Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-10-15 / 41. szám
október A A ♦ & & rgr 4u,['U *% Hasznos tudni, hogy a derűs hangulat, a |© &&©Z@ÍZés mindig ^ gyomor és belek kifogastalan működésétől függ. SzoruSásl&an szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig rw BUnA&Eg^ Se beruházás, se közmunka! Igmándi keserűvize válik lse legje^isani Schmidthauer természetes kaphatni, ha a főváros háztartásában és az üzemek gazdálkodásában jobb eredményt lehet majd elérni, mint amit a költségvetés előirányoz. Ez az intézkedés érzékenyen sújtja az alkalmazottakat, akik az illetményleszál- litások révén már eddig is nehéz helyzetbe jutottak, azért már most felhatalmazást kérek arra, hogy abban az esetben, ha a pénzügyi helyzet a községi háztartásban és az üzemeknél kedvezőbben alakul, mint a költségvetésben, akkor az alkalmazottaknak a karácsonyi segélyt és a remu- nerációt kiutalványozhassam. A dologi kiadások csökkentése —• A dologi kiadásokat, a rögzített tételek kivételével, csaknem mindenütt 10%-kal csökkentettük. A kiadások csak egy helyen emelkednek: az inségakciók előirányzatánál. — A munkanélküliség terjedése arra kényszerit bennünket, hogy a főváros nyomor enyhítő tevékenységét kiterjesszük. Ennek következtében a kiadások is emelkednek. A jövő évi költségvetésben erre a célra 11 millió pengő van előirányozva. Meg kell azonban említenem, hogy ezek között a kiadások között irányoztuk elő az i n s é g m u n k a - k ö le s ö n 2.3 millió pengős törlesztését és kamatát is, mint amely kölcsönből végrehajtásra kerülő munkák szintén az ínség és a munkanélküliség enyhítésére szolgálnak. — Az inségakciók kiadásainak fedezésére, úgy, mint az előző évben, most is állami hozzájárulást irányoztunk elő bevételként. Az inségakciók 11 millió pengő kiadásainak fedezésére 9.3 millió pengő állami hozzájárulást irányoztunk elő, a többit az inségakció bevételéből és a községi háztartás más bevételéből fogjuk fedezni. — Meg kell itt még említenem, hogy a kiadások jórésze közmunkákra és közszállitásokra esik, A községi háztartás előirányzatában 47.3 millió a közmunka és a köz- szállitás, az üzemeknél pedig 70.8 millió pengő. A főváros egész gazdálkodását tekintve, összesen tehát 118 millió pengő áll közmunkákra és közszállitásokra a jövő évben rendelkezésre, nem számítva ide a legutóbb engedélyezett 10 millió pengős inségmunkát, amelynek végrehajtása szintén legnagyobbrészt a jövő évre marad. Ez a viszonyainkhoz mérten számottevő ösz- s z e g jelentős mértékben fogja az ipart és a kereskedelmet a mai. nehéz viszonyok között táplálni, munkaalkalmat és kereseti lehetőséget juttatva egész sereg munkaadónak és munkásnak egyaránt. —- A költségvetés összeállításánál az volt az irányadó szempont, hogy a költségvetést a lakosság újabb megterhelése nélkül kell egyensúlyban tartani. Ezt a eélt elértük. A költségvetés egyensúlyban van anélkül, hogy az adókat, vagy a közszolgáltatásokat, a gáz-, viz-, vagy az elektromos áram árát fölemeltük volna. A sajtó tárgyilagos bírálata — A kritika, a sajtó a költségvetést ehhez képest tárgyilagos bírálattal fogadta, minthogy az adókat és a közszolgáltatásokat, ami a közvélemény megítélése szerint is a legfontosabb volt, nem emeltük a költségvetésben. A kritika legfeljebb azt emelte ki, hogy a takarékosságot valóban a 1 e g s-z igorubb mértékben alkalmaztuk és a kiadásokat mindenütt a m inimumra lef a r a g t u k. Ezt azonban most inkább elismerésnek tekintem, mint kifogásolható hibának, mert a mai válsá gos gazdasági helyzetben elsőrend ü kötelességün k, hogy a közpénzek felhasználásánál a szükségleteket a le nagyobb mértékben megszorítsuk és takarékosságot a legnagyobb szigorral alkalmazzuk. A realitás kérdése — A kritika során mindig fölvetődik a költségvetés realitásának kérdése. Ebből a szempontból nézve a bevételeket, az előirányzatot reálisnak kell tekinteni, minthogy a folyó évi tényleges bevételek alapján irányoztuk elő azokat. Általános megítélés szerint a gazdasági válság mélypontján már túlvagyunk, etekintetben tehát meglepetésekre nincs okunk számítani. Kritikusabb azonban a helyzet az állami hozzájárulások tekintetében, minthogy ezeket a hozzájárulásokat mi a költségvetésben bevételként előirányoztuk, azonban a kormány elhatározása, a dolog természeténél fogva, csak ezután fogja eldönteni, hogy az előirányzott hozzájárulásokat milyen mértékben fogjuk megkapni. — A lényeget röviden összefoglalva: a költségelőirányzat a tervezet szerint, a közszolgáltatások emelése nélkül, egyen súlyban van, föltéve, hogy a kormány az előirányzott állami hozzájárulásokat a főváros rendelkezésére bocsátja. Amint ezekből látható, ezen fordul meg a költségvetés egyensúlya és realitása. Azért minden lehetőt el kell követnünk, hogy az állami hozzájárulásokat, igy elsősorban az isnségakciók fenntartásához szükséges 9.3 millió pengő ál larni hozzájárulást, meg a valóságban. Teljes őszinteséggel... Ezekben voltam bátor a költség- előirányzat tervezetét teljes őszinteséggel ismertetni. Tekintettel az ismertetett körülményekre, természetes nogy ez a költségvetés is, éppen mint az idei költségvetés, csak keretköltségvetés lehet. Az előirányzatot csak kiadási keletnek lehet tekinteni, amelyből min- aig csak annyit szabad fölhasználni amennyi bevétel ténylegesen rendelkezésre all. Ezt az eljárást, amit eddig is <* »• Csakhogy nyomatékosan rá kell itt Z t ,r arra' ho*y most mai nagyon nehéz lesz tovább js köÄ1’ -mei t a kiadás°kat ebben a koltsegeloiranyzatban ' — szorítottuk, hogy pengő is kapjuk úgy annyira mes aiig lesz kiadás, amit a bevételel- elinaradása esetében 1 hetne. elhagyni leaHkiitnJlläi^uZdaSägi hel^et legújabb SS hiyaTvTuT^ rrd kf ““ móv túlvagyunk a L agpiaci árak helyenkint emelkednek & olyan jeíek mutatkoznak, hogy az ipari meginduleSEgZ ara!'orgalom is lassankint life i ' az ls remélhető, ho°-v a legsúlyosabb gazdasági p 0 ! .,S?5ä n ü 3 a i t érezhetővé válik. hülése tasa a i s Petrovácz Gyula lesújtó kritikája az 1933-as költségvetés dologi kiadásairól — Az Uj Budapest tudósítójától — A fővárosi iparosok, kereskedők és vállalkozók, általában az összes vállalkozói érdekeltségek, -minden esztendőben nagy érdeklődéssel várják az uj kötségvetés publikálását. Ez az érdeklődés érthető,^ ha tekintetbe vesszük, hogy a főváros mindig erősen alimentálta az iparosságot és a különböző vállalkozásokat, közmunkák, beruházások megindításával. A szakmabeli érdekeltségek számára mindig abból a szempontból van jelentősége az uj költségvetésnek, hogy milyen természetű és milyen értékű beruházási tervek várnak megvalósításra az uj költségvetési évben. A hivatalos városházi közlés szerint több mint százhuszmillió pengő értékű közmunka beruházás és szállítás szerepel a jövő évi költségvetésben. Ebből a hatalmas összegből arra lehetne következtetni, bogy a főváros a jövő esztendőben is erejét messze túlhaladó mértékben tesz eleget az iparostársadalom iránti kötelezettségének. Petrovácz Gyula tanácstag, a Keresztény Községi Párt legkitűnőbb közgazdasági szakértője, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Áttanulmányoztam