Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-22 / 51-52. szám
1930 december 22, ZUmWAPFST ii A szegénygondozás hiányai Irta: Csorna Kálmán dr., árvaszéki ülnök Az a sokirányú küzdelem, amelyet a főváros a szegénység és az egyre fokozódó tömegnyomor leküzdése végett folytat, eredményeit illetően nem egyszer meddőnek bizonyul. Számos és igen nyomatékos oka van ennek a meddőségnek. Nem kell elfelednünk elsősorban azt a tényt, hogy a rendszeres szociálpolitikai munkában régi idők mulasztásait kell sürgősen helyrehozni, és hogy ezeknek a mulasztásoknak pótlását, az immár elkerülhetetlenül szükséges intézményeknek létesítését a mai súlyos gazdasági viszonyok közepette gyorsabb ütemben megvalósítani alig lehetséges. Kétségtelenül ennek a ténynek kell betudni a székesfőváros szegénygondozásának azt az egyik legnagyobb hiányát, hogy a zárt intézeti gondozáshoz szükséges kellő számú intézettel nem rendelkezik. A zárt szegónyügy fejlődése mutatja. hogy 1882-től 1902-ig a szegényházi férőhelyeket nem szaporították. 1902-ben állítottak be egy fiókintézetet, 1902-től 1913-ig, a kamaraerdei szeretetotthon létesítéséig ismét nem történt semmi. Uj férőhely szaporítás azután csak 1919- ben történt az Alföldi-utcai fiókintézet megszervezésével. Szóval a békeidők bűne az, hogy a szeretetotthonok ápolt létszáma Budapest hatalmas arányú fejlődése dacára mintegy 25—30 év alatt alig változott. Es hogy ezen a téren Budapest elmaradottsága milyen nagy, mutatja a következő összehasonlítás: A 600.000 lakossal biró Drezdában a szeretetotthonban ápoltak száma 3800, az 1,900.000 lakosú Bécsben fiz szegényházban 16.350, az egymilliós Hamburgban 8050, mig a 965.000 lakossal biró Budapesten csak 1985. De ugyancsak a régi idők mulasztásának számlájára kell írni azt a hiányt is, hogy Budapestnek nincs egy olyan intézménye, amely az elszegényedett középosztálybeli öregek, főleg nyugdíjasok gondozására szolgálna (Altersheim, öregek- otthona.) Egy további hiánya a főváros szegénygondozásának az, hogy nem rendelkezik egy nagyváros követelményeihez mért anyagi eszközökkel. Elég legyen ez irányban arra a körülményre rámutatni, hogy a nyílt segélyezésre fordított összegek nemzetközi viszonylatlatban véve igen alacsonyak, hogy továbbá a számtalan sürgetés dacára a szegénygondozással foglalkozó alkalmazottak száma mind a központban, mind a kerületi előljá- róságokon elégtelen. A IX. ügyosztály tisztviselő személyzete ugyanis a szegénygondozás feladatain kívül a szociálpolitikai (gyermekvédelem, lakásügy stb.) számos kérdésével és azonkívül művészeti, színházig és könyvtárügyi kérdésekkel is kénytelen foglalkozni, miért is a kellő szakképzésre, elmélyülésre itt alkalom alig nyílik. A kerületi elöljáróságok pedig mindmáig nem jutottak tovább annál az ősi állapotnál, hogy a szegényügy referense egy-egy kezelőtiszt vagy ideiglenes hivatalnok és csak egyetlen kerületben a VIT-ikben, egy végleges fogalmazó. Hogy azonban a szegénygondozás eredményei a kiadásokkal arányban alig állanak, és hogy a hatósági és társadalmi szervek már-már tehetetlenül nézik a nyomornak a gátakon tulcsapó áradatát — annak legfőbb okát az képezi, hogy a szegény- gondozásnak nincsen céltudatosan és összhangzóan működő szervezete. Különösen két irányban mutatkozik meg ez a hiány. Az egyik magában a hivatalos szervezetben van, a másik a társadalmi szervek munkájában. A hatósági szervek munkájában * Részlet szerzőnek „Budapest szegényügye 1930-ig“ cimü a „Statisztikai Közlemények“ sorozatában legközelebb megjelenő munkájából. ugyanis nincs meg az egyöntetű, a központból kiinduló és oda visszatérő. lüktető tevékenység. A kerületi elöljáróságok