Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-11 / 2. szám

1930 január 11. ÚJ BUDAPEST 8 Gáspárdy képviselő, a közismert lap és az igazság Gáspárdy képviselő bevallja, hogy képviselőházi beszédének ada­tait egy közgazdasági szaklap két évvel ezelőtti cikkéből halászta ki — Téves megállapításoktól hemzseg a szóbanforgó cikk, amelyre most rádupláz a közismert szerkesztő — A főváros egyetlen tisztviselője sem vett fel soha egyetlen fillérrel sem többet, mint legitim fizetése — Az Uj Budapest tudósítójától. — Néhány hét múlva megkezdőd­nek a képviselőház ülésezései és kétségtelen, hogy a miniszterelnök­nek a hágai tárgyalásról szóló be­jelentései után folytatódni fog a fővárosi törvényjavaslat parla­menti vitája. Megállapítható, hogy Gáspárdy Elemérnek az egyik de­cemberi ülés során elmondott be­széde kedvezőtlenné tette az atmosz­férát és tekintet nélkül most a párt­állásokra, a fővárosi törvény ügyé­ben a budapesti és a vidéki képvi­selők között bizonyos ellentétekről kell beszélnünk. Gáspárdy rossz informáltságra és nem túlzott jó­akaratra valló beszéde tengelye lesz azoknak a hozzászólásoknak, amelyek a képviselőház plénuma előtt el fognak hangzani, éles kifa- kadások és cáfolatok fognak követ­kezni, amelyek nem válnak majd javára a törvényjavaslatot beter­jesztő miniszternek, de magának a törvénytervezetnek sem. Csak futólag adunk hirt azokról a szállongó híresztelésekről, (amelyek inkább óhajoknak látszanak) ame­lyek szerint a kormány a javaslatot egyszerűen levenné napirendről és olyan pótlásokkal nyújtaná be újra, amelyek az ellenzéki harci kedvet hivatva lennének lecsillapítani. Noha ebben az ügyben bizonyos fele­lőtlen tapogatózások és közvetíté­sek is történtek állítólag, nem tart­juk valószínűnek, hogy az mégis valóra váljon. A javaslat — apx*óbb módosításoktól eltekintve — talál­kozik nemcsak az Egységespárt, hanem a Keresztény Községi Párt és az Egységes Községi Párt tetszé­sével is. Semmi értelme sem lenne tehát az izgalmak elölről való kez- dődésének, annál kevésbbé, mert azokat a javításokat és módosításo­kat, amelyekkel a kormányzat állí­tólag az ellenzéki velleitásoknak akar kedvezni, a plenáris tárgyalás során bármikor módjában áll a bel­ügyminiszternek elfogadnia. azt a tragikus eseményt példázza, amikor egy fővárosi tanácsjegyző portáján valamely nagy jelentőségű eseménnyel, például egy kenesei ki­rándulással kapcsolatosan felmerül a ruhakérdés. Természetesen őnagy- sága ruhájáról van szó és még ter­mészetesebb, hogy a család szigorú feje szivét és pénztárcáját igyekszik esukvatartani a lázongó női kéré­sek elől. A párosjelenet természet­szerűen happy end-del végződik: Della-Donnáné megkapja a ruhát. Ezért a színjátszó készségéért kü­lönben, amelyet a darabban hivatott színésznő módjára csillogtatott, kü­lön gyönyörű estélyi ruhát érdemel az urától... Ezután Némethy Fe­renc hegedűművész játszott dr. Jet­iinek Sándor főorvos kísérete mel­lett, majd vitéz dr. Bárány László adta elő az önmaga szerzetté humo­ros ' paraszt jelenetét, bizonyságot adván, hogy nemcsak a temetkezési ügyekhez ért, hanem a tollforgatás- hoz, no meg a színjátszáshoz is. Még egy páros jelenet tarkította a mű­sort: vitéz dr. Bárány László és dr. Csetényi Pál előadásában, majd tánc következett kivilágos virradatig. Vasárnap délután a kenesei elemi iskola dísztermébe ment a kiránduló társaság, végignézni a helybeli is­kolás gyermekek megható ünnepi előadását. Azután csoportokba ta­gozódott a közegészségi ügyosztály: a legnagyobb udvara mindenesetre Némethy tanácsnoknak maradt, aki súlyos leckét adott az alsós nemes tudományából helyettesének, Sala­mon tanács jegyzőnek. A társaság a hétfő esti személyvonattal jött visz- sza a fővárosba, magával hozva egy kedves és feledhetetlenül bájos ki­rándulás el nem múló emlékét. Mindenesetre szükséges azonban, hogy a Gáspárdy-féle