Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-03-21 / 11. szám

Budapest, 1931 március 21 MUL évfolyam 11. szám jr UJ BUDAPEST ‘m-r.uo)r sJÁI?^dg — g o o [ Egész évre......................................................->0 pengő Fél évre..................................................................15 pengő Egyes szám éra 60 fillér SZERKESZTŐ : 4 N D O R DR Szerkesztőség és kladóhlvalal: Budapest, IV., Kaas ivor-utca 9. telefon: Aul. 828-23. Postatakarékp. chequeszámla : 30913 i feláró függőkölcsönök rendezésére újabb rövid lejáratú bitéit vesz igénybe a főváros JCamatíe péiszügiji tsmá€sn&ü a foöíi&égip&tésmelz a 5eí- ügymémiszteir áfíatf fkivúmi módi^sitásmvóf és a záró- szám&élásofe afatzuíásehvóf — 3Ífem mutatfooziSz fcüfö~ nösefoú visszaesés a fövavasi üewéteíeünéf — Jí fm&ö- vmos~terv és a tfaúám beépítésének finanszirazása, a nagyi bemfkázóíköfesőn feívéteíéneb újabb eftofó&ása és a többi fantos pénzügyi pmbféma Uj emberek A hétfői tanácsnok-választás so­rán hét uj ember került az ügy­osztályok élére, a főjegyzői és ta­nácsjegyzői karban is számos vál­tozást fog hozni a jövő hét, — több mint ötvenszázalékos arányban ki­cserélődött tehát a főtisztviselői kar. Az egész vonalon győzött a fiatalság, ifjú emberek kerültek fantos irányitó pozíciókba, néhány hét alatt annyira megváltozott a városháza arculata, hogy emlékké szürkült azok egyénisége és mun­kássága, akik tegnap még itt jár­tak közöttünk. Az uj fővárosi törvény által a főpolgármester, a polgármester és a törvényhatósági tanács kezében centralizált hatalom felmenti az uj tanácsnokokat attól, hogy prog­ramot adjanak. Az ő feladatuk más, mint a; régi tanács tagjaié, nekik nem kell kezdeményezniök, kitalálniok, az ő hivatásuk a pol­gármesteri akarat maradéktalan végrehajtása: nem tervező mérnö­kei, hanem soros gépészei ők a fő­városi adminisztrációnak, arra. kell vigyázniuk, hogy jól szuperáljanak a fújtatok, hiba nélkül forogjanak a kerekek. Más lapra tartozik, hogy ezt a gépészt munkát nem tudta volna-e az eddigi buzgósággál és tapaszta­lattal ellátni az öreg tanácsnokok azon csoportja, amely időelőtt nyu­galomba távozott. A történteken azonban változtatni nem lehet, ki­dőltek az adminisztráció eddigi oszlopai, a fiatalság örök, a jelen esetben kissé túlhajtott jogán itt vannak az uj tanácsnokok, akiknek a régiekkel szemben még az az elő­nyük is megvan, hogy életfogytig­lan vannak megválasztva. Az a kívánság, hogy az ifjúi energia az adminisztráció raciona­lizálásában és gyorsításában élje ki elsősorban magát. A polgármes­ter kormányoz és akaratot nyilvá­nít, a közigazgatás gépies munkája az alpolgármesterekre és tanács­nokokra tartozik. Ellenben lendüle­tet kell vinni a városházi közigaz­gatás mindennapos munkájába: a hivatalos idő pontos betartását, a.j°pát kereső vagy adóját fizető közönség udvariasabb kiszolgálását, a vállalkozói számlák kifizetésének megreformálását, az építési és egyéb közjogi természetű engedé­lyek kiadásának megkönnyítését várjuk az uj tanácsnokok fiatalos hevü energiájától! Aminthogy az uj elöljárói gene­ráció az utóbbi esztendők során ta­gadhatatlanul megjavította a ke­rületi igazgatást, arra kérjük az uj tanácsnokokat, hogy munkabírásu­kat és invenciójukat a súlyos gaz­dasági válság és a nem kevésbé súlyos közterhek alatt nyögő fő­városi lakosság életének és a ható­ságokkal való érintkezésének meg­könnyítésére