Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-21 / 51-52. szám
1929 december 21. xumwAPEsr 3 Polgármester ur, mit tart ön az elmúlt tíz év legnagyobb eseményének és a jövő tíz év legfontosabb feladatának? Sipőcz Jenő dr. nyilatkozata az Uj Budapest karácsonyi száma részére amerikai útjáról, mely az elmúlt évtizedben legnagyobb személyes élménye volt — A legfontosabb feladat: az uj Rókus megépítése és az üzemek fejlesztése — Az uj nagy kölcsön, a fővárosi törvény életbeléptetése és egyéb aktuális problémák — Az Uj Budapest tudósitójától. — Néhány hónap múlva tiz esztendeje lesz annak, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlésének egyhangú bizalma Sipőcz Jenő dr. kormánybiztost egyhangúan a főváros polgármesterévé választotta. Tiz esztendő telt el azóta, tiz hosszú könnyes, jajos esztendő, telve annyi bánattal, de annyi eredménnyel is! A tiz esztendő nem múlt el nyomtalanul a polgármester feje felett sem, azonban az ő acélos, fiatalos energiája könnyedén győzte le mindig az eléje tornyosuló akadályokat, és a mai Sipőcz Jenő fiatalságra, tettrekészségre, szorgalomra bizony nem ad előnyt, de nem is kell, hogy adjon a tiz esztendő előtti Sipőcz- nek. Nem kétséges, hogy a közgyűlés jobboldali pártjai a tiz esztendős évforduló alkalmából meleg ünneplésben fogják részesíteni Budapest első polgárát, Sipőcz Jenő polgár- mestert. A decennium küszöbén szükségesnek és fontosnak tartottuk, hogy felkeressük a polgármester urat, hogy kérdést intézzünk hozzá az elmúlt tiz esztendő és az elkövetkező tiz esztendő dolgairól. Első kérdésünk arra vonatkozott: mit tart az elmúlt tiz esztendő legnagyobb eseményének o főváros szempontjából? A következő választ kaptuk: — Az elmúlt tiz év nagy eseményei között elsősorban a háború előtt felvett külföldi kölcsönök ügyének rendezését, a B. Sz. K. 11. T. megalapítását, a húszmillió dolláros beruházó kölcsön felvételét és a Községi Takarékpénztár létesítését kell felemlítem. Eseményekben ez a tiz év ugyancsak gazdag volt, sokkal mozgalmasabb, mint a békeidőknek bármely évtizede. A következő kérdésünk arra vonatkozott, hogy mi volt az elmúlt tiz esztendőben a polgármester legnagyobb személyes élménye. A következő érdekes választ kaptuk: — Legnagyobb személyes élményem az elmúlt tiz év alatt mindenesetre a múlt évi amerikai utazásom volt. Mindig vágytam az uj világba, amelynek hatalmas gazdasági erőiről és óriási technikai alkotásairól annyit hallottam és olvastam. Mindezt közvetlenül szemlélni nagy élmény volt. De ami igazán felemelő volt ebben az útban, az a nagy nemzeti misz- sziónk volt. Egy magyar világnagyság nevének varázsa övezett bennünket és — úgy éreztük — velünk együtt a szent magyar ügyet is ...“ Meghatottan csengett a polgármester hangja, amikor a Kossuth- zarándoklat nagy élményéről beszélt. Egy perc: és az uj világból megint az ó-világba jöttünk át. Következő kérdésünk arra vonatkozott: Mit tart a polgármester Ur a következő tiz esztendő legnagyobb feladatának? — A következő tiz esztendő legnagyobb feladatai között — már amennyire ilyen hosszú időre a mai helyzetben egyáltalában jósolni lehet — az uj Ró- kus-kórház felépítését, üzemeink kiépitését, elsősorban pedig a főváros vízvezetékének és csatornázásának kifejlesztését említhetem meg. Aktualitásokra terelődik a beszéd: hogy fog alakulni Méltóságod véleménye szerint az uj törvény életbelépése kapcsán a városház élete? — Az uj törvény életbelépésének hatásait a városháza életére nézetem szerint megjósolni nem lehet. A törvény annyira mé- lyenszántó újításokat hoz több tekintetben, hogy ezeknek az újításoknak hatásai ma még kiszámíthatatlanok. így nem tudhatjuk, hogyan fog beválni a hivatalnoki szervezetű tanács helyébe lépő uj törvényhatósági tanács, vagy hogyan fog a gyakorlatban kialakulni az önkormányzati szerveknek egymáshoz és a kormányhatósághoz való viszonya. Mikor tartja Méltóságod az uj nagy fővárosi kölcsön felvételét aktuálisnak és mik lesznek abból a legfontosabb tennivalók? — Az uj nagy