemzeti alap on való ^újjáépítését. Ebben a munkában hűséges f e g y v e r- t ár sai leszünk a Keresztény Községi Pártnak; a megcsufolt, letört, szétzüllött magyar főváros ujjáteremtéséből kér komoly és becsületes részt az U j Budapest, melynek első számát most veszi kezébe az olvasó. Minden sorunkat a keresztény és nemzeti gondolat fogja irányítani, szilárd meggyőződésünk, hogy a keresztény és nemzeti gondolat az élet, a fejlődés egyetlen lehetősége Budapest számára. Az évezredek fergetegesen kikristályosodott keresztény etikát, annak örökérvényű igazságait akarjuk érvényesíteni a fővárosi élet minden ágazatában, minden hivatalban, minden intézményben, minden katedrán; a nemzetrontó irányzatokkal szemben rendíthetetlen őrei leszünk a nemzeti eszmének, melyet az őszi rózsás forradalomba szédült országban éppen a gerinctelen budapesti városháza tagadott meg legelőször. Akármerre nézünk, a romlás és beállott szünet következtében értünk el csak most a jubileumhoz), nem jelentett változást az Uj Budapest világnézetében, célkitűzésében a zászló iránt való hűségében. Ugyanazok vagyunk, akik az első percben voltunk és mindig ugyanazok fogunk Isten segítségével maradni: a keresztény és magyar Budapest fáklyatartói. Hogy munkánkat jól végezzük-e, annak meg Ítélése nem reánk tartozik, de az elveinkhez való tántoríthatatlan ragaszkodás, a keresztény és nemzeti alaphoz, mint történelmi szükségszerűséghez való rendíthetetlen hűség részünkről a politikai tisztesség és a lelkiismeret kérdése. __Lapozgatjuk az Uj Budapest el ső évfolyamát. Szemünkbe ötlik az első szám első cikke: az első vezércikk, amelynek minden sora aktuális ina is, élő valóság, program és hitvallás, 1932 karácsonyán éppen úgy, mint 1921 januárjában. pusztulás szomorú képeit látjuk Csonkamagyar ország fővárosában. Napról-napra drágul az élelmiszer, a fűtés, a világítás, lerongyolódtak a közmüvek, rosszak az útburkolatok, a közlekedési eszközök, tízezer és tízezer ember, nagyobbrészt tör- zsökös budapesti lakos, hajléktalan, a többi tisztviselő és munkáskategóriákkal egyetemben éhezik és fázik az a tizenötezer budapesti család, melynek kenyérkeresője fővárosi alkalmazott. A háborút vesztett ország kétségbeesett fővárosa nem a legkedvesebb kép azoknak, akik derűsnek és boldognak akarják tudni a jövendőt: és mi mégis bátor b i- zás s al és er ős hittel hiszünk Budapest jövőjében, hisszük, hogy Budapest a keresztény és nemzeti gondolat jegyében nagy, hatalmas és megelégedett lesz! Ez a jövőbe vetett hivő bizalom akadályozza meg, hogy a jelen vigasztalan sötétségében kezünkből kihulljon a toll és késztet arra, hogy újságot indítsunk azok számára, akik vigasz tatádnak a keresztény és magyar Budapest gondolatában. Túl a napi politika gyarlóságain, lobogó tüzként világit előttünk ez a nagy és szent cél, és arra kérünk mindenkit, akit lelkesít a keresztény és magyar Budapest ideálja, álljon mellénk és támogasson b en- n ü nket a f á. ki y at a rt ás n e- héz és hál á da ti a n rn u n k á já- b a n. Sipőcz polgármester első ciKKe az Uj Budapestben Az Uj Budapest célkitűzéseinél fogva már az első percben abban a szerencsében részesülhetett, hogy Sipőcz polgármester, a keresztény és nemzeti eszme avantgárdistája, cikkeivel és nyilatkozataival tisztelte meg lapunkat. A polgármester első cikke az Uj Budapestben Budapest jövője cimet viseli magán és ebből a cikkből, amely annak idején nagy és méltó feltűnést keltett, közöljük a következő ma is aktuális érdekes részleteket: A kormány jóakaratáról a fővárossal szemben ma is meg vagyunk győződve, de számos téren hiányzik a hatalom ennek gyakorlati érvényesítésére. A kormány nem rendelkezik teljesen szabadon az ország gazdasági értékei felett és hogy egyebet ne említsünk, a fő gazdasági ütőér, a Duna, idegen befolyás és ellenőrzés alatt áll. Hogy ez az idegen ingcrencia meddig terjeszti ki ha- tásköi’ét és hogy ez mennyiben fogja éppen a Duna mentén fekvő és annak tápláló erejére szoruló fővárost érinteni, az szintén a jövő titka, sok egyéb gazdasági kérdéssel egyetemben. A belpolitikai helyzet szintén kialakulatlan. Csak azt tudjuk, hogy k i - r á 1 y s á g akarunk lenni, de minden egyéb ezzel összefüggő alkotmányjogi kérdés ki van kapcsolva a megvitatás köréből. Amint látjuk, csupa ismeretlen tényező, amivel a jövő kialakulásában számolnunk kell. Eljutottunk ahhoz a ponthoz, hogy jövő cselekvésünket nem tudjuk valamely sablonra alapítani, nem tudjuk adott menyiségekhez mérni, hanem szinte a képzelemre vagyunk u t a 1 v a, az adott viszonyok realitásának helyére az inspiráció lép. Eljutottunk ahhoz a ponthoz, ahol már