áldozzák. Amikor vál­ságos ínségünkben szinte az egyet­len pozitív jövedelem a köztisztvi­selői fizetés kicsiny, de stabil ke­nyere, az uj tanácsnokok energiája tegye bizonyossá, hogy ezt a ke­nyeret a város minden alkalmazott­ja meg is szolgálja. — Az Uj Budapest tudósitójától — A főváros pénzügyi helyzete nem mondható kedvezőnek. Az általános közgazdasági válság a főváros be­vételeinél is érezteti kedvezőtlen hatását. Mindezek ellenére örömmel állapíthatjuk meg, hogy a főváros háztartásában zavaró momentumok egyáltalán nem jelentkeznek. A fő­város minden irányban eleget tesz kötelezettségeinek, presztízse pedig elsőrangú, nemcsak országos, ha­nem európai vonatkozásban is. Ez a kiegyensúlyozottság főként La- motte Károly dr. tanácsnoknak, a főváros pénzügyminiszterének az érdeme. Az Uj Budapest munka­társa hosszabb beszélgetést folyta­tott Lamotte tanácsnokkal és a be­szélgetés során érdeklődött egy­részt a belügyminiszteri leirat kö­vetkezményei, másrészt a főváros kölcsöntervei és a zárószámadások alakulása iránt. Scumottc Ifáán&ívf <$r. a belügyminiszter költségvetési le­iratáról a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A belügyminiszter ur költség- vetési leiratában különböző változ­tatásokat rendelt el. Ezeket a vál­toztatásokat végrehajtjuk és ezek­nek megfelelően természetesen né­miképpen át kell alakítanunk a fő­város ezévi költségvetését. Az egyes ügyosztályokban már folyik is ilyen irányban a munka, a pénz­ügyi ügyosztály előreláthatóan hus- vét után kerül abba a helyzetbe, hogy az ügyosztályi revizió alapján uj formába önthesse a költségve­tést — a belügyminiszter ur által kivánt változtatásoknak megfele­lően. — A fővárosnak — folytatta La­motte tanácsnok — a közeljövőben van egy nagy problémája és ez a lejáró függőkölcsönök rende­déibe. Az egyik íüggőkölcsön ez év végén, a másik a jövő év júniusában jár le. Eredetileg úgy terveztük, hogy ezeket a függőkölcsönöket a fel­veendő nagy beruházó külföldi köl­csönből fizetjük vissza és pedig még ebben az esztendőben. Ennek a nagy kölcsönnek a felvételére szük­ség volna nemcsak azért, hogy a függőkölcsönöket rendezzük, hanem azért is, mert különböző fontos be­ruházási terveket kellene végrehaj­tanunk. A nemzetközi pénzpiacon sokáig rendkívül kedvezőtlen volt a helyzet, úgy hogy külföldi nagyköl- csön felvételére nem gondolhattunk. Most azonban némi javulás mutat­kozik a nemzetközi pénzpiacon, de ez a javulás még most sem mutat olyan mértéket, hogy elfogadható feltételek mellett plaszirozhatnók az általunk felvenni szándékozott be­ruházó kölcsönt. Rövidle járatú hi­telek nagy mennyiségben és ked­vező feltételek mellett jelentkez­nek. Ilyen körülmények között nem vállalkozhatunk ennek a beruházó nagy kölcsönnek külföldi piacokról való felvételére, ellenben módunk­ban áll rövidlejáratu hitelt igény­bevenni. A mi függőkölcsöneink tu­lajdonképpen rövidlejáratu kölcsö­nök, amelyeket ezidőszerint nem áll módunkban hosszúlejáratú kölcsö­nökké átalakítani és igy előrelátha­tóan ahhoz a megoldáshoz fogunk folyamodni, hogy a két függőkölcsönt ez év folya­mán felveendő rövidlejáratu kölcsönökből fogjuk kifizetni, ami végeredményben azt je­lenti, hogy újból függőkölcsönt veszünk fel, vagyis a lejárati időt további egy-két évvel meg­hosszabbítjuk. Ez nehézségekbe ütközni nem fog. Itt közbevetjük azt a kérdést, hogy a függőkölcsönök prolongá­lása után