Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-10 / 49. szám
1932 december 10, ajBunMPrxT A racionalizálás uj fejezetei Gallina tanácsnok nyilatkozata — Az Uj Budapest tudósítójától — A város igazgatás racionalizálása és a készülő státusrendezés közel egy esztendeje izgalomban tartja a főváros tisztviselő-karát. Bár a város vezetősége részéről jnár több Ízben hangzott el a leghatározottabb formában az a kijelentés, hogy az illetékes tényezők közül senki sem gondol létszámcsökkentésre, mégis rendkívül élénk érdeklődés nyilvánul meg a folyamatban lévő előkészítő tárgyalások várható eredménye iránt. Ez az érdeklődés természetes, mert hiszen a városházi tisztviselők beosztásában és munkakörében nagyarányú változásokat hozhat úgy a racionalizálás, mint a státusrendezés. Arra a körülményre való tekintettel, hogy a városházi tisztviselők — úgyszólván kivétel nélkül — növekvő izgalommal figyelik a tárgyalások menetét, szükségesnek tartottuk, hogy Gallina tanácsnokhoz, az előkészítő munkálatok legfőbb irányítójához, fordultunk felvilágosításért. Gallina Frigyes tanácsnok a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A racionalizálással kapcsolatos összes kérdések tanulmányozását befejeztem. E tanulmányok alapján már konkrét javaslatokat is készítettem, amelyek között elsőnek kell megemlítenem az irat-kezelési rendszer egyszerűsítésére vonatkozó előterjesztésemet. A rendelet elkészült, sőt azt a polgármester ur is aláírta. Az életbeléptetésnek azonban még akadályai vannak és pedig főként azért, mert minden többletköltséget kerülni akarunk. Az iratkezelési rendszer egyszerűsítésének lényege a decentralizáció. Minden ügyosztály külön iktat és irattároz. Az uj rendszer bevezetését megelőzően tanfolyamot rendezünk, hogy a tisztviselőket kioktassuk. — Ugyancsak elkészült a tudakozó iroda felállítására vonatkozó előterjesztésem is. Ez a rendelkezés január elsején lép életbe. A feleknek nem kell a jövőben ügyosztályról ügyosztályra szaladgálniuk és igy keresniük az aktákat, hanem a tudakozó irodában azonnal megkapnak minden útbaigazítást. A tudakozó iroda működéséhez nagy reményeket fűzök, mert a legképzettebb tisztviselőket fogjuk ide berendelni. Arra is kioktatjuk ezeket a tisztviselőket, hogy bonyolultabb esetekben személyesen kisérjék el a feleket az illetékes ügyosztályba. A kezelő személyzetnek központi bizottsága lesz, amely az összes funkciókat felülvizsgálja, hogy egyöntetű gyakorlat fejlődjön ki. — Külön konkrét javaslatot készítek a választói névjegyzék összeállításával kapcsolatos munkálatok egyszerűsítéséről. Ezt az előterjesztést még illetékes ügyosztályi és szakbizottsági tárgyalás alá kell bocsátanom. — A racionalizálási munkálatok eredménye anyagi téren is jelentkezni fog. Számításaink szerint legalább 78--80 ezer pengő évi megtakarítást jelent, például a nyomtatványok normalizálása. Mélyreható reformokat akarunk életbeléptetni a kerületi elöljáróságok ügykezelésében is. Ezen a téren azonban annyi törvényes rendelkezésbe ütközünk, hogy csak lassú tempóban haladhatunk előre. — Ami a racionalizálási munkálatok befejezésének a terminusát illeti, ebben a tekintetben még nem tudok végleges véleményt .nyilvánítani és pedig azért, mert a racionalizálás elé gördülő akadályokat sok helyütt csak státusrendezéssel lehet elhárítani. — Megítélésem szerint még legalább hat hónapi munkára van szükség. A státusrendezós előkészítése is folyamatban van. Egyelőre a történeti előzmények feldolgozásával voltunk elfoglalva, ezt a munkát nagyjából befejeztük. Januárban megkezdjük a státusrendezéssel kapcsolatos konkrét előterjesztések elkészítését, illetve ezeknek intern letárgya- lását annak a bizottságnak a közreműködésével. amelyet a törvényhatósági tanács e célból kiküldött. — A státusrendezés magában véve nemcsak