Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-22 / 12. szám
Ift3ü március 22. UJ BUDAPEST 4 A_z áprilisi első közgyűlés tárgyalja az uj fogalmazói állások szervezését. Megírtuk, hogy a február hó 21-i közgyűlés egyhangúlag elfogadta Gaár Vilmos dr.-nak azon indítványát, hogy az ideiglenes fogalmazói státus egyidejű megszűntetése mellett szerveztessék ugyanannyi segédfogalmazói állás. Azóta Felkai Ferenc dr., tanácsjegyző elkészitette az elnöki ügyosztálynak erre vonatkozó javaslatát amely felöleli nemcsak a tanácsi, de az árvaszéki és ügyészségi ideiglenes fogalmazóknak is régi álmát. Az ideiglenes fogalmazói kar küldöttségileg köszönte meg Gaár Vilmos dr., felsőházi tagnak, az Egységes Községi Polgári Párt aleln öltének és Gallina Frigyes dr. tanácsnoknak fáradozásait, akik ugyanakkor kijelentették, hogy április hónap első közgyűlése már tárgyalni fogja a bizottsági és tanácsi, előterjesztést s utána a. belügyminisztérium rövidesen jóvá fogja hagyni az uj állásokat. Fővárosi oktatók márciusi ünnepe. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének oktató osztálya március 15-én <1. e. 11 órakor tartotta meg hazafias ünnepélyét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A termet zsúfolásig megtöltötték a főváros oktatói. Az ünnepélyen a polgári hatóságok , képviselőin kivül a honvédelmi minisztérium, a hadseregíőparancsnokság népes katonatiszti küldöttsége is megjelent. A pódiumon festői látványt nyújtottak a Práter-utcai leányliceum magyarruhás és cserkészruhás növendékei. Az ünnepély a Himnusz éneklésével kezdődött, melyet a Fővárosi Énekkar adott elő Karvaly Viktor vezénylésével. P á r- k á n y i Norbert leánygimnáziumi tanár ünnepi beszédével magával ragadta a hallgatóságot. A műsor kiemelkedő számai voltak még Schmidthauer Lajos orgonaművész orgonajátéka és Kerpely Jenő gordonkaművész, mesteri gordonkajátéka. Somogyi Erzsi szavalatával, Nagy Izabella énekszámaival keltett nagy hatást. Az ünnepély a Fővárosi Énekkar Szózatával ért véget. A rendezésben dr. Erődi Kálmán elnök, Német hy Ferenc vigalmi bizottsági elnök és D a u s z Gyula főtitkár fáradoztak. A fogalmazási kar vacsorái. Spann- berger Alajos dr. keir. elöljáró javaslatára a székesfővárosi fogalmazói kar elhatározta, hogy a kari szolidaritás ápolása végett minden hónap első szerdáján együtt vacsorázik a FANSz. Mária-utca 10. sz. alatti kaszinóhelyiségében. Azóta már két Ízben volt ilyen vacsora, ahol ott volt a fogalmazói kar szine-java, élükön Gallina Frigyes dr. tanácsnok-főjegyzővel, S z e n t e Miklós, Spannberger Alajos dr., Muzsik ó István, G u t h Ferenc dr., H a m- v a s y István dr., Holzspach Ödön dr. kér. elöljárókkal és Wurmb Elemérrel, a FANSz. elnökével. Ezeknek a kedélyes vacsoráknak hire ment ugy- annyira, hogy az április 2-án, szerdán tartandó legközelebbi társasvacsorára a fogalmazói kar szinte valamennyi tagja már eddig is jelezte eljövetelét. STRASSIL Szilikétút az olcsó modernizált makadém út Sili phalt felületi kezelés teljes portalanításra VEGYITERMÉKEk RT. - JUST KORNÉL mérnök BUDAPEST, VII., KERTÉSZ-UTCA 29. SZ. SCHMIDT GYULA műépítész és kőfaragó mester Miért kell alaptőkét emelnünk? Irta: Szél Jenő, a Kisipari Hitelintézet vezérigazgatója Nagyon sok szó esik mostanában a kisipari és kiskereskedelmi hitel- kérdésről. A sok hozzászólás között természetes sok a hozzá-nemértő vélemény is. Ez azonban nem baj, mert ennek a közgazdasági szempontból oly fontos kérdésnek kielégítő megoldása csak úgy remélhető, ha ennek a kérdésnek a fontossága a különböző oldalakról jövő megvilágítás alapján kellő méltánylást talál. Ma már nincs oly