Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-02 / 31. szám
2 1930 augusztus 2, mot nem leheléit eloltani a häisavgsgün tüzet? A Miz eloltásánál poroltók nem voltok Használat Don — Becsben is bevezetik o szárazoltó óépet Felelnem kell arra a kérdésre, amelyet az Uj Budapest julius 19-i számában vetett fel egy ismeretlen kérdezősködő. Fontosnak tartom a választ erre a kérdésre, nemcsak az újság- presztízsének szempontjából, hanem a közönség érdekében is, amely méltán eshetnék kétségbe most, a nyári nagy tüzek évadján, ha Budapest tűzrendészete olyan siralmas állapotban volna, mint ahogy azt a kérdezősködő feltünteti. A kéi’dezősködő mindenekelőtt az alapkérdésben van rosszul tájékozva. A kénsavgyári tüzet el lehetett oltani. Az oltás aránylag gyorsan történt, tüzoltótaktikai szempontból kifogástalan volt és az eredmény nem gáncsot, hanem elismerést érdemel. Ennél a tűznél nem egy gyár, hanem egy egész városrész forgott veszedelemben és tűzoltóink példás, hősies munkája ezt a városrészt mentette meg. Ezt nem én állapítom meg, az amatőr-tűzoltó, hanem hivatott és illetékes szakemberek konstatálták. Az oltást megnehezítette az a körülmény, hogy faépületek voltak köröskörül, a helyzet mindenképpen kritikus volt, a környező épületeket kellett megmenteni és ez, a nagy szél dacára, sikerült is. A város tűzoltósága és a gyári személyzet is megtette kötelességét. Az egyébként kétségtelenül jóhiszemű cikkíró információit egy biztosítási szaklapból vette és ezek az információk nem mindenben egyeztek meg a valósággal. Megegyeztek abban, hogy a kár csakugyan igen nagy volt és a biztositó intézetek csakugyan elvesztették gyárbizto- sitási dijaik felét. De ez a biztositó intézetek kára, amelynek kockázatát már a biztosítási ügylet megkötésekor vállalták. (A biztositó intézetek részéről egyébként panasz nem esett. Normális tüzeset volt, semmi egyéb, amint ezt a Biztositó Intézetek Országos Szövetségének egyik illetékes vezetőembere e sorok Írója előtt kijelentette.) Nem felel meg a valóságnak, hogy nem volt elég viz és gyenge volt a viznyomás. Elég volt a viz, amit a O. M. T. K. VÉDJEGYŰ PALACKTEJBEN AZ ERŐ gyár területén lévő vízmedencék is fokoztak és megfelelő volt a viznyomás is. Ami most már a poroltókat illeti, amelyek „nem szuperáltak“, meg kell állapítani, hogy poroltók a tűznél nem voltak használatban. Nincsenek is a városnak poroltó gépei, hanem mindössze egy nagy szárazoltógépe van, amelynek viszont nem az a rendeltetése, hogy nagy gyári tüzet lokalizáljon, hanem, hogy zárt helyiségekben, raktárakban, boltokban kitört tüzveszedelmek esetén lépjen közbe. Nagy gyári tűznél a vízkár nem fontos, ott már úgyis nagy a pusztulás. A poroltógép arra való, hogy ki nem tört padlástüzeknél, meg ott legyen a vegyészeti gyárakban, a ki nem tört padlástüzeknél, meg egyéb olyan anyagok égésénél, amelyek vízzel nem olthatok. Az inkriminált szárazoltógép egyébként a Hungária-gyár égésénél ott sem lehetett, mert szét volt szedve tatarozás végett. Egyébként ez a gép két esztendő alatt, amióta készen van, harminckét esetben működött, mindannyiszor pozitív eredménnyel és az a vízkár, amelyet elhárított, alapos becslés szerint másfélmillió pengő. És ez a drága gép, amely „egyik tüzoltótiszt“ találmánya, összesen 60.000 pengőbe került. Ez volt az az óriási költség. Hogy a gép igazán csodaszer-e vagy nem, azt érdektelen külföldi szakértők állapították meg Bécstől Párizsig, Liverpooltól Newyorkig. Az amerikaiak forra- dalmasitónak mondták a magyar találmányt, egyes német szaktekintélyek kijelentették, hogy következményeiben kiszámíthatatlan. Nemrég járt itt egy bécsi hivatalos deputáció, amely két napig kísérletezett a géppel és azzal távozott, hogy javaslatot tesz a szárazoltógépnek az osztrák fővárosban való