Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-01 / 5. szám

UJJßUJDAPESI ________________ 1930 február 1. At yai jótanácsok a belügyminiszter költségvetést jóváhagyó leiratában Az általános rossz gazdasági helyzet miatt a miniszter elsősorban a takarékosságot ajánlja a főváros figyelmébe — Redukálni kell a fővárosi segélyeket, külön enge­délyhez kötötték az inségadó szedését és hatvan nap alatt szabályozandó az üzemvezetők járandósága — Egyszerű, gyors és gazdaságos adminisztrációt követel a belügyminiszteri leirat a fővárostól i PERKEO habzó anyagú tiizoltókészülék PERKEO tűzoltóké szü lékek gyára Rosenthal József Budapest. V, Tükör-u. 4 Szöllössy Péter építési vállalkozó Elvállal minden a szakmába vágó munkát. VII., Róna-utca 6 Telefon : József 396-05 Telefon: József 439-76 Alapittatott 1905-ben molnár János bot eng. erőátviteli és villanyberendezési vállalata Villamos erőátviteli és világítási berendezések. Állandó raktár iémcsillárokban, asztali és állólámpákban ' BUDAPEST, VII., KERTÉSZ UCCA 50 Telefon : József 439-76. Fővárosi tisztviselőknek kedvezmény VITÉZ MIHÁLY FERENC szobafestő- és mázolómester X., HARMAT-UTCA 2. SZ. Telefon-hivó : Kőbánya 4-02 Elvállal minden szakmabeli munkát CSERNAK reklám és cégtéblafestő vállalat Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 23. Telefon : Józsel 385-28. Világítási reklámok, világitó házszám és utca jelző táblák Somoskői Bazaltbánya Részvénytársaság Budapest, IV., Bécsi ucca 4. sz. Telefon : Automata 829—23 és Automata 817 — 92 Bánya és zuzótelep: Somoskőújfalu A bánya előállít : mindenféle szemnagyságu zúzott kavicsanyagot, pormentes zúzalékot, legjobb mi­nőségben, elöéllit továbbá különböző méretű út­burkolati idomköveket. Útépítési osztálya vállalja : makadámutak, szabadalmazott óriáskavics(D rieso) utak építését, mindenféle idomkőutak burkolati munkainak előállítását, továbbá a „Warrenita Bitül thic" elnevezésű legjobban ismert bitumenes rendszerű utak építését. Emptio Ipari és Kereskedelmi tt.-f. Budapest, V., Lipót-körut 30. Telefon : 149-34 Fa’- és padlóburkoló vállalat. Burkoló anyag eladása Az 1924. évi XVIII. t.-c. alapján szervezett IPAROSOK ORSZÁGOS KÖZPONTI SZÖVETKEZETE Postatakarékpénztári számla: 10.517. — Postatakarékpénztári csekkszámla: Kis­ipari hitelakció: 44.500. — Girószámla: Magyar Nemzeti Bank. — Táviratcím: Ipközpont. TELEFONSZÁMOK: Központi osztályok Nádor-utca 22, Aut. 253-33, Aut. 253-35, Aut. 212-14. Igazgatóság. Titkárság. Pénzügyi osztály. Ellenőrzés. Könyve­lés. — Bőrosztály: Lipót 996-62. V., Ná­dor-utca 21. Építőipari osztály: Lipót 912-32. V., Nádor-utca 18. Faipari osz­tály: Lipót 996-61. V., Nádor-utca 21. —• Kisipari hitelakció: Automata 253-33. V., Nádor-utca 22. Kereskedelmi osz­tály: Lipót 996-61. V., Nádor-utca 21. Textil közszállitási osztály: Lipót 902-32. V., Nádor-utca 18. TUNGSRAM — Az Uj Budapest tudósítójától — A hét elején végre leérkezett a városházára a belügyminiszter költségvetési jóváhagyó leirata. Na­gyobb emóciókat a leirat nem kel­tett: kétségtelen volt előre ugyanis, hogy a leirat kapcsán a főváros költségvetését illetően a kormány nem fog olyan kívánságokat felso­rakoztatni, amelyek a főváros ház­tartási életének