beruházó kölcsönt, mint azt már hivatalosan is bejelentettem — feltétlenül szükségesnek tartom üzemeink fejlesztése szempontjából. A tényleges felvétel előkészületeit azonban csak akkor fogjuk megtenni, ha a nemzetközi pénzpiac helyzete annyira meg fog javulni, hogy elfogadható feltételeket tudunk elérni. Végezetül megkérdeztük a polgármester urat, hogy az ország és a főváros mai szomorú gazdasági helyzetében a folyó beruházásokon túlmenően a főváros valami maradandó nagy alkotást fog-e tudni — Az Uj Budapest tudósitójától. — A munkanélküliség ügyében a fővárosi ellenzék által összehívott rendkívüli közgyűlés vajmi kevés pozitív eredménnyel végződött: mindenki tudta, hogy szónoklatokkal és összejövetelekkel a munka- nélküliség ellen a harcot komolyan felvenni nem lehet, arról nem is beszélve, hogy a főváros tanácsa a maga hatáskörében amúgy is mindent megtett, hogy a főváros részéről a rendelkezésre álló szűk lehetőségek szerint a munkanélküliséget csökkentse. A főváros részéről a munkanélküliség ellen sokkal jelentősebb volt a pénzügyi bizottság rendkívüli ülése, amelynek központjában Buday Dezső nagy beszéde állott. Még a legszélsőbb baloldalon is figyelemmel és türelemmel hallgatták Buday Dezső érdekes és értékes megállapításait. A szenzáció erejével hatott a minden tekintetben objektiv és szakszerű beszédnek az a része, amelyben Buday Dezső a vágóhíd kiépitését tette szóvá. A közvágóhíd kibővítése benne volt a 20.000.000 dolláros kölcsön-program- ban, a főváros közélelmezési osztálya, tanácsa és törvényhatósági bizottsága még az elmúlt esztendő elején fontos és részletes határozatot hozott a kibővítés végrehajtására vonatkozóan. Annak idején azonban a kormányhatóság kikö tötte, hogy a kölcsön felhasználásának módozatait és részleteit mindig külön fel kell terjeszteni a belügyminisztériumhoz. így történt a jelen esetben is: a kormányhatóság azonban több mint másfél észténél legközelebbi jövőben produkálni: — Hogy a folyó beruházásokon kívül tudunk-e olyan maradandó, igazán nagy alkotást létesíteni, mint amilyenekre a boldog békeévekben meg volt a lehetőség, az elsősorban az ország és a főváros gazdasági helyzetétől függ. Hiszem és remélem, hogy még a mai szomorú helyzetben is meg lesz a mód arra, hogy felépíthessük az uj Rókus- kórházat, amely, ha megvalósul, nemcsak egy igen régi, több évtizedes problémát fog megoldani, hanem maradandó emléke lesz a jelenkor nehéz viszonyai között is élni akaró, dolgozó fővárosi polgárság áldozatkészségének. Ezzel fejeződött be a polgármester karácsonyi nyilatkozata az Uj Budapest számára. Kétségtelen, hogy a nyilatkozatban foglalt komoly megállapítások és kijelentések csak öregbíteni fogják azt az általános tiszteletet és becsülést, amelyet Sipőcz Jenő dr. az elmúlt decennium alatt magának szerzett. jón. Az útépítések terén a helyzet tudvalévőén az, hogy a pártvezérekből álló hatos bizottság helyszíni eljárások alapján megállapította az útépítések sorrendjét és arra vonatkozóan is hozott bizonyos irá- nyitó-jellegü határozatokat, hogy de je nem döntött a főváros nagy- fontosságú felterjesztése fölött, csekély kamattal hever felhasználatlanul még mindig a kölcsönpénz, az építkezés pedig, az ipar és kereskedelem nagy kárára, hosszú ideig még mindig nem indulhat meg. Ugyancsak a pénzügyi bizottság- ülésén tette szóvá Buday Dezső, hogy amikor általános a munka- nélküliség és a magánipar egyre nagyobb számban kénytelen munkahiány miatt alkalmazottait elbo- esájtani, akkor a fővárosi nagyüzemeknek kétszeresen vigyázniok kell arra, hogy személyzet-elbocsáj- tással ne növeljék a munkanélküliséget. Hiszen az a helyzet, hogy például az uj dunai hidak építését elsősorban az Állami Gépgyár munkás-exisztenciáinak megmentése tette aktuálissá: nyolcszáz szakmunkás elbocsájtását sikerült a minisztériumnak azzal megakadályoznia, azzal, hogy a rendeléseket az Állami Gépgyárnak kiadta. Máris intézkedés történt arra vonatkozóan, hogy a fővárosi nagyüzemek ne a rideg üzleti szellem alapján intézzék