Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-10-24 / 42. szám
1931 október 24. nJBTTDAPjrST 3 A takarékossági bizottság jelentesd illetően teljes a szolidaritás a két kormángzöpárt kozott Peírovácz ögula meg van győződve, hogy tizenkilenc tanácstag szavazatával a törvényhatósági tanács ellogadja a takarékossági bizottságok javaslatait és mellőzi a közüzemi dijak tarifáinak emelését - Nagy difereneiäk a partok és a főváros vezetősége között a jövő évi közmunkák ügyében — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros törvényhatósági tanácsa — egyheti szünet után^— folytatja a jövő évi költségvetés tervezetének a megvitatását. A vita kétirányú. Egyrészről a polgármesteri tervezethez szólnak hozzá a szónokok, másrészről a takarékossági bizottságok jelentései is napirenden szerepelnek. Az egyhetes szünetet azért kellett tartani, hogy az üzem- igazgatóságok elkészíthessék a maguk vélemény es jelentéseit a takarékossági bizottságok által javasolt törlésekre vonatkozóan. Itt tulajdonképpen az adminisztráció véleménye harcol a takarékossági bizottságok felfogásával. A harc hátterében megoldásra vár a legégetőbb probléma: elkerülhető-e a tarifaemelés, vagy sem? Erről a kényes szituációról hosszabb beszélgetést folytattunk Petrovácz Gyula országgyűlési képviselővel, a Keresztény Községi Párt vezető tagjával. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk. hogy miként Ítéli meg az üzemigazgatóságok által előterjesztett véleményeket és általában milyen konkrét eredményt vár a törvényhatósági tanács budget-vitájá- tól. Peírovácz Gyula tanácstag a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Nem kétséges, hogy a törvény- hatósági tanács költségvetési vitája a tarifaemelések tervének elejtését fogja eredményezni. Bízni lehet ebben nemcsak a takarékossági bizottságok által elért megtakarításoknak a reálitása miatt, hanem azért is, mert a polgármester ur maga is hajlik az általunk megjelöli megtakarítási lehetőségek honorálása felé. A polgármester ur expozéjában azt hangoztatta, hogy ő a költségvetést az általa benyújtott formában csak tervezetnek tekinti és készséggel hozzájárul azokhoz a módosításokhoz, amelyeket a takarékossági bizottságok javasoltak. Természetesen lesznek ellen- javaslatok is. Főként az üzemigazgatóságok fognak ilyen ellenjávas- latokkal fellépni, bár meg lehet máris állapítani, hogy az üzem- igazgatóságok legnagyobb része magáévá teszi az üzemeknél javasolt megtakarításokat. Vannak olyan üzemek is, amelyeknek _ vezetői éles ellenállást fejtenek ki. A legélesebben viselkedik ebben a tekintetben a Beszkárt. Az igazgatóság itt hatásköri kérdést élez ki, szerintem azonban a hatásköri kérdés tisztázásának a provokálása nem fog célra vezetni. Azokban az esetekben, amikor ellenjavaslatok merülnek fel a takarékossági bizottságok által javasolt törlésekkel szemben, szavazások utján fogunk dönteni és igy fog kikristályosodni a költségvetési tervezetnek végleges képe, amely végső fokon a közgyűléstől várja, a döntést. — A takarékossági bizottságok javaslatainak az elfogadása az egész vonalon biztosítva van. A két kormányzópárt teljes szolidaritást fogadott ebben a tekintetben. A takarékossági bizottságok a maguk javaslatait teljes egyhangúsággal terjesztették elő, minden egyes ilyen javaslatot egy kereszténypárti és egy községi polgáripárti bizottsági tag irt alá. Ha ellenvélemények támadnak és emiatt szavazásra kell feltenni a kérdést, 19 tanácstag egyformán fog szavazni — a takarékossági bizottságok javaslatainak az elfogadása mellett. Komoly érvek előtt meghajlunk. A tanács minden tagja meg fogja hallgatni az ellenérveket és amennyiben úgy találná a többség, hogy a takarékossági javaslat valamely üzem működését veszélyeztetné, készek leszünk meghátrálni is. Erre azonban aligha fog sor