Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-05-28 / 21. szám

4 u jj BUDAPEST 1932 május 28. ERDÉLYI MÜINTÉZBTE I a d r 1 fényképétz IV., SSHOllWlli-l 2.1 KlUiiSÖT JÓL, OLCSÓ» BÓLIiiTSÓÓDOR KÉSZÍT UH!., SónSOR-UTCA 3». TELEFON 30-B-73. SZEGEDY BÉLH JENŐ oki. gépészmérnök, kövezömester, ut- és vasútépítési vállalkozó Budapest, I, Tárnok-u. 2,IV. em. TELEFOS: 10-8- 2. Kraszner József Cementárugpr Rí. mozaik- és cementlapjai elismerten a legjobbak Csak Kraszner-féle lapokat használjon! Gyártunk még: belo-csöveket, kutgyürüt, beton­oszlopokat és mindennemű betonárut. Vállalunk elsőrangú kivitelben: fal- és padló- burkolati munkákat. Budapest, X., Kerepesi-ut 73. Telefon: 35-2-72 MUNKÁCSY GYULA szab. takaréktuzhely, ia, kéménytoldó és Iakatosárugyár Budapest, VI!., Rózsa-utca 39. Telefon : J. 31-2-80 J. 35-9-16. Az összes állami és városi intézmények szerződéses szállítója HITTER SCHRANTZ R.-T. Budapest X-, Gvömrűs-ut 80. Telefon: J. 37-9-36. Drótkerítések. Sodronyszövetek, sodrony- fonatok, kályhák, tűzhelyek, lyukasztott lemezek. Kerti bútorok. Budapest nyomara és hite Itta: Mihalovics Zsigmond tb. kanonok, törvényhatósági bizottsági tag A Karitász húsvéti lelkigyakorla­tán a kataszterbe került szegényeket gyóntatom. A sekrestyében. Legelő­ször a belépők cipőjét látom. Rette­netes r cipők. A nőkön férficipők. Uraságoktól levetett hócipők. Sarok nélkül. Széttaposva. Szétmenni ké­szülnek. A ruha stilszerü a cipővel. Minden belépővel dohos, penészes, szegény-illat ömlik. S e szegényködből, ruharoncsokból beszél a bűnbánó, tisztulni akaró ember lelke. Nem feledték el a gyer­mekkor imáit. Diadalmas érzés tü- zel ki belőlük. Van hely, mely az övéké is: a templom! Van valaki, aki előtt oly értékesek, mint az exiszten- ciaval biró polgár: Krisztus előtt! Épültem, ahogyan hallgatták a beszedeket. Óbuda, Angyalföld, Tri- polisz, Lőportárdülő, Külsőferenc- város, Hermina s a többi kültelki templom megtömődött velük. Nyo­mortól szántott arcuk feszüli figye­leménél itta az örök Krisztus vigasz­taló beszédét. A litániának is vége volt s nem mozdultak. Meredt szem­mel nézték a kivilágított oltárt és énekelték a böjti énekek minden versét. Sokan vannak. A főváros 244.251. családjából 68.482 családot tart nyil­ván a szegénykataszter. Minden ne­gyedik ember — talaját vesztett. Szágnldó deficit — száguldó adósság! A §zámszéki igazg-ató megállapítja, hogy az autóbuszokat 99.80 százalék erejéig adósságra vásárolták — A főváros még az 1930-i deficitet sem téritette meg tör­vényes kötelezettsége ellenére az üzemnek — Az Uj Budapest tudósitójától — Az Autóbuszüzem ezévi zárszám­adásának nyilvánosságrajutása. kap­csán éles kritikával illettük az üzem vezetőségét, rámutatva arra, hogy az üzem. múltjában nincs öröm, de jövőjében a remény még kevesebb. Adósságok útvesztőjében tévelyeg ez a szerencsétlen tizem, üzletvitele közlekedéspolitikai és várospolitikai szempontból egyaránt gyönge, az autóbuszvonalak kétharmada ma is deficites: naponta 4000 pengőt fizet rá Budapest közönsége a száguldó deficitre, az Autóbuszüzemre, amely­nek kocsikilométerenkénti kiadása az elmúlt évben 5 százalékkal emel­kedett! Cikkünk élénk feltűnést kel­tett a városházán és kapcsolt ré­szein és annak megállapításait ille­tően részletes nyilatkozatot tett munkatársunk előtt Hochenburger Antal nyug. altábornagy-hadbiró, az üzemi igazgatóság elnöke. Hochen­burger nyilatkozatában megállapí­totta, hogy a deficites vonalak azonnal való beszüntetése, az üzem mentesítése a kölcsönök és a folyó bevételekből befektetett _ tőkék, ka­mat és annuitás fizetésének kötele­zettsége alól, továbbá a motalkó kincstári illetékének leszállítása al­kalmasak arra, hogy virágzó válla­latot teremtsenek a deficites üzem­ből. A fenti polémia után általános ér­deklődésre tarthatnak számot Papa- nek Ernő dr. számszéki igazgató megállapításai az Autóbuszüzem üz­leti gesztiójáról. A számszéki