Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-07 / 23. szám

Budapest, 1930 junius 7 VH. évfolyam 23. szám TU BUDAPEST Előfizetési őrak: Egész évre ..................................................30 pengő Fé l évre..............................................................13 pengő Egyes szám őrá 60 fillér I FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBY ANDOR DR­I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-utcő 9. Telefon: Aut. 828-23. Postatakarékp. chequeszőmla : 30013 Trianon A .gyász, amely a trianoni szerző­dés decenniumán komor fátyolként lebegett a magyar róna felett, a tör­vényhatósági bizottság ünnepséggé magasztosult rendkívüli közgyűlé­sén a fájdalom éles tőrével haso­gatta valamennyiünk lelkét. A seb, amelyet ez a szerződés ejtett az ezer­éves Magyarország szivén, nem heggedt be, de nem is üszkösödött el: vérző és friss valóság az ma is; a törvényhatóságnak a népszövet­ség tanácsához intézett felirata, amelyben felkérik a nemzetek össze­ségének képviseletét, hogy a tria­noni békeszerződés tizedik évfor­dulója alkalmából tűzzék napirendre a revízió kérdését, egyetlen sikol­tása csupán a fájdalom titánt or- keszterének. Nemzetünk gyásznapján buzgó fohásszal fordulunk az egek Urához, múljék el tőlünk a keserű pohár. A Trianont szülő történelmi evolú­ció megváltoztatásához, a revízió eléréséhez, nagy Magyarország fel­támadásához azonban nemcsak buzgó nemzeti akarat, hanem a mun­kai ényezők összetevése, gazdasági önállóság, termelő munka kellenek. Szűnjön meg a széthúzás, a nyepoz- volimos frakció-politika! Ha megcsináljuk a, trianoni decen- nium gazdasági és politikai mérle­gét, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy valamennyi gazdasági és politikai tényező között a főváros volt az, amely a legnagyobb problémákban egyetértést mutatva, energikus eltö­kéltséggel állt ki a vívótérre, hogy elfoglalja régi helyét a nagy ver­senyben. Az általános válság és le­romlottság közepette az elmúlt de- cennium a fővárost illetően a rege­neráció, a rekonstrukció tiz eszten­deje volt: senki sem tagadhatja, hogy a főváros, mint közület, az el­múlt évtized folyamán a feladatok egész sorát valósította meg, és ma gazdasági és szociális politikában, kultúrában a fejlődés sokkal maga­sabb fokán áll, mint tiz évvel ennek előtte. A keresztény és nemzeti gondo­latnak a főváros vezetésében és irá­nyításában való maradéktalan érvé­nyesítése volt az az árkánum, amely a beteg ország egyik legfontosabb tagját az általános leromlás köze­pette épen és egészségesen tudta tartani, sőt azt még fejleszteni is képes volt. Nem a mi feladatunk vá­zolni, hogy Trianonhoz mi vezette az országot, de azt nyugodt lélekkel állapíthatjuk meg, hogy Trianontól a keresztény és nemzeti gondolat je­gyében tudott legmesszebbre éppen a főváros eljutni. A trianoni évfordulónak a város­háza szempontjából ez a legfonto­sabb tanulsága. És ez a megállapítás nem pártpolitikai jelszó, hanem vi­lágszemléleti kérdésre a gyakorlati élet által adott felelet. Eredmény, melynek értékelése a történelemre tartozik, de a jelen nemzedéket ille­tően is záloga a jövőbe vetett hitnek, esittag, melynek mint ama másik -icsillagnak a názáreti éjszakában, ott kell lebegnie a ködös magyar firma- fhentumon, ha el akarunk jutni a megváltáshoz! — Az Uj Budapest tudósítójától — A városházi politikában ma min­den érdeklődés a törvényhatósági tanács megalakítása felé irányid. Ez az érdeklődés nemcsak a párt­vezérek részéről tapasztalható, ha­nem az adminiszti'ációt vezető és az abban munkálkodó tisztviselők ré­széről