közgazdasági szakember, aki kétségbe vonná, hogy a kisiparosság és a kiskereskedelem hitellel való ellátása elsőrendű közgazdasági érdek. A kisiparnak és a kiskereskedelemnek hitellel való ellátása nemcsak azért szükséges, mert ma a kis vállalkozások sem tudnak hitel nélkül boldogulni, hanem azért is, mert a kisiparnak és a kiskereskedelemnek tőkehiánya okozza azt, hogy rendkívül nagymennyiségű cikket hozunk be külföldről, amelyeket a kisipar itthon is tudna termelni, de amely cikkeket csak azért hozzuk be külföldről, mert kisiparunk hitelre dolgozni nem tud, tőkeszegény kereskedelmünk pedig készpénz ellenében vásárolni nem képes. A kisipar és a kiskereskedelem forgótőkéjének a hiánya nemcsak ebből a szempontból jelent óriási előnyt a tőkeerős külföld részére, — amely ilyképpen munkáskezeit foglalkoztatni tudja ugyanakkor, amikor belföldi iparunk munkanélkül áll, keresőképességünk fogy és ennek következtében természetesen fogyasztóképességünk csökkenésével állandóan visszatérő körben a munkaalkalmak és a kereseti lehetőségek ismét fogynak, — hanem abból a szempontból is jelent nagy előnyt a külföldnek, hogy kisiparunk tőke hiányában nem tudja megszerezni azokat a modern eszközöket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a racionális termelés előnyeit kihasználva a külföldi termelővel szemben versenyképessé váljék. A kisipari és kiskereskedelmi hitelellátás elsősorban általános köz- gazdasági érdek és csak másodsorban érdeke a kisiparnak és a kiskereskedelemnek. A probléma nem is a kisipar és a kiskereskedelem hitelellátása, hanem lényegében a kistételű hitelellátás. A gazdasági boldoguláshoz szükséges hitelellátás egyenletes szétosztásának egyik fő akadálya u. is a kamatláb konstrukciója, amelynek következtében úgyszólván figyelmen kivül marad a hitelműveletek lebonyolításával járó technikai munka dija. E munka dija, amely a kamatlábban bennfoglaltatik, ugyanannyi, ha pl. 1,000.000 pengőt 10 tételben helyezünk ki és ugyanannyi, ha ugyanazt az 1,000.000 pengőt ezer tételben helyezzük ki. Miután pedig az általános kamatnivó a nagyobbtételii kihelyezések alapján alakul ki, nem áll módjában az üzleti alapon álló pénzintézetnek, hogy a. nem rentábilis kistételű hitelekkel foglalkozzék. A kistételű kihelyezés tehát csakis altruisztikus irányú intézmények utján oldható meg, amelyek erre a kihelyezésre specializálódnak, amelyeknek a rendelkezésükre álló tőkéket hivatásuknál fogva a kistételű kihelyezések céljaira kell forditaniok és amelyek a racionalizálás eszközeinek igénybevételével az adminisztrációs költségeket a lehető legnagyobb minimumra tudják szorítani. A Budapesti Kisipari Hitelintézet 1918 január 1. óta, vagyis most már 12 esztendeje működik. Az intézet kezdettől fogva a kistételű kihelyezésekre rendezkedett bé és a technika legmodernebb eszközeinek igénybevételével elérte azt, hogy adómentesség, illetékmentesség és szubvenció nélkül bonyolítja le a kistételű kihelyezéseket, amellett hogy a főképpen a székesfőváros által rendelkezésre bocsátott alaptőke után megfelelő osztalékot fizet. Az intézet az elmúlt esztendőben 6,300.000 pengő váltóhitelt és 600.000 pengő folyószámlahiteit nyújtott a kistételű hiteligénylőknek, amely célra rendelkezésére állott az intézetnek 1,600.000 P saját tőke, 1,600.000 P kisipari kormányhitel, 1,000.000 P székesfővárosi betét a kiskereskedelmi hitelellátás céljaira és 1 millió pengő kormányhitel a kiskereskedelmi hitelellátás céljaira. Ez együttvéve 5,200.000 pengő. A külön- bözetként mutatkozó 1,700.000 pengőt az intézet részben betétekből, részben visszleszámitási. hitelekből folyósította. Dacára annak, hogy