Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-24 / 51-52. szám
1932 december 24. UJBUDAVEM 3 WS& Súlyos problémáit útvesztőjében...----------------------------------—isaaaSBSggSSBKBsei»^»---------------------------------------Be szélgetés Wolff Károllyal — Az Uj Budapest tudósitójától — Az Uj Budapest munkatársa a karácsonyi ünnepek alkalmából hosszabb beszélgetést folytatott Wolff Károllyal, a Keresztény Községi Párt vezérével mindazokról az aktuális problémákról, amelyek a városházi adminisztráció vezetőit és a törvényhatósági bizottság munkájának az irányitóit foglalkoztatják. E beszélgetés során mindenekelőtt azt a kérdést vetettük fel Wolff Károly előtt, hogy nézete szerint mennyiben tehet eleget Budapest székesfőváros Gömbös Gyula miniszterelnök felhívásának, amelyet legutóbb a városok kongresszusán elmondott hatalmas beszédében intézett a magyar városok vezetőihez. Gömbös Gyula miniszterelnök arra szólította fel ugyanis a városok vezetőit és természetesen Budapest székesfőváros vezetőit is, hogy munkaalkalmak teremtésével kapcsolódjanak bele a nagy nemzeti munkaprogramba. Nem kétséges, hogy a főváros örömmel siet a miniszterelnök célkitűzéseinek a támogatására. Kérdéses azonban, hogy milyen mértékben tud eleget tenni az e téren reá váró feladatoknak1? A karácsonyi ünnepek hangulatában valóban alig lehet aktuálisabb és nagyobb fontosságú kérdést felvetni a városházi élet vezetője és legfőbb irányítója Wolff Károly előtt, mint azt a kérdést, hogy Budapest székesfőváros a jövő év folyamán milyen mértékben tud belekapcsolódni abba a nemzeti munka- programba, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök kifejtett. Wolfi Károly a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Amikor a munkanélküliség kérdésével, vagyis uj munkaalkalmak teremtésének a problémáival foglalkozunk, reális alapot kell keresnünk. Nem habozom kijelenteni, hogy súlyos aggodalommal látom a feltornyosuló nehézségeket. Tapasztalat alapján beszélek, amikor meg- állapítom, hogy a közmunkáknál úgyszólván kizárólag földmunka jöhet tekintetbe a munkanélküliség enyhítését illetően. A főváros közel tízmillió pengőt fordít úgynevezett szükségmunkákra. Amikor e munkálatok megindítását elhatároztuk, az volt az elgondolásunk, hogy olyan munkaalkalmakat kell teremteni, amelyek általános jellegűek, vagyis nem kívánnak szaktudást. Abból a felfogásból indultunk ki, hogy a szociális ellátás terheit munkabérré alakítjuk át. Abban az esetben, ha nem tudunk nagytömegű munkást bekapcsolni, nem érjük el kitűzött célunkat. Változatlanul azon az állásponton vagyok, hogy a munkanélküli segély rendszerét bevezetni nem lehet, mert ez csak pusztító hatást gyakorolhat. Sokkal hatalmasabb államok sem tudnak megbirkózni ezzel a problémával. Ha nincs munkanélküli segély, akkor az államnak és a közü- leteknek kétségkívül erkölcsi kötelezettségük munkaalkalmakról gondoskodni. A nehézség ott van a fővárosi közmunkáknál, hogy elsősorban szakmunkások jönnek tekintetbe. Nekünk pedig tömegeket kellene foglalkoztatnunk, ilyen munka pedig — mint már említettem — csak a földmunka lehet. Ezért . gondoltunk útépítésre és csatornázásra. De ezeknél a munkálatoknál sem tudunk olyan tömegű munkást foglalkozáshoz juttatni, amint szeretnénk. A földmunka aránylag rö- videbb ideig tart és nem valami sok embert foglalkoztat. A beton- munkát már szakmunkások végzik. Majdnem tízmillió pengőt költünk el és kiderül, hogy egy esztendőn át mindössze ezerkétszáz munkást tudunk ebben az akcióban foglalkoztatni. Másfajta megoldás lehetőségét kell keresnünk, mert nem kétséges, hogy ezerkétszáz munkás foglalkoztatása nem jelenti a munkanélküliség jelentősebb enyhítését. Ilyen körülmények között indokoltnak és minden tekintetben helycselhetőnek tartom a miniszterelnök ur szózatát, melyet a munkaadókhoz intézett olyan értelemben, hogy uj alkalmazottakat vegyenek fel. Nagyon sajnálnám, ha a miniszterelnök urnák ez a felhívása nem vezetne kellő eredményre. Véget kell vetni a vállalatok úgynevezett házi politikájának. Meg lehet ugyanis állapítani, hogy egyes vállalatok jelentéktelen számú alkalmazottat vesznek fel, pedig, ha minden munkaadó legalább egy-két ember erejéig érezné a reá háruló kötelezettségnek a súlyát, szemmel- látható eredményt lehetne elérni. — Ide kapcsolódik egy másik kérdés is, amelyet éppen a fővárosi közmunkákkal kapcsolatosan tartok szükségesnek szóvá tenni. A legutóbbi versenytárgyalásokon kiderült, hogy az uj cégek sokkal olcsóbb ajánlatokat tudnak tenni, mint a régi. közismert vállalatok. Ennek az az oka, hogy az uj cégek jelentékenyen kisebb fizetésű emberekkel dolgoznak. A régi cégeknél a régi személyzet dolgozik és így itt nem nyilik mód olyan mértékben a vállalat személyzeti költségeinek a