is, akiknek jövendő sorsáról van szó. Nem kétséges ugyanis, hogy a törvényhatósági tanács meg­alakítása és életbeléptetése követ­keztében rengeteg uj intézkedésre lesz szükség a városházi adminisz­trációban, amely rövidesen egészen uj képet ölt. A kulisszák mögött szenvedélyes csatározások folynak a törvényha­tósági tanács tagságai helyeinek be­töltése körül. Nagy a tülekedés, kül­döttségjárás minden pártban, s a presztizs-sérelmek máris szenvedé­lyes összetűzésekre adnak okot. De nemcsak az egyes pártok kebelén belül folyik a tülekedés a tekintélyt reprezentáló törvényhatósági ta­nácstagságok elnyerése iránt, izgal­mas a küzdelem azok között a párt­vezérek között is, akik az egyes pár­toknak a törvényhatósági tanács­ban leendő képviseltetéséről folytat­nak vehemens vitákat. A pártok arányszámának megállapítása ma a legaktuálisabb kérdés a városházi politikában. Listák forognak köz­kézen s mindenki „bizonyosat“ tud a létrejött állítólagos megállapodá­sokról, a pártvezérek közt felmerült ellentétekről s általában a helyzet végleges kialakulásáról. Ezek a hí­resztelések egyszerűen alaptalanok, mert a közkézen forgó listák össze­állításánál teljesen figyelmen kívül hagyták a városháza legnagyobb pártjának, a Keresztény Községi Pártnak álláspontját, amely pedig véglegesen még nem alakult ki. Az Uj Budapest munkatársa beszélt ezekről a kérdésekről a Keresztény Községi Párt egyik vezető tagjával, Lázár Ferenc dr. felsőházi taggal, aki a következőket mondotta: — Olvastam azokat a különböző híreket, amelyek a törvényhatósági tanács összeállításáról szólnak. Ezekben a hírekben a Keresztény Községi Párt mindenütt hat tagsági hellyel szerepel, pedig nem vitás, hogy úgy a saját szavazatai alap­ján, mind pedig azoknak a szavaza­tai alapján, akik a törvényhatósági bizottság közgyűlésén mindenkor a kereszténypártot támogatják, — ne­künk legalább hét, de esetleg nyolc tagsági helyre van jogos igényünk. Az én nézetem szerint a városházi pártok között a tényleges arány­szám figyelembevételé mellett a tör­vényhatósági tanácsi helyeket igy lehet megosztani: kereszténypárt............... 7, Ripka-párt ......................., 6, sz ociáldemokratapárt ... 4, demokratapárt .................. 2, Rassay-párt ...................., 1. Em ellett az arány mellett el tudok képzelni egy egyhangú választást egységes lista alapján, arra azon­ban semmiesetre sem vagyunk haj­landók, hogy a számarányunknak megfelelő és jogosan igényelhető helyeink egyikéről is lemondjunk. — Ami a tanácsi helyek betöltését illeti, szükségesnek tartom hangsú­lyozni. hogy a. pártvezetőségeket sú­lyos felelősség terheli. A pártvezé­reknek és általában minden egyes pártnak nagy elővigyázatossággal, lelkiismereti felelősséggel és körül­tekintő gondossággal kell kiválogat­nia azokat, akiket beküld az auto­nómia legfontosabb szervébe, a tör­vényhatósági tanácsba. Másrészt arra is ügyelni kell, hogy csak olyan bizottsági tagok vállalkozzanak e tagsági helyek betöltésére, akik ele­get tudnak tenni azoknak a súlyos kötelezettségeknek, amelyekkel a ta­nácsi tagság járni fog. Ha szabad fokozatot tennünk a hozzáférhetet­lenség megállapítását illetően, akkor utalnom kell azokra a veszedel­mekre, amelyek a közéleti tisztasá­got, a törvényhatósági tanács műkö­désével kapcsolatosan fenyegethe­tik. A legteljesebb mértékben hozzá­férhetetlen tagokat kell beküldenie minden egyes pártnak a törvény- hatósági tanácsba s ugyanakkor ezeknek a minden gyanúsításon fö- lűlálló pártembereknek egyúttal szakembereknek is kell lenniök. — Nagy gondokat okoz az illetékes