Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-12-10 / 49. szám

OJ BTIThWESr 1982 december 10. Ebben elismerését látom nem­csak bírói munkádnak, de an­nak a közéleti tevékenységnek is, amellyel több mint egy év­tizede, kemény, megalkuvást nem tűrő lélekkel szolgálod a székesfőváros és a nemzet ügyét Adjon a Mindenható Neked erőt a lelked ben élő nemes ideá­lok és célok megvalósításúra. Meleg-hamgn táviratban üdvözölte az ünnepeltet Serédi Jusztinian di., Ma gy a ro rs zág b ib o ros-percegp rimá- sa. Valamennyi miniszter, az orszá­gos és községi politikának számot­tevő szereplői, a főváros polgármes­tere és alpolgármesterei küldtek üd­vözlésüket, szeretetüket és hódola­tukat Wolff Károlynak. Ez a kivételes arányú lelkese­dés, amellyel a keresztény Bu­dapest ünnepli vezérét, mutatja, hogy arra valóban érdemes fér­fiút ért a legfelsőbb helyről származó elismerés. ELEKTRO FORRASZTÓ és M. T. Budapest, V., DRÁVA-UTCA 5. szám Telefon: 92-6-57 Hegesztett vasszerkezetek, tartályok speciális hegesztések gyára. Szegecselt szerkezetekkel szemben lU-25»/0 sulymegtakaritás. 4 Zongorák, pianlnók, vjak, át­játszottak részletre legolcsóbb- ban beszerezhetők Lipovniezty Szivéé* zongorakészitö mesternél. Javí­tás, hangolás, bőrözés jótállással Erkeä-ufca 20. sz. M. 319—28 KRAL GYULA HörARAOOMESTCR SÍREMLÉK t» nintiNYA» «intniLUV «YAnieupc LOUMn/n ICL IZMI * i-A» . dfr V" Hasznos tudni, hogy a derűs hangulat, a Jó kSzérzéS mindig Ü A gyomor és belek kifogástalan működésétől ügg. Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig Schmidtaer természetes Igmandi keserűwize válik be leafobban. Jléhúny sxő a (Tabántól ScvéT a szenfiessztötköz. Kedves Szerkesztő Uram! Becses la­podnak december 3-iki számában vezér­cikkre méltattad a pusztulásnak szánt szegény Tabánt. Engedd meg, hogy a lendületesen megírt cikkhez, az ügy tisztázása érdekében, néhány megjegy­zést fűzzek, mert hiszen én voltam az a névtelen közéleti ember, aki a tabániak küldöttségét a polgármester úrhoz ve­zettem. • Azt Írod többek között, hogy a Tabán divatjamúlt romantikája ütközik ebben a küldöttségjárásban a főváros legemi- nensebb érdekeivel. Két állitás és mind­kettő félreértés. Először is már nincs tabáni romantika, legalább a tabániak számára nincs. A Tabán lehet roman­tikus a kabaréiróknak és azoknak a pes­tieknek, akik halászlére, libasültre és sramlizenére jöttek ide rendesen páro­sával; de amióta eltűnt az a kabinet­alak, aki a kereszttéri vendéglőből cj- fél után, néha holdvilágnál is, kézilám­pával kisérte az illuminált pestieket a Szebeny Antal-térig, már ezek számára is megszűnt a romantika. A tabániak­nak pedig a Tabán nagyon is érezhető realitást jelent: kicsi és olcsó lakást, asztalos- vagy kovácsmühelyt, trafikot, szatóesboltot vagy füszerüzletet, ahol szerényen eléldegéltek s ahonnan most ki fogják űzni őket a gazdasági válság legnehezebb idejében s anélkül, hogy elhelyezésükről a legkisebb gondoskodás történnék. Hogy ez mennyire segitené elő a főváros pénzügyi érdekeit, ezt — őszintén szólva — nem értem. A lakók évente mintegy 300.000 P bért fizetnek s ennek megfelelő hányadát vagy hány­szorosát veszítené el a főváros, ha ak­kor bontaná le a házakat, amikor még nincs végleges szabályozási terv vagy nincsen vevő a felszabadult telkekre. Mert itt van a kérdés ugrópontja. A tabániak tisztában vannak azzal, hogy házaik nem örökéletre szánt egyiptomi pirámisok. Viszont nem látják be, hogy miért kell elhagyniok lakásaikat, üzle­teiket, amikor még nincs se kijegecese- dett, elfogadott és jóváhagyott terv a szabályozásra, a beépítésre, az értékesí­tésre, — hogy a fürdőváros belejátszó gondolatának kialakitatian voltáról ne is szóljunk. Joggal tamáskodnak, hogy mindebből jövő májusig nem lesz gálic- kő s ezért kérik, hogy legalább addig maradhassanak a helyükön, amig ez a főváros valódi sérelme nélkül lehetsé­ges. Amint látni méltóztatol, a lakók és a főváros érdeke nemhogy ütköznék, Beretvás pasztilla fejfájás ellen-- ellenkezőleg: teljesen fedik egymást. Minthogy pedig nem ellenzékeskedés- fcől irom czí a levelet, sietek kijelen­teni, hogy cikked utolsó részével telje­sen egyetértek. Nagyon helyesen mon­dod: „oldjuk meg a Tabán problémáját olyképpen, ahogyan az gazdasági viszo­nyaink közepette a legjobban lehetséges, de egy időbeli feltétellel: építkezni, mennél gyorsabban építkezni!