semmi más ne m segit, mint a fanatikus hit és az elszánt akarat. Nem szabad meginogni, hinni kell és erős akarattal dolgozni még akkor is, ha az eredmény a minden oldalról támasztott nehézségek és akadályok miatt nem Í9 áll arányban a ráfordított munkával. Hinnünk kell, hogy a történelmi igazságnak felderül a napja, hogy ami igazunkat is belátja a világ és ennek az időpontnak bekövetkeztéig megfeszített erővel, vállvetett munkával kell fenntartani a nemzetet és fővárost egy jobb jövő számára. Lehet, hogy azok, akik ma ebben az idegemésztő munkában résztvesznek, talán nem Is érik meg fáradozásunknak gyümölcsét, de ha becsülettel és önzetlenül tartották fenn egy jobb jövő hitét, már ezzel Is nagy szolgálatot teljesítettek. Ez a nagy munka maga úgyszólván kizárólag azok vállain nyugszik, akik az ezeréves alapon a keresztény és nemzeti eszme segítségével kívánják a jövőt megalapítani. A munka súlyos, szinte emberfeletti, de magas a pályabér is: a keresztény nemzeti alapon álló nagy Magyarországnak és dicső fővárosának újjáépítése. Olyan cél ez, amelyért nem lehet eleget áldozni! A Sipőcz: ciiiliefe A polgármester ezután is szívesen és gyakran keresi fel cikkeivel az Uj Budapestet. 1921 közepén jelenik meg egy értékes és máig is friss vezércikke Nagy-Budapestről. — Nagy- Budapest — Írja a polgármester — a másfélmilliós Budapest évtizedek óta ott szerepel a polgármesteri program-beszédekben, kormány-nyilatkozatokban, csakúgy mint a Pesthez csatlakozni kívánó városok és nagyközségek álmaiban és tervezge- téseiben. Nagy-Budapest eszméjének újabb apropót ad hazánk fájdalmas csonkasága, amikor teljes joggal merül fel a gondolat, hogy Csonka- Magyarország fővárosát a környező falvak odacsatolásával a béke Budapestjénél is nagyobbá és jelentősebbé tegyék. A csatlakozásnak leghangosabb és legkitartóbb szószólói azonban természetszerűleg azok a községek, amelyek a főváros kötelékébe akarnak tartozni. Ezek a községek, amelyeknek gyors ütemben való alakulása magától értetődőleg is városrendészeti kultúrát, de annál nagyobb közterheket jelentett, fejlődésüknek biztos és nyugodt mederben haladó és amellett olcsó korszakát várják a Budapesthez való csatlakozástól. — Az én feladatom — folytatja logikus okfejtését a polgármester — csak az lehet, hogy a főváros lakosságának és a főváros adminisztrációjának szempontjából vizsgáljam a Nagy Budapest megvalósítására irányuló törekvéseket. Ami azt az álláspontot illeti, hogy Nagy-Budapest megvalósítására Budapest világvárosi nívójának megtartása céljából van szükség, az a megjegyzésem, hogy Budapest ma is Csonka-Magyarország egyheted részét alkotja és igy semmi szükség nincs arra, hogy kicsivé csonkult országunk vízfejű fővárosa a béke- M agyar ország fővárosánál nemcsak aránylagosan, hanem abszolút számban kifejezve is nagyobb legyen. Az én véleményem szerint Nagy-Budapest megvalósítása MOktsKiZM stb. részére autóbuszok, utcaseprőgépek, tűzoltó- és locsoló-autók. Automobilok különleges célokra. Teher- automobilok. Utépitőgépek. Teudloff-Dittrich-féle armatúrák, tűzoltósági szerek stb. kézi- es erőhaj tásu kutszi- vattyuk és kutfelszerelési alkatrészek, speciális szivattyúk, bor- és sav-szivattyúk stb. Ipari stabilmotorok, lokomo- bilok, mezőgazdasági- és utépitő gépek, traktorok, viz- hordó- és öntözőkocsik. Különféle hengerelt áruk, acél- es vasöntvények, kereskedelmi öntvények, öntött vascsövek és karikás kályhák. JoiM-iále foiyíonsio Kályháink hazai szenekkel való fűtésre legalkalmasabbak. MfiBVOR KIS. ÁLLAMI USS-, ACÉL- ES öEPSVARAK Budapest, X., Kőbányai-ut 21. sz. TELEFON: JÓZSEF 460—29. Telefon s KEKT 4J. T esküvőkre, jL temetésekre, _ __—i,--------mumm klrén<dolősokm FUVAROKAT OLCSÓN VÁLLALUNK BUDAPEST, VIII., BÉRKOCSIS-UTCA 24. SZÁM Az első vezércikk — Az XJj Budapest tudósítójától — Tíz esztendő nagy idő az ember életében, de korszak egy újság- pályafutásában. Tíz esztendő alatt emberek születnek, meghalnak, emberek és hírlapok revízió alá veszik álláspontjukat, következetlenek maradnak önmag'ukhoz, megváltoznak. Nagyon kevesen vannak, politikusok és lapvállalatok egyaránt, akik ma pontosan ugyanazt az álláspontot foglalják el, mint tiz esztendővel azelőtt. Az Uj Budapest büszkén mondhatja el magáról, hogy az alapítása óta eltelt tiz esztendő óta nem változott, az első számot, amely 1921 január 12-én került ki a nyomdából, ugyanaz a szellem lengi át, mint ezeket a hasábokat. amelyeket most forgat át az olvasó. A tiz esztendő (amely több is mint tiz esztendő, hiszen az Uj Budapest első száma 1921. január 12- én látott napvilágot és csak a lap megjelenésében az idők folyamán
