Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-11-12 / 45. szám

nr RTtTiA PFST 1932 november 12, Ifeii-e hozepnlas politika? Wolff Bárolu Hatalmas Beszéde a Budai Polgári kaszinóban — impozánsan szép ni nemiségek­ben nyitotta meg évadját a Belső lipótvárosi keresztény Társaskör — Az Uj Budapest tudósítójától — Az ősz, mint minden évben, ez- idén is élénkséget és uj színeket ve­gyít a Keresztény Községi Párt ke­rületi szervezeteinek életébe. A ke­resztény gondolat átütő erejének változatlan intenzitását mi sem mu­tatja jobban, mint az az örvendetes körülmény, hogy a kerületi össze­jövetelek ünnepélyes alkalmain megjelenik a főváros egész keresz­tény társadalma. Az elmúlt héten két fontos eseménye volt a keresz­tény várospolitika kerületi életének: a Budai Polgári Kaszinó szombati Károly-napi vacsorája, amelyet a pártvezér tiszteletére i*endeztek és a Belső Lipótvárosi Keresztény Tár­sas Kör vasárnapi évadnyitó teája, amely egybeesett a kör uj helyisé­geinek megnyitásával. A Budai Polgári Kaszinóban Lampel Vilmos nyug. miniszteri ta­nácsos emlékezett meg elsőnek Wolff Károly politikai pályafutá­sáról. Wolff Károly — mondotta — több mint pártvezér: ő valóságos apostola a keiesztény és nemzeti eszmének. A Keresztény Községi Párt nevében Csiliéry András mon­dott köszöntőt. A lelkeket kereste Wolff Károly — mondotta zugó taps közepette Csilléry —• és a tel­kekhez találta meg az utat. A lelkek legfájóbb sebeit bolygatta föl, de a sebekre adott gyógyírt: a hitet, a keresztény nemzeti gondolat hitét. A lelkek nagy orvosa volt ő, megte­remtette a nemzeti öntudatot! Bed- nárz Róbert volt a következő szó­nok, aki kijelentette, hogy a Ke­resztény Községi Párt lankadatlan erővel fog küzdeni a keresztény munkásság érdekeiért, mert érzi, hogy erre a küzdelemre kötelezi az a gondolat, amelyért harcol. Egy táborba akarja hozni a párt a ke­resztény munkásságot, amelynek el kell fordulnia idegen vezetőitől. Ezután / wolíi Károly mondott nagy beszédet.-Ez a kaszinó — mondotta — mindig Széchenyi István szellemé­ben működött: követte Széchenyi szellemét és mindig a társadalom független érzületének volt a kifeje­zője. A mai napon nyomatékosan mutatok rá arra, hogy ez a kaszinó nem fogadta el a középút érvelését, hanem bátran és öntudatosan a nemzeti keresztény irányzat mellé szegődött. Nagy politikai fordulat előtt állunk és éppen ezért ragadom meg az alkalmat, hogy ennek a ba­ráti vacsorának a keretein messze túlmenő kérdésekkel foglalkozzam. Sokan vetik fel a kérdést, hogy ha a jelen kísérlete nem sikerül, mi következik azután? Megadom rá a választ. — Egész Európában küzdelmek folynak a nihilizmus és a keresz­tény gondolat között. Ezt az orszá­got riem vezethetjük egy jobb jö­vendő felé addig, amíg ennek a settenkedő nihilizmusnak fejét egyetlen ökölcsapással szét nem loccsantjuk. A középút nem megol­dás! Bennünket tizenkét esztendeig akadályoztak eszménk kifejtésében, tizenkétévig lábatlankodtak közöt­tünk. Most már elég volt ebből, félre a nagyképüekkel. a fontosko- dókkal, az óvatosakkal! Nem ké­rünk belőlük, mert vagy jön a nihi­lizmus, amely elsöpri a keresztény kultúrát, vagy jön a nagy keresz­tény nemzeti összefogás, a keresz­tény gondolat diadala. — Mi a jövendőt ^ akarjuk — fe­jezte be beszédét Wolff Károly — ezért Budapestnek kereszténynek kell lennie! Budapestnek éppen olyan jelentősége van Magyaror­szág szellemi életére nézve, mint Párizsnak Franciaországban. Ha el­vész a keresztény Budapest, elvész a keresztény Magyarország, ha el­vész a keresztény Magyarország, elpusztul a remény itt is, a határo­kon túl is. Etikai erők nélkül nem lehet fenntartani egy országot! Az irántam megnyilvánuló szimpátiát azzal viszonzom, hogy bármilyen támadás, gyanúsítás, lemosolygás, vagy gúny érjen