munkája a központtal lazán függ össze, nélkülözi a szakszerűséget, az öntudatos, centrális irányítást. De nincs egyöntetűség az elöljáróságok egymásközti munkájában sem. Maga ez a munka pedig nem nevezhető modern értelemben vett szegénygondozásnak. Alig egyéb az, mint a szegénysegélyek sokszor ötletszerű, rendszertelen szétosztása. Hol marad azonban a szegényeknek, a szegéuycsaládokuak lelki gondozása, bajaikban a vigasznyuj- tás, az ügyes-bajos dolgaikkal való törődés, a munkaalkalomhoz való segítés, egyszóval a szegénygondozás egyéni kezelése1? Hiszen ez a tevékenység sokkalta fontosabb, mint a havi öt—tiz pengő segély nyújtása! Ámde nem szenved kétséget, hogy egy ilyen egyéni szegénygondozásról ezidőszerint beszélni sem lehet a megfelelő számú hozzáértéssel és ügyszeretettel biró önkéntes és kellő javadamazással biró hivatásos személyzet, valamint a kellő számú és képzett irányitó hatósági közeg hiányában. A társadalmi egyesületek széthúzó, a hatósági szegénygondozással semmiféle kapcsolatban nem levő munkájánál mutatkozik meg a szervezetlenség másik következménye. Az egyesületek, amelyeknek egy jórésze amúgy is csak másod-, harmadrangú feladatot tölt be, egy központilag vezetett és kötelező hatállyal biró hatósági kataszter hiányában nem tudnak egymás munkájáról, egymással nem egyszer konkurrálva, rend- szertelenül, legtöbbször pedig drágán működnek. E mellett a szegénygondozás központjának, a IX-ik ügyosztálynak sincs kellő áttekintése az egyesületek és intézményeik tevékenységéről, a segélyezettek kilétéről, számáról stb. Hiányzik tehát Cégeredményben az az összefogó, irányitó és végrehajtó szerv, amely kizárólagossággal, szakszerűséggel és a megfelelő felkészültséggel lássa el a szegénygondozásnak nemcsak bonyolult, de igen nagy jelentőséggel is biró ügyét. Ezen a hiányon iparkodtak segíteni és megfelelő orvosszereket ajánlani. Ilyen orvosszer lenne a központositás, a központi szegény- gondozó felállítása révén. De ilyen orvosszerként hozták javaslatba a már ismertetett „egri rendszerinek bevezetését is, amelyet kísérletképpen valamelyik kerületben életbeléptetnének. Nézetünk szerint azonban ennek a rendszernek Budapestre való átültetése nem sok eredménnyel kecsegtet az okból, mivel Budapesten egészen mások azok a viszonyok és előfeltételek, amelyek közt a szóban forgó rendszer a kisebb-nagyobb vidéki városokban jól beválik és eredményt ér el. Nevezetesen leküzdhetetlen nehézséget gördít Budapesten a rendszer megvalósítása elé a szegények nagy tömege, amely körülmény megköveteli azt, hogy a nagy költséggel felvett szegényügyi alapkataszter állandó kiigazítást nyerjen. De nehézségekbe ütköznék a rendszer átvétele azért is, mert Budapesten a megfelelő számú szegénygondozó közreműködését biztosítani sokkal nehezebb, mint a vidéki városokban. Aztán nem szabad elfeledni azt a körülményt sem, hogy a vidéken el lehet érni azt, hogy a tehetős polgárok önkéntes adóban szolgáltassák be azt az összeget, amely a szegények ellátására szükséges, hogy azonban Budapesten, ahol a polgárság kétféle címen (in- ségadó és vigalmi adó fejében évente kb. 3.5 millió pengőt) is áldoz a szegénygondozás és a szociálpolitika céljaira, ilyen követelményt jogosan és méltányosan nem is igen lehetne támasztani. Kérdés tehát, mi a teendő, hogy a székesfőváros szegénygondozó tevékenysége a mai pangó állapotából kivezettessék? A felelet nem lehet más, mint az, hogy a szegénygondozás országos rendezésével egyidejűleg a székes- főváros szegénygondozását is a modern fejlődés által megszabott követelményeknek megfelelően egy uj szabályrendelettel reformálni kell. Tudomásunk szerint a IX-ik ügyosztályban már