a mai súlyos időkben a munkáselbocsájtások és létszámredukciók kérdését, hanem azzal a szociális érzékkel, amelyet bizony a pénzügyi bizottsági megrovás nélkül is figyelembe kellett volna venniök. A munkanélküliség elleni küzdelem indította a polgármestert arra, hogy a jövő esztendei útépítések ügyében sürgős döntést provokálni egyes burkolásoknál milyen burkoló-anyagót használjanak. A Január első felében kiadja a tanács a jövő év összes utburkoló munkáit Másfélesztendei halogatás után még mindig nem döntött a belügyminszterium, hogy engedélyezi a fővárosi vágóhidak kibővítését — A fővárosi nagyüzemeknek egyetlen munkást nem szabad most elbocsájtaniok, mert nemcsak üzleti szempontjaik, hanem szociális kötelezettségeik is vannak — Elkészült a szellemi szükségmunka tervezete, mely szerint január közepén megkezdődnek az alkalmazások hatos-bizottság a héten Lamotte tanácsnok elnökletével záróülését is megtartotta, és a bizottság tárgyalási anyagának felhasználásával a pénzügyi ügyosztály már készíti a tanácsi előterjesztést, amely még január havában az egész útépítési komplexumra vonatkozóan intézkedéseket fog tartalmazni. Az összes jövő esztendei útépítéseket a tanács még január havában kiadja, azon célból, hogy a kora tavaszi hónapok beálltával az egész vonalon megkezdődhessék e téren is a munka. Útépítésekre a főváros jövő évi költségvetésében 5.000.000 pengő van előirányozva, amiből azonban 1.000. 000 pengőt már a folyó esztendőben elköltötték a jövő évi költségvetés terhére. Az a 4.000.000 pengő, amely ily módon kerül a gazdasági élet vérkeringésébe, igen kevés, úgy a munkanélküliség elleni küzdelmet, mint a főváros utburkoló programját illetően. Az útépítő vállalatok és iparosok ezt a 4.000. 000 pengőnyi munkát egy-két hónap alatt abszolválni fogják és akkor a nyári hónapokban, a főszezon idején az egész ipar ismét munkanélkül fog állani. Halaszthatatlan tehát az esztendők óta húzódó nagy utépitő-kölcsön felvétele, részben az ipar foglalkoztatása céljából, részben azért, mert a bur- kolókölcsön felvétele nélkül a folyó kiadásokból a géperejű közlekedés által forradalmositott útépítési problémákat megoldani nem lehet. Munkanélküliségről lévén szó, azt is megemlítjük, hogy a szellemi szüségmunka január közepén meg fog 'kezdődni. Négyszáz szellemi szükségmunkást vesznek fel az elöljáróságok által kibocsájtott jelentkező ivek alapján, akiket részben a statisztikai hivatalnál fognak foglalkoztatni, részben pedig egyes fővárosi hivatalokba és intézményekhez osztanak be. Illyefalvi igazgató már összeállította a Statisztikai Hivatalhoz beosztásra kerülő szellemi szükségmunkások munkarendjét, ennek során a szabad foglalkozású exisztenciák statisztikai felvételeit kívánja elkészíteni a hivatal. Végeredményben azonban, mint azt többizben hangoztattuk, a főváros intézkedése a munkanélküliség ellen csak csepp a tengerben, amelynek gyakorlati jelentősége vajmi kevés. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy a főváros száz százalékig meg ne tegye kötelességét, de ismételten hangsúlyozzuk: amikor nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa egy gazdasági világválság függvényeként jelentkezik, a homogén válságban részlet-megoldásokat találni még a legnagyobb optimizmussal sem lehet. Az 1924. évi XVIII. t.-c. alapján szervezett IPAROSOK ORSZÁGOS KÖZPONTI SZÖVETKEZETE Postatakar ék pénztári számla: 10.517. — Postatakarékpénztári csekkszámla: Kisipari hitelakció: 44.500. — Girószámla: Magyar Nemzeti Bank. — Táviratcím: Ipközpont. TELEFONSZAMOK: Központi osztályok Nádor-utca 22, Aut. 253-33, Aut. 253-35, Aut. 212-14. Igazgatóság. Titkárság. Pénzügyi osztály. Ellenőrzés. Könyvelés. — Bőrosztály: Lipót 996-62. V., Nádor-utca 21. Építőipari osztály: Lipót 912-32. V., Nádor-utca 18. Faipari osztály: Lipót 996-61. V., Nádor-utca 21. — Kisipari hitelakció: Automata 253-33. V., Nádor-utca 22. Kereskedelmi osztály: Lipót 996-61. V., Nádor-utca 21. Textil közszállitási osztály: Lipót 902-32. V., Nádor-utca 18.