nyilik-e lehetőség azoknak a közmunkaterveknek a megvalósí­tására, amelyeket a főváros vezető­sége a külföldi nagykölcsönből óhajtott végrehajtani. Lamotte Ká­roly tanácsnok érdeklődésünkre eze­ket felelte: — Az üzemi beruházások folya­matban vannak. Azokra az üzemi beruházásokra, amelyek sürgősen végrehaj tandók voltak, előterem­tettük a szükséges fedezetet, itt te­hát nincs gondunk. Ami a többi közmunkatervet illeti, ezek közül a mai gazdasági viszonyok kö­zött kizárólag azoknak a végrehaj­tására vállalkozhatunk, melyek produktív természetűek, vagyis amelyek megvalósulásuk után maguk teremtik elő a beléjük fektetett tőke kamatait és amortizációját. Ilyen természetű közmunka lenne- a f ü rd öv ár os-go nd o la Inak meg v a 1 ó ­sitása. A Budapest-fürdőváros kon­cepciónak több részlete van, hogy ezek közül melyiket lehet megvaló- sitani, annak eldöntése más város­házi. fórumok elé tartozik. A legkö­zelebbi jövő munkaprogramja két­ségtelenül a fürdőváros-koncepció valamelyik részének a megvalósitá- sa lesz és itt pénzügyi szempontból nem a fővárosra, hárulnak felada­tok, hanem a magántőkére. Úgy tu­dom, hogy úgy belföldi, mint kül­földi vonatkozásban érdeklődés je­lentkezik a fürdőváros-koncepció különböző részeinek a megvalósítá­sa iránt, valamint aziránt is, hogy a közművek létesítése milyen tem­póban történhetnék meg. Jelentke­zett külföldi érdeklődés a Tabán újjáépítésére is. Én ezen az utón Iátok lehető­ségeket. Szükségesnek tartom ugyanis hangoztatni, hogy közpénzből manapság nehéz nagyobbarányu beruházásokat végrehajtani. Abból a tényből pedig, hogy a kül­földi tőke budapesti tervek megva­lósítása iránt érdeklődést tanusit, kedvező következtetéseket vonok le és úgy gondolom, hogy a közeljövő­ben a gazdasági életben komoly enyhülésre lehet számítani. A beszélgetés során érdeklődtünk a zárószámadósok alakulása iránt is. Lamotte Károly tanácsnok, aki előtt megismételtük a zárószámadá­sok deficitjéről szóló híreket, a kö­vetkezőket mondotta: — A főszámvevő ur most dolgozik a zárószámadásokon. Végleges kép még nem alakult ki. Érdeklődtem többizben a zárószámadások alaku­lása iránt, de határozott választ még nem kaptam. Úgy tudom, hogy husvétig feltétlenül elkészülnek a zárószámadások, úgyhogy husvét után a zárószámadások adatait nyilvánosságra hozhatjuk. Felemlítettük végül azokat a híre­ket is, amelyek szerint a főváros bevételei az elmúlt két hónapban kedvezőtlenül alakultak. Ezek a hí­rek az általános közgazdasági vál­ságnak a következményei. Lamotte Károly tanácsnok azonban ebből a szempontból is megnyugtató vá­laszt adott, amennyiben kijelentet­te, hogy az év első két hónapjában a fő­város bevételeinél különösebb visszaesés, amely aggodalomra adhatna okot, nem következett be. A főváros bevételeinek legnagyobb része úgynevezett fundált jövede­lemből származik, olyan visszaesés tehát, amely a főváros háztartásá­ban fennakadást idézhetne elő, be sem kövétkezhetik. A főváros költ­ségvetésében ezek a tételek nagy elővigyázatossággal és gondosság­gal vannak beállítva, meglepetés tehát a főváros pénztárát nem ér­heti. Lamotte Károly pénzügyi tanács­noknak ez a nyilatkozata alkalmas arra, hogy megnyugtassa azokat, kik bizonyos aggodalmakat táplál­nak a főváros háztartásának zavar­talan folytatása tekintetében: La­motte személyében higgadt, előre­látó pénzügyminisztere van a fővá­rosnak.

Next

/
Thumbnails
Contents