Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-11-12 / 45. szám

TU ElífíAPESI 1932 november 12. mstm A költségvetési vita a Keresz­tény Községi Párt értekezleten. A Keresztény Községi Párt csütörtö­kön este Bednárz Róbert ^ prelátns ügyvezető alelnök elnöklésével érte­kezletet tartott, amelyen a főváros költségvetésének a pénteki közgyű­lésen meginduló vitáját beszélték meg. Bejelentette Bednárz, hogy a párt részéről a vita első szónoka Wolff Károly, a párt vezére lesz, aki nagy beszédben fogja kifejteni a párt álláspontját a főváros ügyei­nek jelen és jövő vitelét illetően. Bejelentette Bednárz elnök, hogy a törvényhatósági tanács döntése alap­ján a szellemi szükségmunkák meg­kezdésének immár semmi akadálya nincs. Kirchner Béláné a női szel­lemi szükségmunkások érdekében szólalt fel, kérve, hogy a szellemi szükségmunkát végző nők 'problé­máját tűzze napirendre a párt. Váss Béla az uj Élelmiszernagyvásárte- lep építésével kapcsolatosan arra mutatott rá, hogy az árusok megfe­lelő elhelyezésére nincs elegendő hely és ezért ötszáz keresztény árus olyan rossz helyet kapott, hogy jó­formán halálra van Ítélve. A felszó­lalásokkal kapcsolatosan az elnök megígérte, hogy vizsgálat tárgyává teszi a felhozott problémákat és azokra legközelebbi pártértekezle­ten fog válaszolni. MER IIAN férfi öltöny, felöltő, kö- IlltU VHIl peny 5.— pengő stb. Ilyen arányban olcsók a száraz vegy tisztítá­sok mEffCZER-nei. Fest. Tisztit, mos. Teieton A belügyminiszter jóváhagyta a plébánosok nyugdijszabályzatát. Júniusban a polgármester tudva­lévőén előterjesztést tett a törvény- hatósági bizottságnak, hogy a kegyúri szolgálatban levő plébáno­sok számára megfelelő járulékok levonása kapcsán nyugdij biztosít­tassák- Csütörtökön érkezett le a fővároshoz a belügyminiszter jóvá­hagyó leirata, amely a miniszté­rium azon kívánságát közli, hogy az esetlegesen külföldön tartózkodó nyugdíjas plébánosok illetményeik megkapását illetően ugyanolyan elbánás alá essenek, mint az állami alkalmazottak. Annak megállapítá­sát is szükségesnek tartja a bel­ügyminiszter, hogy a plébánosok nyugdíjellátására külön alapot lé- tesit-e a főváros, vagy pedig a plé­bánosnyugdijakat, a többi tisztvi­selők nyugdij szabályzata szerint, a folyó pénzkezelésből fizetik-e ki. Az elnöki ügyosztály, amely most a kegyúri dolgokat intézi, a legrövi­debb időn belül elkészíti a minisz­teri észrevételekre vonatkozó jelen­tését. Hunyadi János természetes keserüvfz m «mészlŰMMvak Icy- kiválóbb gyógyvize. Egy háztartásba« sem hiá- npozhat. Hatásába» fetttlmvihatatla» SIUEHIER INDRáS. BUDIPEST \asárnap leplezik le a przemysli em­lékművet. November bó 13-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Margithid budai hídfőjéhez délről csatlakozó Lipthay- utca melletti téren lesz a przemysli em­lékmű ünnepélyes leleplezése. A meg­nyitó beszédet T a m á s y nyug. tábor­szernagy, Przemysl volt h. várparancs­noka, az ünnepi beszédet József ki­rályi herceg tartja, majd Budapest pol­gármestere átveszi az emlékművet, mely Sződy Szilárd alkotása. A keresztény kenyér politikája Megindult a keresztény Ifjúság kerületenként való szervez­kedése — Wolff Károly nagy beszéde a józsefvárosi ifjúság alakuló értekezletén — Az Uj Budapest tudósítójától. — Mint lapunk más helyén közöl­jük, Bednárz prelátus, a Keresztény Községi Párt ügyvezető-alelnöké- nek nyilatkozata kapcsán a párt változatlan intenzitással folytatja akcióját a diplomás ifjúság elhe­lyezésére. Egyre-másra alakulnak a kerületi