is, rendületlenül haladok társaimmal tovább a meg­kezdett utón! A keresztény Budapest vezérének hatalmas beszédét szinte percenkint megszakította a lelkes taps és éljen­zés. Wolff Károly szombatesti be­széde nemcsak a városi politikában, hanem az országos politikában is a keresztény politika reneszánszának hajnalhasadását jelenti. Vasárnap este nyitotta meg ezidei évadját a Vilmos-császár út 50. sz. alatt, uj helyiségeiben a Belső Lipótvárosi Keresztény Társaskör. Az ünnepélyes megnyitón a keresz­tény Budapest vezérei adtak egy-' másnak találkozót: megjelentek Wolff Károly, Tormay Géza, a fő­városi tisztviselők sorából: Liber alpolgármester, Ágoston árvaszéki elnök, Szendy tanácsnok, akiket a kör elnöksége fogadott, élén Lázár Ferenc felsőházi taggal, továbbá Koós Jenő, Domonkos Gyula, Nagy László bizottsági tagokkal. A kerü­let vezető keresztény intelligenciája részéről Ortvay apátpléibános, Be- reczky és Victor református lelké­szek, Nagy Károly nyug. főkapi­tányhelyettes és mások jöttek el. A megjelentek ámulva és lelke­sedve ^ nézték végig a gyönyörűen berendezett helyiségeket, amelyek­nek megszerzése és felszerelése a kör tagjainak nobilis áldozatkész­ségét dicséri. Magyari-Kossa Ala­dár, a kör agilis titkára valóban éjt-napot egybetéve buzgólkodott azon, hogy a Lipótváros szivében Budapest legszebb keresztény tár­saskörét szerezze meg a keresztény gondolat otthonául. Általában való­ban megható az a gondoskodás és szeretet, amellyel a kör vezetősége állandó kontaktust tart fenn a ta­gokkal: tudományos és népszerű előadások, politikai megbeszélések hangversenyek és táncesték egy­mást váltogatják abban a kaszinó­ban, ^amelynek létesíthetését tíz esz­tendővel ezelőtt még álmodni sem merte senki! Dr. Palor-ssanatdrium, HSSi. ¥as-ucca 17 Uj osztályt létesített 7.— és 9 __pengő napi áp olási díjjal, szanatóriumi ellátással A külőnszobák árai is lényegesen leszállítva. Vizhurák, Zander, orthopädia, bellii r dö síb. is. DEBRECEN ÉTTEREM ^ RÁKÓCZI UT 88 „ ______.. B /E fis H _____ deli menu p 1 «»HWi W * $ »3 * V V-ík Hasznos tudni, hogy a derűs hangulat, a jó közérzés mindig a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. SzoruSásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedip Schmidthauer természetes keserűvize vélik be legjobban. 1936. nyarán nyílhat meg a Boráros-téri híd A hídépítési bizottság megállapította az építkezés teljes menetrendjét — Eddig száznyolcvan vágón szerkezeti vasanyag van készen: a vasanyag tizenkét százalékát a magánipar dolgozza fel — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros havonként százezer pengőt fizet a Duna-hidak építési alapba, amelyet a kereskedelmi mi­nisztérium kezel. A főváros közön­séget éppen ezért joggal érdekelheti az a kérdés, hogy a kereskedelmi minisztérium miként használja fel a főváros által rendelkezésre bocsáj- iott összegeket. A hídépítési alap időnként értekezleteket szokott tar­tani, amelyeken megvitatják a hid- éintéssel kapcsolatos összes aktuá­lis kérdéseket. Legutóbb is értekez­letet tartott a Hidépitési Bizottság, amelyen részletes jelentést tettek a hidépitési alapot kezelő miniszté- riális tényezők. Pefrovácz Gyula, keresztény községi párti tanácstag, aki tagja a hidépitési bizottságnak, a legújabb helyzetről a következő­ket mondotta az Uj Budapest mun­katársának: — A legutóbbi .értekezleten Forster államtitkár, mint elnök ismertette a hidépités mai stádiumát. Előadta, hogy az állam a maga részéről az építéshez nemcsak 380 vágón nyers vassal, hanem többszázezer pengő­vel is hozzájárult, amikor a hídépítést tervpályázat ki­írásával előkészítette, A fő­város polgármesterének legutóbbi je­lentése szerint julius hó elsejéig 1,040.000 pengő folyt he az átírási illetékekből. Ez az összeg természetesen azóta növe­kedett. A főváros ténylegesen — mondotta Forster államtitkár — G30.