azt jelenti hogy megállapítjuk a végleges tisztviselői létszámot, hanem azt is jelenti, hogy végre kell hajtanunk a városházi adminisztráció egész területén, személyzeti vonatkozásban is az uj fővárosi törvény rendelkezéseit. Ezzel egyidejűleg uj szervezési szabályrendeletet is kell készítenünk és^ pedig nemcsak az uj fővárosi törvénynek a figyelembevételével, hanem abból a szempontból is, hogy a főváros egész közigazgatását racionális alapokra helyezzük. Ha a szervezési szabályrendelet elkészül és ezzel kapcsolatosan megalkotjuk a státusrendezést, akkor soron következik a fővárosi alkalmazottak nyugdíj ügyének végleges rendezése is, aminek a sürgős elkészítése viszont eredményezni fogja a szolgálati pragmatika megteremtését. A szolgálati pragmatika hosszú időre rendezi a fővárosi alkalmazottak jogviszonyát: kötelezettségeit, anyagi és hivatali jogait. — Megnehezíti a státusrendezési munkálatok előrehaladását az a körülmény, hogy minden egyes városházi és kerületi szaknak speciális kívánságai vannak. Ezeket a kívánságokat többé-kevésbé honorálni kell, érthető tehát, hogy olyan jogi viták keletkeznek, amelynek eldöntése nagy körültekintést, hosszadal— Az Uj Budapest tudósítójától — Ismeretes Gömbös Gyula miniszterelnöknek az az elgondolása, bogy egyes vármegyék összevonásával az országot közigazgatási kerületekre ossza. A közigazgatási kerületek felállításával — ezeknek száma nyolc-tiz lenne — részben anyagi megtakarításokat vél elérni a kormányzat, részben pedig megerősítené azt a centralizációt, amelyre vonatkozóan az n;j közigazgatási törvényben amúgy is igen határozott, intézkedések történtek. A miniszterelnök ezen elgondolása benne foglaltatik a nemzeti munkatervben is, amelynek 12. pontja szintén bejelenti, hogy a gyors és eredményes közigazgatás megva 1 ósithatása végett az ország egyes részeit nagyobb területi hatósággal biró köz- igazgatási egységekben foglalják össze, a vármegyék ősi intézményének tiszteletbe n- tartása mellett. Az elterjedt hírek szerint erre vonatkozóan a karácsonyi szünet után rövidesen meg fognak történni a törvényes intézkedések. A közigazgatási kerületek megvalósításával kapcsolatosan újra felmerül Budapest környékének a problémája, ennek a kérdésnek megoldása nem lesz a legkönnyebb feladat a kormány számára, A helyzet ugyanis az, hogy a környék már régen kinőtt a vár— Ezekben számolhatok be, — fejezte be Gallina Frigyes tanácsnok a fővárosi tisztviselőket közelről érdeklő nyilatkozatát — azokról az előkészítő tárgyalásokról, amelyeknek végső célja a városigazgatás racionalizálása és a városházi tisztviselők státusának végleges rendezése. Még hangsúlyozni kívánom, hogy elbocsátás nem lesz. Ezt már több ízben hangsúlyoztuk, ezúttal azonban meg akarom állapítani, hogy ebben a tekintetben nemcsak a polgármester urnák határozott kijelentéseivel, hanem a közgyűlés által is leszögezett állásponttal állunk szemben. Rá kell azonban mutatnom éppen ennél a kérdésnél egy tévedésre. A közvéleményben az a beállítás szerepel, hogy a státusrendezés folytán jelentkező létszámcsökkentést azért lehet figyelmen kívül hagyni, mert az uj elöljáróságok felállításánál lehet majd felhasználni azokat a tisztviselőket, akik a racionalizálás folytán feleslegesekké válnak. Ez a beállítás tévedés, az uj elöljáróságok személyzetét mindenképpen kitermeljük magunkból. — Itt elvi szempontról van szó, amikor a főváros vezetősége leszögezte, hogy szerzett jogokat minden vonalon respektálni óhajt. A létszámcsökkentés elkerülhetetlen, de ezt nem a tisztviselők elbocsátásával, hanem az elhalálozások révén megüresedő állásoknak a betöltetlenül hagyásával hajtjuk végre. Gallina Frigyes tanácsnoknak ez a nyilatkozata részletesen megvilágítja azoknak a tárgyalásoknak a menetét, amelyek a városigazgatás racionalizálását