Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-21 / 51-52. szám
1929 december 21. A LEGJOBB KERESZTÉNY NAPILAPOK: NEMZETI ÚJSÁG UJ NEMZEDÉK HUFF TES S VtREK iparművészeti és galvanoplasztikai műhely Aranyéremmel kitüntetve Fémek színezése, aranyozás, ezüs- tözés patinázás — Bronz- es fem- öntés — Művészi plakettek és reliefek készítésé fényké után is — Mindennemű tárgyak galvánu on való bevonása, u. m. gyermekcipők, élővirágok, gipsz-szobrok és bárminemű emléktárgyak megörökítése Budapest, Vllf., Kisfaludy-u. 29 (Coivin-szinház köz) és IX., Tompa-u. 13 KUPÁN JANOS angol úri szabó Budapest, IX., Fereiicz-körut 31 Helyes és okos mederbe terelődött a tisztviselők épitési akciója A Fansz vezetőségén kivül a főváros tanácsa is meg fogja vizsgálni a hitelképesség szempontjából a szövetkezeti tagok névsorát — Csak az vehet részt az akcióban, aki legalább az épitési költség negyedrészével készpénzben rendelkezik ják magukat, ki akarja kapcsolni. A legfontosabb az, hogy a tanács maga is meg akar győződni az akcióban résztvevők hitelképességéről. A társasházak szövetkezeti alapon létesülnek, a felveendő épitési kölcsönért és a telekárért nem az egyes szövetkezeti tagok, hanem a szövetkezet a maga egészében felelős. Érdeke tehát nemcsak a kölcsönt nyújtó Községi Takarékpénztárnak, a telket eladó fővárosnak, hanem maguknak a szövetkezeti tagoknak is, hogy soraikba ne csúszhassanak olyanok, akik már a második vagy harmadik részletet nem tudják majd kifizetni és abban az esetben, ha a létesítendő öröklakás valamely okból eladható nem lesz, az összes szövetkezeti tagok legyenek kénytelenek az anyagilag megbízhatatlan szövetkezeti tag helyett az annuitásokat kifizetni. A már jelentkezettek névsorát tehát ebből a szempontból nemcsak a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége fogja Wurmb Elemér árvaszéki elnökhelyettes, elnök vezetésével pontosan átvizsgálni, hanem a főváros tanácsa is, és azok maradhatnak csak tagjai az — Az Uj Budapest tudósítójától — Ismeretes, hogy a pénzügyi bizottság váratlanul levette a napirendről a tanácsnak azon előterjesztését, hogy a főváros olcsó áron és kamatmentesen adjon el telkeket a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége tagjaiból alakult házépítő szövetkezeteknek társasházak építése céljaira. A tanácsi javaslatnak a pénzügyi bizottság napirendjéről való levétele kapcsán különféle híresztelések keltek szárnyra a városházán, többek között olyanok is, hogy a főváros meggondolta magát és nem akarja a telkeket eladni. Az ügy ilyetén beállítása teljesen téves, és közölhetjük, hogy a főváros vezetősége változatlan szeretettel és megértéssel kíván a tisztviselők házépítő akciójának segítségére sietni. A helyzet az, hogy az előkészítés kapcsán bizonyos felüleletes- ségek csúsztak az ügybe, és a napirendről való levételnek oka nem egyéb, minthogy a tanács éppen az alkalmazottak érdekében azokat a rendellenességeket, amelyek később nagyon könnyen megbosszulhatA főváros Szív- és | legkedveltebb vérbetegek gyógyintézete külön osztálya || Dr. PAJOR szanatórium és vizgyógyintézet §1111) 1 W BUDAPEST, VIII., VAS-U. 7. egyes szövetkezeteknek, illetőleg vehetnek részt az épitési akcióban, akiket a főváros tanácsa engedélyezni fog. A másik fontos szempont a készpénz-előleg fizetése. A szövetkezeti tagok egyelőre ötszáz pengős költségelőleget fizettek be a Községi Takarékpénztárnál vezetett folyószámlára és általában nem volt meghatározva, hogy az építkezés