Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-08 / 45. szám

mjjsamPEsr 1930 november 8. lindhaocn főpolgármester pesti vacsorája a stockholmi iőpoiaármestor könyve, melynek ca« része »erezel aUtoiaarmeslerre! való toeszélíelés alapján iróflo« - ldegeníor őalmí nagykövetségeket akarunk felállítani Becsben, Berlinben, parisban és Londonban — mondta »erezel alpolgármester — Az Uj Budapest tudósítójától, — \ főváros vezetősége újabban kü­lönös súlyt helyez az idegentorga- lom fellendítésére, nemcsak azeit, mert az idegenforgalom emelkedese gazdaSgi előnyöket jelent hanem azért is, mert a legfontosabb m gyár problémának a revmon^ <ó ügyét csak a hozzánk kehpt idegenek felvilágosításává h hatékonyan szolgaim. A iövaiosi idegenforgalom íellenditeset ce^z akció máris kitűnő eredményeket mutat fel. , ami legelsosorban Bem czcl alpolgármesternek az eiaeme. A fővárost kongresszusokom ki­válóbb idegenek es kiilíoidi alia férfiak fogadtatasanal, valamint minden olyan összejövetelen, ame­lyen idegenek is hivatalosak, mi dérkor Bérezel alpolgármester kép­viseli. Ezekről az idegenforgalmi kérdésekről folytattunk hosszabb beszélgetést Bérezel alpojgarmester- rel, akinél minaenekelott a becsi magyar idegenforgalmi iroda fel­állítása ügyében érdeklődtünk. Bér­ezel alpolgármester a kővetkezőket mond óta az Uj Budapest munka társának: — Bécshen egyelőre meg nincsen külön idegenforgalmi irodánk, mert a kiszemelt helyiséget nem vehet­tük bérbe. Ellenben a Szent Istvan- templom szomszédságában felállí­tottunk egy hatalmas, reprezentatív vitrint, amelyben Budapest szép­ségéi megvilágítva láthatók. A bu­dapesti városképeket napról-napra kicseréljük, hogy az érdeklődést fo­kozzuk. Nekem az a tervem, hogy ne csak Becsben legyen idegen­forgalmi irodánk, hanem mindazok­ban az európai világvárosokban, ahonnan a Budapestet látogató ide­genek rekrutálódnak. így például feltétlenül idegenforgalmi irodát kell felállítani Münchenben, esetleg Berlinben, Párisban és Londonban is. Az a költség, amit ezeknek az idegenforgalmi irodáknak a felállí­tására és fenntartására ^ fordítunk, bőségesen megtérül. Főként a bécsi idegenforgalmi iroda felállítása sürgős, mert fontos statisztikai adatok bizonyítják, hogy több mint kétszázezer olyan idegen jár évente Bécsbe, akik Bécsnél tovább nem utaznak. Ezek, akik nagyrészben amerikaiak, Budapestet^ már ki­hagyják programmj ukb ól. Ezen a helyzeten változtatni kell, mert meg­lehetősen nagy bevételektől esnek el a főváros iparos, kereskedő, ven­déglős, szállodás lakói, vagyis álta­lában azok. akiket az idegenforga­lom érint. Közvetve azután ezer és ezer más embert is közelről érdekel az idegenforgalom emelkedése még anyagi tekintetben is. Olaszország­ban egész vidékek minden lakójá­nak az egzisztenciája úgyszólván kizárólag az idegenekre van ala­pítva. Ezt a felfogást nálunk is meg kell honosítani. — De nemcsak a főváros köz- gazdasági életét érintő anyagi elő­nyökről van itt szó, hanem maga- sabbrendü nemzeti célok szolgála­táról is. Saját tapasztalatomból tudom, hogy milyen fontos cél az idegeneknek a felvilágosítása. Mi­nél több Budapesten megforduló idegent világosítunk fel a bennün­ket ért igazságtalanságról, annál közelebb hozzuk azt a napot, ame­lyen ezeket az igazságtalanságokat novateszik. Egy rendkívül érdekes, kiáltó példát tudok felhozni ebből a szempontból. Néhány hónappal ezelőtt Budapesten járt Carl Lind- hagen Stockholm főpolgármestere. Akkoriban kevesen vettek tudomást a stockholmi főpolgármester