Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-25 / 25. szám
3*2IX. évfolyam 25. szám Budapest, 1932 junius 25 UJ BUDAPEST Egye» szám ára 60 fillér DOBV ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal s Budapest, IV., Knot Ivor-utca 9. Telefon: Auf. 828-23. Posiatakarékp. chequeszámla: 30013 A városházi adminisztráció nyári feladatai Petrovácz Gyula éles kritikája az élelmiszer-nagyvásártelep építkezésének elhúzódásáról — Még a nyár folyamán fel kell állítani a kelenföldi és zuglói elöljáróságok expozituráit — Tisztázni kell a kérdést: tulméretezett-e a városházi adminisztráció? Egy fejfára Nyolc nappal junius harminca- cliha előttt amikor a törvényhatósági tanács határozata és a polgármester rendelete értelmében az autóbuszüzem a Beszkárt kezelésébe kerül, jónak látta az üzem igazgatóságai hogy nagy fontosságú változtatásokat léptessen életbei minden valószínűség szerint azt remélve, hogy ezekkel a gyökeres reformokkal halhatatlanná teszi életét és működését. A felirat, amelyet ön- tnaga fejfájára készít a haldokló üzem, azon korszakalkotó tényt szögezi le a minden valószínűség szerint nem túlságosan hálás utókor számára, hogy a huszonegyes autóbuszjárat számát kettesre változtatja át és uj számot ad a Boráros-tér és Csepel között közlekedő járatnak is. Amint a csöppnyi tengervízben a végtelen óceán minden ize és za- mata koncentrálódik, a számok megváltoztatását elhatározó üzemi intézkedésben annak bagatell volta dacára ott rejtőzködik mindaz a kicsinyesség, zavartkeltő aprólékosság, komikus fölényeskedés, amely ennek a halálbamenő üzemnek rövid életét annyira jellemezte. Junius harmincadikán éjfélkor zárják az üzem könyveit, megszűnik az önálló lét, az üzemi öncéluság hajszolásában kimerült hatalmi törekvés: az utolsó órákban nincs egyéb dolga az üzem vezetőségének, mint hogy azzal foglalkozzék, mifajta számokat viselnek a németvölgyi és a csepeli járatok? Olyképen fest a dolog, mintha a haldokló Cézár, amikor Brutus gyilkos tőre érte, a hires fölkiáltás helyett azt kérdezte volna, hogy megbornyazott-e thrá- kiai birtokán a kis tarka tehén. Be hogy Julius Cézár korát idézzük még: Temetni akarjuk az autóbuszüzemet, nem dicsérni! Amint hogy dicsérni való vajmi kevés akad az autóbuszüzem történetében. Nagyvonalú célkitűzések helyett a kicsinyes aprólékosság volt ennek az üzemnek mindig jellemző sajátsága. Mint az üzem elmúlt évi zárszámadásából éppen e hasábokon állapítottuk meg, a kocsik beszerzése 99.98 százalékban adósságra történt, ám ugyanakkor nem volt fontosabb dolguk, mint hogy remekbeszabott üveg csarnokokkal díszítsék a város különböző pontjain a megállóhelyeket. A maga sokmillió pengős háztartási hiányával az évek során át méltán érdemelte ki az üzem a száguldó deficit éppen nem. hízelgő jelzőjét, de viszont súlyt helyeztek arra, hogy a kocsikat vagyonba kerülő alumínium-keretekkel szereljék fel a nemlétező hirdetések számára. Mindennek azonban vége és bizonyos, hogy junius 30-ának éjszakáján, amikor az üzem átvétele a Beszkárt részére megtörténik, a nyári éjszakában nem fognak fáklyásmenetet rendezni az üzem vezetősége tiszteletére. Végeredményben azonban ez nem is fontos. A fontos az, hogy a Beszkárt amikor élet és halál ura lesz a Szabó Jó- zsef-utcai telepen, mint na[gylelkü ellenfélhez illik, felejtse el a jobblétre szenderűlt üzem részéről a polgármesterhez intézett mérges előterjesztéseket, tékozló fiúnak tekintse az autóbuszüzemet, amely ha adósságokkal megterhelten, de mégis az elveszettnek hitt gyermek jogán tér vissza az apai házba. A szebb és boldogabb feltámadás reményében nyugodt bizakodással dobjuk az utolsó rögöt az autóbuszüzem immár sírban fekvő koporsójára. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Néhány nap múlva megkezdődik a városháza nyári vakációja és még mindig egész sereg fontos és aktuális várospolitikai probléma vár megoldásra. A fővárosi törvény értelmében junius 15-től szeptember 15-éig a bizottsági tagok részéről rendkívüli közgyűlést összehív ni sem lehet. igy tehát még dönteni kell mindazokban a kérdésekben, amelyek rendezésre várnak, mielőtt a törvény- hatósági bizottság és mégimfkább a törvényhatósági tanács tagjai el- szélednének a fővárosból. A főváros vezetőségében meg is van a hajlandóság arra, hogy a nyári vakáció kezdete előtt döntésre érleljék meg a szóban!orgó kérdéseket. Nem a városházi adminisztráció vezetői okozták, hogy ennyire összetorlódik a munka a szezon utolsó napjaiban. A HÉV ügyével pártköz'i konferencia foglalkozott, a jövő héten törvényhatósági tanács elé kerül ez a régóta húzódó kérdés. A centrale- ügyben julius 1-én kell nyilatkoznia a fővárosnak. Ez a két kérdés tehát a vakáció megkezdése előtt jobbra vagy balra eldől. Felmerül tehát a kérdés, hogy mi történik azoknak a problémáknak az eldöntése körül, amelyeknek az előkészítését Sipőcz polgármester és az adminisztráció vezetői Programmjukba vették. Felvetődik egyben az a kérdés is, hogy a nyári hónapokban kizárólag a, folyó ügyek elintézésére fog-e az adminisztráció szorítkozni, vagy pedig érdemleges előkészítő munkálatok is esedékessé válnak. Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő és tanácstag, a Keresztény Községi Párt egyik vezető tagja, a felvetett kérdésekre a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Julius és augusztus a pihenésnek a hónapjai, sajnos azonban, ma nem élünk olyan időket, amikor a nyári hónapokat kizárólag pihenésnek lehet szentelni. Nem kétséges, hogy sok fontos és valóban aktuális probléma vár megoldásra. A gyors megoldásnak egyetlen előfeltétele a megfelelő előkészítés, ami kétségkívül nehéz feladatokat ró a városházi adminisztráció vezetőire. A Helyiérdekű Vasutak és a Talbot-cen- trálé átvételének a problémáit mellőzve, még mindig sok aktualitás szerepel a városházi adminisztráció munkaprogrammjában. Ezt a pro- grammot a nyári hónapokban sem lehet figyelmen kiviil hagyni, sőt ellenkezőleg, a városházi adminisztráció vezetőire éppen az a feladat vár, hogy a nyugodt nyári hónapokban az előkészítés technikai munkáját elvégezzék és a szó- banforgó problémák megoldásának mikéntje felől gondolkodjanak. — Azok között a feladatok között, amelyek a nyári hónapokban a városházi adminisztrációra várnak, első helyen kell megemlítenem a státusrendezést és ezt megelőzően a racionalizálás problémáját. A racionalizálási javaslat elkészítésére Gallina tanácsnok ur kapott megbízást, aki tudomásom szerint behatóan foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek a racionalizálás keretei közé tartoznak. A racionalizálás után lehet napirendre tűzni a státusrendezés ügyét és a státusrendezés során dől el az a kérdés, vájjon a városházi adminisztráció tagjainak a létszáma nem 11a- gyobb-e a kelleténél. Ma általános az a felfogás a közvéleményben, hogy a. városházi adminisztráció túlméretezett. A racionalizálás és a státusrendezés hivatott arra, hogy ezt a felfogást megerősítse, vagy eloszlassa. A városházi tisztviselőknek azonban nem kell tartamok a létszámcsökkentés veszedelmétől, mert abban az esetben, ha a státusrendezés során kiderülne is, hogy kevesebb tisztviselő is elegendő, még mindig nem kerülhet sor egyetlen fővárosi alkalmazottnak az elbocsátására sem, mert az uj fővárosi törvény értelmében felállítandó négy uj elöljáróság ügyforgalmának a ^ lebo^ nyolitásához jóval több