pártszervezetek ifjúsági csoportjai, amelyek mind azt tűz­ték ki célul, hogy a keresztény vá­rospolitika vezéreinek útmutatása mellett a keresztény világszemlélet alapján igyekezzenek részt venni a jövő Magyarország építési munká­jában. Hatalmas ifjúsági szervezet működik az I. kerületben, Csilléry András irányítása mellett, csütör­tökön este pedig a pesti oldal leg­nagyobb kerületében, a Józsefvá­rosban, alakult meg ünnepi külső­ségek között a kereszténypárt ifjú­sági szervezete. Pálffy Gyula, Wigh János, Pet- rovics János, Katona János, Schal­ter Sándorné és mások felszólalása után Wolff Károly mondott nagy- beszédet. Megállapította, hogy a (ke­resztény népesség és a keresztény ifjúság van a mai súlyos válságban érintve a legnagyobb tömegekkel: az ifjúság válságának a kérdése te­hát elsősorban keresztény problé­ma. Ha visszatekintünk a múltra, meg kell állapitanunk, hogy az ifjúság válságát elsősorban az a réteg okozta, amely csak az ingó tőke mindent domináló szempont­jai alapján rendezkedett be és azo­kat juttatta érvényre. Az ezek el­leni küzdelemben igen gyakran ki­fogásoltak az ő politikájában faji szempontokat azok, akik a maguk körében elsősorban vigyáztak a faji szolidaritás érvényesülésére. — A keresztény irányzat legna­gyobb hibája — állapította meg Wolff Károly — az. hogy nem tu­dott uj utakra térni a gazdasági kérdésekben. A keresztény politika egyúttal a keresztény kenyér poli­tikája. Az ifjúság elhelyezkedése érdekében ő maga fogja javasolni a közgyűlés költségvetési vitájá­ban, bármennyire fájni is fog egye­seknek, hogy aki betöltötte szolgá­lati idejét, az menjen nyugdíjba, kivétel nélkül. Végül Wolff Károly lelkesítő szavakat intézett az ifjú­sághoz és szűnni nem akaró tapsok közepette fejezte be beszédét. Müller Antal országgyűlési kép­viselő és Krizs Árpád dr. plébános, törvényhatósági bizottságig tagok szólaltak még fel a józsefvárosi ke­resztény ifjúság alakuló értekezle­tén. Nyugdíjba ment Végh Gyula mű­szaki főtanácsos. Végh Gyula mű­szaki főtanácsos, aki 1872-ben szü­letett és 1896-ban lépett a főváros szolgálatába, nyugdíjba ment, be- töltvén hatvanadik életévét és har­mincötödik szolgálati évét. Végh főtanácsos a középitósi ügyosztály­ban teljesített évtizedeken át szol­gálatot: ebbeli minőségében több alkotása mellett az Állatkert épít­kezésének technikai keresztülvitele fűződik az ő nevéhez. A főváros egyik legképzettebb és legszimpa­tikusabb műszaki főtisztviselője tá­vozik vele, hogy helyet adjon a fiatalabb erőknek. Brllnfll János Badapest, ML, Péteriig Sándor ncca 54 Ktepontl fQlé*. — Melefv z készülék — Vízvezeték. Csatomézésl- és gázberendezések. — BerSHÓSI j rámolnak tlxmüvoket esataraőrásokál ét riéritBtelonekst. idaan lértet 515-19 Dohaceh és Társa parketta és asztalosáru gyára Budapest, Váci ul 66. Telelőn: 90-6-02 Gyárt és vállal minden parkettázást munkákat Karteien kívüli olcsó árak Miért nem kap iskolai célokra államsegélyt a főváros? A törvény- hatósági tanács csütörtöki ülésén érdekes és tanulságos vita fejlődött ki a kérdés fölött, hogy mint min­den más város kapott eddig iskolai célokra segélyt, mért nem kap erre a célra államsegélyt a főváros? A probléma az uj budai leánygimná­zium megépítésére vonatkozó pol­gármesteri előterjesztés kapcsán fejlődött ki: ia polgármester ugyanis azt indítványozta, hogy a Mészáros­utca és a Koronaőr-utca sarkán levő impozáns fővárosi telken, ahol valamikor a jobbparti gazdasági hi­vatal épülete állt, emeljen a Várban rossz helyiségekben sínylődő Szi­lágyi Erzsébet leánygimnázium ré­szére 890.000 pengős költséggel uj épületet a főváros. Petrovácz Gyula adott annak a nézetének kifejezést, hogy a főváros által törvényes kö­telezettség nélkül fenntartott isko­láknál a terhekhez azok a tényezők is járuljanak hozzá, akik helyett a főváros most is építkezik. Felkéri a polgármestert, hogy az uj leány- gimnázium építéséhez a kultuszmi­nisztertől eszközöljön ki államse­gélyt Lázár Ferenc dr. Petrovácz Gyula álláspontját tette magáévá, majd Wolff Károly javasolta, hogy a polgármester járjon el a kultusz­minisztériumnál a törvényes köte­lezettségen felül fenntartott iskolák hozzájárulási költségei címén a fő­várost megillető követelés rendezése érdekében. A polgármester válaszá­ban bejelentette, hogy az ügyet szorgalmazni fogja és tanulmá­nyozza azoknak az iskoláknak az ügyet, amelyeknek fenntartása a torvény értelmében nem községi feladat. Egy pengő tizennégy fillér az autó­buszüzem! szakmunkások átlagos óra­bére. Révész Mihály dr. tanácstag a törvényhatósági tanács egyik szeptem­beri ülésén azt az indítványt terjesz­tette elő, hogy a polgármester azon in­tézkedését, mely szerint, az Autóbusz­üzem forgalmi és műszaki alkalmazot­tainak a vasárnapot, illetve a szabad­napot nem fizeti, hatálytalanitj a és visszaállítja a régi ren­det, amely szerint az Autóbuszüzem­nél dolgozók h é t napra kapnak fize­tést. A csütörtöki tanácsülés tárgyalta E é v é s z indítványával kapcsolatosan a polgármester azon előterjesztését, amely kéri a törvényhatósági tanácsot, hogy a fizetett szabadnapok megvonására vonatkozó ha­tározatát, továbbra is válto­zatlanul hagyja érvényben. A polgármester megállapítja, hogy a heti egy fizetéses szabadnap megszün­tetésével a folyó évi költségvetési év­ben 325.000 pengőt takarított meg az üzem. A polgármesteri elő­terjesztés szerint a Beszkártnál alkal­mazott és szakmájukban dolgozó ipari szakmunkások 4.98 pengős napibéróvel szemben az Autóbuszüzemiek 5.78 pen­gős bérben részesülnek. A Beszkártnál alkalmazott ipari szakmunkás, mint csoportvezető vagy kocsimester 6.76 pengős napibérével szemben az Autó­buszüzemnél az azonos elbánás alá eső alkalmazottak 10.27 pengős bért kap­nak. Arra a megállapodásra jut a polgármester, hogy a fizetett szabadnap megvonása az autóbuszüzemi szakmun­kásokat a székesfőváros három legnagyobb üzeménél alkal­mazott szakmunkásokkal szemben sem hozta rosszabb helyzetbe, mert összehasonlítván a szakmunkások órabéreit, arra a megál­lapításra jutunk, hogy mig az Elektro­mos Műveknél egy szakmunkás átla­gos órabére 1.01 pengő, a Gáz­mű veknél 1.09 pengő, a Vízmű­veknél 1.06 pengő, addig az Autóbuszüzemnél ez az átla­gos órabér 1.14 pengőt tesz ki, vagyis a fizetett szabadnap megszünte­tése után is az autóbuszüzemi szak­munkások még mindig kedve­zőbb helyzetben vannak. PflRnFBKŰCYftH R.-T. ezelőtt KLEINER ÉS BOKMAYER várost Irodák: Bpest, Föh. Sándor-tér 4. Telefon: József 301—14 éa József 341—10. Gyár: Bpest, Noszlopl-n. 2. T. J.: 390-16. GYÁRT: mindenféle hőszigetelő anyagokat, gőz- készülékek, csővezetékek. hütőhelyisé- gek szigetelésére. „Kabe jelű kovaföld építést és szigetelési lemezeket. Száraz glpsztáblafalak, rabltzfalak, mennyeze­tek, atncco-mnnk&k stb. szállítása és ké­szítése. A Fővárosi Könyvtár évkönyve. A Fővá­rosi Könyvtár 1907 óta évi Értesítőben tájé­koztatta a közönséget működése felől. Ez a kiadvány most, amikor a könyvtár uj központi épületében töltött első évének eseményeiről ad tájékoztatót, az Évkönyv címet vette