kerülni, mert összes törlési javaslataink alapos tanulmányozás és a helyzet pontos mérlegelése alapján készül. Ügy tudom, hogy a polgármester ur sem ragaszkodik mereven az eredeti tervezethez. — Ha lesznek kérdések, amelyekben meggyőzeim hagyjuk magunkat, van egy olyan kérdés, ahol áthidalás lehetősége teljesen ki van zárva. Ez a kérdés — a tarifaemelés. A főváros hivatalos tényezői azt mondják, hogy a tarifaemelést elkerülni nem lehet, sőt hangsúlyozzák, hogy most van a legkedvezőbb alkalom a tarifaemelési tervnek a végrehajtására, ami különben is már régen aktuális volna az üzemek rentabilitásának biztosítása érdekében. Mi azonban nem deferá- lunk ebben a kérdésben, sőt a leghatározottabban kijelenthetem, hogy minden tarifaemelést megakadályozunk. — Nem csodálom egyébként, hogy | az üzemi tarifák reformjára szükség van. Most azonban nem élünk olyan időket, amikor tarifareformmal lehetne előállani. Ha áldozatokba kerül is, inkább megszorítunk bizonyos kiadásokat, de a főváros polgárságára újabb terheket rakni nem engedünk. A beszélgetés során érdeklődtünk a jövő évi fővárosi közmunkák iránt. Petrovácz Gyula ezeket mondotta: — A jövő évi közmunkák tekintetében is nagy a differencia közöttünk és a hivatalos tényezők között. Az eredeti költségvetési tervezet szerint utépdésre, csatornaépítésre és üzemi beruházásokra korlátozódnak az összes közmunkák. Hiányzik a költségvetési tervezetből minden néven nevezendő magasépítési munka. Nincs tétel beállítva sem templomépitésre, sem is— Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros pénzügyi bizottsága e héten foglalkozott a fővárosi kórházproblémákkal és ezeknek főként azzal a részével, amely az állam- kincstárt terhelő tartozásoknak a behajtására vonatkozik. Általános volt az a vélemény, hogy a fővárosnak ki kell harcolnia a maga követeléseinek a behajtását. Jogi viták támadtak afelől, vájjon a fővárosnak nyilik-e lehetősége arra, hogy az államkincstárral szemben bírói utat vegyen igénybe. Az Uj Budapest munkatársa megkérte Szemethy Károly dr. tiszti főkolaépitésre, sem szükséglakások építésére. Követelni fogjuk, hogy valami minimális pénz jusson magasépítési közmunkákra is, mert a főváros tartozik ilyen irányban is teljesíteni a maga kötelességét. Nem szabad elhanyagolni a magasépítést, hiszen itt lehet foglalkoztatni a legtöbb iparágat. Legalább egy templomot, legalább egy iskolát és legalább egy szükséglakáskomplexumot feltétlenül fel kell építenie a fővárosnak a jövő esztendőben is. Hajlandók vagyunk ennek ellenében elejteni a telekbeszerzésekre és telekkisajátitásokra előirányzott tételeket. Telekvásárlásra a mai időkben nincsen szükség. — A rendkívül súlyos gazdasági viszonyok között, amelyek az államháztartás menetére is zavaró hatást gyakorolnak, nem lehet gondolni — legalábbis egyelőre — a Dunahidak építésének a megkezdésére. A főváros az ingatlanátruházási illetéket továbbra is szedni fogja a felemelt kulcs alapján. Ezen az eredeti elhatározáson nem változtathatunk. sőt nézetem szerint nem is volna helyes, ha az ingatlanátruházási illeték felemeléséből származó jövedelmet feladnánk. Tőkegyűjtés lesz ez, aminek néhány év múlva vesszük majd hasznát, amikor már mód nyílik a hidak építésének a megkezdésére. Ha a súlyos gazdasági viszonyokra való tekintettel most elejtjük is a hidépitési terveket, nem szabad mellőznünk a Margithid kiszélesítésének a szorgalmazását. Ha belátható időn belül nem kerülhet sor a Bor áros-téri, illetve az óbudai hídnak a megépítésére, akkor a Margithid kiszélesítésével kell gondoskodnunk a forgalom zavartalan lebonyolításának a biztosításáról. Petrovácz Gyula elmondotta még az Uj Budapest munkatársának, hogy a főváros törvényhatóságig tanácsa a jövő bét folyamán feltétlenül befejezi a költségvetés tárgyalását. Ha kell: permanens üléseket fog tartani a tanács, hogy a költségvetési tervezet idejében kerülhessen a közgyűlés elé, nehogy a fővárosi törvényben a költségvetés letárgyalására megállapított terminusokban eltolódás állhasson be. ügyészt, hogy precizirozza a maga jogászi felfogását ezekben a kérdésekben. Két kérdést tettünk fel. Az egyik kérdésünk úgy szólt, hogy a tiszti főügyész a betegápolási dijak alacsonyabb megállapításából származó követelésnek a behajtására nézve indokoltnak és helyesnek tartja-e a közigazgatási bírósághoz panasznak a benyújtását. Második kérdésünk a népjóléti minisztérium által is elismert kórháztartozásnak az érvényesítésére vonatkozott, tekintettel azokra az ellenvéleményekre, amelyeknek egy része szerint polgári bíróságnál, másik réA (Ms csak a kfizigazgatasi trag el paaaszaiíiaija ke a aggjál miniszteriumoi Szsmethv tiszti főügyész eSnsondia, hogyan hajthatja be a főváros a kormányon a kórházi tartozásokat negYettünK E«eket ujjátarogr« 4a ciliial»* a lorgaimitr léiéért arusiiluK SZABÓ es ZAnOTTI i. Kí&awam u/h. az Éazaki FómGhely villoiDCMunegáflóJénál TELEFON : J. 404—33. sze szerint közigazgatási bírósági utón kell megkísérelni a behajtást. Szemethy Károly dr. tiszti főügyész a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Az 1898. évi XXI. töi*vénycikk 14. szakasza szerint a belügyminisztert illeti meg a kórházi ápolási dij megállapításának a joga. Ez a jog időközben a népjóléti és munkaügyi miniszterre szállott át. Ugyanez a szakasz kimondja, hogy a megállapítandó ápolási díjnak fedeznie kell az intézet összes igazgatási és fenntartási kiadásait, beleértve az intézet berendezésének és felszerelésének elhasználását is. Ebből okszerűen következik, hogy a miniszter a részére biztosított joggal csak az utóbbi módon korlátozott keretek között élhet. Ez azt jelenti, hogy. a miniszter akkor, amikor az ápolási dij összegét megállapítja, nem tévesztheti szem elől a tényleges helyzetet. Abban az esetben tehát, ha a miniszter e szakasz rendelkezései ellenére, vagyis a tényleges önköltség ügyeimen kívül hagyásával állapítaná meg az ápolási dijakat, ez a magatartása beleütköznék a fentemlitett szakasz rendelkezéseibe. Már pedig az 1907. évi LX. te. 1. szakasza értelmében panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz abban az esetben, ha a miniszternek valamely határozata, vagy intézkedése a törvényhatósággal szemben valamely hatósági jogot törvényellenesen gyakorol, törvényt vagy más törvényes szabályt sért. — A panasz beadásának az elhatározására a törvényhatósági bizottság közgyűlése bir hatáskörrel. Ennek a panasznak az eredménye csak negativ lehet. Az 1907. évi LX. te. értelmében ilyen panasz esetében a közigazgatási bíróság a miniszter határozatát csak megsemmisítheti. de érdemlegesen nem intézkedhetik. — A második kérdésre jogi véleményem a következő: a bírói utat a követelés természete állapítja meg. Ha a követelés közigazgatási természetű, akkor nem a polgári bíróságnál, hanem a közigazgatási bíróságnál kell keresni a követelés érvényesítésének az útját. Minthogy ez a követelés is közjogi természetű, nekem az a véleményem, hogy csakis a közigazgatási ut választható. Illetékes városházi körökben megállapították egyébként az Uj Budapest munkatársa előtt, hogy a főváros közgyűlése csak önmagát teheti felelőssé a panasz benyújtásának elmulasztása miatt. Egyik párt sem tehet szemrehányást a másiknak, mert hiszen a különböző legutóbbi költségvetések tárgyalása során egyik ^ oldalról sem tettek olyan indítványt, hogy a főváros nyújtson be panaszt a közigazgatási bírósághoz. SZENT MARGITSZIGET A SZANATÓRIUMBAN teljes ellátás fürdővel és gyógykezeléssel 15.— P-töl, a NAGYSZÁLLÓDÉBAN szoba ellátással és fürdővel 12.— P-töl. Week-end egy személynek P 20.—, kettőnek P 35.— Zene. Tánc. Telefon: 20-6-20.