megkezdése előtt mekkora készpénz-hozzájárulást kell az egyes szövetkezeti tagoknak lefizetniük. A főváros tanácsa ki fogja mondani, hogy az egyes lakásokra eső épitési költség 25 százaléka az a minimális ősz- szeg, amelyet a szövetkezeti tagoknak az építkezés megkezdése előtt készpénzben le kell fizetniük. A magunk részéről örömünket fejezzük ki azon, hogy a szövetkezeti tagoknak a Fansz vezetősége és a főváros tanácsa által történő megrostálásával, nemkülönben a készpénz-előleg pozitív meghatározásával a tisztviselő-szövetkezetek ügyei végre a helyes mederbe terelődnek. Jól tudjuk, hogy a főváros valamennyi tisztviselője résztvenne szívesen az építkezési akciókban, itt azonban nincsenek érzelmi momentumok, hanem rideg gazdasági szempontok, és az összesség érdekében ez okból csak azokat a gazdaságilag erős egyedeket szabad az egyes szövetkezetekbe beengedni, akik az összesség egyetemes érdekeit nem veszélyeztetik. Liber tanácsnokon kivül, aki a telekügyet a kisajátító bizottságban képviselte, Lamotte pénzügyi tanácsnok is belekapcsolódott az építkezési akció előkészületeibe, és kétségtelen, hogy az ő komoly tudása és pénzügyi szakértelme jelentősen elősegíti a tisztviselők terveinek megvalósítását. A tárgyalások folyamatban vannak, és meg van minden remény arra, hogy az építkezési ügy még január folyamán a tör vényhatósági bizottság közgyűlésén is elintézhető lesz. TÁRCA Leiekből vetített képek a Szentföldről Irta: Ágoston Géza dr. Nagy csend. A hajó méltóságteljesen szeli a hullámokat. Felette a csillagos égbolt, alatta a tenger végtelen feketesége. Csak a hajó orránál látszik néha-néha a habok felvetődő fehérsége. A fedélzeten a hallgató csendben egy csoport imádkozik. Egyszerre csak egy hang kezd beszélni, előbb halkan, majd mind nagyobb tűzzel, hévvel. Az Isten szolgája ez, aki beszél elesett magyarokról, szenvedésekről, amelyekben egy megfeszített nemzet vergődik már hosszú évek óta. Azután átszellemülve egy másik szenvedésről beszél, amelyet kétezer év előtt szenvedett át az Isten Fia. Vérével szentelte meg a. föld kis darabját és kereszthalált halt az emberiségért. De feltámadott. Oda igyekszik ez a zarándok-csoport is, hogy a Golgota tövén könyörögjön nemzete feltámadásáért. Minden szem a beszélőn csüng, csak néha tör fel a vergődő telkekből a zokogás. Elhallgat a pap és hallgat az éjszaka. Egyszerre csak felhangzik a csendben a „Boldogasszony Anyánk“ gyönyörű melódiája és utána felzokog a Bus magyarok imádkoznak, hallod Atyánk, hallod! Se testünkkel, se lelkűnkkel nem kívántunk harcot. Megbocsájtunk mindazoknak, akik reánk törtek, Csak még egyszer add vissza a drága magyar földet... Soha ilyen erősen nem hittem eddig, hogy feltámadunk, mint ezen a csillagos éjszakán. * Lelkem előtt uj kép merül fel. Férfiak, nők fedetlen fejjel. Elől a Szűz Máriás lobogót viszik. Utána az ősz Főpap, fehér karingben, mögötte a többi papok. Mindenkinek kezében égő gyertya, szemükben tűz, ajkukon a szomorú nagypénteki dal: „Keresztények sírjatok...