látoga­tásáról, mert az a bankét, amelyet a tiszteletére adtunk, szükkörü volt. Mindössze tizen vagy tizenketten vettunk részt ezen a vacsorán. A stockholmi főpolgármester mel­lettem ült és hosszú ideig szótlanul viselkedett. Igyekeztem őt szóra bírni és felhívtam a figyelmét arra a nagy igazságtalanságra, amely bennünket ért. Carl Lindhagen vé­gül is megszólalt, de abban, amit mondott, nem volt köszönet. Ezeket mondotta: — A legyőzőitek mindig panasz­kodnak ... Már a rómaiak megmon­dották, hogy vae victis! — De nálunk többről van szó, mint szokásos panaszkodásról — válaszoltam. — Ettől az országtól elszakítottak három és félmillió magyart és ezt a bárom és félmillió embert alacsonyabb kultúrájú álla­mokba olvasztották... — De hiszen népszavazással dön­töttek ezeknek a területeknek a sorsáról, mielőtt azokat önöktől el­szakították volna... — Éreztem, hogy ennél a pontnál sikerült érdeklődését felkeltenem, így folytattam: — Úgy látszik, Ön rosszul van in­formálva. Egyedül csak Sopron városában és közvetlen környékén volt népszavazás és ez is javunkra dőlt el. Az ország kétharmad részét népszavazás nélkül vették el tőlünk. — Csak nem1? — volt a válasz. — Carl Lindhagen, Stockholm főpol­gármestere nem akarta elhinni, hogy ilyen igazságtalanság történ­hetett velünk. Kijelentette, hogy azonnal tanulmányozni fogja a kér­dési: és minden rendelkezésére álló eszközzel azon lesz, hogy a velünk történt igazságtalanságot világgá kürtölje és jóvátételt követeljen. A stockholmi főpolgármester pár hét múlva már eleget tett Ígéreté­nek. Balkanbilder címen könyvet adott ki, amelyben ismerteti a bal­káni országokat. Mi is szerepelünk ebben a könyvben, de hangsúlyozza, hogy mi nem tartozunk a Balkán­hoz, a Balkán tőlünk délre kezdő­dik. Ebben a könyvben a többi kö­zött ezek a sorok olvashatók: „A győztesek mértéktelenek voltak diadaluk kihasználásában és a legyő­zőiteket túlságosan lealázó módon tiporták le. Magyarország elvesztette területének kétharmad-, lakosságának háromötöd részét. Az ország megcson­kításához hasonló eset csak egy volt a történelemben: Lengyelország első feldarabolása. Tisza István gróf az osztrák koronatanácsban egyedül, a végsőkig ellene szegült Szerbia ellen megindítandó háború tervének. Ma­gam megfigyeltem, hogy Magyar- országot -erőszakkal, akarata ellenére kergették a háborúba.“ — Ezeket mondja Cári Lindha­gen könyvében a. velünk történt igazságtalanságról. De nem ke- vósbbé érdekes könyvének az a része, amelyben a főváros intézmé­nyeit ismerteti. Elmondja, hogy Budapestet a fürdők városának hívják és pedig jogosan. A legtöbb fürdő természetes forrásból kapja meleg vizét. Külön megemlékezik a Szent Gellért fürdőről, ahol minden féle betegségeket kezelnek, főként rheumát és anyagcsere zavarokból származó bajokat. — Részletesen megemlékezik a stockholmi polgármester ebben a könyvében arról a vacsoráról is, amelyen őt vendégül láttuk. Meg­említi beszédét, amit a vacsora vé­gén tartott. Ennek a beszédnek leg­kiemelkedőbb mondata az volt, amelyben megállapította, hogy az olyan szerződés, amelyet hatalmi szó hozottt létre, revízióért és igazságért kiált az utókorhoz. El­jövendő koroknak lesz a feladata, hogy begyógyítsa a sok vérző sebet és sok lemondással, önlegyőzéssel építse ki az igazság útját, ^ hogy azután szabad elhatározásból fa­kadó megegyezésekkel lehessen meg­szüntetni a tarthatatlan és igazság­talan állapotokat. — Ennek a beszédnek frenetikus hatása volt. Külön ismerteti könyvé­ben az ország földrajzi helyzetét. Ismerteti a nemzetiségi kérdést és felveti a kérdést: miért szakítottak el Magyarországtól olyan területe­ket, amelyeken a magyar lakosság száma nagyobb volt a nemzetisége­kénél. Valósággal erőszak volt a joggal és igazsággal szemben, — mondja Carl Lindhagen, — hogy ezeken a területeken nem engedték meg a népszavazást. Most az ország csonka, nyomorék. Levágták róla legfontosabb ipari területeit, bá­nyáit és erdőit. Sőt még legtermé­kenyebb földjét is elvették. Az ár­tatlan népet azután újra kirabolták, amikor badikárpótlást fizettettek vele. A magyar nemzetnek arra. a vigasztaló gondolatra kell fel­építenie jövőjét, hogy az igazság szava, a világ közvéleményében egyszer mégis csak politikai ténye­zővé válik... — Ezeket Carl Lindhagen, Stock­holm főpolgármesjtére írja. Csak egy példa ez, többét is említhetnék. Bérezel Jenő nagy szolgálatokat tett, amikor Stockholm főpolgár­mesterének a figyelmét ezekre a kérdésekre felhívta. Bérezel al­polgármesternek az a véleménye, hogy ő csak kötelességét teljesí­tette és ebben igazat adunk neki. SCHULZ TÜZELÉSTECHNIKAIÉ ÉS ÉPÍTÉSI R.T. r( mé°rknök (jYA’RKÉMÉNYEK, KAZAN BE FAL AZ ÁSOK IPARI KEMENCÉK,TÉGLA- és, MÉSZ ÉGETŐ KEMENCÉK. BUDAPEST, VII. ARÉNA u.80. TELEFONI JÓZSEF 329-04.’ .JÓZSEF <410-82., NEMES OVULA ok), gépészmérnök, bet. cég, ha), eng. villany- berendezési vállalat é- rádió c kkek nagy raktára II., Margif-kizraií 58. — Telefon: 559—48. Elvállal mindennemű e szakmába vágó berendezéseket BRIGHTS JÓZSEF. asztaiosáru-gyára VI., ERZSÉBET KIRALYNÉ-ÚT 104. Telefon : Automata 927-42. D pl «e» SÜ JR #SB* m Í H *w* P33 e**>. P! <sm I A főváros legkedveltebb gyógyintézete I i'.tcts. SB -;afc I fsa-ats DfiSS ES KOUfiCS sodronyfonat-, kerítés-, ágybetét- és vasbutorgyár Budanest, n Fö-utca 48 Telefon : Alapitési év Aut. 517-87. 1893. MGYEII. KARÁCSONYRA AJÁNDÉK HEGGVES HAGY JMOSHAL gyerrriekruhák beszerzése, köz- Budapest, U., lYIOlílár-UtCa 23. SL hatóságok, jotékonycélu inle- Arak: P 9.fi0-tól. zetek, gyárak, stb. részére Csak nagybani eladás! ona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a „Papirmalomhoz" Budapest, EV., Aranykéz-u. 6 Telefon : Automata 877—15. Alapítva: 1790-ben. AMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK (V, tutom*- é* betonépüé« vállalkozók. FáMmunka — VAgányfoktaté« — Mészkőbánya, VÜL. FUTÓ-UTCA HL TeUoai L 30S-» BOROSS, Viola-uftca 14. bélelést legjob­ban, legolcsób­ban vállal Alapitva: 19 8. 8 Szív- és 1 m 1 érbetegek 1 1 külön osztálya ■ t Dr. PAJOR 1 | szanatórium és vizgyógyintézet ÉRI ■ i 1 BUDAPEST, VIII., VAS-U. 7. ■ 1 Solly László kertépítő kertészeti telepei: Budapest, II., Hadapród-utca 2 Telefon: Automata 644—31 Nagykovácsi, Pest-megye ÜVEGFESTÉSZETI ÉS ÜVEGMOZAIK " Palka József Magyarország ezüZtkoszorus Uueglsstömestero BUDAPEST, VIII., BHRGSS-UTCH 59 Telefon ■ J. 302-28 Alaoittatott 1894 Urbancsek J. János pala-, cserép- és Eteinittedőmester Vn., Thököly-ut 117 Telefon József 428 25 Alapitta- tott 1895 RIEDER OTTO Tel. Aut. 837-07 vílfamosberendezési vállalat, műszaki inlézet, eleklrotechriikai és rád ó cikkek rakíara A. B. C. tagoknak hat havi hiiel BUDAPEST, IV., IRÁNYI-U. 20 KÖZPOIITI FŰTÉS. VÍZVEZETÉK ÉS BlDOaOS HMM FARKAS IZOR Budapest, um., ftap-u. 10. Telelőn: J. 336-51 TAPETAK legnagyobb választék­ban, elsőrangú kivitel­ben és legolcsóbban HAHN és PREYSS céané■ V.. GDÓC TISTA ISTVÁN.UTCA 19. WC'WCA díjmentesek cégnél V., GRÓF TISZA 1STVÄN-UTCA 12. Telefon: Automata 816—61.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents