Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-06 / 36. szám
évfolyam 36. szám ouuapcst, **»#»«»« UJ BUDAPEST Budapest, 1930 szeptember 6 «■ SK-Ää?“' >^iuiizelésl árak: flft Egétz évre ...........................................30 pengő A Fé l évre.....................................................*3 pengő £ Eg yes szám éra 60 fillér V KÖZGAZDASÁGI FELELŐS SZERKESZTŐ: D O B V ANDOR D« I Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas »vor utca 9. Telefon: Aut. 828-23. Postatakarékp. chequeszámla: 30013 PeMcz Gyula: A gazdasági depresszióért a lelelósséget a Közönség nem a hereszténypórl hanem a harmányzat irányában élezi hi Egyetlen gyűlésen sem lehet kiejteni Sipőcz Jenő nevét, hogy percekig tartó ováció ne következzen utána — Petrovácz márciusra kontemplálja a választásokat, hogy a törvényhatósági bizottság a költségvetést izgaiommeníesen tárgyalhassa le — Kétezer kereszténypárti felszólalás futott be az igazoló választmányhoz, aktiv törvényhatósági bizottsági tagokat is kihagytak az összeirók Teatráím A Király Színház igazgatósága a belügyminiszternél panasszal támadta meg a főváros polgármesterének azon határozatát, amellyel megtiltotta, hogy a Vigszínházban működő Kék Madár-társulat náluk folytassa vendégszereplését, ugyanakkor az Uj Színház szintén a kormányhatósághoz fordult, mert a főváros ott sem engedélyezte a külföldi vendégszerepléssel kezdődni akaró színházi szezont. Az efajta izgalmak eddig a színházi szezon második felében szokták felzaklatni a kedélyeket. Mi az oka annak, hogy szeptember elején, amikor a direktor urak, ha nem is duzzadt pénztárcával, de mindenesetre friss. reményekkel szoktak nézni az elkövetkezendő táblás házak elé, már idegen szó üt tanyát a színházakban, amelyeket oly találóan szoktak különben a magyar Múzsa hajlékainak nevezni? Kétségtelen, hogy a színházigazgató urakat az egyre sűrűbbé váló külföldi vendégjátékok rendezésénél korántsem a magyar színjátszás sze- retete, hanem rideg üzleti szempontok vezetik. Az a szofizma, hogy a külföldi vendégjátékok tagadhatatlanul nagyobb bevételei szükségesek a magyarnyelvű előadások deficitjének eltüntetésére, amennyire rabu- lisztikus, annyira igaztalan is., Miért játszik a szezon túlnyomó nagy részében táblás házak előtt a két állami színház, amikor is például a Nemzeti Színházban az elmúlt évad legnagyobb sikerei magyar írók izig-vérig magyar darabjai voltak? Nem, a külföldi vendégjáték nem lehet az a csodaszer, amely tőkeszegény színigazgatókat pénztelen időszakokon átsegít ! Sajnálattal állapítjuk meg. hogy a főváros szociálpolitikai ügyosztálya az elmúlt évben tulliberálisan kezelte a külföldi vendégjátékok engedélyezését, boldog-boldogtalan jöhetett Budapestre, hogy harmadrangú művészete árán külföldre vihesse a legkeresettebb magyar exportcikket: a pengőt. Alig volt az elmúlt évadban színház Budapesten, amelyben hosszabb^rövi- debb ideig ne zengett volna idegen szó, ugyanakkor, mikor elaggott magyar művészek a szegényházban pusztulnak el és a fiatalok jövőjét is reménytelenné teszi a Trianon kö-‘ vetkeztében amúgy is szűk térre szorult magyar színjátszás! Senki sem akarja, hogy Budapest túlzott nacionalizmusból kiessen a világnagyságok országútjából, hogy a magyar főváros ne legyen kedves állomása azoknak a művészeknek, akiknek meghallgatására tolul a világ minden kulturvárosa. Hogy azonban a nivótlan operett-tár sutátok, odahaza érvényesülni nem tudó énekesek és tizedrendü tánccsillagok mekkája legyen pénzsóvár színházigazgatók támogatásával Budapest, az elé gátat kell vetnie a főváros hatóságának. Addig is, amíg az esztendők óta ígért uj színházi szabályrendelet szigorú kaytélákhoz köti majd a külföldi vendégjátékok engedélyezését, rideg és hajlít hatatlan álláspontra kell helyezkednie a fővárosnak a külföldi művészek ellen, akik sokkal sanyarúbb viszonyok között vergődő magyar kollégáik elől eszik el a kenyeret1 — Az Uj Budapest tudósítójától — A fővárosi igazoló választmány most dolgozza fel a névjegyzékből történt kihagyások miatt beadott felszólamlásokat, a pártok különböző szervezeteiben erősen folyik a munka, a pártkörökben dolgoznak az agitátorok és mindezek ellenére még mindig tartja magát az a hir, hogy az ősszel, sőt a közel jövőben egyáltalán — nem lesz községi választás Budapesten. Ezek a hirek főként baloldali körökből származnak és megállapíthatóan nem tekinthetők egyebeknek, mint jámbor óhajtásoknak. Petrovácz Gyula, az Egységes Keresztény Községi Párt egyik vezető tagja, akivel ezekről a kérdésekről hosszabb beszélgetést folytattunk, a leghatározottabban megcáfolta azokat a híreket, amelyek a választások elhalasztásáról szólónak. Petrovácz Gyula ugyanis arra a kérdésünkre, hogy nézete szerint mikor kerül sor a választások kiírására és az uj törvényhatósági bizottság megalakítására, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A választást feltétlenül kiírja a. kormány. A legilletékesebb helyeken informálódtam a választások ügyében és azt a pozitív értesülést szereztem, hogy az uj törvényhatósági választások kiírására feltétlenül sor kerül. Már két ízben meg kellett hosszabbítani a lejáró mandátumokat és legutóbb is e meghosszabbításnak azt az indokát hozta fel a kormány, hogy az uj törvény rövidesen tető alá kerül, nem volna tehát semmi értelme annak, hogy a főváros népe egymásután kétszer járuljon az urnák elé. Nem kétséges tehát, hogy a jelenlegi törvényhatósági. bizottság utolsó hónapjait éli. — A választások napjának a kitűzését illetően megoszlanak a vélemények. Van olyan felfogás, mely szerint a választásokat mingyárt az uj választói névjegyzék jogerőre emelkedése után ki kell írni. Amennyiben ez a felfogás győzne, akkor az uj választásokat november végén kellene kiírni és a választás napjául december 5—15-ike között tűznék ki valamelyik két napot. A másik felfogás azonban ellenzi a választásoknak még ez év végén leendő kiírását. E felfogás hívei, akik közé magam is tartozom, utalnak arra a feladatra, amelyet a törvényhatósági bizottságnak még teljesítenie kell. Ez a feladat a jövő évi költségvetés megalkotása. A jövő évi költségvetés letárgyalása és megszavazása nyugodt atmoszférát követel meg, amit nem lehetne biztosítani abban az esetben, ha a törvényhatósági bizottság közvetlenül újjáalakítás előtt állana. De nemcsak a költségvetés megalkotásának a feladata hárul a jelenlegi törvényhatósági bizottságra, hanem döntenie kell még jelenlegi átmeneti állapotában különböző beruházási problémák megoldása fölött is. Nem kétséges, hogy a közeli választások hangulata rányomná a maga kedvezőtlen bélyegét úgy a költségvetési tárgyalásokra, mint a beruházási problémák eldöntésére is. A pártok szónokai kortescélokra használnák fel a vitát. Helyénvaló volna tehát, hogy egy kis intervallum legyen a jövő évi költségvetés tető alá hozatala és az uj választások kiírásának az időpontja között. Úgy gondolom, hogy meg kell várni, amig a meghosszabbított mandátumok ideje lejár. Ez az időpont december 31-én következik be. Eddig az időpontig a jelenlegi törvényhatósági bizottság akadály nélkül működhetik. Január elsején kezdődnék az interregnum, amely eltarthat két-három hónapig, vagyis a választások kiírására márciusban kerülne a sor. Én — miután minden irányban tárgyalásokat folytattam erről a kérdésről — bizonyosra veszem, hogy az elmondott indokok alapján a leg illet ékesebb helyeken is magukévá teszik felfogásomat és ezek szerint az uj törvényhatósági választások lefolytatására márciusban kerül a sor. A beszélgetés során szóba került a különböző pártok szervezkedése. A kereszténypárt szervezkedéséről Petrovácz Gyula ezeket mondotta: — A legutóbbi hetekben az volt szervezkedésünknek feladata, hogy a választói névjegyzékben mutatkozó hibákat kikorrigáltassuk. A kereszténypárt részéről több, mint kétezer felszólalás futott be az igazoló választmányhoz. Természetesen mi nem csaptunk olyan nagy lármát ebből a dologból, mint a baloldali pártok, pedig a mi híveinknek is igen tekintélyes részét hagyták ki az ideiglenes névjegyzékből. A kihagyás oka nyilvánvalóan az összeíró biztosok gyakorlatlansága volt. Keresztény párti bizottsági tagot is kihagytak a névjegyzékből, sőt több olyan volt bizottsági tagot, akik ma a főváros üzemeiben jelentős ps\zi- ciót töltenek be. Meg vagyok győződve arról, hogy az igazoló választmány ezeknek a felszólamlásoknak helyet fog adni. — Pártunknak a választásokra való szervezkedése szeptember tizedikén kezdődik, amikor pártunk vezére, Wolff Károly hazaérkezik. Ezen a napon tartjuk meg az első kerületközi értekezletet, amely utasítást ad a kerületi szervezetek újjáalakítására. A lezajlott Szent Imre ünnepségek rendkívül kedvezően befolyásolják szervezkedésünket. Nagy keresztény megmozdulás volt ez, amely maradandó nyomokat hagyott minden vonatkozásban. A Szent Imre ünnepségek egész közönségét, igy pl. a vérmezői nagymise hallgatóit kivétel nélkül, valamint az előkészítő gyűlések közönségének túlnyomó többségét is a mi szervezeteink adták. A hangulat pártunk irányában nagyon kitűnő. A gazdasági helyzetben tapasztalható depresszióért a közönség a felelősséget nem mifelénk, hanem a kormány és párthívei felé élezi ki. Innen magyarázható, hogy szervezeteink és kaszinóink, valamint pártköreink tagjai minket a kormánnyal szemben erőteljesebb eszközök igénybevételére igyekeznek kényszeríteni. Szóbahoztuk a legutóbbi munkásfelvonulás ügyét és ezzel kapcsolatosan a főváros beruházási problémáit. Petrovácz Gyula ezeket mondja: — A fővárost senki sem teheti felelőssé a történtekért. A főváros