igaz­gató törvényes kötelezettségéből fo- lyóan veszi vizsgálat alá az üzem elmúlt évi zárószámadását és rá­mutat arra a megdöbbentő körül­ményre, hogy az üzem járómüvei­nek értéke a vagyonmérleg szerint 7,329.026 pengő, az üzem a járómüve­ket 12.379 pengő bijján a beruházási kölcsönből szerezte be. „Az üzem gazdálkodása szempontjából — mondja a számszéki igazgató — elvi okokból nem helyeselhető, hogy a járómüvek beszerzése 35 éves tör- íesztéses kölcsönből történik, mert azok élettartama a kölcsön lejártá­nál igen lényegesen rövidebb és a községi háztartás még akkor is fi­zetni fogja a kamatokat és törleszti a kölcsönt, amikor az üzem esetleg már harmadszor lesz kénytelen ko­csiparkját megújítani.“ Ennél lesujtóbb kritika hivatalos helyről még nem hangzott el az Autóbuszüzem üzleti kalkulációjá­val szemben! A számszéki igazgató megállapítása azt jelenti, hogy a fő­városi utcák száguldó deficitje egy­ben száguldó adósság is: az utcákon rohanó autóbuszból mindössze 0.20 százalék fizettetett ki annak idején az üzemi pénztárból, 99.80 százalék viszont adósságra szereztetett be! Erős kézzel nyúl bele a számszéki igazgató az üzem azon számításaiba, amelyek az egyes kocsik élettarta­mára vonatkoznak. A járómüveknél leirt 7.5 százalékot a valóságos ér­tékcsökkenéssel szemben kevésnek tartja a számszéki Igazgató, mert évi átlagos 60—80.000 kilométer tel­jesítmény mellett nem valószínű, hogy a kocsik élettartama 13 és fél év legyen. Igaz ugyan, hogy szükség esetén ennyi ideig, esetleg még to­vább is forgalomba tarthatók a ko­csik, azonban a tapasztalat szerint 4—500.000 kilométer teljesítése után az évenkénti fenntartási költségek alig maradnak a tíz éves amortizá­cióval kalkulált beszerzési árak évi törlesztési részletének összege alatt. Teljes objektivitással mutat rá Papanek Ernő dr. arra a körülmény­re is, bogy a községi háztartás által megtérítendő deficit kifizetésének késlekedése mekkora zavarokat okoz az üzem üzleti életében. Kétségtelen, hogy a községi háztartás az uj fővá­rosi törvény szerint az üzemek vesz­Kávé, tea. FRPTELLI DEISIHGER IV., Ferenciek tere 1. Királyi Bérpalota teségeit megtéríteni tartozik. Az 1931. évben a községi háztartás az 1930. és^ előző évek veszteségét, bár számadásaiban kiadásra előírta, csak részben téritette meg és ezen a címen még 427.250 pengővel tarto­zik az üzemnek. Az Autóbuszüzem forgótőke hiányában ezt az össze­get csak úgy nélkülözheti, ha tarto­zásait késedelmesen fizeti, ami igen gyakran megtakarítható pénztári engedmények elvesztésével, tehát az tizem megterhelésével jár. A szám­széki igazgató ezen megjegyzése igen nagy gyakorlati tudásra és he­lyes üzleti érzékre vall! Kétséges, hogy az üzem vezetősége és igazgatósága meg fogja-e szív-1 lelni a számszéki igazgató által fel­vetett észszerű szempontokat, de még kétségtelenebb, hogy a zárszá­madási vita során a törvényható­sági bizottság közgyűlésének pontot kell tennie a száguldó deficit mögé. Az Autóbuszüzem problémája ten­gelye kell, hogy legyen a főváros jö­vendőbeli közlekedési politikájának, függetlenül attól, hogy milyen for­mában folytatja tovább működését a Beszkárt, és megmarad-e az Autó­buszüzem önálló jogi személyisége. <Ü7Íff0tplpC* mindennemű gőz- és hideg tjPÍyClCIC5f vízvezeték részére mindenféle anyaggal és hütőhelyiségek készítése impregnált parafával KASZÁS ISTVÁN hőszigetelő vállalat Budapest, V., Sziget-u. 38. Tel.: 12-5-34 NEPTUN Egészségügyi Berendező, Köz­ponti Fűtés, Vizvezetékszerelő- és Rokonszakmabeli Iparosok Termelő és Anyagbeszerző Szövetkezete EÖTVÖS-UTCA 46 TELEFON: AUT. 249-26. KÚTFÚRÁS Kútépítési es mélyfúrási vállalat Kft. Dudapest, l., Atlila-ucca 69. TELEFONSZ ÁM: ST-9-38. Próbafúrások Artézi kutak Szilrökulak SUiueszlökutak Dányafurások FOTÓCIKKEK jzakAl Géza CZAKOZLBTÉBEN T, DOROTTTA-UTCA L AMATÖRFKLVÉTELEK KIDOLGOZÁSUL FIÓKÜZLET i DEBRECEN Legurultak a munkanélküliség lej­tőjén és