Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-24 / 51-52. szám
1932 december 24. A főváros feladatai a modern épitKezés Körül Irta: P£TROVÁCZ GYULA Az úgynevezett belterjes építkezés megindítása, helyesebben ^ az építkezési mozgalomnak a főváros belső, közművekkel, közlekedéssel, iskolákkal és egészségügyi intézményekkel ellátott területeire # való átszerelése sok gondot okoz minden építkezési szakembernek és általában mindazoknak, akiknek ezekbe a kérdésekbe beleszólási lehetőségük van. A főváros a maga. álláspontját ezeknél a kérdéseknél részben az építési szabályzat revíziójával, részben az építési könnyítések újabb megállapításával kapcsolatosan fejti ki. Az építési könnyítéseknek a határideje ez év végén lejár és nekünk gondoskodnunk kell arról, hogy a Icönyitések ne csak megújuljanak, hanem egyben ki is terjesztessenek az építkezési lehetőségek szaporítása céljából. A Keresztény Községi Párt vezetőségében helyetfoglaló tekintélyes építési bizottsági tagok már eddig is érvényesítették befolyásukat a jelzett irányban. A belterületi építkezés előmozdítása érdekében egész sor egészségügyi és városszépészeti intézkedés lépett már eddig is életbe. A magunk érdemének tekintjük azt, hogy az építési szabályzat szakított a körül-beépités gondolatával, azzal a körül-beépi- tési divattal, amely Budapest bér- kaszárnyáit annyira zártakká, levegőtlenekké, világosság-nélküliekké és egészségtelenekké tette. Az u j szabályozási tervekben és az újonnan megállapított beépítési módoknál mindenütt érvényre jut már a közös udvaroknak az elve, ami azt jelenti, hogy egy-egy blokk nem zárhatja el házanként egymástól a levegőt, hanem a főhomlokzaton és a két meghatározott hosszúságii udvari szárnyon kívül nem építhető be az egész telek köröskörül, hanem a továbbiakban egy-egy blokknak közös nagy udvari légtere marad, amely az udvari lakásokba is lehetővé teszi a levegőnek és a napnak a beáramlását. Ezen a módon az udvari lakások hasonlíthatatlanul egészségesebbekké válnak. A Mérnökegyletben e tárgyban lezajlott vita annyira a levegőben jár és anyira a magántulajdon elvének teljes negligálásával, tisztán az építészeti magánérdek szempontjából foglalkozik a város belterületének a problémájával, hogy erről komolyan beszélni és az ott elhangzottakat komoly tárgyalás alapjául elfogadni nem lehet. Aki házblokkokat akar lebontani azért, hogy a belső területen egészségesebb és a modem törekvéseknek megfelelőbb építkezést végezhessen, az nem számol a lehetőségekkel. Ehelyett mi odatörekszünk, hogy inkább a teryiészetes fejlődés folytán lebontásra kerülő blokkokon hajtsunk végre ilyen lényegbevágó változásokat, amelyek fokozatosan fogják elérni azt a. célt, amit a Mérnökegylet fiatal titánjai most hirtelen és minden közérdekű szempont figyelmen kiviil hagyásával akarnak megvalósítani. A fővárosnak legfőbb feladata napirendre tűzni az építési könnyítések és az építési szabályzat revízióját. Nekünk szabályozás alá kell vonnunk nemcsak a belső bérházépítkezést, hanem az úgynevezett nyaraló övezetekben a szabadonálló építkezést igénylő területeken is az épületek elhelyezésének és egymástól való távolságának a kérdését. Most tudniillik a régi szabályzat alapján a szomszédtól __ három méternyire lehet kertes házat építeni, tekintet nélkül annak a magasságára. Ha egymás mellé ilyen rosz- szul szabályozott telkeken három méternyire 12—15—17 méteres bérvillák épülnek, akkor két-két bérvilla között a légtér kisebb, mint a bérházak udvarára nézve előirt legkisebb méret. Vagyis az építési uzsora folytán előállott az a helyzet, hogy ott, ahol a szabályzat szabadonálló kertes házakat akart létesíteni, a bérvilla-rendszer és különösen a manzárdos bérvilla-rendszer meghonosításával a közegészség- ügyi szempontok is háttérbe szorulnak, sokkal inkább, mint a bérházaknál. A szabályzatot most olyanformán módosítjuk, hogy az épületnek nemcsak a magasságától, hanem a hosz- száítól is függ az épületek egymástól való távolságának a kérdésé. Nem közömbös, hogy egy rovidebb magánépület árnyékolja-e be kisebb időre a kert területét, vagy egy hosszú nagy kolosszus, amely sokkal hosszabb