Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-07 / 18. szám
i nj Budapest 1932 május 7. Ingyenebéd vagy inségmunka? Petrovacz Gyula a nyersanyag felhasználása nélkül megindítható közmunkák egész seregét kívánja elvégeztetni Budapest munkanélkülijeivel vitéz DARVAS LAJOS oki. mérnök nemesépitő vAlulit Budapest, IV , Királyi Pál-u. 20. Telefon: Aut. 86-2 96. saiy Árpád ny. min. osztálytanácsos tűzifa- és szénnagykereskedő BUDAPEST Belső iroda: I. Martfw Jlimiós-ut 29. !TeI.: 090-01 és OSO-99. Külső iroda és csuzda : I.. Jíefenföfd, £T&udaövsi-ut 50-3S. (Telefon: OSO—13. HI1TTER SÓIBAN ÍZ Dl Budapest, X., Gyömröl-ut 80. Telefon: J. 37-9-36. Drótkerítések. Sodronyszövetek, sodrony' fonatok, kályhák, tűzhelyek, lyukaszt tt lemezek. Kerti bútorok. „HURT“ MAGYAR ÚTÉPÍTÉSI RT BUDAPEST, V., ZQLTÁN-U. 11 Telefon: 230-59 és 121-37 Modern utak építési vállalata Készít: öntött és bengerelt aszfalt-, shett-, topeka-, aszfaitmakadám- és k e r a m i t-b urkolatot VILLÁKAT építünk eladásra, a meglévőkhöz hasonló k o 11 a g e- rendszerben , Mártonhegyi-ut «Németvölgyl-nt sarkán Árak: 25—28.000 pengő Bővebb felvilágosítás : Katona, Székely és Molnár építészmérnökök irodájában, M., Személyilök- Utca 9-11. szám. — Telefon 29-8-29 és 13-5-41 RAJZOLÓPAPIROK nagy választékban, legolcsóbban ENGEL HALMÁN Budapest, ü„ Woti!d-u. 3. leleten: 2B-1-A6. nitflB OTT# 0R00NA6YAR Budapest, X., SsUU^etl-n. tt (RAkosíalva). Teklon i J. 393-C U| oegoniiai, Tilunim homlokzatairól az állításit é •rgon^irttbok.t ménékelt árban axarazerü és művész kivitelben elvállalónk. W1HARTFERENC építész és építőmester BUDAPEST. VII., COLUMBUS-U. 5/b ________Telefos i Mzxrf 350—97. 1V ANCS1CS JANOS ílffSíSSffi Telefon : 43-0-09. Órák, ékszerek, dísztárgyak a legolcsóbb napi árban. Aranyért, ezüstért, zálogcéduláért óriási árakat fizetek. Óra-, ékszerjavi- tisok, átalakítások jótállással eszközöltetnek. — Az Uj Budapest tudósitójától — A főváros törvényhatósági tanácsa a maga kebeléből az inségak- ciók további folytatásának és általában a munkanélküliséggel kapcsolatos problémák megoldásának az előkészítésére külön bizottságot küldött ki, amelyben a pártok vezetői foglalnak helyet. Ez a bizottság hétfőn tartotta első ülését, érdemleges tárgyalásra azonban nem került sor és pedig azért, mert éppen aznap kezdődött a parlamentben a költségvetés vitája és a pártok vezetői, akik egyben képviselők is, csak elenyészően kis számban jelentek meg a tanácskozáson. Minthogy a fővárosban rendkívül magas — a hetvenezret is meghaladja — az Ínségre szorulóknak a száma, érthető érdeklődés nyilvánul meg a kiküldött bizottság munkájának az eredménye elé — annál is inkább, mert a városházán az a hir terjedt el, hogy a jövőben mindennemű természetbeni és pénzbeli segélyezés megszűnik, ehelyett úgynevezett szükségmunkát fognak kapni a rászorulók. Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő és tanácstag, aki tagja ennek a kiküldött bizottságnak, a Keresztény Községi Párt álláspontját ebben a kérdésben a következőkben fejtette ki az Uj Budapest munkatársa előtt: — A munkanélkülieken és ínségeseken való segítésnek a módja nem tartható fenn a mai keretek között és pedig főként azért, mert az a hatalmas összeg, amit a főváros a különböző inségakciók fenntartására fordít, teljesen elvész. anélkül, hogy a legminimálisabb produktiv célokat lehetne vele szolgálni. Azok az összegek, amelyeket a főváros étkeztetési és felrubázási akciók alakjában rendelkezőre bocsát, értéktelenekké válnak. Ezért merült fel az a gondolat, hogy segély helyett munkát kell adni. Ezen a módon szét lehet választani a munkakerülőket a munkanélküliektől és meg lehet akadályozni, hogy a jövőben munkakerülők el tartassák