tényezőknek a választások idejéig még hátralevő átmeneti állapot za­vartalanságának a biztosítása. Az uj törvény és a végrehajtási rendele­tek annyi problémát vetnek föl és annyi hatásköri újítást hoznak, hogy nézetem szerint hónapok tel­nek el addig, amig ezek a nehéz át­meneti állapotok lezajlanak. Súlyos­bítja a helyzetet az a körülmény, hogy ezalatt az idő alatt előrevetik árnyékukat az uj községi választá­sok s igy ezeket a hónapokat telje­sen be fogja tölteni a kortézia harci lármája. — Budapest székesfőváros polgár- mesterére az uj törvény életbelépte­tése következtében hatalmas felada­tok várnak. Az uj törvény kiszéle­síti a polgármester hatáskörét és igy tartani lehetne attól, hogy az át­menet nem fog simán lezajlani, — ha nem volna garancia Sipőcz Jenő polgármester intakt, munkabíró, munkaképes, kvalitásos egyénisége. Nem kétséges az, hogy Sipőcz pol­gármester uj, kiszélesített feladat­körében is sikerrel fogja megállni a helyét. Újabb feladatok várnak a főpolgármesterre is, aki ezeket a feladatokat, ezt bizonyosan tudom — nagy örömmel vállalja. Attól kell azonban tartanom, hogy a főpolgár­mesteri hivatal parallel igazgatási hivatallá fog kifejlődni, ami nem volna kívánatos már csak azért sem, mert újabb költségeket jelentene. A törvényhozásnak nem állott szándé­kában egy külön főpolgármesteri személyi osztály létesítése és igy már most meg kellene ragadni min­den eszközt arra, hogy ennek az uj hivatalnak a fenyegető veszedelmét elhárítsuk. — Az uj törvényhatósági tanács elsőrendű feladatai közé tartozik majd az üzemi problémáik megol­dása. Nehéz diónak, rendkívül fogas kérdésnek Ígérkezik ez a téma. Min­denekelőtt az autóbuszüzemnek a Beszkárttal való egyesítése fog gon­dokat okozni, azután a Vízmüvek rendbehozatala, nehogy sor kerül­jön a nyári vízszolgáltatás mennyi­ségének a korlátozására, a közüze­mek egyesítését célzó tervek alapos megvizsgálása, végül pedig a Tal- bot-probléma végleges elintézése. A Talbot-centrálé áramának igénybe­vételével kapcsolatosan felmerült bonyodalmak még mindig nehezen ítélhetők meg, — különösen előt­tünk, akik nem vagyunk elektro­mérnökök és igy, ha tisztán aka­runk látni, a szakértők véleményé­hez kell folyamodnunk. A szakértők véleménye azonban zavarba hoz bennünket. Egyformán elismert, európai hirü puritán szakértők egyik része hathatósan védi a kor­mány álláspontját, ugyanezeknek az európai hirü intakt szakembereknek a másik része viszont azt az állás­pontot képviseli, hogy a Talbot- centrálé áramának az igénybevétele a fővárosra nézve súlyos károkat fog okozni. Nem csoda, ha ilyen kö­rülmények között nehezen tudunk magunknak Ítéletet alkotni. — Remélem, hogy az uj törvény- hatósági tanácsnak eszébe fog jutni a lakásépítési akció folytatásával kapcsolatosan szempillantást vetni a főváros belterületén lévő nagyszerű telkekre. A Belvárosban lévő üres telkeken is szabad lakásokat építeni, nem föltétlenül szükséges kizárólag messze eső perifériális telkeket ki­választani a lakásépítési tevékeny­ség folytatásának céljaira. A fővá­rosnak az az eljárása, amit a gya­Lázár Ferenc: A közéleti tisztaságot a törvényhatósági tanács működésével kapcsolatosan veszedelmek fenyegethetik! A Keresztény Községi Pártnak a törvényhatósági tanácsot illetően hét, esetleg nyolc helyre van jogos igénye — Az üzemi problémák megoldása, a centrale-kérdés, az építke­zési akció folytatása a törvényhatósági tanács legfontosabb feladatai — A centrale-ügyben a szakértők homlokegyenest ellenkező véleménye gátolja a döntő tényezők tisztánlátását

Next

/
Thumbnails
Contents