Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-22 / 51-52. szám
10 UJ BUDAPEST Állandó bútorvásár a Központi Városháza épületében BUDAPEST, IV.. KÁROLY K1RALY-UT 28 Telefon : Aut. 89C-06. háló, ebédlő és uriszoba bútorok szalongarniturák, rekamíerek, Kedvező fizetési feltételek. Káro'ios és Paszományos mesterek Orsz. Sz. MUCSIVYÁK KÁROLY Biidaoesl Szieslűvarosi Viaadű alleren Bankettek, társasvacsorák, lakomák, stb. céljaira az I. emeleti éttermek kaphatók Elsőrangú konyha. — Szolid árak. TELEFON b AUTOMATA 811-41. Schütter Károly old. mérnök, vasul-, ut-, beton-épilési vállalkozó, kövezőmester Budapest, iu., Kecskemeti-u. 13. III. em. 1. Telefon 844-12 Tökéletes tűzoltókészülék mindenféle tűz esetében a PERKEO babzó anyagú tüzoltókészUlék PEEKEO flüzoStókészülékek gyára Rosenthal József Budapest. V, Tükör-u. 4 KVILA GYULA BÁDOGOS-, VIZ-, GÁZ- ÉS FÜTÉS- BEKENDEZÉSEK VÁLLALATA BUDAPEST, II., TÖKÖK-UTC 8. Telefon: Aut. 516-55. Postatakp. csekksz. 50.167. Lepte** János VASSZERKEZET ES VASARUGYÁR R.-T. Budapest, H„ Asztalos Sándor ul 8. sz. TELEFON : József 333-60 Hid- és középitési vasszerkezetek Köpplinger-rendszerü fűzött idomvasablakok Préselt vaslemez-aitóK Epü!etva8alások, szab. ablakrugzarak, kovácsáruk stb LOPOS GYULA JÁTSZÓTEREK BERENDEZÉSE. ISKOLAPADOK ISKOLAI BÚTOROK, ATLÉTIKAI PORTCIKKEK ES TORNASZEREK GYARA BUDAPEST, III., Bécai-ut 85. Tel.: ó. 625- 05 Árjegyzéket és kflltségve'ésl felszóli ésra küldök bélelést legjob ban, legolcsóbban vállal SOROSS, Viola-utca 14. A,?9pU8ve Karácsonyi ajándehhöny vekben maguar, valamint idegen nyelven nagy valaszféh! PFEIFER FERDinilllD (ZEIDLER TESTVÉREK) NEMZETI KÖNYVKERESKEDÉSE fiodaoest, iu„ kossuiii Laios-u. 5 Parafakőpyár R.-T. WWW KLBINBB BI BOKMA YBB vésosl bódék: Budapest, Pdlierceg Sindor-tér é Telefon: Jótsef 801-14 és Jósáéi 801-té Oyéri Bpest, X., Nowlopl-o. 1. Tsl.i J. SM-« QYAHTi ■jindents!« bdszIgetelO anyagokat, gdzkéatflM- kek, csövezel ékek, bfltöbelyUégek sstgatal*. sara. „Kabe-' jelű kovateld építési éa izlrsta téa. '•meieket. Száras glpaztáblafalak, rablta- •«••Jttillk, rtneco-mnukék stb. uátt- téaa és készítése. joga tan-e a fővárosnak lerombolni az Angol Parkot? Történet egy perről, ameig nem akar beiejeződni — Az Uj Budapest tudósitójától — Az Angol Park Részvénytársaság pár évvel ezelőtt a parknak a Her- mina-uti frontján hosszú földszintes üzleti házat építtetett, amelynek használati jogát Torda József rek- lámvállalkozónak adta albérletbe. Torda a legnagyobb bolthelyiséget Wiener J. Baross-téri cukrásznak adta bérbe 6800 P évi bérért. Torda és a cukrász között létrejött megállapodás értelmében a bérlet időtar tama öt évben volt megszabva. A cukrász meg is kezdte az átalakítási munkálatokat, jelentékeny pénzt fektetett bele az üzletbe, amikor azután kellemetlen fordulat állott be. Az történt ugyanis, hogy a városligeti mutatványtéren elhelyezett bódék tulajdonosai, a Beketow cirkusz, valamint a Néparéna, együttes beadványt intéztek a főváros tanácsához és előadták azt, hogy az uj üzlethelyiségek létesítése érdekeiket sérti. Kérték ennek következtében a tanácsot, hogy érdekeiket védje meg és az Angol Park részvénytársaság szabályellenes eljárását akadályozza, meg. Két hónapja volt már a helyiségben Wiener cukrász, amikor megérkezett a főváros döntése, amely megállapítja a szabálytalanság fennforgását és kötelezi az Angol Parkot arra, hogy nyolc napon belül a mulató területén újonnan létesített építményekből a bérlőket lakoltassa ki. Amennyiben Meio- hardték a tanács utasításának eleget nem tesznek, a nyolc nap eltelte után