intézetünknek aránylag igen jelentékeny ösz- szegü kihasználatlan visszleszámitási hitelkeretei vannak és dacára annak, hogy a jelentkező hitel- igénylések is igen nagymérvűek, nincsen módunkban a kihelyezések keretét növelnünk, mert nem hagyhatjuk figyelmen kivül a mobilitás szempontjait, amelynek pedig határt szab az intézet saját tőkéje. A most tervbevett 400.000 pengőnyi tőkeemelés módot fog nyújtani arra, hogy a kisiparosság és a kiskereskedelem hitelellátását a visszleszámitási hitelkeretek igénybevételével kb. másfélmillió pengővel emeljük. Ez az összeg a jelentkező hiteligénylésekkel szemben szerénynek mondható ugyan, mégis kétségtelen, hogy ismét igen sok kisiparosnak és kiskereskedőnek fogja lehetővé tenni a jobb boldogulást. terelődnék a kérdés, fia a részvényI.. BUDAÖRSI-UT 17/19. Raktár: 1., NÉMETVÖLGYI-U T 68/b-c. Telefon: Automata 510—71. FARKAS LAJOS mérnök Magaa-, mély-beton- és vasbeton építési vállalkozó Budapest, VÍL Kolumbus-u 11/a.Tei: j.sse-?» Aszfalt-útépítő, lelöfaSedSváMah Vl!l ,Józsej Körút’ 64. Telefon: J.-449-21. Telep:VI., Aqyag-u.75. Tel: Aut.928-32. Kardi Kristóf előadása a modern mérlegkészítésről. A Magyar Jogász - egylet Gazdaságjogi Intézetében előkelő és nagyszámú hallgatóság előtt, szerdán délután K a r c fi Kristóf dr. egyetemi tanár igen érdekes előadást tartott a modern részvénytársasági mérlegről és eredménykimutatásról. Szerinte a részvényjogi refoi-m két kiemelendő pontja a mérleg jogi elvek helyes megállapítása és a kötelező revízió bevezetése. Mindenekelőtt azokkal a felfogásokkal foglalkozott, amelyek különböző helyekről hangzottak el a kérdésekkel kapcsolatban. Nem osztja azok véleményét, mely szerint a doktrinér jogászi szempontok túlsúlyba kerülnének a gyakorlati élet követelményeivel szemben és e reform az antikapitalista irányt erősítené. Véleménye szerint azok szava kell, hogy döntő legyen, akik teljes jogászi és gazdasági felkészültséggel, a gyakorlati élet alapos ismeretével, tárgyilagosan és érdekmentesen foglalnak állást. Helytelen vágányra I reformban tisztán a kisrészvényes védelmét látnánk, mert inkább a részvénytársaságoknál mutatkozó hatalmi eltolódásokat kell csökkenteni, tehát a tőkét adóknak érdekeit, igy a kapitalizmus egészséges továbbfejlesztését kell biztosítani. A részvénytársasági mérleg kérdésében mindenki megegyezik abban, hogy a mérlegkészítés úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból rendkívül nehéz. Karch Kristóf szerint, ha nem is lehet, mindent elérni, mégis a legjobbra kell törekedni és szükséges, hogy a részvénytársasági zárószámadás ne csak mérleg, hanem az eredménykimutatás tekintetében is kötelező legyen. Nagy tetszéssel fogadott előadását a kötelező revízió szükségességének hangoztatásával fejezte be, mely a jelenlegi hitelkrizisen is enyhítene a, bizalom visszatértével. Somló Jenő a5ZtalosniBSter Készít saját, vagy adandó tervek szerint mindennemű asztalos munkát Budapest. IX., Remete-utca 24, Megjelent a Kallós-kompasz 1929—30. évfolyamának második része 1500 oldal terjedelmű vaskos kötetben és igy most már teljes a négykötetes kompasz. A Pesti Tőzsde kiadásában és Kallós János szerkesztésében most jelent meg ötödik évfol5ramában a Kallós-féle „Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz“ második része, amely az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési részvénytáj-- saságok és biztositó intézetek stb. legújabb és legpontosabb személyi és mérlegadatait tartalmazza. így most már komplett a négykötetes kompasz és a nyáron megjelent első résszel együtt lényegesen ki van bővítve uj fejezetekkel, melyek közül elsősorban