elkészült a népóléti igazgatás szervezéséről szóló uj szabályrendelet tervezete, amely az uj fővárosi törvény rendelkezéseit is szem előtt tartva gondoskodik az eddigi hibák kiküszöböléséről, amennyiben az erőteljes, feladatának magaslatán álló központi szerv megalkotása mellett megteremti a szakértelemmel biró kerületi szervek összhangzó munkáját, nemkülönben a társadalmi szerveknek egymásközti, valamint e szerveknek a hatósági szervekkel való harmonikus összemüködését. A szabályrendelet megalkotásán kívül szükség lesz a szegényügyi kataszter felállítására, nemkülönben a IX-ik ügyosztály ügykörének oly módon való kettéosztására is, hogy a' közjótékonysági feladatok ellátásán kívül az egészségügyi embervédelemmel kapcsolatos összes feladatok is ügykörébe nyerjenek bevonást. mindenkinek a legtöbb vágya. Ilyent biztosíthat magának azonnalin, ill. május 1-re beköltözhető hatodik és hetedik KERTES társasházunkban: a főváros legelőkelőbb helyein, a Horthy Miklós-ut 79. sz. a. épült „Szent István-udvar“-bau és a Szent Imro-S’zobor szomszédságában már épülő „Hunnia-udvar“-ban. Adómentes 1, 2, 3, 4 szobás, elsőrendű építkezésű, olcsó fixám ÖRÖKLAKÁSOK Minden öröklakáshoz kertrenéző hall, loggia, jövedelmező üzlethelyiségek. Kényelmes törlesztés. Kívánatra képes prospektus! A „Centrum“ öröklakásai árvapénzek elhelyezésére alkalmasnak nyilváníttattak! Értékálló, biztos tőkebefektetés, cca 10 százalék tiszta jövedelem! „(ENTRU M“-házépítő- és imíatlanvAilalat, llorfhu MíhlóS-ut 9. 9-12, 3-5. Telefon: Lágymányos 9—26. ÖRÖKLAKÁSBAN A CENTRUM! VEZET! uersenyiMsi hirdetmény Budapest székesfőváros tanácsa a köz- tisztasági hivatal részére szükséges altiszti és munkás nyári ruhák szállítására nyilvános Írásbeli verseny- tárgyalást fog tartani. Felhívom azokat, akik erre a szállításra vállalkozni akarnak, hogy írásbeli ajánlataikat 1931. évi január hó 13-án délelőtt 11 óráig a székesfővárosi köztisztasági hivatal igazgatóságához nyújtsák be. Az ajánlatokat az ugyanakkor és ugyanott tartandó versenytárgyalás során fogják felbontani. A versenytárgyaláson az ajánlattevők, vagy igazolt képviselőik jelen lehetnek. Budapesti (Budapesten cégjegyzett) vállalkozók ajánlataikat postán nem küldhetik he. Bánatpénzül a versenytárgyalási hirdetés számára való hivatkozással a központi számvevőség VI. ügyosztályának (Központi Városháza, III. em. 371. ajtó) előzetes számfejtés után, az ajánlati végösszeg 2 (kettő) százalékát kell a központi pénztárnál a versenytárgyalást megelőző napon déli 12 óráig letenni és az erről szóló nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. Csakis hazai áruval lehet pályázni. Csak szabályszerűen kiállított, pecséttel lezárt, sértetlen borítékban elhelyezett ajánlatok vehetők tárgyalás alá, elkésve érkező, vagy a feltételeknek meg nem felelő ajánlatok figyelembe nem vehetők. A székesfőváros fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül a megajánlott árakra való tekintet nélkül szabadon választhasson, a szállítást megoszthassa, vagy az összes ajánlatokat visszautasíthassa, Ajánlatot lehet tenni az egész meny- nyiségre és bizonyos hányadra, vagy csakis egy bizonyos hányadra. Az ajánlati és szállítási feltételek és az ajánlati űrlapok a köztisztasági hivatalnál naponkint délelőtt 10 és 12 óra között díjtalanul kaphatók. Budapest, 1930. évi december 11. A székesfőváros polgármestere. rOTOCIHHEEf SZAKÁL GÉZA SZAKÜZLETÉBEN V., DOROTTYA-UTCA 1. AMATÓRFELVÉTELEK KIDOLGOZÁSA FIÓKÜZLET: DEBRECEN TÜZELÉSTECHNIKAIÉ ÉPÍTÉSI R.T. /ff OKL. MÉRNÖK GYÁR KÉM ÉN VEK, 1ZÄNBEFALA2ÄSOK. IPARI KEMENCÉK.TÉGLA- És.MÉSZÉGETÖ KEMENCÉK. IUDAPEST, VII. ARÉNA U-80. TELEPOK' JÓZSEF 319- O*.