egyensúlyát veszé­lyeztetik. A leirat — eltekintve at­tól az oktató hangtól, amely any- nyira jellemző sajátsága a főváros­sal szemben atyai pártfogást tanú­sító belügyminisztériumnak — két jelentősebb kívánságban kulminá- lódik. Kivan ja a miniszter a fővá­ros nyújtotta különféle segélyek csökkentését és az üzemvezetők já­randóságainak egységes szabályo­zását. Mind a két kormányhatósági kívánságot helyesnek és okosnak kell tartanunk. A miniszter leiratát egyébként az alábbiakban részlete­sen ismertetjük. A miniszter mindenekelőtt megálla­pítja, hogy az igazgatási, közoktatási, közélelmezési, szegényügyi és közegész­ségügyi szükségleteknek megfelelő, sőt különösen a szociális és kulturális ága­zatoknak bőséges dotálása mellett is eléggé jelentékeny összegek voltak elő­irányozhatok rendkívüli kiadásokra, úgy, hogy a székesfőváros rendes jö­vedelmeiből és adóbevételeiből aránylag nagy összeget lordit rendkívüli kiadá­sokra. Ezzel a kedvező jelenséggel szemben azonban rámutat a miniszter arra, hogy viszont az útépítési munkálatok 9.6 mil­liónyi költségeire csak 5.3 millió pengő, a csatornaépítési 2.6 milliónyi program megvalósítására pedig csak 2 millió pen­gő fedezet áll a főváros költségvetésé­ben rendelkezésre. Rámutat továbbá a miniszter arra is, hogy a különböző adó­nemeknél észlelhető csökkenési a köz­ségi pótadónak, a vagyonátruházási ille­téknek és a közlekedési adónak vár­ható magasabb hozama alig fogja ellen­súlyozni, sőt az 1929. évi tapasztalatok alapján arra sem lehet számítani, hogy a forgalmi adó fejében előirányzót! 14 millió pengő be fog folyni. Minthogy pedig a főváros bevételei­nek legnagyobb részét az adók hozama leszi, az adókat pedig lovább fokozni nem lehet, uj jövedelmi források pedig nem állanak rendelkezésre, ennélfogva a kiadásoknál kell fokozott éberséget és körültekintő gondosságot tanúsítani, hogy a pénzügyi egyensúly továbbra is fenntartható legyen. Elismeréssel adózik a miniszter a szé­kesfőváros tanácsának és pénzügyi ügy­osztályólnak arra irányuló munkásságá­val szemben, amellyel a kiadások apasz- lására és a sokoldalról támasztott igé­nyek mérséklésére törekszik, mindazon­által az 1930. évi költségvetésben is még eléggé nagy számmal vannak olyan tételek, amelyek előirányzása a közér­dek sérelme nélkül mellőzhetők, vagy legalább is leszállíthatok. Ilyenekül a miniszter elsősorban a különböző egye­sületek és intézmények segélyezésénél követett eljárást kifogásolja, különösen azért, meri az előző évi köllségvetések felülvizsgálata során ismételten felhivta a fővárost, hogy az egyesületek és in­i' zmények segélyezését vegye alapos re­vízió alá, az 1930. évi költségvetésre vo naikozolag pedig kifejezetten is rendel kezelt e segélyek megállapítására vonat­kozólag olyképpen, hogy erre a célra csupán 1,000.000 pengőnek az előirány­zásához járult hozzá. Akkor, amikor a székesfőváros közön­sége dicséretreméltó áldozatkészséggel nettó 43.7 millió pengőt fordit közok­tatási kiadásokra, amikor saját közjó­tékonysági és szociális intézményeinek kiadásai állandóan növekednek, sőt in­ségadó szedését is szükségesnek tartja a törvényhatóság, indokolatlan, hogy se­gélyekre 1,658.000 pengőt fordit a főváros, holott 1925-ben e segélyek ősz- szege csupán 285.000 pengőt tett ki, mert ez az összeg lényegileg azzal a 400.900 pengővel is emelkedik, amit a főváros a szellemi szükségmunkára és a munkanélküliek segélyezésére fordit. Mindezeknél fogva a miniszter az előirányzott segélyekhez nem járult hozzá, ellenben felhivta a székesfővárost, hogy az előirányzott segélyeket vegye újból revizió alá olymódon, hogy a se­gélyek végösszege az 1,000.000 pengőt meg ne haladja. Habár az 1930. évi költségvetésben a kiadások emelkedése a múlthoz képest mérsékeltnek mondható, a kiadások mérséklésére, vagy legalább is stabili­zálására kell törekedni, mert a nehéz gazdasági viszonyokkal küzdő lakosság­nak és a gazdasági életnek lehető te­hermentesítése csak úgy érhető el, ha a székesfőváros közönsége a saját ha­táskörében is apasztja a lakosságra há­ruló terheket, vagy legalább is gátat vet annak, hogy a kiadások lényegesen emelkedjenek. A küszöbön álló szervezeti változásra való tekintettel az alkalmazottak létszá­mának kérdésével a miniszter nem ki­van ezúttal behatóbban foglalkozni, mindazonáltal felhívja a székesfőváros közönségét, hogy a közhivatalok ügy­rendje tárgyában kiadott kormányrende­letben foglaltak megfelelő alkalmazásá­val törekedjék az egyszerű, gyors és gazdaságos adminisztrációra, továbbá-, hogy az üzemekhez és vállalatokhoz be­osztott közigazgatási tisztviselőknek a közigazgatási szolgálatra való vissza­rendelése, illetőleg az üzemek terhére való végleges alkalmazása tekintetében is intézkedjék. Az üzemekben fekvő vagyon jövedel­mezősége alig mondható kielégítőnek, holott a székesfőváros nagyobb üzemeit a háztartás jelentékeny jövedelmi for­rásává lehetne fejleszteni. Ennélfogva a székesfővárosnak foglalkoznia kell az­zal a kérdéssel, mi módon lehelne az üzemek termelését fokozni és egyben gazdaságosabbá, olcsóbbá és produktí­vabbá tenni. Felhívja a miniszter a székesfőváros figyelmét az előbb említettek megvaló­sítása céljából a rokoncélu és tulajdon­képpen együvé tartozó üzemek koncent­rációjának kérdésére, mert egy célsze­rűen keresztülvitt üzemkoncentráció, va­lamint a mai kor igényeinek megfelelő üzemracionalizáció keresztülvezetése biz­tosítaná, hogy az üzemek egyrészt szol gállatásaikat jutányosán adják a közön­ségnek, másrészt a bennük fekvő va­gyon arányában járuljanak hozzá a ház­tar Lás költségeihez. A községi üzemek és általában a köz ségi vagyon jobb kihasználása mellett a székesfővárosnak olyan gazdasági po­litikát kellene folytatnia és olyaji gaz­dasági terveket kellene kezdeményeznie, amelyek a forgalom fokozására alkal­masak és uj kereseti lehetőségek nyúj­tásával a megélhetési viszonyokat javít ják. Az e programm megvalósításával járó terheket a főváros az érdekeltség aránya szerint átháríthatná. E célból foglalkozni lehetne az értékemelkedési járulék (betterment hixl behozatalának a gondolatával. A belügyminiszter egyébként a köz­gyűlési határozatnak azokat a ren­delkezéseit, amelyek a különböző adók kulcsainak a megállapítására vonatkoz­nak, jóváhagyta, kivéve az inségadó ki­vetésére és kulcsára vonatkozó rendelke­zést, amely cimen előirányzott 1,261.000 pengő csak abban az esetben lesz igény­bevehető, ha a népjóléti és munkaügyi miniszter ur az inségadó