“ Szűk sikátorban vezet az ütjük, közönyös idegen arcok között. A sikátor mindig szőkébb lesz. Arabok, beduinok jönnek szemben, felmái házott tevéket és szamarakat vezetve. Néha-néha megtorpan a menet, olyan szűk lesz a piszkos, szeméttel teli, hangos, lármás ut. Pedig ez a Via Dolorosa, a Keresztut. Itt ment végig egyszer régen a világ Megváltója, kereszttel a vállán és ez lett azóta a világ legszentebb útja. Egyszerre csak megáll a menet. Itt esett össze először a keresztfa alatt az Üdvözítő. Tovább egy pár lépésre van az a hely, ahol Veronika megtörülte verejtékező szent Arcát. Majd fordul a sikátor. Itt vette le Cyrenci Simon a keresztfát a válláról. Kiszélesedik az ut, egy kis tér előtt egy pillanatra megáll a menet. Egy nagy templom évezredes homlokzata elé értek. A nyitott kapun út vonulnak be s ajkukon hangos panasszal zokog: A keresztfához megyek, Mert máshol nem lelhetek Nyugodalmat lelkemnek... A félhomályos boltok alatt, nagy csarnok közepén egy kis kápolna áll kupolás tetővel, A kápolna bejárata előtt hatalmas, aranyos gyertyatarlók, körülöttük fekete, barna, szőke és fehér szakállas, kámzsás barátok várják a menetet. A kápolna ajtajában megáll az ősz Főpap és beszélni kezd. Görnyedt alakja kiegyenesedik, hangja mind erősebb és erősebb lesz, amint felidézi a megváltás fenséges tragédiáját... A szemekből patakzik a könny. A Szent Sir előtt állunk ... Azután bemegy a Főpap az alacsony kis ajtón, utána cgyenkint mennek be a zarándokcsapat tagjai. És a nagy Áldozat felett megkezdődik a szent mise, az örök áldozat szimbóluma. A szivem összeszorul és fájdalmas zokogással borulok a, szent kőlapra. És mégis végtelenül boldog vagyok, mert soha életemben ily nagyon nem éreztem az Isten közelségét. * Éjfél van. Csendes léptekkel megyünk végig a betlehemi kolostor folyosóján, majd a templomon keresztül, egy szűk lépcsőn lejutunk a barlangba. Az oltár előtt a Főpap misézik, azon a szent helyen, ahol Karácsony éjszakáján megszületett a kis Jézus. Bus magyarok újra imádkoznak, de most diadalmasan szárnyal az ének: „Menyből az angyal...“ A szeptemberi égen milliárd csillag ragyog, s mi lenn vagyunk a barlangban, ahol a Megváltó született, kinek eljövetelét égi jel hirdette. Éjféli mise szeptemberben... Minden fájdalom elcsitult a lelkekben, csak kimondhatatlan örömet éreztünk s mint az egyszerű pásztorok, alázatos szívvel érintette ajkunk a. jászol évezredes, elfeketiilt fáját... * Gyönyörű pálma, narancs és banán ligetek között méltóságosan hömpölyög a Jordán vize. Ott állunk a helyen, ahol Szent János megkeresztelte az Ur Jézust. Itt állítjuk fel a tábori oltárt, amelynél a zarándoklat vezetője, az ősz Főpap mond a szabad ég alatt szent misét. Lehajolnak a fejek s szívre tett kézzel mondja három ember a ke- resztségi fogadalmat az Isten szolgája által feltett kérdésekre. És a Jordán partjánál felhangzik: Hiszek! Hiszek! Hiszek! A viz lassú mormolással nyaldossa a partot, fejünk felett izzik a nap és mi esküszünk, de szebb és feleme- lőbb esküt még nem tettünk soha— # Sorban állunk a Vatikán egyik díszes termében, a négy fal mentében. Egyszerre néma csend lesz. Belépnek a terembe a svájci testőrök. Utána kíséretével jön Krisztus földi Helytartója, a katholikus Egyház Feje, a Pápa Ö Szentsége. Szép, okos szemeivel végignéz sorainkon, jóságos tekintetével megsimogatja áh itatós lelkünket. Majd előáll a mi Főpapunk és üdvözli Őt, A Szent Atyja válaszol gyönyörű olasz nyelven. Elesett néphez, melynek széttépték ezeréves hazáját, senki sem szólt még ilyen melegen, ilyen megértéssel. Áldásra emeli fehér kezét és szelíd jósággal mondja: „Isten Magyarország fájdalmát meg fogja enyhíteni...“ És mi újra hiszünk egész lelkűnkkel. Hisszük, hogy a megtépett, régi zászlók elindulnak egyszer a Kárpátok felé, hisszük, hogy az irgalmas Isten javunkra Írja a zarándoklatot és igazságot osztó kezét kiterjeszti a vérző, a megkínzott Magyarország fölé... A Szent Atya mondta...