intézményes bevezetésére. Ez- irányban nyomban megindítják a tárgyalásokat a magyar gyárral, amely a gép szabadalmát megszerezte. Kár volna, ha ezzel osztrák szomszédaink megelőznének bennünket. Azt a felszólítást, amelyet a cikkíró a tüzoltófőparancsnoksághoz és a városrendészeti ügyosztályhoz intéz, én módosítani szeretném. Nem razziát kell elrendelni, elvégzi ezt a tűzoltóság amúgy is a lehetőség szerint, hanem ki kell adni végre az uj tűzrendészen szabályrendeletet, amelynek tervezete már évek óta ott fekszik az ügyosztályban és amelybe perecizebb rendelkezéseket kell felvenni a preventív tűzvédelemre, a tüzbiztosabb építkezésre és egyebek közt az automatikus tűzjelző készülékekre, amelyek lehetővé teszik, hogy csirájukban fojtsuk el a gyári, raktári tüzeket, a poroltó és egyéb kézi tiizoltószerekkel. Erre lehet intőpélda a kénsavgyári tűz. Addig pedig ne bántsuk azt az „egyik tüzoltótisztet“, aki találmányával világszerte dicsőséget szerzett a magyar névnek és ne bántsuk a mi tűzoltóságunkat, amely világ- viszonylatban is a legelsők közé tartozik. Soltész Adolf dr. a Budapesti Tűzoltó Testületek Szövetségének vál. tagja. FARKAS LAJOS mérnök Maga»-, néiy-boton- és vasbeton ópitési vállalkozó Biidapiit. VII., Kolumbüi-a ll/a.i.i-n«-™ fleiemv Tesiuereü tapétadiszitők és tapéta gyári raktára Szobák 60 pengőtől kezdve IV., Hamermayer Höroly-ucca 8. Ügyeljünk a címre 6RICHTA JÓZSEF asztaiosáru-gyára VI.. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ-ÚT 104. Telefon : Automata 927-42. DtritázfciKek a Fő utca, Ganz-ulca és Kiräluliegu-utcäk között fekvő Ganz-gyári parcellázott telehtömbből, 76 négyszögöltől kezdve kaphatók. Értekezés dr. Széftelu Márton Ügyvédi irodáidban, VII., Erzsébet-körut 32, d. u. 4—6 között. Telefon: J. 448—22. Munkácsy Ernő épület- <« nfilakatosraester. Ukaréktőzhely- 4» kályhákén» BUDAPEST, TIL. Béna icci M 'Tel.: J.312-80 CZEGIimr JAKOS JEM muKöaru Készítő, fal- ás padiúDurkoiú master Székesfővárosi és állami szállitó-kaltellen kívül I BUDAPEST, KISTEMPLOM-U. 5. TELEFON: JÓZSEF 449-98. Dona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a „Papirmalomhoz“ Budapest, IV., Aranykéz-u. 6 Telefon: Automata 877—15. Alapítva: 1790-ben. Solly László kertépítő kertészeti telepei: Budapest, II., Hadapród-utca 2 Telefon: Automata 644—31 Nagykovácsi, Pest-megye GRANDJEAN JÓZSEF épület és műlakatos Takaréktűzhelyek gyártása V., Gróf Tlaaa István-u. 14 (Bálvány-u. sorkáa) KASS BÉLA BUBÁI VIGADÓ vendéglője és Mvébdzfl II., Szilágyi Dezső-tér 5. Városházi történetek A gyász és a részvét impozáns megnyilatkozásai közben helyezték csütörtökön, Julius 24-én a rákoscsabai temetőben örök nyugalomra Nemethy Antal nyug. MÁV főmérnököt, Német hy Béla székesfővárosi tanácsnok édesapját. N é- methy tanácsnok, aki családjával a worthy tó mellett nyaral, a halálhírt bejelentő sürgöny kézhezvétele után azonnal Budapestre utazott, lole tudtuk meg, hogy a 90 éves oregur az államvasutak legidősebb nyugdíjasa volt. Békés, boldog öregséget ért leányánál, dr. Bal ä- t o n y i Lajosnénál, annak rákoscsabai villájában. Gyakran látogatták meg olt a mindvégig teljes testi és szellemi frissességben élő Patriarchat gyermekei, tizenkét unokája és hét dédunokája A kottái vénáju Németh y Béla tanácsnoknak évtizedek sora óta leg- szebb és legtisztább ünnepnapjai közé tartozott az a költemény amellyel édesapját ünnepelte hatvanadik, hetvenedik és nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Ősszel került volna sor a kilencvenedik évforduló alkalmából az W Vefs, megírására. A Mindenható kifürkészhetetlen akaratából azon- ban ezt a dátumot már nem érte meg Nemethy Antal nyug. MÁV főmérnök ... * Még egy halálhír: Schöberl Ferenc nyug. székesfővárosi tanácsnoknak, aki jelenleg az Elektromosművek igazgatója, meghalt a felesége. Nagy részvét mellett helyezték az élete virágjában elhunyt uri- asszony hült tetemeit örök nyugalomra. A temetésen testületileg jelent meg a főváros közoktatási ügyosztályának Budapesten időző tiszti személyzete. * J o an ov ich Pali bácsi úgy szereti a fővárosi tisztviselők balatonkenesei üdülőtelepét, mintha a saját gyermeke volna. Mivel orvosai ez alkalommal eltiltották a városháza népszerű Pali bácsiját, hogy messzire menjen nyaralni Budapesttől, idehaza tölti a nyári szünetet, budai lakásán. Mivel azonban, mint felsőházi tagnak, szabadjegye van a vasútra, nem mulasztja el, hogy egy-egy nap le ne ránduljon Kenésére, megnézni, mi az újság ott. A múlt hét szombatján a reggeli gyorsvonattal ismét megérkezett Öméltósága Balatonkenesére, még pedig vizkóstolás céljából. Az egyik nagy cég víztisztító berendezésekre vonatkozó ajánlatát ugyanisB o r v e n d é g tanácsnok néhány héttel ezelőtt Balatonkenesére irányította olyképpen, hogy a társaság próbakocsija menjen le Balatonkenesére, megoldandó a kenesei üdülőtelep ivóvíz problémáját. A teherszállító automobilra szerelt gép külföldi mérnökök kíséretében lejött Kenesére, Pali bátyánk pedig meg akarta kóstolni, jóizü-e a készülék szénberendezésén átszűrt viz. A kóstolóhoz azonban későn érkezett az államtitkár ur, mert a viz- tisztitó-automobil éppen az előző nap hagyta el Balatonkenesét, miután Kuszenda igazgató megszavaztatta az üdülőtelep látogatóit, hogy hogyan ízlik nekik a szűrt viz. így tehát nem maradt egyéb tenni való Pali bácsi számára, mint hogy megnézze a Kenesére küldött egy tucatnyi tisztviselőgyereket, megkérdezvén őket, hogyan ízlik nekik a koszt és eleget fürödnek-e a Balaton langyos hullámaiban. A fiuk láthatólag megilletődéssel fogadták a kérdéseket, de azután felmelegedtek azon a kedves közvetlenségen, amellyel Öméltósága velük tárgyalt. Elmondották, hogy a tanitóuruk első dolga Balatonkenesén az volt, hogy lemérette őket sorba, mekkora a súlyúk, a testmagasságuk, a mellbőségük. Ha azután majd hazamennek, ugyanígy le fogják őket mérni, lássák úgy szüleik, mint a segitőalapi igazgatóság, mennyit híztak, mennyit erősödtek Kenésén. Azt is megkérdezte a gyerekektől J o an ov i c h, milyen életpályára készülnek, mik akarnak lenni. A modern gyerekek természetszerűen már nem a cukrászt foglalkozást választják maguknak, hanem azon ábrándoznak, hogy mint repülőtisztek fogják átszelni a levegő kék óceánját vagy legalább is rádiósok lesznek egy tengeralattjáró hajón. Egyetlen józan felelet hangzott el: az egyik kisfiú kijelentette, hogy ő, ha Isten segéli, állatorvos lesz, mint az édesapja, mert ez a világ legszebb foglalkozása. Azt is megkérdezte Pali bácsi, hogy ki akar közülük városatya lenni, tagja a fővárosi közgyűlésnek. A gyerekek azonban, noha kivétel nélkül fővárosi tisztviselő az édesapjuk, nem tudták, mi fán terem a városatya, ugylátszik, kedves szüleik nem szeretnek a családi asztalnál a városatyákról beszélni ... A hallgatóság nagy megrökönyödéssel vette tudomásul, hogy erre a kérdésre ilyen tagadó választ kapott Joanovich. Az egyik tanácsjegyző félig hangosan és egészen keserűen meg is jegyezte: — Bár én se tudnám, mi a bizottsági tag! * Betege is van Kenésének: K u- szenda Bélának, a telep népszerű igazgatójának felesége súlyosan megbetegedett, úgyhogy a vasárnap véletlenül Kenésén időző B encze professzor intézkedésére hétfőn hajnalban autón Budapestre kellett szállítani. Kuszendáné néhány héttel ezelőtt a balatonszabadi-i altiszti üdülőtelepet inspiciáló férje- urát kisérte át, a telepi motorcsónak azonban hullámok közé került és Kuszendáné másfélóráig volt kénytelen derékig a vízben ülni. Súlyos lábfájdalmakat kapott és B encze professzor kijelentése szerint gyógyulása hónapokat fog igénybe venni.