és a tisztviselők státusrendezését készitik elő. Mint e nyilatkozatból megállapítható, még legalább hat hónapi munkára van szükség ahhoz, hogy konkrét javaslatok és előterjesztések elkészüljenek. Gallina tanácsnok csak úgy tud eleget tenni a reá háruló feladatoknak, ha az elnöki ügyosztály folyó ügyeinek vezetésétől továbbra is felmenti őt a polgármester. megyei közigazgatásból, viszont azonban a környéknek Budapesthez való csatolása (csak Wolff Károly költségvetési beszédére kell e tekintetben utalnunk), a főváros mai pénzügyi és gazdasági helyzetében lehetetlennek látszik. Olyan megoldásra van tehát szükség, amelyik a környéket kiveszi a vármegye elavult kormányzati hatásköréből és anélkül, hogy a Budapesttel való tényleges egyesítés megtörténne, olyan k fiion á 11 ó autonómiát jelentene a környék számára, amely ennek a nagyobbrészt városi településsel biró területnek autonómikus fejlődését segítené elő. A probléma megoldására az az elgondolás van előtérben, amely szerint a főváros és a környéken levő városok a közös érdekek szolgálatára és az ellentétek kiegyenlítő megoldására teljes önállóságuk megtartásával egy ön- kormányzati önállósággal biró magasabbrendü törvény- hatósági testületbe, közigazgatási egységbe, vonassanak össze. Egy felsőborendü törvényhatósági testület döntene a közös érdekli terület egészét érintő, valamint az egyes önkormányzati testületek között vitássá váló ügyekben. Megalakulna a Budapest körzeti törvényhatóság, amelynek vezetője a pestkörnyéki polgármas tárgyalást igényel. Ismét tapétára kérőit a pestkOrnyébi törvényhatóság ügye Csak a főváros sérelme nélkül lehet megoldani a problémát! 3 mester lenne, a feltétlenül szükséges hivatalos személyzettel. A fenteinli- tett magasabbrendü törvényhatóságnak elnöke lenne Budapest főpolgár- m e s t e r e, aki egyúttal a főváros törvényhatóságának is elnöke. A főpolgármester uj cime, Budapest székes- főváros és a budapesti körzet főpolgármestere lenne. Van egy másik tervezet is, ez V á r- hidy Lajosé, a Magyar Városok Országos Kongresszusának érdemes igazgatójáé. Várhi dy szerint a pestkörnyéki törvényhatóság sem város, sem megye nem lenne, hanem valami várossz ö.v etség-féle, törvényhatósági polgármester vezetésével; ennek keretében az önállóságukat megtartó városok együttvéve képeznének egy városjel- legü törvényhatóságot, úgy hogy tulajdonképpen az érdekelt pestkörnyéki városok a külön törvényhatóságuknak lennének az alkotó részei. A főváros közönsége érdeklődéssel figyel a probléma vajúdására. Mindenesetre helyesnek és szükségesnek tartanók, ha ebben a kérdésben a főváros törvényhatósági bizottságában helyetfoglaló országgyűlési képviselők együttes akciót indítanának, a belügyminiszternek pedig figyelmébe ajánljuk, hogy a végleges, esetleg azután reparálhatatlan döntés meghozatala, illetőleg a törvényjavaslat beterjesztése előtt okvetlenül hallgassa meg a főváros törvényhatóságát. stb. részére autóbuszok, utca- seprőgépek, tűzoltó- és locsoló-autók. Automobilok különleges célokra. Teher- automobilok. Utépitögépek. Teudloff-Dittrich-féle armatúrák, tűzoltósági szerek stb. kézi- es erőhajtásu kutszi- vattyuk és kutfelszerelési alkatrészek, speciális szivattyúk, bor- és sav-szivattyúk stb. Ipari stabilmotorok, lokomo- bilok, mezőgazdasági- és utépitő gépek, traktorok, viz- hordó- és öntözőkocsik. Különféle hengerelt áruk, acél- es vasőntvények, kereskedelmi öntvények, öntött vascsövek és karikás kályhák. JoüisiMéle íolytongfő Kályháinü hazai szenekkel való fűtésre legalkalmasabbak. MAGYAR K1R. ÁLLAMI UAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X., Kőbányai-ut 21. sz. TELEFON: JÓZSEF 460—29. Építőipar részvénytársaság Budapest, VIII., Baross-utca 15. szám Aszfaltgyár és anyagtelep IX., Gubacsi-út 37. szám Telefon: 41-1-49.