“ Csak egyet tennék hozzá: előbb építkezni és azután rombolni. Amint Mussolini csinálta, amikor a római ghettőt lerom­bolta, de gondoskodott, hogy a viskók lakói előbb uj, egészséges lakásokhoz jussanak, mert — amint mondta — az archeológia fontos, de a nép érdeke leg­alább is annyira fontos. És még egyet. Közel 200 házat lebon­tani, néhány ezer embert a szélrózsa minden irányába szétszórni talán még sem lehet megfelelő szociális előkészület nélkül. És lényegében erről van sző a Tabán problémájának megoldásánál. Tn- dom, hogy ezt Borvendég alpolgár­mester ur is méltányolni fogja, mert nem olyan rossz a szive, mint amilyen jó a feje. Egyébként béke velünk és a tabá­niakkal! SZIGETI JANOS felsőházi tag. SZEGEDY BÉLA JENŐ oki. gépészmérnök, kövezömester, ut- és vasútépítési vállalkozó Budapest, I, Tárnok-u. 2,IV. em. TELEFON: i.0-8-52. vitéz DARVAS LAI0S oki. mérnök NEMESÍPITÖ VlLLUBT Budapest, IV., Királyi Pál-u. 2 Telefon: Aut. 8G-2 96. SCHUBAUER JÓZSEF órAs és ékszerész BUDAPEST, IV., HAJÓ-UTCA 8-10. TELEFON : 80-5-03. Városházi notesz A MÚLT HÉT CSÜTÖRTÖK DÉLUTÁNJÁN a törvényhatósági tanács ^ ülésén terjedt el a hire Wolf)F Károly kitüntetésének. C s ill ér y András kapta elsőnek a hirt, azt azonnal közölte a Keresz­tény Községi Párt tagjaival, és már ez alkalommal elhatározták, hogy a legmagasabb helyről származó ki­tüntetést a keresztény Budapest ün­nepi demonstrációjává avatják. Mint lapunk más helyén megírjuk, a. jövő hét szerdáján lesz ez a va­csora, a Vigadóban. Arravonaiko- zóan, hogy Jdk lesznek a szerdai va­csora szónokai, még tárgyalá­sok vannak folyamatban. * PETROVÁCZ GYULÁHOZ, a Keresztény Községi Párt illusztris vezető tagjához levél érkezett az egyik előkelő klub nem kevésbé il­lusztris elnökétől. Az előkelő klub­ról még a legjobb emberei sem ál­líthatják, hogy túlzottan közel ál­lana a maga társadalmi és politikai világszemléletével azokhoz az esz­mékhez, amelynek Petrovácz Gyula hűséges harcosa. Petrovácz végtelenül meglepődött, hogy a szóbanforgő klub őt tagjai sorába invitálja, az előkelő klub illusztris elnöke — a levél szerint — végtelenül örülne, ha Öméltósága megtisztelné a klubot azzal, hogy mint meghívott tag, havi öt pengő­vel mozdítaná elő a klub célkitűzé­sű- Petrovácz nem hajította válasz nélkül a levelet a papírkosárba, ha­nem tollat és papírt ragadott és vá­laszolta a következőket: Méltóságos Uram! A nagybecsű vezetese alatt álló klub a gazdasági válság következtében arra érdemesí­tett, hogy tagjai sorába hívjon meg. Én ugyanezen gazdasági válság 'következtében tisz­telettel bejelentem, hogy a klub tag­jai sorába nem lépek be... A BALATONKENESEI FŐVÁ­ROSI ÜDÜLŐTELEP karácsonyra és újévre teljesen megtelt. Noha a gazdasági viszonyok irtóztatóak, mégis — ami elsősorban a telep ol­csó árainak köszönhető — sok vá­rosi tisztviselő, de még többen a tan­személyzet köréből — lemegy né­hány napra az üdülőtelepre. BAXMANN GYULA SEGÉD­HÍV AT ALI FŐIGAZGATÓT a bel­városi elöljáróság hagyatéki refe­rensét december 31-ével nyugdíjazza a polgármester. Axmann Gyula szol­gálati ideje beteli és életének hat­vanötödik évét is betöltötte. Szolgá­lati idejét egy alkalommal már mea- hosszabbitották, tekintettel arra a különleges pozícióra, ame­lyet Axmann a főváros közigazga­tásában betölt. A külföldiek hagya­téki ügyei ugyanis a főváros egész területén a törvény szerint a belvá­rosi elöljárósághoz tartoznak, ezeket a speciális hagyatéki ügyeket, ame­lyek külföldi jogi vonatkozásokká\ vannak komplikálva, kezeli évtize­dek óta a kitűnő Áxmann Gyula szimpatikus, úri egyénisége sok ba­rátot szerzett neki, mini a Mária utcai Tisztviselő-Kaszinó háznagya kitűnt nagy agilitásával és szer­vezőképességével. Tisztviselő-társa\ nyugehjbcimenetele alkalmából ün népségét szándékoznak rendezni tisz teleiére. ❖ JOANOVICH PÁL NYUG. ÁL L AMT IT KÁR, mindannyiunk sze retteÜ Poli bácsija, balatonfüred üdüléséből hazaérkezett és ujr< résztvesz, még pedig változatta? energiával a várospolitikai életben PoR bátyánk frissebb, egészsége sebb, vidámabb, mint valaha: min mondja, ő volt a legfiatalabb és < legidősebb vendége Fürednek. Kom talán a legidősebb, de fiatalságra, j( kedvre, temperamentumra, a. legif jobbak közül való. VÁJNÁ TANÁCSNOK RENDE­ZETT VACSORÁT a városházi új­ságírók tiszteletére abból az alka­lomból, hogy elkészült az uj Élelmi- szer-nagyvásár. Egyszerű vacsora volt, az Élelmiszerüzem egyik na­gyobb termében, ment a cifraságok­tól, különleges menüktől, fényes pincérhadtól: ami kedvessé és em­lékezetessé avatta, az a vendéglátó házigazda bájos egyénisége. kedé­lyessége és magyaros szívessége volt. Az első felköszöntőt V aj na tanácsnok tartotta. A kormányzó éltetése után a városi sajtó munka­társait üdvözölte Vájná tanácsnok, azt a városházi sajtót, amely a maga komoly szakismeretével, jó­indulatú kritikájával, tisztességes célkitűzéseivel szinte részesévé vált a városházi adminisztrációnak. P a p p Jenő, a rádió közkedvelt krónikása, volt a városházi újság­írók hivatalos szónoka. A tőle meg­szokott szónoki készséggel mutatott rá- arra, hogy V ajna tanácsnok, amikor az Élelmiszer-nagy vásárt megépítette, átlépte azt a fillé­res színvonalat, amely egyre nagyobb mértékben jelentkezik köz­életünkben. Vájná tanácsnok ezzel az alkotással a jövőnek dolgozott: annak a magyar jövendőnek, amely számunkra N agy-M agyar or szágot jelenti. Paizs Ödön szólalt még föl, ked­ves visszaemlékezéseket mondva el gyermekkorából, amikor a most részben nyugalomba helyezett köz­ponti váisárcsarnok megépült. A va­csorán résztvettek az ügyosztály tisztviselői is, élükön Rosta ta­nácsjegyzővel. a tanácsnok nép­szerű helyettesével. * ABBÓL AZ ALKALOMBÓL, HOGY KOVÁCSHÁZY TANÁCS­NOKOT, a Gyöngyös Bokréta ist- vánnapi előadásainak pátrónusát tiszteletbeli kiskunná fo­gadták a derék kunszentmiklósiak, megírtuk, hogy az Idegenforgalmi Hivatal a Gyöngyös Bokréta kis­gazda-szereplői számára az egész ország minden vidékére szétkül- dötte Petőfi összes költemé­nyeinek diszkiad ását. Egy­másután érkeznek még most is az ország legkülönbözőbb részeiből a köszönőlevelek, amelyek mélységes bepillantást engednek népünk lelki­világába. Mi, a szent ist váni gyer- m e k-k árus tagjai — igy szól a részlete az egyik levélnek — hálás szívvel köszönjük a főváros vezető­ségének, hogy minket, egyszerű fa­lusi gyerekeket, annyi jótétemény­ben részesített. Édes hazánk gyö­nyörű fővárosát a valóságban is megismerhettük, végül mint a Gyöngyös Bokréta legkisebb szerep­lői, gyermekszivünk őszinte hálájá­val köszönjük a szép és értékes ajándékot, Petőfi költeményeit. Va­lahányszor kezünkbe vesszük, min­denkor emlékezetünkbe ötlik életünk egyik legszebb emléke. Koppány szánt ób ól írja egy derék magyar: Leghálásabb köszö- netünket küldjük Budapest székes- fővárosunknak, hogy minket, egy­szerű dolgos népet, szeretetébe fo­gadott, rólunk megemlékezett. ígér­jük és fogadjuk, hogy minden erőnkkel azon fáradozunk, hogy a falu és város népe között a> szeretet, megértés és megbecsülés szükségességét hangoztassuk, ter­jesszük. Egymásután jelentkeztek a kö- szönő-iratokkal Szany, Püspökbo- gád, Ör halom, Nagykálló, Máta, Kalocsa, Buják, Boldog község, Ka­zár, Mezőkövesd, Öcsény, Szarvas­kő, Kapuvár, Polgár község, stb. A köszönetnek és hálának e g y újabb gyöngyös bokrétá­ját hordta össze a magyar vidék Kovácsházy tanácsnokhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents