Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-22 / 12. szám
6 UJ RTWAPFST 1930 máreius 22. A téglakartel és a főváros A téglakartel árainak letörésére városi téglagyár létesítését tervezik — A főváros feliratban hívja fel a kormány figyelmét a téglagyárak árpolitikájára Ágoston Géza előadása a Szentföldről. Ágoston Géza dr., a fővárosi árvaszék kiváló elnöke az elmúlt év őszén a főváros képviseletében részt vesz egy szentföldi zarándoklaton. Ágoston, aki egyike Magyar- ország legelső amatőr fényképészeinek, a szentföldi zarándokutat felhasználta arra, hogy szebbnél-szebb felvételekben örökitse meg azokat a szent helyeket, amelyeket bejárt. Ágoston Géza dr. azonban nemcsak a fényképezőgépnek művésze, hanem hivatott mestere a tolinak is, amit tanusit szentföldi utazásáról az Uj Budapest karácsonyi számában megjelent tárcája. Ez a tárca a maga ragyogó irásművészetével, mély gondolataival és vallásosan bensőséges érzéseivel annyira megragadta a közfigyelmet, hogy általános érdeklődés előzi meg Ágoston Géza előadó-estéjét, amikor is az ő nemesveretü stílusa fog egyesülni fényképfelvételeivel, hogy hallgatóközönségét áhitatos hangulatba ringassa. Az előadás március 23-án, vasárnap délután háromnegyed hat órai kezdettel lesz a régi képviselő- ház (Vili., Főherceg Sándor-utca 8.) üléstermében, és azon a katolikus egyház kitűnőségei, valamint a városházi főtisztviselők is meg fognak jelenni. Gazdasági bizottságot alakított az Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinó. Az Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinóban tömörült iparosok és kereskedők közös érdekeik előmozdítása céljából gazdasági bizottságot alakitottak, amely a kaszinó alapszabályainak keretében megkezdte működését. A bizottság feladata a munkaalkalmak elérésére törekvések támogatása, adó és illetékügyekben való eljárás és tanácsadás, az iparosok és kereskedők mindennemű panaszainak és sérelmeinek orvoslása. A bizottság állandóan permanenciában van és hetenként ülést tart a kaszinó T hőköl y - u t 56. szám alatt lévő helyiségében. Március 15-ike a Saskörben. A Saskör hagyományaihoz hiven ez évben is máreius hó 15-én tartotta rendkivüli nagy érdeklődés mellett IV., Ferenciek- tere 7. szám alatt levő helyiségeiben rendes évi közgyűlését. Dr. F ö r s te r Aurél elnök megnyitója után a közgyűlés a napirendet tárgyalta le, majd a tisztikart egyhangú lelkesedéssel újból megválasztotta. A közgyűlést társasvacsora követte, mely alkalommal az ünnepi beszédet dr. Száva-Kováts József tanár, a kör választmányi tagja tartotta, aki március 15. jelentőségét biztos kezekkel megrajzolt történeti távlatban mutatta be. Felsorakoztatta azokat a tanulságokat és tennivalókat, amelyek a márciusi idők gondolataival ‘és egy mielőbbi magyar feltámadás reménységével kapcsolatosak. A költői szárnyalásu beszéd a hallgatóságra nagy hatást gyakorolt és általános tetszést aratott. A mindvégig hazafias és lelkes hangulatú, jól sikerült estélyen a Polgári Dalkör szebbnél-szebb dalok előadásával gyönyörködtette az ünnepség résztvevőit. A jövő heti közgyűlés elé kerül a fővárosi alkalmazottak öröklakás- építési ügye. A FANSz. ismeretes társasház-akcióját az e hó 26-i közgyűlésén tárgyalják. Mihelyt a közgyűlés a telekátengedés feltételeit véglegesen megállapította, a szövetkezetek igazgatóságai sürgősen össze fogják hívni a már belépett szövetkezeti tagokat, tájékoztatják őket a lakásépítési akció eddigi lefolyásáról, jelenlegi állásáról és jövő terveiről. Időközben elkészültek az épületek, illetve lakások végleges tervei is, most van folyamatban a lakások árának pontos megállapítása, aminek megtörténte után elsősorban a szövetkezetekbe már belépett tagok fogják a lakásokat lekötni. Ezzel egyidejűleg — valószínűleg már április első leiében — le kell fizetni az építési költség 25 százalékát, a néhány üresen maradó lakásra vonatkozóan pedig az utólag jelentkezőkkel fognak a jelentkezés sorrendjében tárgyalni. Néhány üres lakás ugyanis még rendelkezésre áll és ezkre a jelentkezések a Központi Városházán a „FANSz“ vezetőségénél folyamatban vannak. — Az XJj Budapest tudósitójától — A főváros műszaki ügyosztályai élénk figyelemmel és érdeklődéssel kisérik azokat a törekvéseket, amelyek a téglagyárak közös eladási irodájának, a téglakartelnek feltámasztására és összekovácsolásara irányulnak. A kartelszervezet, amely részvénytársasági formában működik, már-már bomladozóban volt, és az építkező közönség, elsősorban a főváros azt várhatta, hogy a kartel megszűnésével kapcsolatosan a tóglaárak olcsóbbodása jelentékenyen hozzá fog járulni az építkezési akciók megindithatásához. Amikor azonban a nagy állami és fővárosi közmunkáknak, amelyekkel a kormány és a főváros a munkanélküliséget le akarja küzdeni, hire ment, a kartelnek a részesedési százalék felett civakodó tagjai egymás keblére borultak, sőt még az eladdig külön működött homoktég- lggyárakat is magukhoz édesgették. A téglagyárak kartelszerződése most további öt esztendőre hosszab- bittatott meg és a helyzetet súlyosbítja, hogy a kartelenkivüli gyárak felvásárlásával zárt egységbe sikerült a hazai téglagyárakat tömöri- teni. Az összes szakmabeli vállalatokat immár magában foglaló Közönséges Tömör Faltéglákat Árusító Részvénytársaságnak első dolga volt a tégla árának a felemelése úgy, hogy a nagy építkezők, elsősorban a főváros, az előzetes költségvetések elkészítésében már a kartel jóvoltából az építkezések jelentékeny megdrágulásával kell, hogy számoljanak. A kartel az árak felemelését illetően azzal a naiv megokolással élt, hogy az általános ipari index 85 százalékos emelkedésével szemben a tégla árindexe csak 5 százalékkal emelkedett, azonban még igy is csak közvetve foganatosították az emelést olyképen, hogy megszüntették az eddig adott 13 százalékos engedményt, az alapár azonban a régi A háztulajdonosok panasza a burkolási járulékok kivetése miatt. A főváros utburkoló programmja kapcsán a Háztulajdonosok Országos Szövetsége a burkolási járulékok kivetése tárgyában beadványt intézett a főváros tanácsához. Az útburkolás költségeihez való háztulaj- donosi hozzájárulást egy még 1904- ből való szabályrendelet állapítja meg, amely szerint az első ízben eszközölt mindennemű burkolás után felmerülő egész burkolási költség az utcamentén fekvő ingatlanokat terheik A gyalogutak sze- gélyezési költsége teljes egészében terheli a háztulajdonosokat, Az úttest és gyalogút kellő szintre helyezésével szükséges földmunkák költségei azonban egészen a fővárost terhelik. A burkolás költségeit a tényleges költségekhez képest évről- évre a főváros tanácsa állapítja meg, azonban a háztulajdonosokat terhelő járulék a szóbanforgó szabályrendelet szerint maximálva van. A burkolatok javítása, fenntartása és helyreállítása teljes egészében a fővárost terheli és ezen a címen a háztulajdonosoktól semmi sem követelhető. Ha azonban valamely burkolat helyett, amely után már burkolási járulék volt fizetendő, olyan uj burkolatot fektetnek, amely jobbminőségii az előző burkolatnál és igy nagyobb költséggel jár, mint az előző burkolat, a régebben már fizetett járulékot az uj burkolási járulékból le kell vonni és pedig az 1917. év julius hó 30-ig kivetett burkolási járulékot teljes aranykorona értékben, a későbben kivetett járulékot pedig megfelelően csökkent aranykorona éi’ték- ben. A háztulajdonosok beadványa maradt. A kisméretű tégla ára most 46 pengő 1000 darabonként, ez azonban csak látszólagos ár, mert a szállítási költséget nem foglalja magában. Szállítási költséggel együtt nem 46, hanem 51 pengő 1000 darab tégla ára. így tehát az 5 százalékos emelkedésnél tényleg sokkal magasabb emelkedés mutatkozik. A városháza illetékes tényezői most gondolkoznak, hogy a főváros és általában az építési vállalkozók érdekében milyen lépéseket tegyenek a téglakartel árdrágító törekvéseinek megakadályozására. Mindenesetre, utalással Sipőcz polgár- mester ismeretes kartelbeszédére, a főváros felterjesztést fog intézni a kormányzathoz, a többi kartel között arra is felhiván a kereskedelemügyi minisztérium figyelmét, hogy a téglakartel áremelése jelentékenyen megdrágítja az építkezést. Mivel a vállalkozók a rövidesen kiírásra kerülő nagyobb építkezéseknél már magasabb tégla- árakkal kénytelenek számolni, arról is szó van, hogy a főváros — mint az több vidéki városban is megtörtént, a téglagyárak letörésére önálló gyárat alakit. Az önálló városi téglagyár gondolatának egyre több hive van az illetékes tényezők között, akik rámutatnak arra, hogy a téglagyár rentabilitása már akkor biztosítva van, ha a főváros az általa kiadott építkezési munkálatoknál előírja, hogy a munka elvégzéséhez szükséges téglaanyagot a vállalkozó a városi téglagyárban köteles beszerezni, amelynek kartelmentes árai meg sem közelítenék a kartel árait. A városi építkezésekhez szükséges téglaanyagon felül a városi téglagyár magánosoknak is eladhatna, mindenesetre jelentékenyen olcsóbban, mint a mai kartelárak. Nincs kétség aziránt, hogy az illetékes városházi tényezők rövidesen sort kerítenek a városi téglagyár létesítésére. szerint őket a régi burkolatnak uj burkolattal való kicserélése folytán felmerült költségek a legsúlyosabban és légig az ságtalanabbul érintik. Amikor 1904-ben a burkolási szabályrendeletet megalkották, az akkori közlekedési eszközöket tartották szem előtt, amelyek a kövezetei nagyon kis mértékben rongálták. Azóta azonban a könnyű személykocsikat kiszorították a sokkal nehezebb autók és az aránylag nem súlyos megterhelésii teherkocsikat lassanként kiszorítják az óriási te- lierbiróképességii autóteherkocsik, amelyek megreszkettetik a házak falait és lényegesen megrövidítik a burkolatok életképességét. A ház- tulajdonosok tiltakoznak az ellen, hogy az egyre növekvő autóforgalom és különösen a teherautók költségeit ők fedezzék. Sürgősen módosítani kell tehát szerintük a burkolási szabályrendeletet és az autó- forgalom által előidézett utburko- latleromlást az autótulajdonosokra, illetőleg a közre kell hárítani. BŐRKABÁTOK, ^111 autó-bőrfejvédők, bőrnadrágok. Gyártja: sportmellények, stb. ACZÉL UÖKRUHÁZATI IPAR VII., KAROLY-KÖRUT 13, I EMELET. Fansz tagoknak előnyös fizetési feltételek. Kenesére mennek a Kemény Legények. Nagy Ferenc, a Kemény- Legények népszerű kapitánya külföldi útjáról hazaérkezett, és igy semmi akadálya sincs annak, hogy a március 15-ről elmaradt keuesei kirándulás megtörténjen. A hónap utolsó napjaira tervezett kirándulás alkalmából díszes meghívó készült, amelynek címlapján a Kemény Legények szobrát, Sződy Szilard szobrászművész mesteri alkotását mutatja be jól sikerült képben a rendező bizottság. A meghívó szerint a kirándulást a Kemény Legények és a Budapest Sport Egyesület együttesen rendezik, az ünnepség március 29-én lesz Kenésén, amikor is leleplezik a Kemény Legények szobrát. Ebből az alkalomból műsoros estély is lesz Kenésén, amelyen előadásra kerülnek Cyrano balatonkenesei kalandjai, nemkülönben sok tréfa és mókaság. Ekkor történik a Kemény Legények könyvének felavatása is, ebbe a könyvbe a jövőben a Kemény Legényeket érdeklő fontos eseményeket fogják Nagy Ferenc kapitány- engedélyével bevezetni az erre felkért tollnokok. Hangsúlyozza a meghívó, hogy a kiránduláson és az ünnepségen kizárólag meghívottak vehetnek csak részt. A vonat március 29-én, délután 2 órakor a Keleti pályaudvarról indul, a vezetőség gondoskodott két fenntartott kocsiról. A féláru vasúti igazolvánnyal rendelkezők jegyüket maguk váltják meg, a többiek részére a rendezőség 25 százalékos utazási kedvezményt eszközölt ki. A kirándulásra vonatkozólag felvilágosítást ad Zobor Miklós dr., fővárosi tanácsjegyző (Központi városháza, pénzügyi osztály, II. emelet 249. Telefon: Aut. 898—50, mellékállomásszám: 303.) A meghívottak részvételi szándékukat az ellátási dijak egyidejű lefizetésével ugyancsak Zobor tanáesjegyzőnél az említett helyen vagy a Keménye Legények f. hó 24-i vacsoráján a Debrecen szálló éttermében jelenthetik be. A Sasok Polónyi Géza sírjánál. Megható, kegyeletes ünnepély volt március 16-án délután Polónyi Géza sírjánál. A Saskör tagjainak 100 tagú küldöttsége kereste fel nagynevű, volt elnökének sirj át, hogy halálának 10 éves évfordulója alkalmával tiszteletének és soha el nem múló hálájának adjon kifejezést. A kegyeletes ünnepséget a Polgári Dalkör által előadott Himnusz vezette he, majd Förster Aurél a Saskör elnöke nagyhatású emlékbeszéd kiséretében helyette el a kör hatalmas, nemzeti szinü szalagokkal diszitett babérkoszorúját. FNö r- ster Aurél méltatta azokat a kiváló erényeket, amelyek a kör nagynevű volt elnökének lelkét mindvégig betöltötték s amelyeket a Saskör tagjai hagyomány-ként a legnagyobb tisztelettel és szeretettel őriznek szivükben. A kegye- letes ünnepség a Polgári Dalkör által előadott Hiszekegy megható hangjaival fejeződött be. Az altisztek közgyűlése. A Fővárosi Altisztek Közművelődési és Ny-ugdij- pótló Egyesülete 1930 március hó 30-án, vasárnap délután 4 órakor a Kertész- utcai polgári iskola tornatermében tartja 24. évi rendes közgyűlését, amelynek napirendjén a szokásos évi közgyűlések tennivalói szerepelnek. Az egyesület zárószámadása és vagyonmérlege az elmúlt esztendőt illetően 37.425 pengő bevétellel szemben mindössze 9569 pengő kiadást tüntet fel, úgy hogy az egyesületnek az előbbi évek fölöslegeit is beleszámítva, 100.000 pengőn felüli tiszta vagyona van. Ez a respektábilis eredmény- az egyesület kitűnő elnökét, Viasz Gyulát dicséri, akinek tisztes jelleme arra is biztosíték, hogy a fővárosi altisztek nagy tömegei sohasem fognak letérni a nemzeti gondolat és a konszolidáció útjáról. A Budapesti Ügetőverseny Egyesület április hónapban 1-én, 4-én, 8-án, 11-én. 15-én, 22-én, 25-én és 29-én rendez versenyeket.