Ö00 pengőt utalt át. Az összeg többi része tartalékul szolgál. —• Az értekezleten tárgyaltuk egyes magángyáraknak azt a kérését, hogy a hidépitési alapot kezelő bi­zottság őket is részeltesse a MÁVAG vállalatában készü­lő vasszerkezeti munka­anyagból. Álgyay Hubert Pál dr. előadó ismertette a magán-vasipar­ral történt megállapodásokat. Eszerint magánipar részére lehet kiadni a pesti oldalon tervezett kereken 88 m. hosszú vasszerkezettel készülő parti hid és a budai oldalon tervezett kereken 34 m. hosszú parti hid vas­szerkezetének gyártását és szerelését. Itt az összes mennyiség kere­ken 80 vágón. A mederhíd vasszer­kezetét magániparnak lehet kiadni, nemkülönben a korlátoknak, a viz- és gázcsőfelfüggesztő részeknek, a távíró és telefon, elektromos müvek vezetékei­nek, a kábelszekrényeknek, valamint a Beszkárt vezetéktartó szelepének az épí­tését. Ez 33 vágón összmennyi- séget jelent. Csakis olyan gyára­kat lehet ezekben a munkálatokban ré­szesíteni, amelyeknek megfelelő berendezésük van. A magánipar nagy mértékben van foglalkoztatva az­által, hogy a vasszerkezethez szükséges összes hengerelt vasanyagnak csak kétharmad része kerül ki a d i ó gj y ő r i vasműből, egyhar- mad részét a Rimamurányi és Salgótarjáni V asm|ű Rt. -1ói 1 rendeli meg a MÁVAG. Eszerint az összes vasanyagnak 17%-át juttat­ják a magániparnak. — Ami a Boráros-téri hid vasszerke- zete gyártásának jelenlegi stádiumát il­leti, — folytatta Petrovácz Gyula — a pillanatnyi helyzet a következő: — A Kőbányai-uti műhelyben teljesen elkészült, vagyis a helyszíni sze­reléshez kész állapotban van 18 vágón. A kőbányaiuti műhely­ben jelenleg gyártás alatt áll, de a be­fejezéshez közel 24 vágón vasanyag. A diósgyőri állami vasműnél elkészíttetett 87.5 vágón hengerelt vas­anyag. A Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. 50 vágón hengerelt vasanyag gyártásával készült el. A munkában lévő összes vasanyag súlya tehát 180 vagont tesz ki, ennek értéke 640.000 pengőre tehető. A Boráros-téri hid három medernyilásá- nak többi vasszerkezete a következőkép­pen készül: — A meder-hid pesti oldal- nyilásának vasszerkezeti mühelyi munkájá.t szeptember elsején kezdték meg és befejezik egy esztendő alatt. A középső meder nyilas vas- szerkezetének mühelyi gyártása jövő év október 1-én kezdődik és 1934 november 1-én fejeződik be. A budai oldal­nyi 1 á s összes vasszerkezetének mü­helyi gyártása 1934 október 1-én kezdő­dik és 1935 junius 1-én fejeződik be. A mederhíd budai oldalnyilá- sának a szerelése az állványzat- felállítással együtt 1935 május 1-én kez­dődik és 1935 november 15-én fejeződik be. Ezzel a mázolás kivételé­vel a vas szer kezet teljesen készen is volna. A hidat 1935 ju­nius 1-től október 1-ig és 1936 március 15-től julius 1-ig mázolnák be teljesen. Eszerint a Boráros-téri hid 1936 nya­rán volna a forgalomnak átadható. A gyártásra vonatkozó része a programnak mindenesetre betart­ható, de kérdés, hogy az alépítmé­nyi munkákat mikor lehet megkez­deni. Ez most még bizonytalan. Ép­pen azért ma még nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy 1936 nyarán a Boráros-téri hid telje­sen elkészülhet-e, vagy sem. Petrovácz Gyulának ez a nyilat­kozata teljesen áttekinthető képet nyújt úgy a Boráros-téri hid folya­matban lévő vasmunkálatairóiL, mint az építési programról is. Az Uj Bu­dapest ezúttal elsőnek ismerteti a nyilvánosság gal a Boráros-téri hid- épitkezés pontos programját és azokat a direktívákat, amelyeket a hidépitési alapot kezelő bizottság megállapított. Hátizsák, sátor és ponyva, pokróc, kötél és zsineget vehet o!csón NEDELKÓ SÁNDOR cégnél, Budapest, VII., Károly király-ut 15 Telelőn: 41—5—07 94 éves cég

Next

/
Thumbnails
Contents