csökkentésére, mint az uj cégeknél. Már ebből a szempontból is sürgősen szükség volna a Köz- szájlitási Szabályrendelet módosítására, mert csak ezen az utón lehet megtalálni a segítés eszközeit. Kizárólag az egyetemes nemzeti célt szabad itt is tekinteni. — A munkapiac helyzetének meg- javulását várják egyesek a negyven órás munkahét bevezetésétől. Azt hiszem, hogy ezen a téren nagy csalódás fog bekövetkezni. Mi elfogadtuk a negyvenórás munkahét bevezetésére vonatkozó előterjesztést, ha azonban halottasházból a főváros által adományozott díszsírhelyre Lamotte Ernőt, a Hirdető vállalat elhunyt igazgatóját. S i p őc z polgármester vezetésével a városháza főtisztviselő kara teljes számban jelent meg a temetésen, részvétüket fejezvén ki az elhunyt testvéröccsének. L a- m o tte Károly dr. pénzügyi tanácsnoknak. Az egyházi szertartást Varsányi Mátyás evangélikus lelkész végezte, a közművelődési ügyosztály nevében, ahova a Hirdetővállalat tartozik, N érne thy Károly dr., a Hirdetővállalat igazgatósága nevében pedig R á s ó Lajos dr. kormány főtanácsos mondott utolsó Istenhozádot Lamotte Ernőnek. SOLTY LAJOS NYUG. TANÁCSNOK ÉDESANYJA özvegy S eh m idt Györgyné dr.-né. született kis és nagybudafai Kalmár Vilma, a múlt hét péntekjén hosz- szas szenvedés után a haldoklók szentségének felvétele után jobblétre szenderült. Tizenhat unokája és tíz dédunokája gyászolja egyetlen fián és két leányán kívül az elhunyt nagyasszonyt. * FELSENTREU I SI EBERT GYU- LÁNÉ szül. nemevarbóki Plachy Brigitta, Siebert Gyulának, az U j Gazdaság közgazdasági hetilap érdemes szerkesztőjének felesége váratlanul elhunyt. Temetése élénk részvét mellett csütörtökön délután volt a Kerepesi-ut melletti temető halottasházából, a római katolikus egyház szertartásai szerint. IDEÁLIS OTTHONA BETEGNEK ÉS ÜDÜLŐNEK a Dr. Pajor Szanatórium és Vfzgyógyintézet Budapest, Vili., Vas-utca 17. szám Bel-, ideg-, asztma-, szívbetegek stb. felvétele SEBÉSZET, SZÜLÉSZET, ORTOPÉDIA, ZANDER Rádiumkezelés, bélfürdők (Darmbad) KŐSZÉNDÁNYA ÍS TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE) BUDAPEST, L MIMIID UTCA 3 TELEFON: AUTOMATA 25-5-54, 25-5-55 ÉS 25-5-56 Zongorák pianínók, harmóniumok, új és keveset használt állapotban, mélyen leszállított árakon, minden tekintetben megbízható jótállás mellett. Javítások, hangolások szakszerűen végeztetnek. Kedvező részletfizetés SEHMDL aranykoszorus mesternél, Rákóczi-ut 19. félemelet. ebből törvény lesz, csak a fővárosi üzemek látják a kárát, anélkül, hogy a munkapiaci helyzet megjavulása tekintetében előnyökkel járna, a negyven órás munkahét bevezetése. A textil-szakma kivételével ugyanis mindenütt negyven óránál kevesebbet dolgoznak. Az érdekeltek természetesen azt kívánják, hogy heti negyven órai munkáért ugyanannyi legyen a fizetés, mint volt heti negyvennyolc óráért. Abból az következik, hogy az üzemek költség- vetése, amely ma a forgalom csökkenése következtében, amúgy is ingadozik, megrendül. — Azért tartom szükségesnek a helyzetnek ezt a minden részletre kiterjedő megvilágositását, mert csak az ilyen részletkérdések ismeretében lehet eredményes munkál végezni. A főváros vezetősége természetesen teljes erejével azon lesz, hogy a miniszterelnököt támogassa abban a munkában, amelyet a városokhoz intézett felszólítása keretében megindított. Érdeklődtünk a beszélgetés során az iránt is, hogy Wolff Károly az ujesztendő első hónapjaiban mely városházi problémák megoldását tartja a legsürgősebb teendőnek. ön agyméltósága ezeket felelte: — A közgyűlés egyelőre teljesítette a maga legfontosabb feladatát, amikor megállapította az uj költségvetést. A városházi adminisztrációnak most az a feladnia, hogy ezt a költségvetést végrehajtsa. Előbb meg kell várnunk a belügyminiszteri jóváhagyást, amely remélhetőleg nem fog sokáig késni. A költségvetés végrehajtásán azt értem, hogy a főváros vezetőségének éber figyelemmel kell kisérnie minden gazdasági jelenséget, fokozott gonddal kell figyelnie a bevéte lek alakulására, nehogy a bevételek az előirányzatnál kisebb mértékben jelentkezzenek és a kiadásokat az egyes ügyosztályok az előirányzott mértékben folyósítsák, mert ebben az esetben felborulna a főváros háztartásának egyensúlya. A felborult egyensúlyt csak adóemeléssel, vagy a közszolgáltatások árának a felemelésével lehetne helyreállítani, márpedig mi ilyesmihez nem nyújthatunk segédkezel. — A legközelebbi feladatok között szerepel a polgármester ur üzemi előterjesztésének letárgyalása és általában az üzemek gazdálkodásával kapcsolatos összes kérdések rendezése. Ezt követi a tisztviselői problémák megoldása: elsősorban a városigazgatás racionalizálása, a központi tisztviselői kar státusának a rendezése. Egytől-egyig fontos és jelentős kérdések ezek, amelyek alapos megvitatást igényelnek.