szedését en­gedélyezte. Jóváhagyta továbbá a belügyminisv- ter az Elektromos Művek, a Gázművek és a Vízművek tarifáinak megállapítá­sára vonatkozó rendelkezéseket is, a különálló alapok különállásának meg­szüntetéséi pedig tudomásul vette. A belügyminiszteri leirat ezután az Elektromos Müvek, a Gázmüvek, a: Autóbuszüzem, a Beszkárt, a Községi Takarék, a Vásárpénztár és a Gyön­gyösi Szénbánya költségvetéseivel külön is foglalkozik és rámutat arra, hogy az üzemvizsgáló bizottság által még az 1925. évben kifogásolt hiányok meg­szüntetésére vonatkozólag alig történt valami. Minthogy egyrészt az ^ üzemek mérle­geinek egységes alapon való szerkesz­tése, a kölcsön annuitások végleges megállapítása, az újítási és értékcsökke­nési alapok javadalmazásának szabá­lyozása, a községi háztartás költségeihez az annuitáson felül való mértékének és a tarifa megállapítására vonatkozólag a törvényhatóság kebelében máris foly­nak tárgyalások, másfelől a székesfővá­ros közigazgatásáról a legközelebb meg­alkotandó törvény amúgy is módot nyújt, sőt kötelességévé teszi a székes- főváros közönségének, bogy a rendsze­res gazdálkodást úgy a háztartásban, mint az intézményeknél és üzemeknél is, biztos alapra helyezze és megfele­lően szabályozza, ezeknél fogva a mi­niszter nem kíván a székesfőváros ön- kormányzati rendelkezéseinek prejudi- kálni, annál kevésbbé, mert a szükséges tennivalókra nézve a törvényhatóságnak bőséges tapasztalatok állanak rendelke­zésre. Megnyugvással látja ugyan a minisz­ter, hogy a törvényhatóság kebelében folynak bizonyos tárgyalások az üzem­vezetők járandóságainak egységes elvek szerint való szabályozására s azok mér­séklésére vonatkozólag, mindazonáltal elhatározó lépés ebben a kérdésben még nem történt. Felhívja ezért a székesfőváros közön­ségét, hogy ebben az ügyben 60 nap nap alatt hozzon érdemleges határoza­tot és azl hozzá jóváhagyás végett ter­jessze fel. Az üzemi igazgatóságok megalakítá­sával, az üzemek kezelésének és üzlet­vitelének, az alkalmazottak egységes szolgálati és illetményszabályzatának, valamint a nyugdij- és nyugbérszabály- zatoknak stb. helyes megállapításával a székesfőváros törvényhatósága sok ano­máliát szüntethet meg és intézményesen gondoskodhatik arról,' hogy a székesfő­város vagyonának, valamint üzemeinek, intézményeinek és vállalatainak igazga­tásában és kezelésében takarékosság ho- nosittassék meg az egész vonalon. A' miniszter végül annak a reményé­nek ad kifejezést, hogy a székesfőváros közönsége különösen a takarékosságra irányuló észrevételeit az egész vonalon a legmesszebbmenő módon érvényesíti. Ez a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetben súlyos terhekkel küzdő la­kosságnak, mint magának a fővárosnak pénzügyi helyzete szempontjából mel­lőzhetetlen kötelessége. The Neuchatei Asphalte Company Limited Budapesten Inda: VI., Vilmos császár-út 31. u. Telefon : Automata 212-46. €yár: VI.. VícI-út 35. sz. Telefon: Automata 914-88. ' % Gyért és elad Val de traversi masllxot, raffinélt bitument, falszigetelő aszfaltot. Készit: Traversi természetes tömörített aszfaltutakat és öntött asz­faltból járdákat és kocsiutakat. Budapest székesfőváros szerződéses vájlalkozóla.

Next

/
Thumbnails
Contents