magukat a fővárossal, melynek polgársága súlyosan nyög a terhek alatt. Nem kétséges, hogy a tényleges munkanélküliek szívesen vállalkoznak állandó munkára, hogy igy megkereshessék azt a pénzt, amit eddig könyöradományként kaptak. — Ennek a problémának műszaki része igen egyszerűen lebonyolítható. Olyan munkálatokat kell végeztetni, amelyeknél nincs szükség nyersanyagra. Olyan munkálatokról lehet tehát szó, amelyek a főváros külterjes fejlődésével hozhatók kapcsolatba. E külterjes fejlődés — Az Uj Budapest tudósítójától — A belügyminiszter költség'vetési leirata — mint megírtuk — javaslatot tesz a deficites fővárosi fürdők további sorsáról, felvetvén a bérbeadás lehetőségét. Minden oldalon megegyeznek a fővárosi pártok vezetői, hogy a fővárosi fürdők problémáit most már nem lehet töbsorán ezer és ezer ház épült a főváros perifériáin anélkül, hogy ott a legelemibb közművek létesültek volna. Az úttest ezeken a vidékeken csak telekkönyvileg van kihasítva, de kocsiút és gyalogút a valóságban nem található. Rendkívül hasznos munkát lehet tehát végeztetni ilyen vonatkozásban. Semmiféle előismeretre sincsen szükségük azoknak a munkanélkülieknek, akiket a főváros ilyen munkálatok elvégzésére használ fel. Órabért kapnának segély helyett, aminek a morális előnyökön kivül előnye lesz az is, hogy nem esetenkénti segélyezésről lesz -szó, hanem hosszabb időre szóló kenyérkereseti lehetőségről. Ugyancsak fel lehetne használni ezeket az inségmunkáso- kat a csatornázás kifejlesztésére. Ma még erősen bénítja az építési kedvet az a körülmény, hogy sokhelyütt a perifériákon nincs csatornázás. Ez is legnagyobb részében földmunka volna és csak kis részében betonmunka. A csatornázási munkálatokhoz legfeljebb húsz százalék nyersanyagra lesz szükség. A legfőbb feladat tehát megteremteni erre a célra a pénzügyi fedezetet, annál is inkább, mert ennek a nyersanyagnak a költségei három-négy esztendő alatt megtérülnek, hiszen a tulajdonosoknak meg kell fizetniük a csatornailletéket. — Ami ennek az inségmunkának a pénzügyi problémáját illeti, ezt feltétlenül meg kell oldani. A főváros közönsége joggal kopogtathat a kormány ajtaján, hiszen hatalmas összegeket fizetett be szükségadók fejében. A májusi szükségadóból feltétlenül lehet elegendő fedezetet találni ezekre az inségmunkálatokra. A Keresztény Községi Párt ezt a felfogást igyekezni fog tőle telhető erővel érvényesíteni és pedig ngy a városházán a technikai lebonyolítás szempontjából, mint a kormánynál a szükséges fedezet előteremtése érdekében. Teljes mértékben osztom azt a felfogást, hogy munkanélküli segélyt adni nem szabad, ennek az álláspontnak azonban egyenes konzekvenciája az, hogy a munkanélkülieken segíteni kell és a segítés céljaira alkalmas formát kell találni. A keresztény alapon álló székesfőváros nem zárkózhatik el a munka- nélküliek ilyen irányú megsegítése elől. Petrovácz Gyula hangsúlyozta még az Uj Budapest munkatársa előtt, hogy ezeknek az inségmunká- latoknak a megindítása nem fogja jelenteni az összes inségakciók beszüntetését, hiszen étkeztetésre és felruházására a jövőben is szükség lesz, már csak azért is, mert elaggottakról és betegekről, egyszóval munkaképtelenekről is kell a fővárosnak gondoskodnia. bé levenni a napirendről. E problémák megoldásának az előkészítését erősen hátráltatja az a körülmény, hogy az uj fürdőtörvénynek Budapestre vonatkozó végrehajtási utasítása még mindig nem készült el. Szviezsényi Zoltán miniszteri tanácsos az Uj Budapest legutóbbi számában megjelent feltűnést keltett cikkében megsürgette ennek a végrehajtási utasításnak a kiadását és egyben azt a kívánságát juttatta kifejezésre, hogy a végrehajtási utasítással kapcsolatosan a kormánynak meg kell