lakásvesztetten, fűtés, ruha, cipő és kenyér nélkül várják a pilla­natnyi segélyt. A város számos pont­ján sűrűsödést képez a nyomor, mint a könyv képei mutatják. Ahogy a nyomor-sivatag számumja össze- hordta őket. Lehet, hogy tavaszra már nem található mindegyik ott, hol a télen a fotografáló lencse meg- rögzitette őket. A Bihari-uti rettene­tes telep március 15-e óta már az újonnan épült szükséglakásokba ke­rült át. Az életvihar szétverte őket, hogy váratlanul a város egy másik pontján halmozódjanak fel ismét. A Karitász lehatolt a fővárosi nyo­mor 1tavernáiba. Napfényre hozta az élettusa sebesültjeit. A lelkipászto­rok döbbentek meg a legjobban. Nem is tudták, hogy ily nagy tömeg tűnt el előlük a nyomor ismeretlenségébe. Egy rettenetes pogányságba, ame­lyet nem az idők áramlása, nem az irodalom és művészet irányzata te­remtett meg, hanem a nyomor! Clo­aca Maxima folyik a város körül, melyben negyed millió megrekedt, előre jutni nem tudó ember tömörült össze. A nyomor e zónájában nem terem vallás-erkölcs. E finom sarja- dáshoz az anyagi javak bizonyos minimumának jelenléte szükséges. Ez pedig tökéletesen hiányzik. A könyv első részében könyörtelen őszinteséggel pörgetjük le a szomorú filmet. Krisztus szemével vettük fel, azért nem maradhatott semmi sem rejtekben. A rendőri kettőzött készenlét med­dig tartja zablán e morajló hullá­mokat? Szükséglakások építésével, szociális intézkedésekkel már keve­set segíthetünk. Puszta szóval meg semmit. Ki is merné e tájakon hir­detni a tízparancsolatot, ha egyúttal szünet nélkül nem dolgozunk azon, hogy meg is tarthassák azt! Itt na­gyobb erő szükséges. Itt már csak Krisztus vallásának centrális ér­zelme segíthet! A mások sorsa utáni érdeklődés. A meghatódottság. A szolidarizmus! így kívánta a Mester is. így áll az Uj-Szövetségben. Isten ragyogó színe előtti járás első köte­lességünk. De az is, hogy segítő készségünkkel színe elé hozzuk azo­kat, akiknek a nyomor napiól-napra ostoroz. Csak akkor értik meg sza­vunkat, ha tettekkel beszélünk. Ők is szeretnének keresztények lenni. A közhatalom e tragikus időkben nem tudja biztosítani a természetet, mely a kegyelem megelőzője. Azért a ke­resztény szolidarizmus a kenyér alakjában jelentesse meg Krisztust! Ha könyvünk * első fele riasztó, annál vigasztalóbb a második. Ki gyújt fényeket a nyomor éjszakájá­ban? Krisztus! A nyomor dombjain felszöktette háza tornyait s az éh­ség óráján onnét osztja testi-lelki kenyerét. Ki teremt a világvárosi • Krisztust... Kenyeret! Budapest nyomora és hite. Irta: Elekes Bol­dizsár. A Szent Erzsébet Karitász Köz­pont kiadása. kultúra peremén, melyen túl a puszta, kezdődik, igazi kultúrát? A pap! Más faktorok nem nyúltak oly mélyen a tömegekbe, mint a peri­fériák áldozatos papsága. Krisztus keresztje beállott a gyárak kémény- glédájába. Nem kell Páris vadon­jába mennünk, hogy épüljünk a francia pap áldozatkészségén. Olvas­sátok e könyvet s meglátjátok fővá­rosunkban is az időktől diktált hősi katolikus akciót. Gátat emelt a szo­cialista, kommunista, vidékeken s a- szörnyű órák ütésekor felzsenditette Krisztus vetését. Nincs a fővárosban oly sarok, honnét ne pirosodnék a Megváltó Szive. E könyv ébreszteni akar a katoli­cizmus szociális kötelességeinek is­meretére és teljesítésére. Tudato­sabb és gondozottabb keresztény kö­zösséget akar. A minden jóra fogé­kony müveit ifjúság a kopár tája­kon álló ifjúságéba helyezi. A karitász kötelesség teljesítése az idők szava. Vox temporis: vox Dei. Teljesítése — gondviselésszerü. — A nyomorban elpogányosodott, gyö- kértelen ember előtt a szó apológiája hatástalan. Csak egyet ért már meg: szent vallásunknak saját életén ta­pasztalt jóságát. E magától értetődő kereszténység­nek vájjon ki állhat ellent? Nem elszáradt irgalmasságot aka­runk, hanem reflexiók nélküli, áldo­zatos cselekvéseket. Először a kenyeret, hogy Krisztust is adhassuk!

Next

/
Thumbnails
Contents