említjük meg a kormányzóság, a minisztériumok, az országgyűlés és a többi állami intézmények legújabb adatait. Uj fejezet az állami, községi és magánkölcsön- kibocsátások összeállítása. Ezúttal először közli a kompasz a magánbankházak, bankárok és tőzsdei cégek névsorát. A cégtulajdonosok és egyéb személyi adatokkal, a meőzgazdasági, ipart és kereskedelmi kamarák, a gazdasági vonatkozású szakegyesületek, testületek és vidéki hitelszövetkezetek legújabb adatainak ismertetését. Egész önálló fejezet foglalkozik a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) magyar- országi hálózatának részletes ismertetésével. A már tavaly is megjelent anyag részletesen kibővitve tartalmazza az összes budapesti és vidéki bankok és takarékpénztárak, a budapesti és vidéki szövetkezetek, Budapest székesfőváros és a vidéki városok legújabb személyi és mérlegadatait. Mint külön, uj része szerepel a kompasznak a külföldi vezető pénzintézetek és magánbankházak ismertetése. Dacára e nagymérvű kibővítésnek, a kompasz ára a régi és megrendelhető a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában: Budapest, IV., Városház-utca ti. Mind a négy kötet ára együtt 50 pengő. Az uj kompaszban eszközölt szenzációs és praktikus bővítések és újítások biztosítják a Kallós-féle kompasz döntő sikerét és megmagyarázzák, hogy évről- évre miért népszerűbb ez a kompasz. A Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. a napokban megtartott rendes évi közgyűlése az 1929. évre részvényenkint 12 pengő osztalék kifizetését határozta el. A szelvények e hónap 14-től kezdve kerülnek beváltásra a részvénytársaság központi irodájában (IX., Ipar-utca 17) és a Pesti Magyar- Kereskedelmi Banknál. A Magyar Általános Takarékpénztár Rt. Horváth Lipót dr. elnök-vezérigazgató elnöklete alatt március 17-én tartotta meg 48. rendes közgyűlését. A közgyűlés megállapította, hogy az 1929 üzletév tiszta nyeresége 3,094.613.70 P, miután már a nyugdíjalapba mérlegen belül 185.000 pengőt utaltak. A közgyűlés elhatározta, hogy a tiszta nyereségből 150.000 pengő a tartalékalap növelésére fordítandó — ami által az 13 millió 300.000 pengőre, az intézet összes saját tőkéi pedig 33,300.000 pengőre emelkednek — és hogy osztalék címén, úgy mint tavaly, részvényenkint 7 P = 14% fizettessék a közgyűlés napjától kezdve. Pártos Zsigmond gyárost a közgyűlés a felügyelőbizottságba választotta. A Magyar Forgalmi Bank Rt. e hó 15-én megtartotta idei rendes közgyűlését, mely az igazgatóság javaslatához képest 6.50 P (26%) osztalék kifizetését határozta el. A közgyűlés az igazgatóság tagjaivá megválasztotta Cassani Adolfot, a Schweizerische Volksbank. Bern, vezérigazgatóját és Dobay Aurél dr.-t, akit a rákövetkező igazgatósági ülés ügyvezető alelnökké választott. Kinevezte továbbá az igazgatóság El- bogen Hugót vezérigazgatóvá. Treusch Róbertét ügyvezető igazgatóvá, és Bille Imrét igazgatóhelyettessé. A Fabank Rt. közgyűlése az 1929. évre 245.191 pengő 80 fillér nyereségből részvényenkint 1.80 P osztalék kifizetését határozta el. RIETSCHEL ÉS HENNEBERG R. T. Budapest, VDI., Práter-u. 12. Tel. J. 23—18 Központi fűtések és távfűtések. Góz-, hűtő-, főző- és gőzmosó-berendezések. szárítók. Vízvezetéki, csatornázási, fürdő-, gáz-porszívó és egyéb egészségügyi berendezések. — Városi vízmüvek. — Szivattyútelepek. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS SzentGellért Gyúgyiunlűie % légi MrMftréé rédióaktir hévfarriaai A legtökéletesebben berendezett gyógyintézett iMApkeseléiek, vfagyógylatéietek, híimtu- éa táeffcróók, ryógyteras (Zander), forrólég- 4a iW— jlaialflaai. lahal* tori na, pnetunatflna kaeaa, Hb
