Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-04-18 / 15. szám
V111. évfolyam 15. szám Budapest, 1931 április 18 UJ BUDAPEST Előfizetési árak: Egész évre ......................................... . 30 pengő Fé l évre.........................................................13 pengő Egyes szóm óra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: DOB Y ANDOR DH Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV-, Kaas ivor-ulca 9. telefon: Aut. 82 S—2.3. Postatakarékp. chequeszámla ; 30013 A legelső feladat a közlekedési vállalatok ügyének rendezése — mondja £ázár Véget fzefí vetni a teíetzspeízufáció elburjánzásánál*, amefy napróf-nopro szedi áfdozatait — Á (fabán-frér- dés, a fiirdőváros-gondotat és a városrendezési problémái* — JÍ városházi adminisztráció átcsoportosítása áftafános megnyugvást beit Bethlen A főváros vezetősége az elmúlt fiaitokban küldött ségileg, a törvény- hatósági tanácsülésen csütörtökön á főpolgármester elnöki megnyitója kapcsán üdvözölte Bethlen miniszterelnököt abból az alkalomból, hogy tiz esztendeje áll nehéz és felelősségteljes posztján. Kiemelte a főpolgármester, hogy ezen tiz esztendő történetében a vélemények Ítélete fölött áll a tények Ítélete: azoké a tényéké, amelyek ellentmondást nem tűrő igazsággal bizonyítják, hogy a világháborút követő összeomlást a fejvesztettség tette katasztrofálissá, de Bethlen Istvánnak államférfim vasakarattal keresztülvitt munkája sokat ujjáteremtett abból, ami elveszett. A miniszterelnöki jubileum összeesik azzal a tiz esztendővel, amely a legutóbbi decennium során a munkához, a rendhez, a konszolidációhoz való visszatérést jelentette a városháza történetében. A miniszter- elnök politikai működésének kritikája nem tartozik e hasábokra, az élet mostani zavaros kavargásában azonban a politikát nehéz elválasztani a városházától, hiszen mindenben van valami politikum. Ebből a szempontból meg kell állapítanunk azt, hogy a miniszterelnök a jubilá- ris tiz esztendő alatt saját személyében mindenkor megértéssel és szeretettel kezelte a főváros ügyeit, és az ő konciliáns magatartása és megértő jóindulata, sokban hozzájárult ahhoz, hogy a főváros is, a miniszterelnök is büszkén tekinthet vissza az elmúlt tiz esztendőre, a, tiz esztendő alkotásaira. Kétségtelen, hogy az uj fővárosi törvény bizonyos vonatkozásokban visszaszorította az autonómia véleménynyilvánításának eddigi módjait, de még kétségtelenebb, hogy a főváros vezetésében és ügyeinek irányításában megerősítette és ki- irthatatlanná tette a polgári gondolat uralmát, lehetetlenné téve egyszer smindenkorra, hogy Bécs vagy Berlin mintájára a polgári tömegek kezéből kiessen a város ügyeinek intézése. Hogy ez igy történhetett, az elsősorban a jubiláns miniszter- elnök érdeme, aki, ha a minima non curat praetor elve alapján talán nem is hatol be a városházi élet számára kisebb jelentőségűnek tetsző ügyeibe, nagyban és egészben rajta tartja szemét és kezét a budapesti városházán, főleg a tekintetben, hogy annak kereke ki ne lendüljön abból a pályából, melynek Ívelését és fordulatait a, miniszterelnök megállapította. Azon kívánságának adott kifejezést beszédében a főpolgármester, hogy Bethlen gróf a magyar nemzetet megmentő terveiből minél többet meg tudjon valósítani és Budapest szebb és boldogabb jövendőt érhessen meg. A kívánsághoz lelke mélyéből csatlakozik minden becsületesen érző ember az országban, és megállapíthatjuk, hogy Budapest vezetősége a jubileum alkalmából valóban a főváros nevében és megbízásából üdvözölte Magyarország j-ubiláns miniszterelnökét. — Az Uj Budapest tudósítójától — Sipőcz polgármester visszatért párnapos húsvéti üdülésből és átvette újra hivatalának a vezetését. A polgármester a jövő hét folyamán kinevezi az uj fogalmazókat és ezeket a kinevezéseket ugyancsak a jövő héten követni fogja Ripka főpolgármesternek a segédfogalmazói állások betöltésére vonatkozó döntése. Ilyen körülmények között rövidesen befejeződik a tisztujitás és végleg kialakul a városházi adminisztrációnak a képe. Egyelőre még némi zavarok mutatkoznak, amiket fokoz az a körülmény, hogy igen sok ügyosztályvezetői és helyettesi változásra, valamint áthelyezésekre került a sor, az átmeneti állapot természetszerű bonyodalmai azonban most már legfeljebb egy-két hét alatt elülnek és a városházán az egész vonalon megindulhat az alkotó munka. Várospolitikai körökben ezekután fölmerül a kérdés: mik lesznek az újjáalakított városházi adminisztrációnak legközelebbi fontosabb teendői? Ezekről a kérdésekről folytattunk beszélgetést Lázár Ferenc felsőházi taggal, a kereszténypárt vezető tagjával, akit mindenekelőtt arról kérdeztünk meg, hogy nézete szerint melyik az a probléma, amelynek a megoldása legsürgősebb volna? , J£ázár Ferenc felsőházi tag a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A legsürgősebb problémának tartom a közlekedési vállalatok ügyének a. rendezését. Szükség van erre nemcsak az adminisztráció egyszeriisitése érdekében, hanem azért is, hogy végre lefektethessünk egy egységes közlekedési politikának az irányelveit. A rendezés természetesen nem lehet más, mint a fővárosi közlekedési vállalatok egyesítése és az egyesítés alapján céltudatos közlekedési Programm megállapítása. Ennek a programnak a lefektetésénél számolni kell a főváros belterületének forgalmi viszonyaival és azokkal az adottságokkal, amiket a Belváros szükreszabott utcái jelentenek. A főváros belterületén az autóbuszközlekedés fejlesztését tartom kívánatosnak, ami pedig a környékbeli közlekedés megjavitását illeti, ehhez nem feltétlenül szükséges a HÉV siii'gős megváltása. Több évre szólónak kell ennek a közlekedési programnak lennie és végső célként azt kell kitűzni, hogy a villamosközlekedés a főváros belsejéből kiküszöböltessék és a perifériákra kiszorított villamosközlekedés helyét mindenütt az autóbusz vegye át. A tavaszi közmunkatervek megvalósítását illetően Lázár Ferenc a Tabán újjáépítésének szükségességére hivja föl az illetékesek figyel- roét. A. következőket mondja: — Esztendők óta harcolok a Tabán újjáépítéséért. A Tabán rendezése nélkül a fürdőváros-gondolat meg nem valósítható. Rendezni kell a Gellért szállodától kezdve az egész budai Dunapartot és általában arra kell törekedni, hogy a füi'dőváros jelleg kidomboritásához szükséges előfeltételek megteremtődjenek. Őszintén bevallom: nagy szégyennek tartom a Ta- bán-kérdés rendezetlenségét és általában azt a huza-vonát, ami a fürdőváros-gondolat megvalósítása körül tapasztalható. Helytelenítem például, hogy a fővárosi segitőalapnak van kétmillió pengős tartalékja és ugyanakkor a főváros a Tabán rendezésére egyetlen fillért sem tartalékolt. Az első feltételek között szerepel természetesen az utak megépítése, azután pedig a közüzemek megépítése. Az építkezési kedvet a Tabánban és általában a fürdőváros-koncepcióhoz tartozó városrészekben csak úgy lehet fölllenditeni, ha az építkezésnek irányt szabunk. Ez pedig csak úgy történhetik meg, ha megépítjük az utakat és a közmüveket. Ez volna az egyetlen elképzelhető ut, amely fokozatosan a nagy probléma megoldásához vezethetne. — Ugyanez a véleményem általános városépítési szempontból is. A magánépitkezések stagnálnak, sőt mindenfelől úgy hallom a szakértőktől, hogy általános lanyhullás mutatkozik. így lesz ez mindaddig, amig el nem készül a főváros város- szabályozási terve, amit esztendők óta sürgetek. Ezt a. városszabályozási tervet nemcsak azért kell végre elkészíteni, hogy az építkezni szándékozók megfelelő hiteles felvilágosításokat nyerhessenek a főváros fejlődési irányai felől, hanem azért is, hogy véget vessünk a tarthatatlanul elburjánzott telekspekulációnak, amely napról-napra több áldozatot szed. « — Szükségesnek tartom egyébként azt is hangsúlyozni, hogy a fürdővárosvonalban nem volna szabad, olyan nagy bérházakat építeni, mint amilyennek az építésére legutóbb is engedélyt adtak, sőt a hegy alatti utón már mered is az égnek egy négyemeletes bérház. Szeretném tudni, hogy ehhez az ormótlan építkezéshez ki adott engedélyt? — Mindaddig, amig nem lesz városszabályozási tervünk, az építészek tetszésük szerint fognak dolgozni. Utólag azután nehéz lesz városrendezési szempontokat érvényesíteni. A főváros fejlődési irányait tervszerűen kell megszabni és nem szabad utat engedni a mesterséges kialakulásnak. Lázár Ferenc a beszélgetés során szóbahozta a tisztujitással kapcsolatos kéi’déseket. Az uj városházi adminisztráció kialakulásáról Lázár Ferenc ezeket mondotta: — A városházi áthelyezések szükségesek voltak. Csak helyeselni tudom a polgár- mester urnák azt az elhatározását, amely az adminisztráció átcsoportosítását. eredményezte. Az utolsó öt esztendő tapasztalatait hasznosítani kellett és igy csak örömmel fogadhatjuk, ha a polgár- mester ur levonta a, konzekvenciákat. Általában nagy reménységekkel tekintek az uj városházi adminisztráció működésének várható eredménye elé. Megállapíthatom ugyanis, hogy Sipőcz polgármester ur megfelelő helyre állította az uj embereket. A polgármester ur jól ismeri tisztviselőit, helyesen ítéli meg képességeiket. Ez a tudat számunkra, akik felelősséggel dolgozunk, nagy megnyugvást jelent.