szerencsétlen felszólalás nyomán keletkezett rossz hangulat eloszoljon és Gáspárdy- nak nem hírlapi nyilatkozatban, ha­nem az országgyűlés szine előtt kell beismernie tévedéseit és bocsánatot kérnie gyanusitgató megjegyzései­ért a főváros tanácsától. Az a hír­lapi nyilatkozat, amelyre célozunk, Az Est, a Budapesti Hírlap és a 8 Órai Újság múlt évi december 21-i számaiban jelent meg, ugyanazon szöveggel és megállapítja, hogy a tanács működését sem a tárgyila­gosság, sem a törvényesség szem­pontjából nem kifogásolja és ha be­szédéből mégis ez a látszat merülne fel, úgy azt e részben készségesen helyreigazit ja. Megállapítja egyéb­ként Gáspárdy e nyilatkozatban, hogy kijelentéseinek forrása egy nyomtatásban is megjelent, a nagy nyilvámosság részére közreadott és általa bárkinek rendelkezésére bo­csátandó cikk, amelyet ő a törvény- javaslat tanulmányozásánál mint forrást teljes jóhiszeműséggel hasz­nált fel. Ez a cikk a Magyar Hitel című közgazdasági folyóirat (nem tévesztendő össze a Magyar Hitel­bankkal, amelyet rövidítve szintén Magyar Hitelnek szoktak nevezni) 1927 március havi számában jelent meg „A városházi kiskirályok öt­negyedmillió pengője“ címmel. Az­után igy folytatja a kitűnő képvi­selő ur: Ennek a közismert lapnak az állításai eddigelé legjobb tudo­másom szerint sehol megcáfolva nincsenek. Mindaddig, amig ez meg nem történik, minden támadást a leghatározottabban visszautasítok“. Ne törődjünk ez alkalommal a képviselő ur kopott frázisaival, ame­lyeket majd a jelentőségéhez méltó nívóra fog utasítani a parlamenti vita egy-két szónoka, hanem terel­jük figyelmünket a „közismert lap­ra“, amely a nyilatkozat szerint ki­indulópontja volt az otromba tá­madásnak. A „közismert lap“-nak közismert szerkesztője legutóbbi számában a maga közismert sze­rénységével foglalkozik Gáspárdy nyilatkozatával, nemkülönben azzal a két évvel ezelőtt megjelent cikké­vel, amely oly kitűnő adathalmazt biztosított Gáspárdy ur számára. A közismert szerkesztő ur kissé túl­zott merészséggel becsületbeli köte­lességekről beszél, ismételvén azo­kat az adatait, amelyeket Gáspárdy képviselő a Magyar Hitel által is megállapítottan „teljes jóhiszemű­séggel“ használhatott fel. Gáspárdy képviselő ur jóhiszeműségében nincs is okunk kételkedni, annál inkább a közismert szerkesztőében, mert a szóbanforgó számadatok anyira elképesztőek, annyira cini­kusak, a tájékozatlanság, a felüle­tesség bélyegét annyira magukon hordozók, hogy a közismert szer­kesztő jóhiszeműsége nagyon is vi­tatható. Azt is előadja a szerkesztő ur, hogy az általa említettek közül Csu­por József dr. és Folkusházy Lajos magánlevélben és saját személyük­ben nyilatkoztak, a többi állitás azonban megcáfolatlanul maradt és „ha egy lap 17 ember fizetési lis­táját tárja a nyilvánosság elé és ebből mindössze kettő nem fedi a tényeket, akkor Gáspárdy Elemér országgyűlési képviselő bátran fel­használhatta a Magyar Hitel adat­gyűjtését, bátran általánosíthat és még azt sem kellett volna megten­nie, hogy nyilatkozatot ad ki“. Ez a körmönfont okoskodás valóban mél­tó a közismert lap közismert szer­kesztőjéhez! De kérdezzük, köteles­sége-e a főváros urainak olvasni minden nyomtatványt, amely azzal akarja őket benyálazni, hogy a köz rovására milliárdokat keresnek és kötelesek-e a sajtószabadság nevé­ben lovaggá ütni az efajta közis­mert hetilapokat azzal, hogy cikke­ikre reflektálnak és cáfoló nyilat­kozatokat adnak ki? A mi vélemé­nyünk szerint Csupor és Folkusházy is helytelenül tették, hogy a cikkre reflektáltak, azt a hitet keltvén a közismert szerkesztőben, hogy talán érdekli őket, amiket róluk lenyom­tat. A fővárosi közjogi ügyosztály jelentése szerint hetenként 4—5 uj sajtóorgánum indul meg, hogy né­hány szám megjelenése után befe­jezze dicstelen működését: lehet-e, szabad-e közpénzekből külön olvasó ügyosztályt felállítani a