a főváros saját hatáskörében fog intézkedni és ezeket az épületeket az Angol Park költségére és veszélyére közigazgatási utón le fogja romboltatni. Az Angol Park vezetősége kénytelen volt a határozatról a cukrászt és a többi bérlőket is felvilágosítani és erre egyezkedési tárgyalások kezdődtek meg a főváros és az Angol Park között, amelyek végül oda fejlődtek, hogy az Angol Park bejelentette a tanácsnak, hogy az utasításnak eleget fog tenni. Bejelentette a tanácsnak a részvénytársaság. hogy Torda József ellen az Angol Park rt. megindította a bérleti szerződés megszüntetése iránti pert és kérte a fővárost, hogy ennek az ügynek az elbírálásáig adjon haladékot. Azzal érveltek Mein- hardték, hogy önhatalmúlag nem szüntethetik meg sem Torda szerződését, sem pedig a Torda által odatelepitett bérlőket nem lakoltat- hatják ki, mert ehhez bírói eljárás szükséges. A főváros erre a bejelentésre a kívánt haladékot megadta, de kikötötte azt, hogy a Torda ellen megindított pernek legkésőbb 1928 december 51-ig be kell fejeződnie. Fenntartotta továbbá a tanács magának azt a jogot, hogy a Torda elleni per vitelét a tiszti ügyészséggel ellenőriztethesse és amennyiben a fővárosi ügyészség úgy találná, hogy a per lefolytatása nem felel meg a követelményeknek, az esetben az Angol Park építményeit azonnal és bármikor lerombolhassa. Az Angol Park részvénytársaság tényleg folyamatba tette Torda ellen a szerződésmegszüntetési pert, azonban ezzel még nem volt elintézve a dolog. Amikor ugyanis Wiener cukrász a fejleményekről értesült és úgy látta, hogy az öt évre kötött szerződés sorsa nagyon bizonytalan, levelet intézett Torda Józsefhez és azonnali hatállyal felbontotta a bérletet. az üzletet bezárta és a felmondás érvényessége iránt pert tett Torda ellen folyamatba. Erre Torda a szerződés felbontását tudomásul vette és az eddig lefizetett bért Wienernek visszatérítette. Ezek után kezdődött meg az ügy második felvonása. Wiener keresetet indított Torda és az Angol Park részvénytársaság ellen, amelyben a történteket előadta és arra hivatkozott, hogy úgy Tordának, mint az Angol Park részvénytársaságnak tudomással kellett bírnia azokról a korlátozásokról, amelyeket a főváros még az Angol Park létesítése idején kikötött. Ezeket előtte elhallgatták, ö a cukrászüzem létesítése érdekében óriási befektetéseket eszközölt, amelyek nagyrészben elértéktelenedtek. Kái'át 16.000 pengőben számította fel és kérte a bíróságot, hogy ennek megfizetésére úgy Tordát, mint az Angol Parkot kötelezze. A keresettéi szemben mindkét alperes erélyesen védekezett, mégpedig Torda azzal, hogy az Angol Parknak vele szemben eszközölt felmondása kellő alappal nem birt, az etekintetben inditott keresetet a bíróság kétségtelenül el fogja utasítani. Wienernek tehát nem volt semmi oka, hogy megijedjen és a bérletet otthagyja. Várta volna be, amíg ez a per eldől és csak akkor panaszkodhatik majd kárról, ha a bíróság az Angol Parknak fog igazat adni. Az Angol Park viszont arrra hivatkozott, hogy Wienerhez semmi köze nincsen, a szerződést nem vele, hanem Tordával kötötte. Az ügyet a központi járásbíróságon dr. Halmy Bódog járásbiró tárgyalta, aki úgy döntött, hogy a per tárgyalását felfüggeszti addig, nxig az Angol Park részvénytársaság és Torda között még 3928 júliusában megindult per be nem fejeződik. Wiener ügyvédje erre becsatolta másolatban annak a pernek az iratait, amely az Angol Park részvénytársaság és Torda között folyik és amelyben azt kell eldönteni a bíróságnak, hogy az Angol Park felbonthatja-e Tordával kötött szerződéséif Ezekből az iratokból kiderült