tennie a szükséges rendelkezéseket a kurkomissziók felállítása iránt. A belügyminiszteri leiratról és Szviezsényi Zoltán beszámolójáról beszélgetést folytattunk Homonnay Tivadar dr. országgyűlési képviselővel, a Keresztény Községi Párt vezető tagjával, aki elnöke a városgazdasági ügyosztály szakbizottságának. Mindenekelőtt a fővárosi fürdők sorsának alakulása iránt érdeklődtünk, majd azt a kérdést vetettük fel, hogy nincs-e mód a, fürdőtörvény Budapestre vonatkozó végrehajtási utasításának sürgős kiadására. Homonnay Tivadar a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A fővárosi fürdők problémáinak mielőbbi végleges megoldása tekintetében a legegészségesebb helyzet az volna, ha a főváros mindenekelőtt egységes vezetés alá helyezné az összes fürdőket, azután pedig gondoskodás történnék Budapest-fürdőváros kiépítésének megindításáról. Megelégedhetnénk már azzal is, hogy ha ebben az irányban az első kezdeményező lépés megtörténnék. A mai gazdasági helyzet azonban olyan, hogy Budapest-fürdőváros megépítéséről emberi számítás szerint még^ hosszú évtizedekig nem lehet beszélni. Ezek után az a kérdés merül fel, hogy Budapest törvényhatósága akarja-e idegen tőkék igénybevételével megkezdeni a fürdővárosgondolat megvalósítását, igen, vagy nem? Ahogyan ón a helyzetet ismerem, sokan vannak a városházán illetékes tényezők, köztük magam is, akik idegen tőkék bekapcsolásának a goiulolatát nem utasítjuk el magunktól. Ez természetesen csak úgy történhetnék meg, ha a főváros legteljesebb ellenőrzési joga biztosíttatnék. — Annyi bizonyos, hogy végre napirendre kell tűzni ezeket a kérdéseket, már csak azért is, mert a főváros közönségének meg kell szabadulnia attól a veszteségdől. amit e fürdők üzeinben- tartása évről-évre jelent. Kettős célt lehetne szolgálni: megjavítanánk a főváros pénzügyi helyzetét a deficit eltüntetésével, másrészt pedig módot nyújtanának az idegenforgalom emelkedésére és ennek következményeként az ipar és a kereskedelem fellendítésére. — Mindezekhez azonban az első lépés a kurkomisszió eszméjének a megvalósítása volna. Gyakran sürgettem a kurkomissziók létesítését éppen az Uj Budapest hasábjain és igy szükségtelen most ismét indokolásba bocsátkozni. A fürdőtörvény végrehajtási utasításában kell gondoskodnia a kormánynak a kurkomisz- sziók felállításáról. Sajnos, ennek a végrehajtási utasításnak a megjelenése késik, nyilvánvalóan azok miatt a zavarok miatt, amelyek a népjóléti minisztérium feloszlatása következtében támadtak ezen a téren. Mindenesetre helytelenítenem kell, hogy a vidékre vonatkozóan előbb adta ki a kormány a fürdőtörvény végrehajtási utasítását, pedig helyesebb lett volna először a Budapestre vonatkozó részt kiadni. Mint a városgazdasági bizottságnak az elnöke, a legrövidebb időn belül érintkezést keresek a polgármester úrral, mint országgyűlési képviselő pedig Károlyi Gyula gróf miniszterelnök urnái fogok interveniálni a végrehajtási utasítás mielőbbi kiadása és a kurkomissziók megalakítására vonatkozó jogos kívánságok honorálása érdekében. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a kurkomissziók létesítése az első lépés Budapest-fürdőváros felé, magát a fürdővárost azonban csak idegen tőkék igénybevételével tartom me gépit hét őnek. FAREDŐNYT, ACÉLREDŐNYT, . Tevőink által közismert elsőrendű és csinos kivitelben najfy Á.R,EIVÍj:lbDlWÉIVIWEL szállítunk ECKMAYEIA ISTVÁN, lakatosáru- és redőnygyára BUDAPEST, VI., VtbRÖSMARTY-UTCA 47. SZÁM Andrássy-ut közelében) Telefon i Automata 220-54. Kérjen izélretei árajánlatot Alapitáai tr 1892 Előtérben a fürdőváros-probléma Homonnay Tivadar Károlyi miniszterelnökkel lép érintkezésbe a fürdőtörvény végrehajtási utasításának kibocsáj- tása érdekében