fel és tetemesen megbővitett tartalommal jelent meg. A szokásos keretek között csoportosí­tott könyvtári beszámolón kívül ugyanis külön közlemény foglalkozik a könyvtár tör­ténetével és ugyancsak külön közleményben látjuk összefoglalva a központi könyvtár költözködésének technikai lebonyolítását, amellyel a könyvtár gazdaságos és célszerű könyvtár költözködésnek iskolapéldáját szol­gáltatta. Enyvvári Jenő könyvtárigazgató az évkönyvhöz irt előszóban azzal a kijelen­téssel bocsátja ntnak a könyvtár uj kiadvá­nyát, hogy az évkönyvben a jövőben helyet káván biztosítani a Fővárosi Könyvtárt, illetőleg annak anyagát érintő tanulmányok és bibliográfiái munkálatok számára is. Ez az elhatározás abból a régi törekvésből fa­kad, hogy a Fővárosi Könyvtár a közönség­gel való kapcsolatát minél bensőségesebbé akarja tenni. Az évkönyv a könyvtár 1931. évi működéséről szóló jelentéssel kezdődik. E jelentésből kitűnik, hogy a központi- és fiókkönyvtárak forgalma a könyvtár lénye­gesen megromlott anyagi helyzete ellenére sem csökkent, sőt emelkedett. A statisztikai adatok szerint a könyvtár 1631-ben 27.379 kö­tetet szerzett be, amiből 6539 kötet a köz­ponti könyvtárra, 20.840 kötet pedig a fiók- könyvtárakra esett. A központi könyvtárnak 2159, a fiókkönyvtáraknak pedig 15.856 nyil­vántartott állandó olvasója volt és így az összes állandó olvasók száma 18.015 volt. A helyben használt kötetek száma 144.47'0-re. a kikölcsönzött köteteké pedig 918.718-ra emel­kedett és így a könyvtár egész forgalma 1.063.188 kötet volt. A jelentést a központi könyvtár uj szerzeményeinek szakrendbe csoportosított válogatott jegyzéke követi és a Budapesti Gyűjteménybe tartozó gyarapo­dás anyaga szintén külön cím alatt van cso­portosítva. A szerzemények jegyzékéhez be­tűrendes tárgymutató és külön névmutató is készült, amelyekhez még a könyvtárnak járó folyóiratok jegyzéke csatlakozik. A könyvtár kiadványairól külön címjegyzék készült és a közleményeket a könyvtár hasz­nálatáról szóló általános tájékoztató zárja be. A könyvtár uj artisztikus épületét és helyiségeit 15 kép és alaprajz mutatja be. A II. kér. Batthyány-utcai polgári leány­iskola jubileumi ünnepe. Buda legrégibb középfokú leányiskolája megnyitásának 60 éves évfordulóján vasárnap jubileumi ün­nepélyt rendezett. Nagy é® előkelő közön­ség töltötte meg a Budai Vigadó összes ter­meit, mélyek között ott láttuk Kertész K. Róbert államtitkárt, dr. Kozma Jenő képviselőt, Szendy Károly tanácsnokot, dr. Guth Ferenc elöljárót, J ó z a n Mik­lós püspököt, Molnár íjászló plébánost, P a c or altábornagyot, Dinién, y Mózes főigazgatót. Szómba thy Kálmánt, dr. K i s s Arnoldot és Buda színe-javát. Az ün­nepélyen dr. Pataky Ferenc igazgató tartott beszámolót az iskola 60 éves törté­netéről a közönség nagy érdeklődése mel­lett, majd Havas István alkalmi költe­ményét szavalta él Edéié n y i Állsz. Utána Két helyimé Vak őrs Margit hangversenyénekesnő énekelt A d á m Jenő zeneakadémiai tanár kísérlete mellett és N é m e t h y Ferenc hegedült Antony Károly zongorakisérlete mellett. Elő­aratott. A legnagyobb hatást azonban az is­kola 140 főből álló énekkara' érte el, mely R a d n a i Paula énektanárnő vezetése mel­lett frenetikus sikerrel énekelt Kerényi- és Kodálydalokat. Végül az iskolatársnők Szövetsége .nevében dr. J ár may Ká- rolyné nyújtotta át az iskolának a jubi­leumi zászlót, melyet Kertész K. Ró- bertné koszoruzott meg. Szorulásban szenvedőknél az „IGMÁNDI“ viz válik be a leg­jobban.

Next

/
Thumbnails
Contents