azután, hogy a fővárosnak tett ígéret ellenere, amely szerint az Angol Park kötelezte magát, hogy 1928 végéig befejezi a pert, a peres felek tulajdonképpen semmi egyebet nem tettek, mint azt, hogy minden tárgyalást elhalasztottak. Wiener ügyvédje erre beadványt intézett a bírósághoz, amelyben kifejtette, hogy az Angol Park és Torda nem folytatják egymás ellen komolyan a pert, azt mindenáron elhúzni igyekeznek addig az öt évig, amig Torda szerződése fennáll, hogy igy azután elaludjon az egész dolog. Dr. Halmy járásbiró erre a per felfüggesztését megszüntette, még pedig azzal az indokolással, hogy a csatolt okiratokból meggyőződött arról, hogy az Angol Park és Torda a per befejezését folytonosan elodázzák. maczi rbrrryr- es meeeper ieszu.tuhs. Központi iroda: Budapest, II., Dltnbó-nfco 19. Telelőn: Automttla 329-90. Ozeml Iroda: Nógrádveföce. Telelőn: 4. Vasúti Állomás: Nógrddveröie. Ajánl inóczi piroxén andesit bányájában termelt €l$öran$U mlnöSCgl) zúzott Kavicsot, hétszer zúzott Kavicsból bengerzuzóKból előállított, felületi kezeléshez és biiumenes aszfalthoz szükséges különböző szemnagysága pormentes zúzalékot, valamint az előírásoknak megfelelően kidolgozott háromnegUeOeS KOCKát, felhtfvet, taiudot, hishochát, cuhlopof es idomított termeshOvet 1930 december 22. Az érdemleges tárgyaláson a felek meghallgatása után a bíróság meghozta Ítéletét, amellyel a keresetet elutasította. Az indokolásban kiemelte a bíróság, hogy az Angol Park a cukrásszal semmiféle jogviszonyban nem áll, tehát felelősségre sem vonható. Egyedül azt a kérdést kellett eldönteni a bíróságnak, vájjon Torda követett-e el olyan szerződésszegést, amely Wienert kártérítés követelésére feljogosítaná1? A járásbíróság ezt a kérdést nemlegesen döntötte el, mivel felfogása szerint a bérlet megszüntetésére nem ok az, ha az ingatlan tulajdonosa a bérbeadó ellen pert helyez kilátásba. A fővái’os fenyegető fellépését a bíróság nem találta alaposnak. Ebben az ügyben ugyanis a főváx’os az Axxgol Park részvény- társasággal szemben nem mint köz- igazgatási hatóság, hanem mint magánjogi személy áll szemben, akire nézve éppen úgy kötelezőek az általános szabályok, mint bármely más magánfélx-e nézve. A fő- váx-osnak tehát nincsen joga az Angol Parkot önhatalmúlag kitelepíteni és az épületeket lerombolni, csak akkor, ha azt a bíróság előzetesen, a felek meghallgatása után és az e célra inditott per szabályszerű lefolytatása mellett megállapítja. Egyébként is, ha a főváros ilyen pert tenne folyamatba, a bíróság felfogása szerint azt kétségtelenül elveszítené, mex’t Wiener üzexne a jómódú osztály részére nagy költséggel és fényűzéssel berendezett cukrászda volt, amely nem sorozható a városligeti mutatványosok üzemének kategóriájába, ahol apró bódékban a legalsóbb népoosztály részére játékokat és csemegét áx*u- sitanak. Ezek a kis alkalmi vállalkozások nem versenytársai a Wie- ner-féle üzemnek, amelynek betiltását tehát nem lehet jogosan követelni. A főváx*os fellépéséből kifolyólag tehát^ Wienert semmiféle komoly veszély nem fenyegette, ellene közvetlenül támadást senki sem intézett és igy a bérlettől való visszalépése nem volt indokolt. Inkább az a színezete van a dolognak, hogy Wiener látván az általános gazdasági paxxgást, nem tartotta ki- látásosnak egy luxusüzem fenntartását és ezért ötéves szex’ződésétől menekülni akart. A kérdés most már csak az, hogy mit szól a főváros a bíróság ítéletéhez és ahhoz a köx*ülményhez, hogy Meinhardték Torda ellen iixditott pere, amelyet 1928 végén már be kellett volna fejezni, még ma sem került elbírálás alá?