időre sokkal nagyobb területet árnyékol be. A szabályozás révén a szabadon álló épület oldal- homlokzati területének harmincad- része lesz a távolság a szomszéd kerítés és az épület között. Ezzel sok levegőt és világosságot bocsátunk be oda, ahol eredetileg a szabályzat növényzetet, levegőt és világosságot kontemplált, ahonnan azonban a béruzsora ezeket tejjesen száműzte. A könnyítések során a modern sorházépitésre is lehetőséget adunk, de egyes meghatározott blokkokban. Sorház alatt tudniillik azt értik az építészek, ahol egymás mellé egy, vagy legfeljebb két lakást tartalmazó épületek úgy csatlakoznak, hogy mögöttük teljesen egységes kertterület marad. Ehhez elégségesek sokkal kisebb telkek, mint a mástipusu építkezéseknél. Udvari szárny egyáltalán nincs, csak homlokzati szárny van. Az ilyen homlokzatok minden kiugrás nélkül egységes vonalat alkotnak, amiből következik, hogy ezeket nemcsak egységesen kell kiképezni, de egységesen és egyszerre kell megépíteni. Az uj építési könnyítéseknél megengedjük, hogy az egyes telkek legkisebb homlokzati szélesége nyolc méter legyen, ha a sorházak legfeljebb egyemeletesek és az azt alkotó épület egyenlő magassággal, takaratlan tűzfalakat nem hagyó egységes homlokzati és tető megoldással épül. Ha a tömb a fentiek értelmében egységes terv alapján egyidő- ben egészen be is épül, akkor a telkek legkisebb homlokzati, szélességi méretét még hat méternél is engedélyezzük, de ebben az esetben az egyes telkek telekkönyvi alakítására a kormányhatóság az engedélyt csakis valamennyi épület teljes elkészülte után adhatja meg. A telkeknek igy beépítetlenül maradó részei egységes kertet alkotnak, az ilyen udvar kertszerüen képezendő ki és igy is tartandó fenn. Az egyes telkek között a kerítés csakis áttört sodronyrács lehet és az egész udvart egységes kivitelben kell készíteni. _ Ezt az építési módot a tömb telkein telekkönyvi bejegyzéssel biztosíthatja a főváros. Sok visszaélés mutatkozott az úgynevezett ikerházak építésénél. Ikerházak alatt értjük azokat az épületeket, amelyek szabadonálló övezet-területen úgy készülnek, hogy két-két szomszéd nem hagyja meg' a kikötött három méter egymás közötti előkertet, hanem a két házat összeépíti és ezzel a másik oldalon kap nagyobb kertterületet. Az ikerházak megépítésénél eddig is alap- feltétel volt, hogy a két ház tényleg iker-jellegü legyen, vagyis hasonlítson eg'yik fele a másikhoz és bár tűzfal választja el őket egymástól és különálló telekkönyvi testet alkotnak, összbenyomásukban egy képet mutassanak. A jelenlegi építési konjunktúrában az ikerház-fogalommal rendkívül módon visszaéltek. Épültek ikerházak, amelyeknek még párkánymagassága, ablakbeosztása, tetőmagassága, szinezése sem volt^ egyenlő, vagyis egyáltalán nem adták egységes képnek a karakterét, Most az építési szabály- rendeletben előírjuk, hogy nemcsak egyforma párkány és tetőgerinc magasságunknak kell lenniök, nemcsak a külsőben és a homlokzati kiképzésben kell egyöntetű egységes épület képét mutatniok. hanem az ikerházat alkotó épületeket egyidőben kell megépíteni, — aminthogy képtelenség olyan ikrekre gondolni, amelyek közül az egyik csak évek múltán születik meg. Ezt az egységes jellegű épületképet állandóan fenn kell tartani, beleértve a tatarozást, a megújítást, vagy átalakítást is. Mindezeket a kötelezettségeket tulajdonjogi korlátozásként mindkét telekkönybe be kell jegyezni. Ezekkel az általánosságban előadott módosításokkal iparkodunk a főváros modern építési törekvéseit szolgálni és egyben azt a célt is elősegíteni, hogy a főváros területén szebb, esztétikusabb és egészségesebb lakástermelés induljon meg. SSznü gőz- és snoíorhenosríést Tállal WOLFF EKHÖ DBéapest-HelenHUd, Helen lésem;! l. d nrvSnjclB! WOLFFIKL Telető« i lat MMI A világítási költségek túlnyomó részét oz áramszámla teszi, ehhez képest oz izzólámpa arc elenyésző. A silány minőségű lámpa csak a beszerzésnél olcsóbb; az áramfogyasztásban azonban annál drágább! Vegye tehát csak a bevált, gazdaságos TUNGSRAM lám páti AUIOTAXI Budapesti Automobil MzKkaKsl M x„ mmsHT i). szm 14414 XT 44-4-44 ISKGVÍLALKALMI TÚRAKOCSIK o Eegolcsúbban kaphatok