tisztviselőre van szükség, mint aineny- nyinek az elbocsátásáról egyáltalán szó lehetne. — Ebbe a kérdésbe bekapcsolódva, szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a városházi adminisztráció nyári feladatai között a legfontosabbnak a zuglói és kelenföldi elöljáróságok felállítását tartom. Az uj törvény értelmében négy elöljáróságot kell felállítani, mivel azonban a pénzügyi fedezet hiányzik, megelégednénk a két legfontosabb uj elöljáróságoknak a. felállításával. Személyzeti kiadás nem lesz, mert hiszen a racionalizálás és státusrendezés következtében felszabaduló munkaerőket itt lehetne felhasználni. Zuglóban és Kelenföldön a legsürgősebb az uj elöljáróság felállítása, mert itt egyes lakók anyagira távolesnek a kerületi elöljáróság épületétől, hogy a helyzet tűrhetetlenné vált. Különösen a szegényebb néposztályok tagjai számára vált a helyzet elviselhetetlenné. Nem lehet ezektől a szerencsétlen emberektől azt kívánni, hogy öt-hat, sőt több kilométert is gyalogoljanak, amig eljutnak az elöljárósághoz, ahol szegényügyben, seg’élyügyben, kilakoltatási vagy egyéb ügyekben vannak dolgaik. Nagy időveszteséget és költséget jelent ez a kibírhatatlan távolság. Arra az esetre, ha ennek a két elöljáróságnak a sürgős felállítása is nehézségekbe ütköznék a fedezet hiánya miatt, a. Keresztény Községi Pártnak Van egy javaslata, amely keresztülvihető. E javaslat szerint legalább a szegényügyekkel foglalkozó osztályt kell kihelyezni a Zuglóba és a Kelenföldre elöljárósága expozitura formájában. Ugyanolyan megoldást képzelek el, mint amilyen az adóhivatalok decentralizálásakor történt. Ha az adófizető polgárság kényelmének a szolgáláisa okából tudtunk újabb és újabb expoziturákat létesíteni az egyes kerületekben, akkor a szociális szempontok hangsúlyozása mellett az elöljáróságok decentralizálását is végrehajthatjuk. Arról lenne tehát szó, hogy a VII. kerületben és az I. kerületben egy-egy elől- járósági expoziturákat állítanánk fel és pedig a VII. kerületben egyet a Zuglóban, az I. kerületben pedig egyet a Kelenföldön. Ezt a nyár folyamán feltétlenül meg kell és meg lehet csinálni. Ezen az utón nemcsak szociális és pénzügyi vonatkozású terhek viselését tennénk elviselhetőbbé, hanem egyben tehermentesi- tenők a két elöljáróság épületét is. — A városházi adminisztráció nyári feladatai között kell megemlítenem az uj élelmiszer-nagyvásártelep építési munkálatainak a befejezését és a megnyitás sürgős előkészítését. A fővárost ugyanis a felépítés befejezésének elhalasztása következtében rengeteg kamat-kár érte. Csaknem egy teljes esztendeje áll szerkezetileg készen az uj vásárcsarnok és a beépített összegek már csaknem egy esztendő óta kihasználatlanul hevernek. Nem szabad megengednünk, hogy ez a kamatveszteség továbbra is terhelje a fővárost, hanem minden rendelkezésre álló eszközzel sürgetnünk kell az építkezések mielőbbi befejezését. Vagy az építkezések meginditásánál történt a hiba, vagy pedig az építkezés folyamán. Vagy az építkezések megindításával késtek el az illetékes tényezők, vagy az építkezés során fordultak elő bizonyos késedelmek, amelyek most a fővárost érzékenyen károsítják. Ha egyáltalán szükség volt uj élelmi- szernagy vásártelep megépítésére, akkor ebbe a húzás-halasztásba, nem nyugodhatunk bele, vagy _ pedig pénzügyi nehézségek gátolják az építkezés befejezését és a telep megnyitását, ebben az esetben pedig ezeket a nehézségeket kell sürgősen elhárítani az útból. Nézetem szerint feltétlenül sürgősen szükség van az uj élelmiszercsarnok megnyitására, mert a IX. kerületi nagycsarnokban az állapotok tűrhetetlenek, másrészt azért is, mert a dunaparti bódévárost már egyszer el kell tűn-