városhá­zán, amely a jól informáltság kö­penyegébe burkolózó hazugságokat cáfolatok özönébe fullasztja? Megállapitjuk: sem 1927-ben, sem azelőtt, sem azután egyetlen fillért OZALID, fény- és alumínium-másolatok Költségvetérek, műszaki tervek, térképek rajzó MANCI IT7 CC RCMO Budapest, V[ll.,József-u. 12 lását P8 sokszorosításét több színben is vallatja Hlniiau I L. rt.nt.iU/ Telefon József 431—47 'iókdletes tűzoltók 3 sxülék mindenféle tűz esetében a PERKEO habzó anyagú tűzoltó készülék PERKEO tüzoltókészülékek gvara Rosenthal József Budapest. V, Tükor-u. 4 A száraz porral oltó TOT AI ** a tüzoltókészülékek 551V1 flLi királya, mert nem vizzel.haem száraz porral olt. tehát semmiféle vízkárt vagy egyéb kárt nem okoz. Télen be nem fagy. nyáron ki nem szárad. El lehet vele oltani minden anyag tüzét, nem robban és a legtartósabb, mert nem rozsdásodik el. Keze1 és a tehető legegyszerűbb Magyar gyártmányt Ismertetővel és árajánlattal szolgál: LIGETI ÉS BÍRÓ, Budapest, V., Vigszinház-u. 5. nem vett fel illegitim módon a köz­ismert szerkesztő listáján sze­replő egyetlen ur sem. A város­házi főtisztviselők nem vettek fel többet sehonnan semmilyen cí­men ebben az esztendőben, mint a meghatározott fizetésük, lakás­pénzük és az a reprezentációs költség, amelyet részükre a közgyű­lés elhatározásával engedélyezett a belügyminiszter. Az üzemigazga­tók sem kaptak többet, mint legitim fizetésük és az a remuneráció, amelynek nagyságát minden eset­ben a városházán határozták meg. A főváros vezető tisztviselői és az üzemek vezetői nyugodt és tiszta lelkiismerettel állanak a közvéle­mény itélőszéke előtt. Helyesen felelt a főváros tanácsa Gáspárdy vád­jaira, de — ismételjük — helyesen teszi a főváros, ha Gáspárdy képvi­selő hírforrásait nem méltatja arra, hogy megjelenésük változatos idő­pontjaiban átböngéssze őket abból a célból, hogy megállapítsa, mit szopott ki ujjaiból a közismert szer­kesztő ur. Ennyit a Magyar Hitel adatairól és arról a szánalmas cáfolatról, amelyet a lap legutolsó száma a Gáspárdy-féle nyilatkozattal kap­csolatosan eldadog. Beszélni sem lett volna érdemes róla, ha a sarok- baszoritott Gáspárdy képviselő elő nem adta volna informátorát, aki­hez őszintén gratulálunk neki. Az efajta kutmérgezések azonban a leg­kevésbé sem alkalmasak arra, hogy javítsák a főváros és a vidék egy­máshoz való viszonyát, hogy előse­gítsék a megértést az ország és a főváros között. Ezzel azonban sem a Gáspárdyak, sem a közismert szerkesztők nem törődnek, előttük csak a saját közismert szempontjaik lebegnek, felelőtlenül, könnyelmű­en, de céltudatosan. Engedtessék meg nekünk, hogy e közismert szempontokról több szót ne ejtsünk. Bienenstok lúzsel és Fia Írógép, papír, nyomtatvány és irodafelszerelési osztálya, rug­gyanta bélyegző-gyár, vésőin­tézet, zománctábla-gyár Budapest, Vili., Rákóczi-ut 27. Telefon: József 421—34. tisztviselőinek Elegáns féríiruhákat mintaszerű kivitelben, kedvező l/irinf Danl/fU/CilíV lenételek mellett szállítanak V1UUI ÉS UuIIftUUÍRJf angol úri és egyenruha szabók. Budapest, IV., Keeskeméty-ntea 13, félemelet. Telelőn: Ant. 840-27. Kemény Sándor építőmester V., Pannonia-u. 18. Tel.: L 904-24 Horváth Sándor ÄS Budapest, Rökk Szilárd-utca 39. Uj cserépkályhák, kandallók, taka- réktüzhelyek, fayence falburkolat és vaskályhák állandóan raktáron AMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK ft-, csatom*- «a betonépftéai vállalkozók. FWdnnmka — Vágányfektetés — Máezkóbánya, VIIL. FUTÓ-UTCA Ni Telefoni J. 303-BB ÉKSZEREKET és órákat a legnagyobb változatban és legmegbízhatóbb minőségben, a FANSz taglalnak igen kedvelő fizetési teltételek mellett szállít SZIGETI JÓZSEF IX.. MESTER-U. 21 , , , Telefon: J. 350-09 aranyműves, ékszerész és órás E hirdttétre hivatkozik 5«/, engedményben részüknek I j I CORDATIC; ! tökéletes I j autopneu I

Next

/
Thumbnails
Contents