a főváros jövő évi költségvetési tervezetét és az áttanulmányozás alapján megál- lapitottam, hogy rendkívül szomorú perspektívát nyújt az iparos- és vállalkozó- társadalom számára. Általában is az a véleményem, hogy az uj költségvetés rendkívül szegényes. Az idei költségvetés is csak csontváza a régi fővárosi költségvetéseknek, de mégis volt rajta valami kis bőr, a jövő évi költségvetés azonban már csak a puszta csontváz. Az a százhuszmillió pengő, amelyre hivatalos helyeken hivatkozás történik, a dologi kiadások végösszege, ezt semmiesetre sem lehet közmunkának feltüntetni, A dologi kiERDÉLYI ■ ár.rl fényképéi! MÜINTiZETE IVM SeiMlwtts-i 2. m A Magyar Királyi osztáigsorsjaiüh foarusitoi kérik, hogy mindazok, akik a postán küldött sorsjegyek árát még nem egyenlítették ki, szíveskedjenek a megfelelő összeget azonnal megfizetni, mert a nyereményigény csak úgy biztosítható, ha a sorsjegyek ára a hiv. megállapított 30 fillér költségáltalánnyal együtt a húzás előtt kiegyenlittetett. Aki azonban bármely oknál fogva a sorsjegyeket nem akarja megtartani, szíveskedjék azonnal visszaküldeni az illetékes helyre, mert az idejében ki nem fizetett sorsjegyek semmi jogot nem biztosítanak, a főárusitóknak azonban kárt okoznak, ha azokat nem kapják vissza. A Húzás oHiöüer 20-an Kezdődik. adások között úgyszólván semmi beruházási természetű, vagy közmunka jellegű kiadás nem szerepel. A dologi kiadások kisebb részben fenntartási költségeket jelentenek, nagyobb részben pedig anyagberuházást, mint például az üzemi szénnek, vagy olajnak a beszerzését és általában az üzemek működéséhez szükséges anyagi eszközöknek az előteremtését. Szomorú szívvel kell megállapítanom, hogy a jövő évi költségvetésben egyetlen komoly építkezés sem szerepel, legfeljebb itt-ott található némi épületkarbantartási munka, ami egyáltalán nem számottevő. Még a tízmillió pengős ínség munka tekinthető leginkább közmunkának, aminek a megindítása éppen most van folyamatban. Ezeknek a munkálatoknak a lebonyolitá-sa legnagyobb részben a jövő esztendő folyamán történik. Itt is nagy összeget emészt fel a szükségmunkák végrehajtásához szükséges anyagoknak a beszerzése. Azzal, hogy a dologi kiadásokat közmunkajellegü, vagy beruházási természetű kiadásoknak tüntetjük fel, csak önmagunkat áltatjuk. Ez a beállítás csak az iparostársadalom félrevezetésére alkalmas. Sokkal helyesebben járunk el, ha leleplezzük a meztelen valóságot: A jövő évben a főváros a tízmillió pengős szükségmunkán kívül nem végez egyetlen komoly beruházást, nem indít közmunkát sem. Petrovácz Gyulának ez a nyilatkozata megsemmisíti mindazoknak az iparosoknak és vállalkozóknak a reménységeit, akik fővárosi megrendelésekből várják gazdasági helyzetük megjavulását. Az uj költségvetés tárgyalása során remeik etőleg nyílik valamelyes mód es lehetőség arra, hogy a főváros vezetősége produktiv természetű közmunkák megindítására tolódjon fedezetet, amire vonatkozólag az Uj Budapest legutóbbi számában konkrét megoldási lehetőséget terjesztett elő. Biehn János IX., Ferenc-hörul 46 Telefon 81-8-03 Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin. m vitéz DARVAS LHJ0S oki. mérnök NEMESÉPITÖ VÁLLALAT Budapest, IV., Királyi Pál-u. 20. Telefon: Aut. 8G-2-96. Halmos István és Fial kövezőmesterek és útépítő vállalkozók Budapest, X., Halom ucca 23.] Tel.: J. 339—52 Tel.: J. 339—51 SZEGEDY BÉLA JENŐ oki. gépészmérniik, kövezömester, ut- és vasútépítési vállalkozó Budapest, I, Táraok-u. 2,IV. em. TELEFON: bO-8-52.
